Szombat

 Ma volt az a nap, amikor gyakorlatilag reggeltől estig megállás nélkül csináltam valamit, mégsem végeztem mindennel, amivel szerettem volna. Nincs baj, mert semmi sem olyan, ami nem várhat, csak kicsit szar érzés újra és újra szembesülni azzal, hogy már nem megy úgy semmi, mint tíz évvel ezelőtt. Pedig gondolatban még simán az van, hogy meg tudom csinálni. 

De megvettem mindent, amire szükség lesz a következő napokban, mármint mindent, amit még fogunk enni..😅 Két körben sikerült, mert délelőtt az egyik helyen hús nem volt, a másikon meg tej..Szusit, kacsát vagy lazacot bárhol tudtam volna venni, de arra pont nem vágytam. 

Holnap még délelőtt sütök egyet, aztán délután meccsre megyünk. Ha minden igaz, végre igazi jó időben. 

Könyves (Nagy) péntek

 

Ez a könyv most kifejezetten wow élmény volt. 

Rögtön az elejétől beszippantott, és volt pár olyan estém, amikor rá kellett parancsolni magamra, hogy márpedig most már le kell tennem, mert menni kéne lefeküdni. 

A téma miatt megosztó lehet, mert időutazás van benne, de szerintem annyira jól ír az írónő, hogy szinte természetes, hogy akár ilyen is van. Nagyon sokszor szorult el a torkom közben, izgultam, hogy jól alakuljon a sztori. Nem pont úgy lett, ahogy én elképzeltem, de nem maradt bennem hiányérzet. 

Ajánlom mindenkinek, tökéletes kikapcsolódást nyújt. 

Szülinapos kispéntek

 A tegnapi gyönyörű tavasz után abszolút azt gondoltam, hogy most már akkor ez így marad. Nos, nem így lett. Amit ugyan jeleztek előre át ezzel foglalkozók, csak hát azért reméltem, hogy áprilisi tréfa lesz, hogy majd mégsem úgy lesz. Na mindegy is, úgyis dolgoztam ma is. 

Együtt mentünk reggel Erikkel, aki egyébként délutános volt a héten, ma azért jött reggel, hogy egy kollégája el tudjon menni szabadságra. 

Különleges nap volt, hiszen ma lett 23 éves. Többször is azon kaptam magam délelőtt, hogy nézem őt, és csak pörögnek az emlékek arról a 23 évvel ezelőtti napról, amikor született. Ő az egyetlen gyerekünk, akiért nagyon aggódtunk a születése után, akinek a többiekhez képest nehezített pálya jutott már rögtön az első napjaiban is. Soha nem lehet elfelejteni azokat a napokat, azokat az érzéseket, és a határtalan megkönnyebbülést, amikor végre jöhettünk haza. Mindenki azt mondta, na vele aztán lesz bajotok, mert igazi rosszcsont volt, bármilyen hülyeségre rá lehetett venni. Nem lett igaz, mert nem csak bajunk nem volt vele, de nagyon könnyedén találtuk meg a hangot mindig vele. Az, hogy mostanra a munkahelyünk is ugyanaz, még egy plusz köteléket jelent, és tök jó látni őt ebben a felnőtt életében is. 

Délután itthon már nem sok minden történt, Erik kívánságára a Burger King szolgáltatta az ebédet..

Most meg kezdődik a hosszú hétvége, ami nem mindenkinek lesz az nálunk, Balázs szombaton dolgozik majd.

Szerda

 Ma végre pont olyan idő volt, amit én is nagyon szeretek. Sajnos a nap nagy részében dolgoznom kellett, így nem tudtam maradéktalanul kiélvezni, de ami jutott, annak is nagyon örültem. 

Nincs most valami sok munkám, nagyon kényelmesen el tudom végezni az összes feladatomat. Furcsa is, mert azért ez nem a megszokott tempó nálunk. 

Délután voltam a lidlben. Már amikor beértem, majdnem sarkon is fordultam, ijesztően sokan voltak. Próbáltam minél gyorsabban haladni, de nem volt egyszerű. Azt megállapítottam, hogy egy csomóan készülnek arra, hogy egy egész utcának fognak grillezni és sonkát főzni, rengetegen lesznek csont részegek is. Az utolsó tálca akciós sörön képesek voltak összeverekedni. Én nem tudom, részemről még azt sem tudom, mit fogok főzni, csak nagyjából van elképzelésem. Azt tudom mit fogok sütni, de most teljesen visszafogott leszek (hacsak még szombaton el nem kap a hév). Természetesen annyira ma sem voltam ügyes, hogy már ne kelljen semmit sem venni,  de majd megküzdök holnap is, amivel kell. 

Kedd

 Ma biztosan front volt, mert kétféle emberrel találkoztam a nap során. Vagy pörgött, mint a duracell nyuszi, és mindent fel óra alatt akart megoldani, vagy semmire sem volt hajlandó, csak morgott mindenért. Én a kettő között lavíroztam, Reggel még elég morcos hangulatban voltam, mert nagyon nehezemre esett felkelni, és nem esett jól az sem, hogy megint szürke minden, és hűvös van, és esik az eső. Mindezt tetézi, hogy nagyjából sehogy sem állok nemhogy húsvéti készülődéssel, de még egy normális bevásárlással sem. Az nekem nagy lábon lövés volt, hogy már nem tudok rendelni házhozszállítással úgy, mint eddig. Hiába van az Auchan-nak és a Tesconak is ilyen szolgáltatása, azokat a termékeket vagy nem ismerem, vagy pedig pl az Auchan esetében van, amit hozzánk nem is szállítanak ki. Na majd hozzá fogok szokni valahogy megint, de most frusztrál egy kicsit..

Holnap muszáj lesz összeírnom miket kell vennem, és a nagy részét be is kéne szerezni. 

Ezen amúgy majd még kell dolgoznom, hogy az ilyen kattanásaimat el tudjam engedni. Úgy rá tudok ezekre a kis hülyeségekre pörögni, hogy borzasztó. 

Hétfő

 Hónapok óta nem fordult elő, hogy ilyen sokszor voltam ébren éjszaka, és ilyen rosszul aludtam. Nem is ettem mi volt velem, de végülis mindegy, mert már túl vagyok rajta. Reggel még próbáltam megfejteni az okát, de aztán úgy döntöttem, nem kell nekem mindent tudni, haladjunk szépen tovább. 

Egyébként az tök jól működik már egy ideje, hogy úgy telik az estém, hogy minden mozzanatnak örülök. Úgy megyek a kádba, hogy várom, hogy milyen jó lesz mindjárt belefeledkezni a könyvembe, aztán örülök, hogy milyen jó bekenni magam testápolóval, milyen jó fogat mosni, és milyen jó, mindjárt aludhatok. 

Igyekszem a napom nagy részét is így tölteni, észrevenni a sok kis apróságot, aminek lehet egy -egy pillanatra örülni, ha szükség van rá, akkor keresek valamit, ami ilyen. Például megnézem a vakációs visszaszámlálót, amiben három esemény felé számol éppen vissza (és azért csak három, mert nem lehet többet az ingyenes verzióban). De van olyan is, hogy a chat gpt -vel "beszélgetek" valamiről, ami éppen eszembe jutott, vagy kíváncsi vagyok rá. Meglepően konstruktív beszélgetéseket lehet vele folytatni, ráadásul roppant szórakoztató is..

Szóval így vagyok most. Türelmesen várom, hogy végre megérkezzen az igazi tavasz, de azt hiszem, ezen a héten sem lesz még az igazi. De annak lehet örülni, hogy csak négy napot kell dolgozni. 

Vasárnap

 Szerencsére a mai nap kevésbé volt tervezhetetlen, mint a tegnapi. Bár akkor, amikor szembesültem vele, hogy az egy kiló hekkfilé összesen öt darab halat takar, egy pillanatra kétségbe estem. Fejenként egy szelet rántott hallal nem lakik jól nálunk senki...na de szerencsére mindig van megoldás, és anyukámnál volt némi nem fagyasztott csirkemell. Meg is volt mentve az ebéd, senki nem maradt éhen. És szerencsére ma is öten ültünk az asztalnál. 

Három felnőtt fiam van, ami olyan elképesztő, hogy néha én magam is rácsodálkozok erre. Az életük legtöbb pillanatában ott voltam, láttam őket, mégis olyan félelmetesen gyorsnak tűnik ez az egész. Mostanában, gondolom Roli középiskolai éveinek a vége felé közeledve jó sokszor gondolok erre, hogy mennyi mindent éltünk át együtt, és milyen jó, hogy ennyi minden megadatott velük. Nagyon szerencsés vagyok, hogy ők lettek a fiaim. ❤️

Egyébként csak a szokásos vasárnapi dolgokat csináltuk, és élveztük a nyugalmat. Most így pont jó is volt.