Curaçao
Curaçao (hollandul: Curaçao,[3] papiamentóul:[4] Kòrsou, spanyolul: Curazao) sziget a Karib-tenger déli részén, Venezuela partjai közelében. Curaçao (hivatalos nevén hollandul: Land Curaçao, papiamentóul: Pais Kòrsou), amely rajta kívül a lakatlan Kis-Curaçao (hollandul: Klein-Curaçao) szigetet foglalja magába. 2010-ben a Holland Királyság elméletileg egyenjogú országa lett Hollandia, Aruba és Sint Maarten mellett.
| Curaçao ország | |||
| Land Curaçao, Pais Kòrsou, País Curazao | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Himno di Kòrsou | |||
 | |||
| Fővárosa | Willemstad | ||
 é. sz. 12° 11′, ny. h. 69° 00′12.183333°N 69.000000°WKoordináták: é. sz. 12° 11′, ny. h. 69° 00′12.183333°N 69.000000°W | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Király | Vilmos Sándor holland király | ||
| Kormányzó | Lucille George-Wout | ||
| Miniszterelnök | Eugene Rhuggenaath | ||
| Hivatalos nyelv | holland, papiamento | ||
| Holland Antillák felbomlása | 2010. október 10. | ||
| Elődállamok | Holland Antillák | ||
| Tagság | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 152 849 fő (2023)[1] | ||
| Becsült | 150 563[2] fő (2011. március) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 444 km² | ||
| Időzóna | AST (UTC-4) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Holland antillákbeli forint (ANG) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | NA | ||
| Hívószám | +599 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
| Internet TLD | .cw | ||
| Villamos hálózat | 120 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Curaçao ország témájú médiaállományokat. | |||
Története
szerkesztésEredetileg az arawak nép lakta, ám az 1499-es felfedezését követően a kegyetlen spanyol bánásmód miatt eltűntek, kevés vérvonalat hagyva. A szigetet 1634-ben Hollandia meghódította. Kiemelkedő adottságú kikötője évszázadokon át népszerű hellyé tette. 1662-től a Holland Nyugat-indiai Társaság rabszolga-kereskedelmének központja lett. A 18. században többször gazdát cserélt Anglia, Franciaország és Hollandia között. 1795-ben az ott élő rabszolgák fellázadtak, és négyezren a sziget északi részére vonultak. Heves összecsapások után, egy hónap alatt leverték őket. 1800-ban a franciák szállták meg, de az ún. kvázi háború alatt a szigetet az Egyesült Államok két hadihajója blokád alá vette, ezért a franciák feladták a szigetet. Tartós holland kezelésbe 1815-től került a sziget. 1863-ban a rabszolgaságot eltörölték.
1914-ben nagy kiterjedésű olajmezőt találtak Venezuelában, és ideális fekvése miatt Curaçaóra került az olajfinomítás. Az üzembe nagyobb számban érkeztek munkások, főleg Ázsiából. 1954. január 1-től önálló kormányzata lett, de ennek ellenére a bennszülöttek nem tudtak teljes jogúan részt venni a politikai döntésekben. 1969. május 30-án több mint ötezer, főleg fekete bőrű munkás fellázadt gazdasági helyzete miatt. Ennek legfőbb eredménye a papiamento nyelv hivatalossá válása lett. Az 1980-as években az elavult és erősen környezetszennyező finomító sok jogi eljárás tárgya volt, és végül az olajtársaság jelképes összegért átadta Venezuela kormányzatának.
1984. július 2-án elfogadták a szigetország zászlaját és himnuszát, az első független szavazás 30. évfordulójának napján. A 2000-es években újra téma lett a Holland Antillák függetlensége. 2005. április 8-án megtartott népszavazáson a polgárok a Holland Antillákon belüli önállóságot választották 68%-os többséggel,[5] elutasítva a teljes függetlenséget. 2010. október 10-ig a Holland Antillák része volt, de egy népszavazás eredményeként a Holland Királyságon belüli társult állammá vált.
Földrajza
szerkesztésCuraçao a Kis-Antillákhoz tartozó ABC-szigetek (Aruba, Bonaire és Curaçao) legnagyobb és legnépesebb tagja. Szárazföldi területe 444 km², lakossága 152 849 fő (2023)[1]. Curaçao legmagasabb pontja a 375 méteres Sint Christoffelberg. A sziklás északi partnál erős tengeráramlatok vannak, míg a déli partnál a víz nyugodt, homokos öblei kedvelt turistacélpontok. Itt a parttól nagyjából 30-100 méternyire van a „kék perem”, ahol a tengerfenék 61 méteres mélységbe bukik, kiváló búvárkodási lehetőséget nyújtva.
ISO 3166-1 kódja a CW illetve CUW.
Élővilága
szerkesztésNövényzete eltér a tipikus trópusi szigetekétől, jellemzően bozótos, kaktuszos, örökzöldes területekkel. A partvidéki vegetáció dúsabb. Nemzeti fája pillangósvirágúakhoz tartozó Divi-divi (Caesalpinia coriaria). A narancs egy különleges fajtája, a laraha, csak itt fordul elő. Gyümölcse érett formájában is zöld, és ehetetlenül keserű, ám héja a Curaçao likőr ízét adja.
Általánosságban elmondható hogy a szigeten nincsenek emberre veszélyes állatok. Elvadult kecskék és szamarak, valamit pre-kolumbián szarvasok a sziget legnagyobb termetű állatai. A leggyakoribbak a tejufélékhez és gekkófélékhez tartozó gyíkocskák, illetve a szúnyogok. Emellett csigák, békák és két ártalmatlan kígyóféle is felfedezhető.[6]
Népesség
szerkesztésA sziget népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 100 179 | 136 682 | 146 912 | 147 996 | 151 456 | 144 299 | 136 969 | 142 902 | 154 846 | 152 849 |
| 1950 | 1966 | 1973 | 1980 | 1987 | 1993 | 2000 | 2007 | 2014 | 2023 |
Éghajlata
szerkesztésCuraçao klímája félsivatagos. Januártól szeptemberig van a száraz, és októbertől decemberig a három hónapos esős évszak. A sziget hőmérséklete kiegyenlített mind éves, mind napi szinten. Az állandó tengeri szellő nappal hűt, éjjel melegít. A sziget kívül esik a hurrikánok zónáján.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 32,8 | 33,2 | 33,0 | 34,7 | 35,8 | 37,5 | 35,0 | 37,7 | 38,3 | 36,0 | 35,6 | 33,3 | 38,3 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,7 | 30,0 | 30,5 | 31,1 | 31,6 | 32,0 | 31,9 | 32,4 | 32,6 | 31,9 | 31,1 | 30,1 | 31,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 24,3 | 24,4 | 24,8 | 25,5 | 26,3 | 26,4 | 26,1 | 26,3 | 26,5 | 26,2 | 25,6 | 24,8 | 25,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | 20,3 | 20,6 | 21,0 | 22,0 | 21,6 | 22,6 | 22,4 | 21,3 | 21,7 | 21,9 | 22,2 | 21,1 | 20,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 45 | 26 | 14 | 20 | 20 | 19 | 40 | 42 | 49 | 84 | 97 | 100 | 553 |
| Havi napsütéses órák száma | 254 | 246 | 267 | 237 | 242 | 255 | 282 | 288 | 255 | 245 | 228 | 233 | 3031 |
| Forrás: Hong Kong Observatory (sun only).[7] | |||||||||||||
Kis Curaçao
szerkesztésKis Curaçao (hollandul és németül Klein Curaçao) a szigettől 10 kilométerre fekvő 1,7 km²-es lakatlan sziget. 1888-ban német tengerészeti bázist próbáltak létrehozni, de az ivóvíz hiánya ezt meghiúsította. Napjainkra ebből csupán egy világítótorony és egy romos parti ház maradt emlékeztetőnek. A növényzet főleg fűfélékből és néhány kókuszpálmából áll. A szigeten található néhány kunyhó pár napra megfelelő hajlékot ad a búvárkodó turistáknak és az erre járó halászoknak. A szél felőli oldalon megfeneklett hajók roncsai éktelenkednek. Ezek legnagyobbika egy kisebb tankhajó, a Maria Bianca Guidesman.
Közlekedése
szerkesztésA KLM légitársaság Amszterdamból járatokat indít Curaçaóra (2012). Repülőtere a Hato (vagy Curacao) Nemzetközi Repülőtér (jele: CUR, TNCC) 2006-ban kapott új terminált, amely évi 1,6 millió utas kiszolgálására alkalmas. A járművek az út jobb oldalán közlekednek. Nincs kötött pályás közlekedés. A fővárosban hidak ívelnek át a hosszú öböl felett:
- az Emma királynő híd egy 1888-ban épült pontonhíd, 1939-ben felújították
- a Julianna királynő híd, amely 1974 óta áll.
Hajózás
szerkesztésCuraçaónak több kikötője is van, amelyek alkalmasak magánjachtok, utasszállító óceánjárók és teherhajók fogadására. A legnagyobb a főváros szívében, a Szent Anna-öbölben található. A sziget hajójavító üzemében három szárazdokk is található, legfeljebb 150 ezer tonna bruttó hordképességű hajók fogadására. A sziget konténerterminálja napi 24 órában működik.
Látnivalók
szerkesztés
Willemstad
szerkesztésWillemstad a sziget fővárosa, az igen kedvező fekvésű kikötő köré épült. Willemstad történelmi belvárosa a kikötővel az UNESCO világörökség listáján szerepel 1997 óta, 809-es számmal. Két negyede a Punda és az Otrobanda, melyeket a Szent Anna-öböl (hollandul Sint Annabaai) választ ketté. Lakossága körülbelül 140 ezer fő.
Erődök
szerkesztés
Amikor a hollandok 1634-ben a szigetre érkeztek, védelmül erődöket emeltek a sziget délebbi stratégiai pontjain. Ezek közül öt napjainkban is látogatható:
- Fort Waterfort (épült: 1634) – 1957-ben hotellé alakították, 2005-től Plaza Hotel néven működik.„”
- Fort Amsterdam (épült: 1635) – a kormányzati irodák találhatóak itt.
- Fort Beekenburg (épült: 1703)
- Fort Nassau (épült: 1797) – étterem és a kikötőfelügyelet található benne.
- Riffort (épült: 1828) – étterem és boltok találhatóak itt.
Kultúra
szerkesztésHivatalos ünnepek Curaçaón
szerkesztés| Nap | Ünnep neve[8] | ||
|---|---|---|---|
| január 1. | újév | Nieuwjaar | |
| február | karnevál hétfő | Carnaval Maandag | A Hamvazószerda vagyis a nagyböjt kezdete előtti hétfőn. |
| március – április | húsvét | Pasen | |
| április 27. | király napja | Koningsdag | 1980 – 2013. április 30-ig Koninginnedag, vagyis a királynő napja |
| május 1. | a munka ünnepe | Dag van de Arbeid | |
| május | áldozócsütörtök | Hemelvaartsdag | 40 nappal húsvét után |
| július 2. | zászló napja | Dag van de Vlag | |
| október 10. | Curaçao napja | Dag van Curaçao | Curaçao nemzeti ünnepe |
| december 25. | karácsony | Kerstmis | |
| december 26. | boxing day | Tweede kerstdag | Karácsony másnapja, "dobozos" nap |
Curaçao a kultúrában
szerkesztés- A Brit Királyi Haditengerészet az idők során négy hajót is elnevezett a szigetről, a következő átírással: HMS Curacoa
- Curaçao egy világszerte ismert likőr, koktélalapanyag
Gasztronómia
szerkesztésA gasztronómiában holland, karibi, venezuelai és indonéz hatások fedezhetők fel Curaçaón.[9] A tenger gyümölcsei sok ételben megtalálhatók alapanyagként, úgy mint a friss kagylók vagy a garnélarák, amelyek például tacóhoz szolgálhatnak tölteléknek.[9] Helyi jellegzetességként említhető a nyersen fogyasztott hering.[9]
A keshi yena nevű golyócskának az alapja a holland edami vagy gouda sajt, amelyet fűszeres hússal, olajbogyóval, kapribogyóval és hagymával töltenek meg.[9] Bonaire szigetén is van egy hasonló, hússal töltött edami sajtos fogás.[10]
A bitterballen nevű húsgolyó holland eredetű különlegesség, alapja marha- és borjúhús, de vannak sajttal töltött zöldséges változatok is.[9] A golyókat egy erős mustárba mártogatva fogyasztják el, amit aztán holland sörrel érdemes leöblíteni.[9]
A kecskehús Bonaire-n fontos hozzávaló[10] és találkozni vele Curaçaón is, ahol többek között a stoba nevű pörköltöt főzik belőle, amelyhez zöldségeket, fűszereket és egy kis papayát is adnak.[9]
Az oliebollen egy fánkhoz hasonló édesség, amit porcukorral szórnak meg, s leginkább karácsony vagy újév táján eszik.[9] Másik, szintén holland eredetű nyalánkság a stroopwafels, karamellával töltött ostya.[9] A poffertjes egy aprócska, kelesztett palacsinta, amit vajjal és porcukorral ízesítenek, s egyaránt kitűnő desszertnek és uzsonnának is.[9]
Afrikai eredetű a funchi vagy tutu, melynek alapanyaga a kukoricaliszt és jellegét tekintve hasonlít a puliszkához.[9] Ez az étel is megtalálható Bonaire gasztronómiájában.[10]
Az arepas Venezuelából származik, amely puffasztott kukoricából sütött lepény, s melynek töltelékje lehet sajt, hús, kukorica vagy avokádó.[9]
A szeszesitalok közül a legnépszerűbb a curaçaói kéklikőr, amely többféle koktél alapanyaga.[9]
-
A curaçaói kéklikőr üvegben -
A curaçaói kéklikőr kupicában -
Adios Motherfucker koktél curaçaói kéklikőrből -
Úszómedence koktél kéklikőrből
Híres curaçaóiak
szerkesztés- Patrick Kluivert holland válogatott labdarúgó édesanyja révén curaçaói származású
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/curacao/summaries/#people-and-society, 2023. augusztus 4.
- ↑ 2011-es népszámlálási adat
- ↑ A név írásmódja és feltételezhető eredete valójában portugál (Curação), az ejtése kb. "kuraszau".
- ↑ A papiamento a portugál nyelv és a hajdani afrikai rabszolgák saját nyelveinek keveréke.
- ↑ van den Berg, Stephanie: Curacao votes for more autonomy. Caribbean Net News, 2005. április 11. [2007. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 2.)
- ↑ [1]
- ↑ Climatological Information for Curacao, Netherlands Antilles and Aruba, accessed 26 March 2012.
- ↑ Curacao.com Public Holidays
- ↑ a b c d e f g h i j k l m TOP 10 THINGS TO EAT IN CURAÇAO (Carnival)
- ↑ a b c TOP 12 THINGS TO EAT IN BONAIRE (Carnival)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Curaçao című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Curacao.com (angol/német/spanyol/portugál nyelvű honlap)
- Liveincuracao.com (angol honlap)
- Mauri Utazási iroda: Curacao
|
Ez a Karib-térséggel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |