Dióslak
Dióslak (szlovénül: Nuskova, vendül Noskova, németül: Rottenberg) falu a Muravidéken, Szlovéniában. Közigazgatásilag Szarvaslakhoz tartozik.
| Dióslak (Nuskova) | |
 | |
| Dióslak látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Szarvaslak |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1365 |
| Polgármester | Edvard Mihalič |
| Irányítószám | 9262 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 266 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 246 m |
| Terület | 2,88 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 16° 02′ 02″46.809444°N 16.033889°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 34″, k. h. 16° 02′ 02″46.809444°N 16.033889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dióslak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésMuraszombattól 30 km-re, Felsőlendvától 4 km-re északnyugatra a Vendvidéki-dombság a Goričko területén az osztrák határ közelében fekszik.
Története
szerkesztés1365-ben "Nozcykfalua" alakban említik először abban az oklevélben, melyben I. Lajos király elcseréli Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Noszikfalvával a mai Dióslakkal együtt Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért. 1366-ban "Nozykfalua" néven említik.[2] A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.
Vályi András szerint "NOSZKOVA. Tót falu Vas Várm. földes Ura G. Nádasdi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Sz. Györgyhöz nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító."[3]
Fényes Elek szerint "Nuszkova, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 232 kath., 124 evang. lak."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Dióslak. Lakosai vendek és németek; 80 házból áll és lélekszáma 490, akik r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája Szarvaslak, távírója Szt.-Gotthárd. Földesurai a Nádasdyak voltak. A község a Lendva patak mellett fekszik; a tervezett gyanafalva-muraszombati vasútat a határában fogják elvezetni."[5]
1910-ben 499, többségben szlovén lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott.
1919-ben a Vendvidéki Köztársaság vette birtokába, ezt követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) része lett. 1941-ben ismét Magyarországhoz került vissza, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. Német lakosságát a falut elfoglaló partizánok elüldözték.
1991-ben, Szlovénia függetlenségének kimondása óta Szlovénia része. A településnek a legutóbbi 2002-es adatok szerint 311 lakója volt.
Nevezetességei
szerkesztés- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1925-ben épült.
- Pünkösdi templom
- Ásványvízforrás.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
