Nyírfatapló

Nyírfatapló
	Norvégiai példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Taplóalkatúak (Polyporales);
Család:	Fomitopsidaceae;
Nemzetség:	Fomitopsis; P.Karst. (1881)
Faj:	F. betulina;
Tudományos név
	Fomitopsis betulina; (Bull.) B.K.Cui, M.L.Han & Y.C.Dai (2016)
Szinonimák
	Boletus betulinus Bull. (1788); Piptoporus betulinus (Bull.) P.Karst. (1881);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nyírfatapló témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírfatapló témájú médiaállományokat és Nyírfatapló témájú kategóriát.

A nyírfatapló vagy nyírfa-kérgestapló (Fomitopsis betulina) az Agaricomycetes osztályának taplóalkatúak (Polyporales) rendjébe, ezen belül a Fomitopsidaceae családba tartozó faj.^[1]

Rendszertani eltérés

Korábban ezt a gombafajt a Piptoporus nemzetségbe sorolták Piptoporus betulinus név alatt, azonban az újabb molekuláris filogenetikus vizsgálatok után a kutatók megtudták, hogy közelebbi rokonságban áll a Fomitopsis-fajokkal, emiatt át lett helyezve ebbe a gombanemzetségbe.^[2]^[3]^[4]

Előfordulása

A nyírfatapló előfordulási területe Eurázsia és Észak-Amerika, ilyen módon az északi félgömbön széles körben elterjedt, és mindenütt gyakori, ahol nyírfák nőnek.^[5]

Megjelenése

Kifejlett példány

A gomba egyéves termőtestei rendszerint félkör vagy vese alakúak, hátul vastag, rövid, tönkszerű függelékkel rögződnek a fák kérgéhez. Felül párnásan boltozatosak, szélük lekerekített, és lefelé a termőrétegre húzódik. Felületük kopasz, sima, körkörös sávokra nem tagolt, először fehéres, majd szürkésbarna, barna színű, idős korban gyakran felrepedezik, és vékony, bőrszerű kéreg vonja be, amely lehúzható. A termőtestek általában 5-20, néha 30 centiméter szélesek, a fa törzsétől 7-15 centiméternyire állnak el, vastagságuk 2-5 centiméter.

Életmódja

A nyírhez erősen kötődik, más fafajokon eddig még nem találták meg. Mindenekelőtt idősebb vagy legyengült fákat támad meg, többnyire az ágcsonkokon keresztül hatol be a törzsbe. A gomba kifejlődéséhez minden valószínűség szerint magasabb lég-, illetve fanedvesség szükséges, amit leginkább láperdőkben, nyírligetekben vagy bükkösökben talál meg, ahol a nyíreket más fafajok túlnövik és beárnyékolják. Egészséges vagy szárazabb helyen álló nyíreket, például utcai fákat alig támad meg.

Felhasználhatósága

A nyírfatapló fiatalon ehető, idős korban azonban keserű és élvezhetetlen.

Jegyzetek

↑ Family Coriolaceae (Html). (Hozzáférés: 2008. június 17.)
↑ (2005) „Evaluation of the monophyly of Fomitopsis using parsimony and MCMC methods”. Mycology 97 (4), 812–822. o. DOI:10.1080/15572536.2006.11832773.
↑ (2013) „A phylogenetic overview of the antrodia clade (Basidiomycota, Polyporales)”. Mycologia 105 (6), 1391–1411. o. DOI:10.3852/13-051. PMID 23935025.
↑ (2016) „Taxonomy and phylogeny of the brown-rot Fungi: Fomitopsis and its related genera”. Fungal Diversity 80 (1), 343–373. o. DOI:10.1007/s13225-016-0364-y.
↑ The Book of Fungi. Chicago, Illinois: University of Chicago Press, 406. o. (2011). ISBN 978-0-226-72117-0

Források

Nyírfatapló a Miskolci Gombász Egyesület (MIGE) honlapján
Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993, ISBN 963-8185-40-6

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Family Coriolaceae (Html). (Hozzáférés: 2008. június 17.)

[Kim_2005-2] (2005) „Evaluation of the monophyly of Fomitopsis using parsimony and MCMC methods”. Mycology 97 (4), 812–822. o. DOI:10.1080/15572536.2006.11832773.

[Ortiz-Santana_2013-3] (2013) „A phylogenetic overview of the antrodia clade (Basidiomycota, Polyporales)”. Mycologia 105 (6), 1391–1411. o. DOI:10.3852/13-051. PMID 23935025.

[Han_2016-4] (2016) „Taxonomy and phylogeny of the brown-rot Fungi: Fomitopsis and its related genera”. Fungal Diversity 80 (1), 343–373. o. DOI:10.1007/s13225-016-0364-y.

[Roberts_2011-5] The Book of Fungi. Chicago, Illinois: University of Chicago Press, 406. o. (2011). ISBN 978-0-226-72117-0

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]