Tócsagazvirágúak

növényrend
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 8.

A tócsagazvirágúak (Ceratophyllales) a zárvatermők egy rendje, melybe egyetlen család, a tócsagazfélék (Ceratophyllaceae) családjának egyetlen nemzetsége, a tócsagaz, más néven borzhínár (Ceratophyllum) tartozik. A sarkvidékek kivételével minden kontinensen élnek képviselői. Vízinövények.

Tócsagazvirágúak
Evolúciós időszak: Kora kréta - jelen
Sima tócsagaz (C. submersum)
Sima tócsagaz (C. submersum)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Rend: Tócsagazvirágúak (Ceratophyllales)
Link
Család: Tócsagazfélék (Ceratophyllaceae)
Gray
Nemzetség: Tócsagaz (Ceratophyllum)
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tócsagazvirágúak témájú kategóriát.

Rendszerezésük

szerkesztés

Újabb rendszerezés

szerkesztés

Az APG II (Angiosperm Phylogeny Group) osztályozása alapján létrehozott új rend egyetlen családdal (Ceratophyllaceae), azon belül egy nemzetséggel (Ceratophyllum).

Hagyományos rendszerezés

szerkesztés

Cronquist és Dahlgren rendszerezésében egyaránt a tündérrózsa-virágúak (Nymphaeales) rendjébe tartozó család (Ceratophyllaceae).[1][2]

Származásuk, elterjedésük

szerkesztés

A harmadidőszak óta ismertek. A hideg égövek kivételével az egész Földön elterjedtek; 4-6 fajuk közül kettő él Közép-Európában.

Megjelenésük, felépítésük

szerkesztés

50–200 cm hosszú, gyenge, hajlékony száraikon örvösen állnak a sallangosan szeldelt levelek; mindkét hazai faj sallangjai villásan elágaznak. Gyökereik nincsenek: a vízben lebegnek vagy klorofillt nem tartalmazó hajtásokkal rögzítik magukat a meder alján. Egyivarú virágaik a levelek hónaljában nőnek. A porzók csavarmenetesen állnak, a lepel kicsi, zöld. A termő egy termőlevélből nőtt össze. Termésük makk – néhány faj magvai tüskések, hogy az állatok szőrébe ragadhassanak.

Életmódjuk, termőhelyük

szerkesztés

Állóvizekben, lassan folyó patakokban, illetve öntözőcsatornákban élő hínárnövények. A felszínen nem láthatók, de a Kis-Balatonban és a Balatontól délre a Nagy-Berekben olyan sűrűn nőnek, hogy a vizet csónakkal csaknem járhatatlanná teszik.

Hazai fajok

szerkesztés
  • sima tócsagaz (C. submersum L.) – levelei élénkzöldek, a sallangok hajszálvékonyak. Hazánkban a törzsváltozat (C. submersum subsp. submersum) él.
  • érdes tócsagaz (C. demersum) – levelei sötétzöldek, a sallangok szélesebbek és fogacskásak; számuk kevesebb. A termés alapján két, csúcsán egy 5–9 mm hosszú tövis nő. Hazánkban a C. demersum subsp. platyacanthum alfaj él.
 
Érdes tócsagaz (Ceratophyllum demersum)
  1. Cronquist Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Dahlgren Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben