Szemölcs
(verruca), kis, kölesnyi vagy lencsényi, ritkán nagyobb,
kiemelkedő kinövések a bőrön, melyek a felhám körülirt túltengéséből állanak,
amelyekhez másodlagosan társul az alatta levő Sz.-test megnagyobbodása;
rendesen a szabadon fekvő bőrrészeken, különösen a kezek és jujjak háti oldalán
lépnek fel többnyire fiatal egyéneknél (V. juveniles planae). A néphit szerint
a Sz.-ök ragályosak, mint az előbbi körülményen kívűl az is támogat, hogy
tényleg gyakran egy családban vagy egy és ugyanazon iskolába járó gyermekeknél
nagyobb számban lépnek fel, s a tudományos vizsgálatok is e mellett látszanak
szólani. Gyógykezelésük igen egyszerü; valamely töményebb szerrel: légenysav,
tömény ecetsav és 10-20 % szalicil, acidum triklóracetikum stb. óvatosan
leégetjük őket, miután előbb a nagyobbakról a felhámot késsel vagy ollóval
eltávolítjuk; tanácsos az égetést magának az orvosnak végezni, különben sokszor
mély sebek és torzító hegek keletkezhetnek. Belsőleg némelyek az arzén használatától
láttak eredményt. Ezen közönséges Sz.-öktől különbözik az u. n. V. senilis, ama
piszkos-szürkés vagy barnás képletek, amelyek öreg egyéneknél a test különböző
részein, különösen az arcon és hátbőrön nagy számmal fordulnak elő.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|