Jó volt újra Tahiban lenni, Prága óvárosa és a lakótelep környéke valóban szép, de a Duna kanyarban tett séták valahogy kellemesebbek számomra. Szerencsére az idő is kedvezett nekünk a héten, így minden nap lementünk Bambiékkal a Duna partra.

 Bubácska

BoRóka eleinte félt tőle, de mostanra megszerette a hűs folyót

Barátokkal a Szentendrei sziget csücskében

A víz most viszonylag tiszta volt, kaptunk is az alkalmon, és bementünk a kutyákkal pancsolni. A meleg nyári napokat a legjobb vízparton eltölteni szerintem, Bambi és Picur azonban máshogy gondolták, ők még kánikulában sem szeretik, ha összevizezzük őket. Pár képsorban Picurka véleménye a fürdőzésről…

 "Tudom, mit akarsz tenni, ne közelíts!"

Picurka hiszti

Csak sikerült becsalni a vízbe

Fürdés után Picurka teljesen besértődött...  

Persze kiengeszteltük ;) 

Tahiban beültünk egy hangulatos sörözőbe hamburgerezni.... meccsnézés lett belőle. :) 

A kép csalóka, Bambi valójában a hamburgert várja…

Izgalmas focimeccs ide vagy oda, Bambi most is feltűnést keltett, ahogy megjelentünk vele, egy időre mindenki csak azzal foglalkozott, milyen cuki kutya tévedt a vendéglőbe. Tény, hogy erre fele nem megszokott látvány egy ilyen aprócska kutyus. 

Mikor hozzák már azt a hamburgert?!

Most úgy jött ki a lépés, hogy két hét után jöttünk haza Tahira. Bambiék már jobban viselték a visszautat, nem vittünk sok cuccot, így a teljes hátsó ülést birtokba tudták venni.

Picurka az egyetlen, aki csak elől utazhat, amíg át nem alakítjuk a hátsó részt Picurkabiztosra 

Otthon sajnos nem tudtunk annyi szabadidőt eltölteni a kutyákkal, mint amennyit terveztünk, sok ügyintéznivaló volt, egy napunk pedig azzal telt el, hogy egyik állatorvostól a másikig mentünk. Esténként viszont nem hagytuk ki a vízparti sétákat.

Innen mindent jól be lehet látni ;)

Az orvoshoz Rókán és Aishán kívül az összes állatkánkat vittük, bár Bambi igazából csak elkísért minket, neki vért kellett volna venni a kopaszodása és a pajzsmirigy problémája miatt, de végül elhalasztottuk a legközelebbi itthon töltött hétre, Picurkának a körmeit vágták le (ez több emberes mutatvány nála), utána a másik rendelőben hasi UH-n volt, a korábbi betegsége miatt akartam megnézetni, hogy minden rendben van-e vele. Minimális eltérést láttak a máján, és a húgyhólyagjában is úszkáltak apró szemcsék, így ha fogkőleszedésre kerül majd a sor nála, vesznek tőle vizeletmintát is. Tömpikének egy pici duzzanata van az ágyékánál, ezt kellett UH-val ellenőrizni, Riki Ré szurit kapott veszettség ellen, Cicóka pedig szintén hasi UH-n volt a májbetegsége miatt. Szerencsére javulást láttak nála, de ettől függetlenül még mindig nagyon beteg, és lényegében a gyógyszerek tartják életben. A közérzete amúgy jó, ami abból is látszódik, hogy újra sokat rosszalkodik. 

Tömpinél nem derült ki, mi lehet a duzzanat, ezért ha nem múlik el, vesznek belőle mintát

Cicóka gyulladása nagymértékben javult, a májánál továbbra sem találtak durva elváltozást

Bambiékkal még csak egyszer voltunk Prága belvárosában, csak felmértük a terepet, ezért nem igazán készítettem képeket, egyedül egy Prága feletti parkban volt olyan nyugi, hogy lekapjam Bambiékat. Ez a park a Károly hídtól jobbra található, a folyó észak-nyugati partja mellett, ahol egy kilátó is van. Bár kutyát a táblák szerint csak pórázon lehetne sétáltatni, de sokan szabadon sétáltatták a kutyáikat, ezért mi is elengedtük Bambiékat. Mivel általában jól neveltek a kutyák itt, ezért senkinek nem okozott problémát a dolog. Legközelebb bejárjuk Bambiékkal a belvárost is, és ha jók az értesüléseink, akkor az állatkertbe is ellátogatunk velük, ahova elvileg kutyával is lehet menni. 

Kellemes park a város felett

 Egyik oldalon egy szép épület, a másikon prágai panoráma

A napi teendők mellett, igyekszünk minden délután hosszú sétára menni Bambiékkal. Ezekre sajnos Aisha és Picurka nem tudnak velünk jönni, mert mindkettőjüknek nagyon megterhelő lenne, de napközben bőven van lehetőségük kisétálni magukat, és nekik egyelőre elegendő, ha a mellettünk lévő kis tavakhoz levisszük őket. Igaz, Picurka egyre energikusabb, nagyon szeret sétálni, és már többet tud jönni, mint korábban, de a nagyfokú térdkalács ficama miatt vigyázni kell arra, hogy ne erőltesse túl magát.

Apróságok (balról jobbra: Riki Ré, Bambi, Aisha és Picur)

A hosszabb sétákra rendszerint a közeli Hostivar parkot választjuk, ez lényegében egy erdő a lakótelep szomszédságában, nagy tisztásokkal, patakkal, tóval, és a szélén még egy mini állatkert is található. A hely nagyon közkedvelt a kerékpárosok körében, ezért rájuk mindig figyelni kell, de legtöbbször olyan csapásokon haladunk, ahol nem keresztezzük egymás útját, így nagyrészt póráz nélkül tudjuk a kutyákat sétáltatni.

Hangulatos utca a patak partján

 Még mindig a patak partja, csak az erdős részen

Bambi mindig a kezünket kémleli, hátha akad ott egy kis jutifalat a számára:)

 Az erdő szélén meglátogattuk a mini állatkertet

 Erdei vonatoztuk is (balról jobbra: Tömpi, Bambi, Róka és Riki)

Prágában nemcsak sokkal több tiszta, rendezett zöld terület van, hanem a kutyatartási kultúra is sokkal fejlettebb, mint Budapesten. A nagytestű kutyákat azonnal pórázra teszik, vagy magukhoz hívják, ha kisebb testű kutyákkal találkoznak séta közben, megjegyzem, feleslegesen, mert a kutyák nagy része barátságos. Az itt eltöltött két hét alatt csak két agresszív kutyával találkoztunk, két yorkival, de őket a gazdájuk azonnal ölbe kap, ha meglátja, hogy bármilyen kutya közeledik feléjük. Egyszóval mindenki odafigyel a saját kutyájára, és másokra, ami sokkal kellemesebbé teszi a sétákat. 

 Na ki az, aki egy halott rágcsálóba hempergett  séta közben?! 

 Hosszú séta után jól esik a pihenés

Egy hete utaztunk ki, Prága egyik külvárosi részére költöztünk. Kifejezetten olyan lakóhelyet kerestünk, ahol mi és a kutyák is jól fogjuk érezni magunkat. A közelben több nagy rét, erdő, patak, tavak, és maga a lakótelep is kulturált, sok zöld résszel. 

Búzamező a lakótelep szomszédságában (Bambi, Aisha és Picur)

10 perc sétányira vannak a legközelebbi tavak. Igaz, mesterségesek, de a látványon ez nem változtat, szép és hangulatos hely, ide járunk a leggyakrabban a kutyákkal, ha vízpartra vágyunk. (Bambi,Aisha és Picur)

A víz melletti nagy zöld réten nemcsak sétáltatjuk Bambiékat, ezen a helyen szoktunk gyakorolni is velük. Bambinak csak a tudását kell felfrissíteni, ő korábban - a már megszűnt csivava kommandó tagjaként - póráz nélkül is szépen végrehajtotta a feladatokat, most ezeket a gyakorlatokat veszem vele újra, illetve próbálom új trükkökre is megtanítani. (Bambi és Aisha)

Picurkánál a szobatisztaságra gyúrunk, Aishának elegendő az alapokat tudni (behívás és ülés), Tömpit igyekszünk leszoktatni arról, hogy más kutyákhoz ugatva odarohanjon, Riki és Róka pedig gyakran túl messzire csavarog a falkától, és nem jönnek vissza első szóra ezért náluk a figyelmen kell javítani, illetve az alap engedelmességi feladatokra tanítjuk őket. Végre van időm erre, korábban a fajtamentés rengeteg időmet elvette, most viszont nem tudok fizikailag részt venni a mentésben, csak online, így nagyon sok időm marad a saját kutyáimra.

Séta után jól esik a pihi (Riki füle, Aisha, Picur és Bambi)

Eljött a költözés napja, fogtuk a kutyákat, Cicót a csomagjainkat, és nekivágtunk az útnak.

Eléggé meleg volt aznap, és ugyan van légkondi a kocsiban, de a kutyáknak különböző a hőtűrő képességük, ezért nehéz volt beállítani egy olyan hőmérsékletet, ami mindenkinek megfelelt. Hideget nem csinálhattunk Bambi, Picur és Riki miatt, akik nagyon fázósak, de Aisha pl. lihegett akkor is, ha a leghűvösebb részén volt a kocsinak, ezért őt folyamatosan vizeztem. Tömpi és Róka viszonylag jól viselték a köztes hőmérsékletet. A hosszú autózást is különbözően élik meg, Bambi és Tömpi lényegében végigaludta az utat, Aisha csak próbálta végigaludni, de őt sajnos még mindig zavarja az autó mozgása, és most Picurka is nyugtalan volt, sokszor felkelt, nem találta a megfelelő alvó pózt, talán átragadt rá is az izgatottságunk.

Bubácska sosem izgatja magát, akár autóval, akár tömegközlekedéssel utazunk...  

Riki aktív utazó, ő minden alkalommal az ablakon keresztül nézelődik, ez legalább leköti, és nem unatkozik az autózás közben. 

A legnehezebb helyzetben Róka volt, ő nem talált semmilyen elfoglaltságot magának, látszott, hogy utálja az egész helyzetet, és jobb híján ő is aludni próbált, több kevesebb sikerrel. Persze többször megálltunk, hogy sétáljanak és igyanak a kutyák, de megérkezve láttuk, hogy a legtöbbjük elmacskásodott a hosszú autóúttól, ezért legközelebb még többször fogunk megállni. 

Úgy alakult, hogy alig költöztünk ki Tahira, mehetünk is tovább. Hat kutyával és egy macskával egyébként is nehéz az utazás, főleg külföldre, albérletet találni pedig szinte lehetetlen. Nekünk viszont muszáj volt megoldást találni. Míg rá nem bukkantunk a megfelelő albérletre, addig minden kutyákkal kapcsolatos dolgot lerendeztünk, elmentünk velük orvoshoz átnézetni őket, mindenkinek megcsináltattuk az  útlevelet, akinek eddig nem volt, és leellenőriztük az oltásaikat, féreg és egyéb parazita ellenes kezeléseiket. Szerencsére annyi engedményt kaptunk, hogy havonta egy hétre hazajöhetünk, így nem hangzik annyira vészesnek a kiköltözés, és Bambiékat továbbra is rendszeresen tudjuk vinni a megszokott orvoshoz kontrollra. Egyébként az első dolgom volt olyan rendelőket keresni a neten, amik non-stop nyitva vannak Prágában, ha bármi történne.... Kellemes meglepetésként ért, hogy többet is találtam, ez azért megnyugtató. Sajnálom itt hagyni Tahit, de Prágában sok izgalmas dolog várhat minket, Bambiék is új helyeket fedezhetnek fel, és sokat fogok tudni velük lenni napközben. 

Egy kicsit a fenéknél.... utána oldalt..... oké,most már jöhet a pocisimi. Picurka egyszerűen imádni való  

Igazából inkább egy falunapra hasonlított, néhány helyen lehetett epret kapni, egy helyen eperlekvárt és egy helyen eperbort is láttunk. De a lényeg -ahogy a képen is látszódik-, Bambi jól érezte magát. Persze nem az eper miatt... ;)

Beköszöntött Bambiék kedvenc évszaka, végre lehet napfürdőzni és a kertben sziesztárni, ez ám a csiviknek való élet.

A kiscsoportosok leginkább a kényelmes pokrócot választják, és ott bealszanak. Balról jobbra: RikiRé, Bambi, Picurka és Aisha baba. 

A nagycsoportosok Tömpi, BoRóka és az ideiglenesen nálunk lévő Plútó általában együtt bandáznak, néha odafekszenek a kicsikhez, de sokkal aktívabbak, mindig keresnek és találnak maguknak valamilyen elfoglaltságot a kertben. Ha idegen jön,akkor is ők az elsők, akik rohannak "intézkedni". A kicsik csak akkor mozdulnak, ha nagyon szükséges. Balról jobbra: BoRóka, Plútó és Tömpi

Arra mindig figyelek, hogy ne legyenek sokat a napon, a pokrócot is úgy teszem le, hogy egy része árnyékban legyen, és ha valamelyik kutya bealszik, az árnyékos területre rakom át.

Néha bevizezem őket, akkor is, ha látványosan utálják. Picurkának nagyon nem tetszett...

Riki a nagy melegben a hűs füvet választotta. Nagyon tetszik Riki színe, és a teste is gyönyörű, a kinézete és a járása is egy paripáéra hasonlít. Sokan mondják, hogy nagyon különleges. És milyen igazuk van, Riki Vietnámból származik. :)

Mivel nemsokára költözünk, ezért igyekszek kihasználni minden itt töltött időt a kutyákkal. Bár eleinte havonta egy hétre haza fogunk jönni, ennyi engedményt kaptunk, de az év nagy részét Prágában fogjuk tölteni, és hiába lesz egy erdős rész a lakás mellett, azért az mégsem lesz olyan kellemes és szép, mint itt. Bambi ♥

Picurka hétfőn lebetegedett. :( Amikor hazaértem, azt vettem észre, hogy bágyadt, a szokásosnál lassabban mozog, aztán a vacsinál ugyan odajött, mint a többiek, de enni már nem akart, csak bánatosan szagolgatta a kaját. Azonnal tudtam, hogy baj van. A kezembe véve éreztem, hogy egyre melegebb, és hányt is egyet, ezért egy itteni baráti házaspár (Harmónia Kutyapanzió tulajdonosai) segítségével elmentünk a közeli ügyeletes kórházba. Mivel Picur vízfejű, nem tudtam, hogy agyi ödéma, vagy bélfertőzésről, gyomorrontásról van-e szó, de igazából mindkettő veszélyes, hiszen a láz és a hirtelen vízveszteség is kiválthatja a vízfejűeknél az agynyomást.

Sajnos az ügyeleten eléggé félrekezelték, mint utóbb kiderült. Van ugyan saját laborjuk, de nem csináltak semmilyen vizsgálatot, és csupán a vízfejűségből kiindulva, agyödémára kezelték. Ez a kezelés csak akkor jó, ha valóban agynyomás növekedés okozza a problémát, ha viszont fertőzés, akkor káros, mert még több vizet von meg a szervezettől. Sajnos annyira kétségbe voltam esve, hogy nem tudtam józanul gondolkodni, és az ügyeletes orvosra hagyatkoztam. Bár nem történt tragédia, többet nem engedem, hogy rábeszéljenek olyanra, amiben kételkedem. Tanultam az esetből. Mivel ott olyan labor van, aminek az eredménye fél órán belül megvan, ezért visszamentem reggel néhány vizsgálatot elvégeztetni, és lázat mérni nála. Kezeltetni természetesen nem engedtem. Csináltunk vértesztet, vettek székletmintát, és volt egy spéci gyorstesztjük giardiára, corona- és parvo vírusra. Minden gyorsteszt negatív lett, egyedül a széklet tenyészetre kell várni a hét végéig.

Bambi és Picurka

 A gyors tesztek után Budapestre mentem vele, és egy ismerős orvoshoz vittem Picurkát további kivizsgálásra és kezelésre. Kórokozót még mindig nem találtunk, a babézia is ki lett zárva, de az újabb vérteszt már fehérvérsejt hiányt mutatott, ami nagyon megijesztett. Picurka naponta kapott infúziót, természetesen a vízfejűség miatt csak óvatosan, adtak neki antibiotikumot, Meloxidylt (láz-fájdalom- és gyulladáscsökkentő), és hányáscsillapítót. Mivel magától nem evett, nem ivott, ezért 1-2 óránként fecskendőből erőltettem bele a vizet, és adtam neki vitaminpasztát, naponta kétszer bélflóra helyreállító pasztát, egyszer pedig immunerősítőt. Majdnem két napig nem evett, aztán eleinte a vitaminpasztát, majd a tápot is elkezdte nyalogatni, falatozni belőle. El nem tudom mondani, milyen megkönnyebbülés volt, amikor végre megjött az étvágya. A vizet tovább kellett erőltetnem belé, mert azt még mindig nem akart inni, de most már elértünk oda is, hogy magától iszik.

Amikor simre mutatta a pociját, már tudtam, hogy jobban érzi magát :)

Bár fizikailag sokkal jobban van, a hasmenése nem szűnt meg, még mindig folyékony, és az alacsony fehérvérsejt szám is aggaszt, meg a testhőmérséklete, mert most, hogy jobban belegondoltam, mintha korábban is melegebbnek éreztem időnként. Elképzelhető, hogy néha valami miatt felmegy a hőmérséklete. Most ezt szeretném tesztelni, illetve egy kontroll vértesztet csináltatni, aztán meglátjuk. Az is lehet, hogy nála a testhőmérséklet változás ugyan olyan természetes, mint a nagyagy hiánya, a vese a szokásostól eltérő elhelyezkedése, vagy az epe mérete. Picurka egy nagy talány még most is számomra, nemcsak a fizikai működése, hanem a kis önérzetes személyisége miatt is. Picurka alapból nem engedi magát sokat puszilgatni, és az arcom se tehetem az arcához. Amíg beteg volt, addig viszont mindent engedett, pusziltam, öleltem, cirógattam, de végig arra gondoltam, inkább kapjam vissza az én kis ördögfiókámat, és ne hagyja ezeket, csak gyógyuljon meg.   

Előfordul, hogy egy-egy mentett kutyus hosszabb ideig vendégeskedik nálunk, ilyen most Plútó is, a kis szökevény csivi keverék fiú. Eleve kóbor kutyaként került hozzánk, egy tüzelő szuka segítségével fogták be, és adták le nekünk. A karantén után ideiglenesen kihelyeztük egy párhoz, de sajnos nem voltak eléggé óvatosak, és elszökött tőlük Plútó. Akkor hetekig kerestük, hőkamerával is, hajléktalanok erdőben felépített szállásán, parkokban, követtük az útját, de sikertelen volt az akció. Aztán márciusban előkerült, az Illatos úti ebrendészetnek sikerült befognia. A kis kaland után hozzánk került szocializálódni, ami meglepő módon nagyon gördülékenyen ment. Szinte azonnal beilleszkedett Bambiékhoz, és annyira jól érzi magát nálunk, hogy eszébe sem jut megszökni tőlünk. A megfelelő szocializálás érdekében szinte minden alkalommal elvisszük magunkkal sétálni, akár a kiscsoporttal (Bambi, Aisha, Picur, RikiRé), akár a nagycsoporttal (Tömpi és BoRóka) megyünk. Néha az egész csapatot visszük, olyankor eléggé érdekesen nézünk ki.

Plútó a falkával

Igyekszünk kihasználni a környék adta lehetőségeket, így Bambiéknak és Plútónak lehetősége adódik mindig más, izgalmas és változatos helyeket felkeresni.

Esztergom és Picurka tökéletes ülése

Visegrád és a nagy harangok

Tahiban is akad bőven szép és még felfedezetlen rész, olyan nagy a zöld terület itt, hogy nem sikerült bejárnunk az egészet. Mennyivel másabbak a lehetőségek itt, mint Budapesten, más a levegő, más az életritmus, és minden olyan természetes. Bár korábban nem szándékoztam elköltözni a fővárosból, Budapesten születtem, és éltem eddig, de teljesen megváltozott a hozzáállásom ezzel kapcsolatban, és persze a kutyáknak is sokkal jobb ebben a zöld környezetben élni. 

Plútóra visszatérve… mivel hamarosan külföldre költözünk határozatlan ideig, ezért Plútó nem tud tovább nálunk maradni, pár hete kénytelenek voltunk másik ideiglenes helyre adni. Mivel szinte tökéletes kutya, és sok ideiglenessel dolgoztunk már együtt, így nem gondoltuk, hogy baj lesz belőle. Sajnos tőlük is megszökött, igaz, itt is az óvatlanság volt a fő bűnös, de a lényegen nem változtatott, Plútó ismét az utcán kóborolt. Szerencsére már annyira szocializált kutya lett, hogy nem akart igazán kóborolni, lényegében Fót Kisalagi részén maradt mindvégig, ott talált magának egy búvóhelyet, és viszonylag kis területen mozgott folyamatosan. A befogása 9 napig tartott, mert sokk hatása alatt volt. Ilyenkor a kutyák még a saját gazdájukat sem ismerik fel, éppen ezért nagyon oda kell figyelni, mit hogyan csinál az ember. A legelején mi is sok hibát vétettünk, köztük azt, hogy amikor szembe kerültem vele, megszólítottam, és elindultam felé. Azonnal menekülőre fogta, esélytelen volt a befogása. Ilyenkor a helyes magatartás, és hátat fordítunk a kutyának, és úgy hívjuk magunkhoz. Le is lehet guggolni, és úgy csalogatni, de a lényeg, hogy nem szabad felé fordulni, és a szemébe sem nézni. Nagyon nehéz lelkileg ezt megtenni, főleg, ha saját kutyáról van szó, de ha szembe vagyunk egy kutyával, az menekülésre késztetni, ha háttal, akkor az távolodást jelent neki, és nem érzi magát veszélyben, így bátrabban megközelít. Nekünk több ilyen lehetőségünk nem volt, ezért más taktikát választottunk. A fóti lakosok segítőkészségének hála, rengeteg bejelentést kaptunk, így pontosan fel tudtuk térképezni a szokásos útvonalát, az általa meglátogatott helyeket, és a búvóhelyét, már csak egy terv kellett a befogásához. A 8. napon mindenki csendben lapult a kocsijában egy utca két végében, illetve a közepén, ahol várható volt a felbukkanása abban az időben. Sajnos aznap nem mutatkozott, és már csak egy napunk maradt arra, hogy sikerüljön a befogása. A 9. nap éjszakáján végre sikerrel járt a csapat, abba a kertbe csalták be földre helyezett étellel, ahonnan megszökött, és a felállított csapdával végül sikerült befogni a kis csavargót. Természetesen azonnal visszakerült hozzánk a halálra rémült kutyus, azóta itt van nálunk, már megnyugodott, és még annál is jobb kutya lett, mint volt. Folyamatosan figyel minket, nehogy még egyszer elveszítsen bennünket. Sajnos megtartani nem tudjuk a 6 kutya és 1 macska mellett, és nemsokára elutazunk, ezért nem maradhat sokáig nálunk. Szerencsére a kereső csapatban volt egy lány, aki minden nap jött velünk keresni Plútót, ő már nagyon sokat segített nekünk korábban is, és nála biztos helyen lesz Plútó, míg az álomgazdi rá nem talál. 

Tahiban az élet csöppet sem nevezhető unalmasnak sem nekünk, sem a kutyáknak, sőt szerintem sokkal izgalmasabb Budapestnél. A környék rengeteg lehetőséget biztosít a kutyasétáltatáshoz, van itt hatalmas mező, Duna part, erdő, sziget, a közelben hangulatos kisvárosok, és persze itt van a mantrailing edzés is, igaz, ezt sajnos meg kellett szakítanunk, mert ismét költözni fogunk hamarosan. De erről majd később…

A Harmónia Kutyapanzió tulajdonosai egy nagyon kedves pár, ők szervezik az edzéseket, és mindig befogadnak egy-egy mentett kutyust a fajtamentésünktől. Nagyon jó kapcsolatba kerültünk velük, nekik is van két örökbe fogadott csivavájuk, Caida és Django, utóbbi pont BoRóka féltestvére, akit tőlünk fogadtak örökbe. Eddig az edzéseken találkoztunk velük, legutóbb viszont elmentünk egy kis közös sétára velük Bambival, Tömpivel és BoRókával.

Caida

Tömpi és Django

A kiskutyák hamar egymásra találtak, séta közben folyamatosan játszottak, de mondanom se kell, hogy a legnépszerűbb program itt is a kajaosztás volt. A képen: Maylo, Bambi, Caida, Django és BoRóka

Bambi egy percre sem veszíti szem elől a kaját :)

 A kis kakukktojás Töpike is gyorsan beilleszkedett a csivi csapatba.

Maylo a fajtamentés egyik népszerű védence jelenleg a Harmónia Kutyapanzióban van, míg gazdira nem talál.

Több hónapja ismét szőr és bőrproblémái vannak Bambinak. A tavalyi bőrkaparék vizsgálat gombát mutatott ki, ezért elkezdtem próbálkozni újra az atka és gombaellenes kezelésekkel. Közben persze kontroll vérvételt is kértem, amit amúgy is minden évben megcsináltatok, ez megerősítette, hogy nincs hormonális probléma a háttérben, teljesen rendben volt a vérképe. A kezelések és az immunerősítő adása nem változott a helyzet, ezért előző héten elmentünk megint egy kivizsgálásra, és újabb vérvizsgálatra.

A bűzmirigye csúnyán be volt telve, a szívverése lassú, de egyéb problémát nem fedeztek fel nála, leszámítva persze a kopaszodást, és a fénytelen szőrt. A vérvizsgálat azonban most pajzsmirigy alul működést mutatott ki, ezért elvégeztünk egy újabb, speciális vértesztet. Ez is megerősítette a diagnózist, sőt, kimutatta, hogy secunder pajzsmirigy betegsége van, ami azt jelenti, hogy egy agyi hormon alul termelése okozza a pajzsmirigy problémát.

Biztos vagyok abban, hogy Bambi rejtélyes betegségének köze van korai és erős őszüléséhez is :(

A betegség gyógyszerrel orvosolható, de ez nem nyugtat meg, jelenleg alig tudok valamit erről a betegségről, nem örülök neki, hogy innentől élete végéig gyógyszerekre szorul, és persze fogalmam sincs arról, hogy befolyásolja-e ez az egész az élethosszát. Emellett nem értem, hogy a kopaszodás már korábban is fennállt nála, de a vérképe mégis rendben volt. Rengeteg kivizsgálást végeztünk rajta korábban, és mindig ellenőriztettem a pajzsmirigyét is. Rejtett betegségről lenne szó, vagy egyszerű véletlen? Mindenképp szeretnék utána járni, borzasztó érzés Bambit betegnek tudni, olyan életvidám kiskutya. :( 

Hat kutyával egyszerre nehéz elmenni vagy megjelenni bárhol, főleg, ha jelentős eltérések vannak a kutyák között. Aisha és Picur például sokkal lassabban, és ügyetlenebbül mozognak, mint a többiek, ugyanakkor néhány kutyánk, pl. BoRóka és Riki Ré nehezen tud a fenekén maradni. Hogy könnyebbé tegyük mindenki életét, a különböző programokra különböző kutyákkal megyünk. Egy kutya sem marad ki az életből, de mindig a neki megfelelő programban vesz részt.

A tavasz beköszöntével a biciklis szezon is elkezdődött, tavaly már kilátogattunk Bamival és Picurkával egy 8 órás biciklis versenyre, ahol a Kőbányai Sport Klub bicikli versenyzőinek drukkoltunk (bejegyzés itt: http://csivava.blog.hu/2013/04/20/bicikli_verseny_427). Idén szintén az ő támogatásukra jöttünk ki, de Picurka helyett Tömpi csatlakozott Bambihoz, ők ketten élvezik legjobban a versenyre jellemző nagy nyüzsit, és eléggé nyugodtak, hogy a fenekükön maradjanak, ha kell.

Bambi és Tömpi aktívan támogatták a sportolókat.

A sok ember sok potya falatot és kényeztetést jelent, ezzel pontosan tisztában vannak Bambiék, és alaposan ki is használták a lehetőségeket. Persze nemcsak Bambiék élvezték az emberek társaságát, a versenyzők is örültek a kis kedves kabala állatkáknak.

A kunyerálás itt is ment.  

Feszült várakozás. Mindjárt végez a gazdi a körével.

Egy fárasztó veseny után nincs is jobb kikapcsolódás, mint csivavát simogatni. Bambi kiélvezte minden percét a versenynek, potya káják, napozás, és sok-sok kényeztetés mindenfelől. Csivavának való kellemes program ;)

A jó idővel elindult a kerti partik és a kinti sütögetések szezonja. A kutyáink különösen élvezik ezt a fajta társasági eseményt, finom illatok szállingóznak, és az asztal roskad a jobbnál jobb falatoktól, amiből persze nekik is leesik pár falat a vendégektől. 

Kajaosztás  :)

Míg mi emberek az ételek elkészítésével foglalkozunk, Bambiék és hasonszőrű vendégeik puha pokrócokon, napsütésben fekve várják, hogy asztalhoz üljünk. A falkánkhoz mindig csapódik pár vendég kutyus, illetve egy-két mentett kutyus is, akik ideiglenes gondozásban van nálunk.

Jól nevelt kutyák fegyelmezetten várják a vacsit 

Tina gazdijával jött hozzánk vendégségbe 

Egyik gazdi kereső védencünk, Maylo mókás arcvágásaival szórakoztatta a társaságot

Az ismerős kutyusok közül gyakran meglátogat minket Bizsu, aki korábban nálam volt gondozás alatt, neki eléggé hosszúra sikeredett a rehabilitációja, mert húsevő baktérium támadta meg a pociját, de azóta teljesen felgyógyult, gazdira lelt, és most már csak vendégként szokott felbukkanni nálunk.
A képen: Picur (legelöl), Bizsu vendég csivi (bal közép), Bambi (Bizsu mögött), Riki Ré (jobb közép), Aisha (Riki Ré mögött megbújva), BoRóka (bal hátsó) és gazdi kereső Plútó (jobb hátul)

Picurka (balra) és Plútó (jobbra) 

Akivel minden kezdődött...  Bambi 

A gondozásunk alatt lévő kutyusokról bővebb infó a fajtamentésünk facebook oldalán található:
www.facebook.com/CsivavaFajtamentés. 

Tahitótfaluban van egy kutyapanzió, aminek a tulajdonosai ideiglenes befogadással segítenek nekünk védenceink gondozásában. Tőlük kaptunk meghívást egy Magyarországon most még újdonságnak számító kutyás sportra, a mantrailing edzésre. Ennek a lényege, hogy a kutya a levegőben terjedő szagok alapján megtalálja a keresett személyt. A feladat annyiban különbözik a hagyományos nyomkövetéstől, hogy itt a szagmintát nem lefele tartott fejjel, a földről veszi a kutya, hanem a fejét felemelve, a levegőbe szaglászva. Kapva kaptunk az alkalmon, és az egyik örökbe fogadott kutyánkkal, BoRókával nekivágtunk a tanulásnak.

A még mindig félős BoRóka eleinte zavarodottan közlekedett az idegenek között, és az első két feladatnál még visszafogottan kereste a gazdit, de a végére annyira belejött, hogy másra nem figyelve, kitörő lelkesedéssel végezte a keresést. BoRókának a tréning nemcsak tanulást jelent, egyúttal segíti a szocializálásában is, hiszen folyamatosan idegen emberek és nagyobb testű kutyák társaságában van ilyenkor.

Az edzésen egy másik csivi is részt vett, Django, aki egyébként BoRókának a féltestvére, és indult volna egy harmadik csivava is, Caida, aki az eső eleredése miatt sajnos már nem tudott részt venni a feladatokban. 

Django felkészülés után belevetette magát a feladatba 

Nagyon köszönöm a Harmónia Kutyapanziónak a lehetőséget.
https://www.facebook.com/harmoniakutyapanzio?fref=ts

Egyik hétvégén igencsak szeles időnk volt. Reggel még a vihar előtt kimentünk egy sétára a kutyákkal, de meglepődve tapasztaltuk, hogy a vihar szele már ilyen korán elérte a szigetet. Minket ugyan nem zavart, és a "nagyobb" kutyáinkat sem, de Bambit és Picurt féltettem.

Bambi megmaradt annak a kis úri lánynak, aki mindig is volt, láthatóan nagyon zavarta a szél, és a felszálló homok, a szokásos büszke tartásával tűrte a megpróbáltatásokat. Picurka viszont ismét meglepetést okozott, eleinte azt hittem, szenved az arcába fújó homoktól, a fejét folyamatosan felfele tartotta, a testét meg-meglökte a szél, de amint felvettem a karomba, azonnal hisztizni kezdett, hogy tegyem le. Élvezte az egészet, csóválta közben a farkát, és láthatóan nagyon büszke volt magára.

Mindig rácsodálkozom Picurkára, mindig tanulok ettől a csupán 1-2% agyvelővel rendelkező apróságtól valamit, legfőképpen azt, hogyan kell meglátni és kiélvezni az élet apró örömeit, és persze azt, hogy milyen fontos az együtt töltött idő, és a nevetés.

Picurka picurkodott 

Még az orrát is beletúrta a homokba 

Rossi tavaly nyáron született egy szaporítótól mentett kutyus második kölykeként. Az anyja utolsó hetes vemhesen került hozzánk, az élet mély tisztelete miatt eszünkbe se jutott, hogy az anya ivartalanításával megöljük a kicsiket.

Rossi és Happy 

Rossin már a megszületésekor látszódott, hogy valami nincs rendben vele, kisebb, gyengébb és esetlenebb volt bátyjánál, a feje formája pedig furcsa, erős volt a gyanú, hogy vízfejűség fog kialakulni nála.

Balra Rossi, jobbra Noel

Az anyakutyát a kölykökkel apukám vette magához, ő nyugdíjasként egész nap otthon tudott lenni velük, és folyamatos gondozást biztosított a speciális igényű Rossinak. A kicsi feje nagyon gyorsan kezdett el egyre hatalmasabbra nőni a felhalmozódott víz nyomása miatt, szopni eleinte nem tudott, folyton remegett, eldőlt a lábai fejletlensége miatt, a szemei begyulladtak, csipásodtak és alig nyíltak ki.

Pár hét elteltével már lényeges méretkülönbség alakult ki Rossi és Noel között

Bár több orvos is látta –köztük specialista is- nem tudtak mit kezdeni a vízfejűséggel. Mivel egy vízfejű csöppség –Picurka- már van a családban, ezért némi tapasztalattal és ismerettel rendelkezünk erről a betegségről, és megpróbáltuk, amire azt mondták, lehetetlen: egészséges kiskutyát felnevelni Rossiból.

Apukám 2-3 óránként adta neki a kecsketejet, majd később prémium minőségű tejpótlót, miközben a szemeit az orvosunk által felírt szemcseppekkel kezelte. Rossit lényegében tömni kellett, mert magától nem tudott enni. Erre a célra egy 2ml-es fecskendőt használtunk, ebből adagolta apukám apránként, nagyon lassan -hogy félre ne nyeljen- a tejet, majd a tejpótlót.

Hetek múlva már látható eredménye lett a gondoskodásnak, Rossi végre növekedésnek indult, a lábai megerősödtek, megtanult rendesen szopni, és a szemei is szépen kinyíltak. Elvittük egy UH vizsgálatra, ahol a fejecskéje mellett a szívét is megnézettük. Mivel a koponyacsontok ilyenkor még nagyon vékonyak, és nincsenek összenőve, az UH is remekül ki tudja mutatni, mi van a koponya belsejében. A koponya UH-ra azért volt szükség, hogy össze tudjuk majd vetni egy később UH vizsgálattal, amiből látszódna, romlik-e vagy javulásnak indul a betegség.

 Újabb hetek teltek el, Rossi szépen nőtt tovább, a korábban lefele álló szemei normális helyzetűek, és egészségesek lettek, a remegés teljesen elmúlt, és ami a legjobb, a koponyájában megállt a nagymértékű növekedés, végül a testméretéhez megfelelő koponyája lett. Egy újabb koponya UH után kaptuk a jó hírt, amire már számítottunk, Rossi fejében a víz mennyisége,és ennek következtében a nyomás jócskán lecsökkent, szinte gyógyultnak tekinthetjük.

 Érthető módon a kis Rossi és a szüleim között szoros kapocs alakult ki, a korábban szintén apukám által hosszú ideig ápolt, majd örökbe fogadott Athoskával is egymásra találtak, így a szüleim végül Rossi megtartása mellett döntöttek. Rossi azóta is kitűnő egészségnek örvend, a korának megfelelő a fejlettsége, és meg sem lehet mondani róla, hogy vízfejű volt. 

 Még pár cuki kép Rossiról 

Még több kép és infó az alábbi linkeknél:

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.525337270891213.1073741925.411556545602620&type=3

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.503958819695725.1073741910.411556545602620&type=3

Az Ünnepek alatti intenzív infúziós terápiájának hála, Cicó állapotában látványos javulás mutatkozott, és már készültünk egy nagyon fontos műtétre, melynél a májából és a beleiből vettek volna mintát, hogy megtudjuk, mivel állunk szemben....

....de ekkor Cicónak újból leromlott az állapota, az étvágya egyre csökkent, sugárban hányt, és a vérképe leromlott. Újabb infúziós terápia után is csak némi javulást tapasztaltunk, a kilátások nem voltak fényesek, és mihamarabb meg kellett hoznunk egy fontos döntést, vállaljuk-e a mintavételt, vagy sem. Végül a műtét mellett döntöttünk, mert ha csak egy kis esélye is van annak, hogy gyógyítható a betegség, vagy legalább meghosszabbíthatjuk vele Cicó életét, akkor megéri belevágni. Ellenkező esetben Cicókának már csak hetei, talán hónapjai lettek volna hátra. A mintavétel végül megtörtént, és bár az eredményre 2 hetet kell várni, mindenképp megérte belevágni, mert kiderült, hogy egy hatalmas szőrcsomó volt a gyomrában, és legfőképpen ez okozta nála az erős hányásokat, étvágytalanságot és a gyors fogyást. Nagyon meglepődtünk, hiszen kapott szőroldót, és három UH vizsgálaton is volt, aminek elvileg ki kellett volna mutatnia. De a lényeg, hogy ez a probléma megszűnt, Cicóka jelenleg nagyon jól van a korábbiakhoz képest, az étvágya visszajött, sőt, mindent befalna, ha engednénk, a hányások abbamaradtak, és úgy néz ki, sikerült felszedni némi súlyt is. Már csak a mintavétel eredményét várjuk, és végre elkezdhetjük célzottan kezelni.

Cicóka éhes :)

...és kap is, de csak keveset, mert egyébként májvédős  diétán van. A májkímélő táp mellett kap májvédő pasztát, immunerősítőt, és szőroldót. Néha még egy kis bőr alatti infúzióval is megtámogatjuk még, hogy tovább és gyorsabban erősödjön. 

Még hogy a csivavák a pofátlanok... ;D

Persze nem bánja senki Cicó tolakodását, inkább örülünk neki. Végre jó az étvágya, és benne is marad az étel. Bízom benne, hogy Cicóka még sok szép évet fog velünk tölteni. 

Bevallom, idén télen ritkán viszem le a kutyákat sétálni. Korábban ez nem így volt, sőt, melegen felöltöztetve minden nap volt séta, most azonban óvatosabbnak kell lennem, mert Bambi újra lekopaszodott, valami tehát nincs rendben az immunrendszerével, Picurka pedig eléggé nehéz eset, sajnos a munkám, illetve Cicóka és Aisha mellett nincs annyi időm rá, mint korábban, pedig ahhoz, hogy a kutyaruhához szoktassam, sok idő és türelem kellene. A ruhát nehezen, vagy egyáltalán nem tudom ráadni, olyankor hevesen ellenkezik, és harap. Bár sokat fejlődött, azért még mindig nagyon akaratos, vele viszont nem lehet úgy bánni, mint a többiekkel, vigyázni kell arra, hogy a hisztik alatt ne sérüljön, és ne idegesítse fel magát túlzottan, mert rá nézve ez is nagyon veszélyes.

Picurka hiszti... nem, a kép nincs elfordítva, Picurka ha nagyon berág, hátravetett fejjel acsarog... 

A séták hiányát persze igyekszem kompenzálni foglalkozással és vendégekkel. Eléggé sűrűn járnak fel mostanában hozzám, időnként fajtamentős bulikat és megbeszéléseket tartunk nálam, néha itt alszik egy-egy csivava barát, így mindig van társaságuk Bambiéknak.

Bambi és Aisha baba 

Bambi és Rossi

Az új családtag, Rossika 

Síva gyakori vendég nálunk. 

Picurka is megszokta az idegen kutyákat és embereket, ma már engedi magát simogatni, néha ő maga megy oda valakihez, hogy kérje a törődést. Ez hatalmas előrelépés nála, tekintve, hogy régen ha valaki jött hozzánk, azonnal elbújt, és onnan ugatott. Közel menni, vagy hozzáérni olyankor csak nekünk lehetett, a vendégeknek nem. Így rettenetesen büszke vagyok rá, és imádom Őt, akkor is, ha egy kis akaratos hisztipanka. 

Picurka és Tina, aki nemrég nálunk vendégeskedett

Az örömbe üröm is vegyült az Ünnepek alatt, Cicóka rejtélyes májbetegsége, mellyel kapcsolatban tanácstalanok az orvosok.

A korábbi terápia eredménytelennek bizonyult, Cicó májparaméterei tovább romlottak, az UH vizsgálat szintén romlást mutatott az állapotában, és a citológia sem hozott sajnos eredményt. :(

Örök barátok: Cicóka és Bambi 

Az idő múlásával az állapota is egyre rosszabb lett, az étvágya jelentsen csökkent, a hányások viszont sűrűsödtek, végül infúziós terápiára szorult, naponta kellett vele járni infúzióra és injekciókra. Nagyon hálás vagyok azért, hogy a csivava fajtamentés orvosa, dr. Olaszy Krisztián még az Ünnepekkor is ügyeletet tartott, így Cicóka minden nap megkaphatta az intenzív terápiát, amitől jobban lett. Ezúton is szeretném megköszönni dr. Olaszy Krisztiánnak, a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet állatorvosának önfeláldozó munkáját. 

A legnagyobb ajándék az lenne, ha Cicóka meggyógyulna