Szombaton a barátom kikísért a metróhoz Bambiékkal. Séta közben messziről láttunk egy közepes testű kutyát, aki ugatott ránk, de ahogy közeledtünk, eltűnt a kerítés mögött. Elhaladva a kerítés mellett láttuk, hogy vannak kisebb-nagyobb rések közte, illetve még két nagyobb testű kutya is őrzi a telepet. Figyeltünk rájuk, ha esetleg kiférnének ők is, ne érjen váratlanul minket. Visszafelé egyedül ment a barátom, és elhaladva a kerítésnél megint figyelte a kutyákat, de mivel hárman voltak, és főleg a nagykutyákra koncentrált, nem vette észre azonnal, hogy a kisebbik társuk kibújt, és rögtön a legkisebbet vette célba, Bambit. Szerencsére egy pici sebbel megúszta Bambi a támadást, mert a barátom hamar érzékelte, mi történik, és elzavarta a kutyát. Az eset után elmentünk az állatorvoshoz, ahol lekezelték a sebet, és adtak antibiotikumot, és fájdalomcsillapítót is Bambinak, mert meglepő módon az ilyen pici sebek is nagyon tudnak fájni, ha érzékeny helyen vannak, vagy a fog erős ütésétől. Közben sikerült elérni a telep biztonsági őrét is, akit tájékoztattunk a történtekről, majd az orvos után levélben a tulajdonost is értesítettük. Szerencsére segítőkész volt, elküldte a kutya oltási könyvét, a kerítést kijavítják, és biztosított arról, hogy kifizeti az orvosi költségeket.
 

Szerencsésen megúsztuk az egészet, lehetett volna sokkal komolyabb a történet. Több kutya támadását nagyon nehéz lenne kivédeni, de egy kutyánál viszonylag kezelhető a helyzet. A lényeg, hogy a gazdi határozott legyen, ne kapja fel kedvencét, mert így még inkább áldozatott csinál a kutyájából, és a kezeit sem tudja használni a másik kutya megfékezésére. A legjobb, ha határozottan a támadó elé állunk csípőre tett kézzel, vagy széttárt karokkal, hogy minél nagyobbnak tűnjünk. Ha így sem fékezzük meg, induljunk el mi is felé. A legtöbb esetben ezek megfutamodásra késztetik a kutyákat.

A vasárnapi kirándulás után hétfőn pihenő napot tartottunk, és otthon fogadtuk a vendégeket. Ha már úgy is ilyen szépen összegyűltünk, készítettünk pár fotót a kutyákról. A csipet csapathoz ezúttal Pigi is csatlakozott.

Az apróságok:

Athoska

Bambi

Pigi

Yoda

Próbáltunk róluk csoportképet is csinálni, de megint nem sikerült. Ha kajával próbáltuk egy helyre csalni őket, teljes lett a zűrzavar...

...és az sem jött be, ha kézzel kíséreltük meg összefogni őket. Ez lett belőle:

Meg ez:

Pigit pedig egész idő alatt csak ez érdekelte:

Kajára gyűlnek a csivik :)

Húsvét vasárnap elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy Athost is felavassuk, és elvittük magunkkal kirándulni az egyik kedvenc helyemre, a Dera-Szurdokhoz. A csipet csapat tagjai: Athos, Bambi, Tömpi, Yoda, és persze mi, gazdik. 

Dera-Szurdok

Athosnak ez volt az első találkozása az igazi természettel, kicsit meg is volt szeppenve, de a kíváncsisága erősebb volt, és rögvest elkezdte felfedezni a környéket. Persze nem ment tőlünk távolra, és apukámat folyton szemmel tartotta. Ahogy számítottunk rá, a falkaszellem őt is arra ösztönözte, hogy mindig a többiekkel egy csoportban maradjon, ezért csak ritkán tért le az útról.

Átkelés egy hídon, bátrabbak a szélén :)

Athos igyekszik tartani a lépést a többiekkel

A terepen különböző akadályokkal kellett megküzdeniük a kutyáknak. Yoda már egészen otthonosan mozgott, Athoska még csak most ismerkedik a nehéz tereppel, de már így is nagyon ügyes.

A csivavák számára  kétségtelenül a vízen való áthaladás jelenti a legkomolyabb akadályt. Ez alkalommal már Yoda sem volt olyan lelkes, felvette a többiekre jellemző vízundort. 

Tömpike gond nélkül áthaladt a patakon, példát mutatva a többieknek.

Bubácska rákészül...

...mindjárt megvan...

...sikeres átkelés

Yodácska rádöbbent vízundorára...

...de végül megoldotta a problémát. Athoska a háttérben még mindig tanakodik a megoldáson.

Már mindenki átment, Athoson a sor...

Végül sikerült mindenkinek átkelnie, sajnálom, hogy Athoska átkelését nem sikerült megörökítenünk. :( Időközben Athos fázni kezdett, ezért ruhát adtunk rá. Nem szerettük volna, hogy élete első kirándulásán megfázzon. 

Akár egy rutinos modell

Imádnak az avarban futkározni :)

Szerencsés időt fogtunk ki, alig találkoztunk emberekkel, így nagyon kellemes sétát tettünk a picurokkal. A terep egyáltalán nem nehéz a csivaváknak, ellenben gyönyörű, mindenkinek ajánlani tudom. A kullancsokkal nemárt itt is vigyázni, bár mi csak egyet találtunk (pont Athoskában), azért valamilyen kullancsriasztó használata javasolt.

Yodácskának még húsvét előtt kiszedték a varratokat. A sebhelye már alig látszik, gyönyörűen gyógyul, az ivartalanítás, sérv műtét és az első oltása kipipálva, már csak 2 oltás választja el az új gazditól. Jelentkezők vannak így is rá, de sajnos egyikük sem tudta vállalni a Yoda szembetegségével járó ápolási feladatokat és költségeket. Jelenleg a szemcseppjeinek az összköltsége 22.000 Ft, ami ugyan csökkenni fog a jövőben, de akkor is kb. 12-000 Ft lesz. Szóval nála nem egyszerű a gazdikeresés. De a lényeg, hogy egyre jobban van, kedves és játékos kutyus, rettenetesen igényli az emberek társaságát, mindig valakihez bújnia kell. :) Szóval igazi kis tündér. 

Varratkiszedés

Végre otthon, ahogy a legjobban szeretik: összebújva

Kicsit késve, de ide is feltöltöm a csivava találkozó plakátját. Kérlek titeket, hogy terjesszétek minél több helyen, és osszátok meg Facebookon is, hogy minél több csivava gazdihoz, és a fajta szerelmeseihez eljusson. Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/pages/Csivava-Kerti-Parti/210816195688890. Köszönöm

Hétvégén a szeles idő ellenére úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a kutyákkal kirándulni. Úti célnak a Holdvilág-árkot választottuk, mert Bambiék imádják a terepet, és lényegében az egész terület szélvédett. Úgy láttuk, hogy Yoda kellőképpen megerősödött, hogy velünk jöjjön, ezért őt sem hagytuk otthon. Már csak azért sem, mert a csepegtetéseket sem szabad kihagyni, amit a kirándulás alatt is adtunk neki. A biztonság kedvéért vittem hordozótáskát is, amit végül feleslegesen cipeltem magammal, mert Yodácska simán bírta az végig utat. Jó volt látni, mennyire élvezi az egészet.

Bambi kivételesen úgy ment, mint aki versenyen van, ahol le kell tudnia minél gyorsabban a kötelező távot. Tömpike se maradozott le tőlünk, vagy tért le az útról, egyedül Yodácska rosszalkodott, aki egyre inkább felbátorodott, és nagy meglepetésünkre a patak vizébe is belevetette magát. Nem győztem hüledezni, csivava a vízbe gázol :O! :) Kicsit meg is ijedtünk, mivel az eddigi tapasztalatainkra tekintettel erre nem számítottunk, és ugye nemrég műtötték. De nemcsak a vízbe süllyedtek el az apróságok, hanem a mély avarban is. Vicces volt látni, ahogy hirtelen eltűnnek, majd előugranak belőle. Bambit figyeljétek! :D

Aki ide szeretne jönni a kedvencével kirándulni, ne felejtse el a kullancsok elleni védelmet, mert már kezdenek megjelenni. Mi kettőt találtunk a kutyákon, ami nem számít soknak, meg még fiatalok voltak, de nem árt vigyázni.

Vasárnapra már csak egy könnyed sétát terveztünk be a Molnár-szigetre. A  terület nagyon szépen gondozott, a part  mellett virágokkal teleültetett pihenőhelyek, néhol padokkal, és hangulatos, kőből kialakított ülőhelyekkel.

A kedvencem

A szél itt már érezhető volt, de nem volt vészes, bár Bambinak valószínűleg erről más lenne a véleménye.:) Yodácska itt is rosszalkodott, néha el akart menni másokkal, mintha tudná, hogy új gazdi kell neki. Szerencsére mindig visszajött, nem kellett pórázra tenni, mint korábban.

Fácánra vadászunk :)

Tömpikét se zavarta a szél, pedig nemrég vált meg a hosszú bundájától. Még van mit igazítani rajta, de így is nagyon cuki, és olyan, amilyet szerettem volna.

Tömpi szombaton még a régi fazonnal, nem győztem kiszedegetni belőle a leveleket

Tömpike vasárnap az új frizurájával

Bambiért aggódom kissé, megint barátságtalan a legtöbb kutyával, és kedvetlennek is látom mostanában. Bár a barátom szerint mindig ilyen volt, csak nem vettem észre eddig, csak most, hogy vidám, kedves állatkák kerülnek hozzánk. Minden esetre kikérem a Cerberos Kutyaiskola véleményét. Úgy is akarok odamenni  Yodával és Athossal.

A csivava fajtamentés által kerültem kapcsolatba a Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézettel és munkatársaival, akiknek óriási szerepe van Athos megmentésében, és gyógyulásában. Azóta is hozzájuk visszük védenceinket, és most már saját kedvenceinket is. Bambi patella ficamos hátsó lábai a mai napig nyugtalanítanak, mert látom, hogy folyton kapdossa fel őket. A bal lábának kétszeri sikertelen műtéte azonban eddig visszatartott a további próbálkozásoktól. Most viszont egyre inkább a műtét felé hajlok, ezért felkerestem Bambival a rendelőt, hogy röntgenfelvételt készítsenek a lábairól, illetve egy fogkőleszedésre, ha már úgy is altatják a röntgen miatt, gondoltam legalább ezen is túl leszünk egyszerre.

A felvételből kiderült, hogy egy csavar van a műtött lábában, amit ki kellett volna venni. Erről a műtétet végző orvosa nem tájékoztatott. Most végre részletes magyarázatot is kaptam, miért lehetett sikertelen a korábbi két műtét. Röviden leírom a lényeget. Bambi térdkalácsa kijár, ami több okból is lehet. Egyik ilyen, hogy nem jó helyen van a térdkalács részére az árok, vagy túlságosan pici. Vagy mindkettő. Ezt a problémát úgy javítják, hogy mélyítik az árkot, illetve arrébb helyezik, ha szükséges. Ehhez azonban pontosan el kell találni a mélységet, és a megfelelő helyet. Bambi esetében valószínűleg túl lett korrigálva az árok, tehát most a másik irányba jár ki a térdkalácsa. 

A sok piros pont mellett még egy jó pont, hogy ott lehettem Bambi altatásánál, a fogkőleszedésnél, és persze az ébredésnél. Így valószínűleg Bambi se élte meg akkora traumának az egészet, nem is volt olyan zaklatott az ébredés után, mint korábban, amikor nem lehettem mellette. Képeket nem tudok mutatni, mert teljes mértékben Bambira akartam koncentrálni, így nem készítettem, de az infót mindenképp meg akartam osztani, és persze a továbbiakról is beszámolok majd, okulásképpen. 

Bár a csivava majális másik szervezőjével, Rékával szétváltunk, idén is szervezünk csivava találkozót, csak más névvel, és más stílusban. Az elképzeléseim szerint olyat, ahol nagy, elkerített, zöld területen, színes programokkal teli, kellemes napot tölthetnek el a csivava gazdik kedvencükkel. Belépési díj nem lesz sem most, sem a jövőben, ingyenes friss ásványvíz, és némi harapnivaló viszont igen, mert egy családias hangulatú, piknik szerű kerti partit szeretnék megvalósítani. A Csivava Kerti Parti részletes programjáról a www.csivava.net weboldalon olvashattok.

A találkozó reklámozásához plakátra is szükségünk van, ezért egyik nap összehoztuk a kutyáinkat, és lementünk fotózni egy közeli lakóház melletti réthez. A fotós szerepét apukám töltötte be, a modellek pedig Bambi, Yoda, Pigi és Athos voltak. Utóbbi két fiúval igencsak meggyült a bajunk, mert folyamatos  mozgásban voltak, miközben a lányokat is többször ostromolták, szóval nem egyszerű feladatra vállalkoztunk. :)

Már az otthoni elő próbán kiderült, nehéz fába vágtuk a fejszénket, sehogy nem lehetett egyben tartani a kutyákat, ráadásul Pigi szokás szerint próbálkozott Bambinál, Yodácska meg Pigire volt rákattanva, de nagyon... :)

A fotózásra azért hoztam Yodát is, mert egyrészt a csepegtetések miatt nem hagyhattam magára, másrészt mert semmi mást nem kellett tennie, mint amit egyébként is szokott, és ajánlatos a lábadozás alatt, nyugodtan feküdt, és élvezte a kellemes napsütést.

És a hab a tortán: Yoda imádott Pigijével szorosan összebújva. Nem is végződhetett volna jobban ez a fotózás Yodácskának.

 Ez a kép még a szemműtéte után készült Yodácskáról. A kényelmes, meleg, fekete szőrpamacs nem fekhely, hanem Tömpike, ez azonban nem zavarta Yodácskát, és simán ráfeküdt. Hát mit is tudnék erre mondani, csivavák... :)

Yodácskának sajnos nincs szerencséje, egy lappangó betegség miatt s.o.s. műtétre szorult pénteken. Emiatt az általános állapota, és a szemecskéje is leromlott. Az orvosai profizmusának hála, Yoda műtéte sikeres volt, és most nálunk lábadozik. Kapott egy saját kis kuckót, infra lámpával melegítettük a műtét után, estére pedig forróvízzel töltött pille palackokat raktam be neki a házikójába. Ez egyrészt olcsóbb megoldás, másrészt nem zavaró éjszaka, a lámpa fényével ellentétben.

A kedve és az étvágya egyre jobb, az Orijen 6Halas száraztáp mellett főtt husit főtt rizzsel összekeverve kap, amibe immunerősítőt és zöldkagyló kivonatot teszek, az étkezések között pedig Calo-pet pasztát adok neki. Az öt darab szemgyógyszere még eggyel kiegészült, az Aptus, általam csak csodaszernek hívott szemcseppel. Ez utóbbit megosztva használjuk Athossal, mert az Optimmune szemgéllel együtt, mind a két készítmény nagyon drága (7-9000 Ft között).  Gyógyulása után ismét gazdit keresünk majd neki.

Yodácska pocija műtét után

Egy kis napfürdő a teraszon, és máris jobb kedvre derülünk

A március 15.-i hét nagyon sűrűn kezdődött, éppen ezért örültem a négy napos hosszú hétvégének, amit a kutyákkal az Őrség környékén töltöttünk el.

Egy nagyon kellemes hangulatú, népies stílusú szálláshelyünk volt. A legjobban a cserépkályha tetszett, amiben nekünk kellett a tűzet folyamatosan táplálni. Ezt a feladatot nagyon szívesen magamra vállaltam, már csak azért is, mert Bambival együtt én is eléggé fázós vagyok, szóval rendesen befűtöttem magunknak. :)

A kutyák fekhelyeit a cserépkályha mellé raktam, egyet a hálószobába, a másikat a konyhában lévő padra, ahol én is sok időt töltöttem velük, főleg Cesar Millan könyvét olvasva.

A puha fekhelyeket mind a két kutya imádja, de aludni velünk szeretnek a legjobban.

Bambi és Tömpi a kert egy hangulatos részén

Egy cicával is összebarátkoztunk

Szoci tréning

Fincsi babgulyás  

A rendkívül jámbor és barátságos szamárnak nagyon tetszett Bambi, a szimpátia viszont nem volt kölcsönös, főleg, hogy a szamár a folyamatos szimatolással nagyokat fújtatott Bambira.

A kép nagyításán jól látszik, amint Bambi, mint egy igazi hős, apró mancsával fékezi meg a hatalmas, tolakodó "szörnyeteget"

Átmentünk Ausztriába és Szlovéniába is, jártunk hóvirágos mezőn, megnéztünk egy Árpád kori templomot, és persze a vízparti séta sem maradhatott ki, Bambinak meg ismét meg kellett küzdenie egy hatalmas tócsával. :)

Ausztriában a játszótérre is bemehettünk a kutyákkal, sőt, Bambiék ki is próbálhattak egy-két dolgot ott. :)

Bár a szálláshely alapvetően nagyon tetszett, mégsem tudom jó szívvel ajánlani, ezért feleslegesnek érzem kiírni a szálláshely nevét. A kisebb-nagyobb kellemetlenségek nem igazán érdekeltek, a házinéni érdekes hozzáállása bizonyos dolgokhoz annál inkább, továbbá a telkek nincsenek elkerítve, így bármilyen állat, köztük a szomszéd nagytestű kutyái is szabadon járkálhattak a kertben.

Hazafele megálltunk egy-két helyen a Balaton déli partján. Ilyenkor azokra a területekre is be lehet menni kutyával, ahonnan egyébként ki vannak tiltva, ezért érdemes addig ellátogatni oda a kutyákkal, amíg el nem kezdődik a szezon.

Kutya Káma szútra csak 18 éven felülieknek! :) Bambi egy kis akrobatikai ügyességet igénylő, új kutyapózt mutat be. A látszat ellenére Bambi és Tömpi is lány, de én így is szeretem őket. :D 

Ismét örül és fáj a szívem. Úgy néz ki, Cukinak is sikerült gazdit találnunk, és jelenleg kinézett otthonában ismerkedik az új környezettel és persze gazdi jelöltjével. Már-már azt hittem, Cukinak nehéz lesz megfelelő otthont találnunk, mert bár rendkívül aranyos, és jó magaviseletű, mégsem tolongtak érte az érdeklődök. Különösen a családosok nem, pedig egy kisgyermekes családba Cuki kitűnő választás lett volna. De nem bánkódom ezen, hiszen gazdi jelöltje nagyon odavan érte, és mindent megtesz Cuki boldogságáért. Cuki jelenleg ideiglenesen lett elhelyezve kinézett otthonában, és a 10 nap próbaidő után, amennyiben minden rendben lesz, véglegesítjük elhelyezését. Ha minden a terveim szerint összejön, akkor a gyerek társaságot sem kell nélkülöznie, mert felvetettem azt az ötletet, hogy jótékonysági célokra is lehetne Cukit alkalmazni, beteg gyerekek szórakoztatására. Az ötlet Cuki gazdi jelöltjének is tetszett, ezért már csak a megfelelő szervezetet kell megtalálnom, akik kifejezetten azzal foglalkoznak, hogy állatokat használnak terápiás céllal beteg embereknél. 

Legfrissebb fotóim Cukiról még a szüleimnél készültek, amikor Bambival és Cukival meglátogattuk a már nem is olyan kicsi Athost. :)

Még egy érdekesség. Egyik sétánk alkalmával összefutottunk egy Cukira nagyon hasonlító kutyával. A kutyus szintén csivava-pincsi keverék, és a koruk is azonos. Ő is, mint Cuki, mentett kutyus. Felmerült az is bennünk, hogy talán van valamilyen rokonsági szál kettőjük között, mivel a hely, ahonnan  Cukit kimentették, egy szaporító telep, és láttam a kobzáskor készült képeken még egy hasonló kutyust.

Többi védencünk is remekül érzi magát, szerencsére sikerült mindenkinek tökéletes otthont találni. Boriszról mindig kapjuk a friss híreket, akinek egyre jobb a magaviselete, a gazdija meg imádattal szereti őt. Yodácska szintén sokat változott pozitív irányba, most, hogy végre igazi otthonra lelt. Rá vár még műtét és három oltás, de tüzelése miatt kénytelenek voltunk elhalasztani mindent. Jövő héten visszük kontrollra, és megbeszéljük az orvossal az ütemtervet. Addig is pár friss kép Yodácskáról.

Yodácska kedvenc játékával, meglepő módon egy Cicóra feltűnően hasonlító plüsscicával

Athoska sem maradhat ki a sorból. Ő már szerencsésen túl van negyedik szemműtétjén, amire a befelé forduló szemhéja miatt volt szükség. A szemei ettől nagyobbak lettek, az arcocskája még édesebb, és a kötések miatt olyan, minta hosszú szempillái lennének. Nagyon édes.

Mivel túl hosszú lett volna egy bejegyzésbe leírni az elmúlt egy hetet és Csufi történetét, ezért most ebben a bejegyzésben számolok be Csufiról részletesen. Csufi eredeti neve Rúfusz, becenevén Rufi. A névválasztás elég fura, tekintve, hogy Csufi/Rufi lány kutyus. De természetesen nem ez volt a legfőbb problémája, mivel igencsak rossz körülmények közül lett kimentve egy csepeli illegális kutyatelepről az Állatvédőrség segítségével. Az akkor még vemhes kutyát rögtön szakszerű orvosi kezelésben részesítették, és rossz állapota miatt az azonnali ivartalanítás mellett döntöttek. A kis csivava-pincsi keveréket ezután szépen rendbe hozták, és rögtön új gazdihoz is került (feltételezem ott kaphatta a Csufi nevet). A történet itt azonban nem ért végett, mert egy hete kaptunk egy telefonhívást a Cerberos Állatvédő Egyesülettől, hogy Csufit sürgősen el kell hoznunk örökbe fogadójától, mert a kutya komoly viselkedési zavarai miatt nem maradhat tovább náluk. Miután felvettük a kapcsolatot az örökbe fogadó hölggyel, ismertette a problémát, és kérte, hogy mi menjünk érte, mert BKV-n nem lehet utazni vele. 

Rufi/Csufi kimentése (Fotó: Állatvédőrség)

Nagy meglepetésünkre Csufiban egy rendkívül barátságos, vidám kiskutyát ismerhettünk meg, aki a hölgy állításával ellentétben nem utálja a férfiakat, agressziónak a nyomát sem láttuk rajta, továbbá nem remegett, ha felemeltük a kezünkbe. Másnap kipróbáltam a BKV-t is Csufival. Utaztunk buszon, metrón, és mozogó lépcsőn, ez utóbbin természetesen a kezemben. A félelemnek, nyugtalanságnak  a legkisebb jelét sem láttam rajta, teljesen nyugodt volt mindvégig. A szüleimhez is ellátogattunk, és ott is rendesen viselkedett mind a szüleimmel, mind a kis Athoskával. Elvittük sétálni, és annak ellenére, hogy pórázon húzott, más problémát nem fedeztünk fel nála.

Ahogy a korábbi bejegyzésemben is írtam, Csufi meglepően engedelmes, hívásra azonnal visszajön, ezért póráz nélkül is lehet vele sétálni. Az látszik rajta, ha nem figyelnénk oda rá, hamar átvenné az irányítást, de egy kis odafigyeléssel és türelemmel ez könnyen orvosolható. Jelenleg tanulja a pórázon való sétát láb mellett, néhány alapparancs végrehajtását, illetve szoktatjuk más kutyák társaságához. Bambiék viselkedését ő is nagy érdeklődéssel figyeli, és a kezdeti bizonytalanságok után ma végre együtt szaladgált Tömpivel, és másik két idegen kutyával, ami jelentős előrehaladás. Szintén Tömpi hatására most már az eldobott bot után is szalad. Ezt korábban nem tette meg, csak bambán bámult, nem értve mit akarunk. Mivel a Csufi nevet nem találom sem találónak, sem túl szerencsésnek, ezért a Cukira szoktatjuk át, és ezentúl ezzel a névvel fogjuk hirdetni. 

Újabb mentett kutyus érkezett hozzánk, Csufika, egy 1,5 éves, csivava-pincsi keverék kislány, akit még Csepelről mentett az Állatvédőrség. Mivel az anyagi kereteink igencsak szűkösek, és rengeteg kistestű keverék kutyusra mondják rá tévesen, hogy csivava keverék, ezért alapvetően fajtatiszta csivavák mentésével foglalkozunk. Most azonban kivételt tettünk, mert Csufikának egészségügyi problémái nincsenek, és minden szükséges orvosi beavatkozáson túlvan, ami az örökbeadásához kell. Csupán viselkedési problémáit kell orvosolnunk, illetve új gazdit kell keresni neki. 

Csufikát már csak azért is mertük bevállalni, mert előtte lebeszéltük Yoda első számú gazdi jelöltjével, hogy ideiglenesen nála helyezzük el Yodácskát. Tettük ezt azért, hogy az állandó ide-oda ingázással a szüleim és köztünk a pici lelkében ne okozzunk még több kárt. Látszott, hogy egy biztos helyre van szüksége, amit végre az otthonának mondhat. Ezért úgy döntöttünk, próbaidőre elhelyezzük a gazdi jelöltjénél. Az orvosi költségeket természetesen a csivava fajtamenés állja továbbra is, illetve mi gondoskodunk Yoda szállításáról, és a szárazeledelről is. Mindeközben saját állatkáinkról sem feledkezünk meg, a vendég csivik mellett odafigyelünk arra, hogy cseppet se érezzék elhanyagolva magukat. Kellemes meglepetésként ért minket, hogy a mentett csivavák szocializálása közben Bambiék viselkedése is javult. Így nemcsak mentetteinknek mutatnak jó példát Bambiék, hanem ők is eltanulják mellettük, hogyan viselkedik egy jó kutya. 

Mivel megint szép napsütéses hétvégéink volt, megragadtuk az alkalmat, és a közeli Rákos patakhoz kimentünk sétálni a négy kutyával. Bár Yodácskánál kétséges ugyan, hogy korábban oltva volt, mégis megkockáztattuk, hogy legalább egyszer ő is velünk jöjjön. Ez általában nem javasolt, mi mégis úgy gondoltuk, hogy eleve olyan helyről jött, ahol több kutya volt, rossz körülmények között, oltás nélkül, mégis a szembetegségétől eltekintve egészségesen került hozzánk. Ebből arra lehet következtetni, hogy mégis rendelkezhet valamilyen védettséggel. 

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy viselkedik Yoda és Csufi póráz nélkül, mennyire tudnak egy falkaként működni, és hogyan viszonyulnak idegen kutyákhoz és emberekhez. 

Csufiban nagyon kellemesen csalódtunk, rendkívül jó magaviseletű, első szóra visszajön. Az is kiderült, hogy imádja a gyerekeket. Akár hányszor találkoztunk gyerekekkel, ő boldogan rohant oda hozzájuk, és persze a gyerekek is odavoltak érte, annyira kis kedves, és lelkes. A kutyáktól viszont igyekezett távol tartani magát. 

Yoda viselkedése sajnos nem volt megfelelő. Az elején még velünk jött, és úgy-ahogy engedelmeskedett, később viszont el-el csatangolt, és hívásra se akart visszajönni. Ezt többször is eljátszotta, ezért pórázra tettük.

Itt még szabadon bandázott

Rózsaszín rabláncon :)

Próbáltunk közös fotót is készíteni a kutyákról, de itt is Yoda rosszalkodott, nem tudott a helyén maradni.

Yoda a rendbontó

Csoportkép

Yoda séta közbeni viselkedése megerősítette számunkra, hogy valóban jó ötlet gazdi jelöltjénél elhelyezni. Tisztán kitűnt, hogy a bizalom, amit sikerült kiépítenünk vele, elveszett azzal, hogy néha a szüleimhez került hétköznap. Ez nagyon összezavarhatta. Így vasárnap egyszerre szomorkodtam és örültem, amikor elbúcsúztunk tőle. Persze tudom, hogy még találkozunk, hiszen egy műtét, és az oltások még várnak rá. Meg persze az is kiderült addig, hogy jól érzi-e magát kiválasztott otthonában.

Yoda hétvége óta ismét nálunk van. Apuék mindig besegítenek nekünk, ha szükség van rá, és mivel mindketten dolgozunk a barátommal, ezért hétköznap néha elkell a segítség. Pénteken a varratokat kiszedték a szeméből, amit szépen tűrt, főleg ahhoz képest, hogy korábban mennyire ellenkezett bármilyen beavatkozás miatt. Most már a csepegtetéssel sincs gond, próbálkozik néha kibújni alóla, de legtöbbször inkább eltűri. Rájött, hogy így gyorsabban szabadul. 

Hétvégén gyönyörű idő volt, de mivel Yodát nagy valószínűséggel korábbi tulajdonosai nem oltották, ezért a kertben hancúroztunk velük. Itt mindig sokkal melegebb van, mint kint, mert teljesen szélcsendes a teraszunk, és pont odasüt a nap, így még napozni is lehetett. 

Mivel a propellerével nehezen tudott mozogni, ezért a kint töltött időre levettük róla. Yoda végig nagyon izgatott volt, alig tudtam fotókat készíteni róla, mert folyamatosan futkározott. Igyekeztem  megfigyelni a kinti viselkedését, és teszteltem, mennyire fut el tőlünk, illetve visszajön-e behívásra. A látottak alapján azt a következtetést vontam le, hogy bár most még nagyon izgatják a kinti történések és szagok, alapvetően engedelmes, így ha már ki lehet vinni, megkíséreljük elengedni őt is a többiekkel.

Bambi nyugodtan tűrte, míg Yoda a kert felfedezése  közben Őt is alaposan végigszaglászta.

Még Cicó is meglepő türelemmel viselte, hogy Bambiék körülötte rohangáltak.

A szobatisztasággal egyébként még mindig gondok vannak, eleinte a bizonytalanságra gyanakodtam, mert nemcsak a szervezetének kell meggyógyulnia, és megerősödnie, hanem a pici lelkének is. Most azonban úgy tűnik, vizelési gondjai is lehetnek, elképzelhető, hogy valamilyen okból nem mindig tudja visszatartani a vizeletét. Ez nem zárja ki továbbra sem a lelki okot, de esetleg valamilyen szervi probléma is állhat a háttér mögött. Mivel sérv van a pociján, ezért elképzelhető, hogy azzal van összefüggésben, de ennek kiderítését rábízzuk a szakemberekre. A másik, amit észrevettem, hogy a pofiját a füle alatt, és főként a szájánál erősen vakarózik mostanában. Ez lehet valamelyik szemcsepptől, de felmerülhet az allergia lehetősége, vagy valamilyen élősködőé. Minden héten legalább egyszer visszük orvoshoz, ezek is felkerülnek a kivizsgálandók listájára.

Régi ismerősünkhöz, Kiss Csanádhoz  látogattunk el ismét a Malom Studióba, aki szívesen vállalta, hogy néhány kutyusról, köztük Yodáról is képet készít a Cerberos Állatvédő Egyesület részére. A fotókat egy jótékonysági kampányhoz szeretné az egyesület felhasználni, én meg természetesen a fajtamentéshez. Cuki képek következnek. :)

Pár Cerbis kutyus

Tömpike a porondon

Yodácska

Csoportkép: Cerbis modellek

Immár hivatalosan is elindítottuk Csivava Fajtamentő Csoportunkat annak érdekében, hogy segítsünk a bajban lévő csivavákon, és harcoljunk ennek a csodálatos fajtának a további lelketlen, és szakszerűtlen szaporítása ellen. A csivavák mentése a Cerberos Állatvédő Egyesületen keresztül működik egyelőre, a munkánk önkéntes alapú, és jelenleg saját pénzből finanszírozzuk a kutyák gondozását, illetve gyógyítását. Bár a családom és a barátom rengeteget segít, kereteink igencsak szűkösek, és a jövőben remélhetőleg egyre több apróságot sikerül kimenteni a csupán profitorientált kereskedők karmai közül, ezért bármilyen segítség, vagy kis összegű támogatás is nagyon sokat jelent. Kérlek te is támogasd a munkánkat, hogy minél több csivaván lehessen segíteni és harcolni a beteg kiskutyákat sorozatban „gyártó” állatkínzók ellen. Ha segíteni szeretnél a www.csivavamentes.hu weboldalon bővebben is olvashatsz a támogatási formákról, illetve a működésünkről.

Yodácska túlvan a szemműtéten. Kapott ő is egy szép gallért, és most felváltva gyógyulgat nálunk és a szüleimnél. A kezelését továbbra is folytatni kell az ötféle szemcseppel, szerencsére a szemei szépen gyógyulnak, és a műtét is jól sikerült.

A rendelőben 

Eleinte minden nap visszamentünk az orvoshoz sebtisztításra és antibiotikumos kezelésre, most már „csak” hetente kétszer kell menni. Hamarosan a varratokat is kiszedik, és csinálnak még egy könnytermelés tesztet. Örökbe adás előtt még legalább egy műtét vár szegénykémre, a hasán lévő sérvet és a farkas körmeit kell leszedni, és persze az ivartalanítást is meg kell csinálni. Ha semmi komplikáció nem lesz, akkor az egészet egy műtéttel megússza. 

Szemtisztítás (A félreértések elkerülése végett: nem tűvel szúrják a szemét, csupán vízsugárral tisztítják a szemét, a tű le van törve!)

A félénk kis Yodából amúgy egy egyre elevenebb kutyácska válik, remekül beilleszkedett mind hozzánk, mind a szüleimhez. Bambival és Athossal nagyon jól kijönnek, egyre többet játszik, és látszik rajta, hogy boldog. Az Athoshoz való viszonyát elnézve arra következtettünk, hogy lehetett kölyke, mert rendkívüli türelemmel viseli el a kis rosszcsontot, és csak akkor jelez neki finoman, ha Athoska túlmegy egy ponton. Athosra is jó hatással van Yoda, mert így megtanulja a korlátokat, hogy meddig mehet el, mekkora harapás az, amivel még nem okoz fájdalmat, egyszóval Yodától kitűnő nevelést kap.

Ha lenne rá lehetőségem, külön kis játszóteret alakítanék ki a mentetteinknek, erre már csak azért is szükségem lenne, mert ha megkezdjük a szaporítók elleni harcot, nemcsak kettesével fogjuk a segítségre szoruló csiniket kapni, és bizony kell majd nekik a hely, meg persze az első időszakban az elkülönítés. Most ennek érdekében keresem a lehetőségeket, gondolkodtam abban is, hogy esetleg az önkormányzat adna ingyen használatra egy amúgy üres ingatlan, ami után csak a rezsit kéne fizetni. Elvileg non profit szervezeteknek szoktak ilyen felajánlást tenni, ezért gondoltam rá, hogy teszek e felé is egy kísérletet. Igaz, ehhez is kell a pénz, mert bár olcsó rezsijűt szeretnék, azért azt mégis ki kell valamiből fizetni… Azért én bízom benne, hogy egyszer majd sikerül minden tervemet megvalósítani, addig pedig a magam szerény eszközeivel igyekszem segíteni a rászoruló csiviken.

Orvosi rendelő: Rákosligeti Állatorvosi Rendelőintézet

 Ezt a fotót még korábban készítettem Athosról. Annyira imádnivaló lábacskái vannak, főleg ahogy fekvés közben tartja őket, hogy meg kellett örökítenem a pillanatot. :)

Hétvégén kisebb zűrzavar alakult ki nálunk, mert látogatóba érkezett hozzánk Athoska, Arthur, és egy, a Cerberos Állatvédő Egyesület által mentett kutyus, akiről fotókat kellett készítenünk. 

Athoska nézi magát a tükörben

A sok kiskutya folyamatosan futkározott, így elég nehéz volt a feladatra koncentrálni, és persze a kutyák figyelmét magunkra terelni fotózás közben. Athoska lényegében az összes kutyát zaklatta, harapdálta, ráugrott, és nem értette, miért menekül mindenki előle. :) Végül anyukám kezében kötött ki, hogy dolgozni tudjunk. A többi kiskutya hol a hálószobában, hol a kanapén várta, míg elkészültek a képek.

Bambi mosakszik

A rossz körülmények közül kimentett kutyusról igazából szomorú arcú képet szerettünk volna készíteni, de ez lehetetlennek tűnt, annyira tetszett neki a sok kis csivava. Kajával is próbáltuk motiválni a fotóalanyt, ez néha sikerült is, de a célnak megfelelő fotót így sem tudtunk készíteni róla.

Arthurról is készítettünk néhány képet, ő tökéletes fotóalanynak bizonyult, kapásból vágja a hánytatott sorsú kutya kinézetét. Ez persze csak látszat, valójában nagyon jó sora van. 

Na így kell ezt csinálni!

Bambinak ez az egész már kicsit sok volt, ezért nem a barátságos arcát mutatta, folyamatosan morgott és vicsorgott a nagyobb testű kutyára. Ez mindenkinek nagyon tetszett, és nevettek rajta, bár ezt nem lenne szabad, mert így azt hiszi, hogy helyesen cselekszik.

Mivel hamar ránk sötétedett, elég gyorsan végeztünk. Mindenki összeszedte a saját cuccait és kutyáját, és hazaindultak, Bambiék pedig végre megkapták az áhított nyugalmat. :)

Athoskának most már az a sors jutott, hogy agyon van kényeztetve.

Kutyaház: Puppy Angel Polkadot Camp House
Lelőhely: DogLove Shop 

A csivava fajtamentés közben Bambiékat sem hanyagolom el. Igyekszem minél többet foglalkozni velük, és éreztetni, hogy ők a legfontosabbak. És persze mindig meglepem őket valamivel, Bambit most  épp egy új, meleg kabáttal. Tekintettel az utóbbi napokra jellemző mínuszokra és havazásra, igencsak időszerűnek láttam beszerezni neki egy új darabot. Igaz, nem éppen lányos szín a kék, de ez a kutyakabát nagyon megtetszett, és a mérete is pont jó. Bambinak egyedi a mérete, így kevés ruha szokott jó lenni neki. 

A szőrmés kapucnival igazi kis dámának néz ki

Cuki csivava cuki szívecskés kabátban

A héten Kisgergely doktornő is megvizsgálta Yoda szemét, sajnos komolyabb a szemprobléma, mint gondoltuk. Athoshoz hasonlóan, neki is ötféle szemcseppre van szüksége, ráadásul a két szemét eltérően kell kezelni, és műteni is kell az egyiket. A beavatkozáshoz viszont engedély szükséges, mivel a kutya nem a mi tulajdonunkban van, és a rendőrségi ügy lezárásáig csak életmentő műtétet van jogunk végrehajtatni rajta, így hát sürgősen lépnem kellett valamit. 

Talált kép Nojzikáról

A hölgy telefonszámát is megtaláltam az Interneten, és rögtön felvettem vele a kapcsolatot. Informáltam Yoda hogylétéről, az orvosi vizsgálatok eredményéről, hogy milyen kezelésekre, illetve műtétre van szüksége, továbbá tájékoztattam a megtartásával járó további elengedhetetlen orvosi kezelésekről és az ezzel járó költségekről. Mivel anyagilag nagyon megterhelő lenne a hölgy számára Yoda megtartása, ezért beleegyezett, hogy a kutya érdekében lemond a tulajdonjogáról a mi javunkra. Másnap munka után rögtön indultunk a hölgyhöz, kitöltöttük és aláírtuk a szükséges nyomtatványt, majd a lemondó nyilatkozattal egyenesen a Fejér Megyei Rendőrkapitányságra mentünk, és leadtunk belőle egy eredeti  példányt. Késő este, fáradtan, de elégedetten siettünk haza az állatkákhoz.

 Athoskának igencsak kinyílt a csipája :-D

Imádom, amikor kint marad a nyelvük

Varratkiszedés után. Gyönyörű!