Papers by Csunderlik Péter
A sajtóban folyó történészviták visszatérő rákfenéje, hogy a szerzők eleve bizonyos álláspontot t... more A sajtóban folyó történészviták visszatérő rákfenéje, hogy a szerzők eleve bizonyos álláspontot tulajdonítanak a vitapartnerüknek, és onnan kezdve inkább azzal vitatkoznak, nemegyszer egészen függetlenül a válaszoktól. Ez persze a legkevésbé sem segíti az álláspontok közelítését, nem hogy tisztázását. Ezért üdvözítőek azok a vitaestek, ahol két, egymás értelmezéseit és értékeléseit akár kölcsönösen elvető történészt ültetnek egy asztalhoz, mert a szembesítésből jellemzően több haszon származik, mint a fórumrovatokban elhelyezett ütésváltásokból. És ha mégse lenne haladás, akkor még mindig van esély a személyeskedésre, remélik sokan. Hiszen a történettudomány világától sem idegen a "bulváréhség", a szakmai vitákat az újságírók legtöbbször igyekeznek személyi ellentétekre, politikai kapcsolatokra és hatalmi játszmákra is lefordítani, amint azt az utóbbi években nyilvánosságot kapott történészviták (pl. a 2012-es Gerő-Romsics-ügy, Bolgár Dániel és Ungváry Krisztián 2015 óta zajló vitája) médiarecepciója is tanúsítja.
Szekfű Gyula Rákóczi-képének átváltozásai Szekfű a "történetírás legnagyobb lírikusa Magyarország... more Szekfű Gyula Rákóczi-képének átváltozásai Szekfű a "történetírás legnagyobb lírikusa Magyarországon", 1 a hagyományosan legszuggesztívebbként leírt magyar történész, akinek műveit fölöttébb tanulságos történeti tropológiai analízisnek alávetni, és olykor mondatról mondatra megvizsgálni. Tanulmányomban egy összehasonlító elemzés során bemutatom, hogy Szekfű Gyula egymást követő műveiben miként reprezentálta a Rákóczi-szabadságharcot, és miként jelenítette meg Rákóczit. A releváns Szekfű-szövegekhez mindig három kérdést feltéve közeledtem: hogyan határozza meg Szekfű a Rákóczi-szabadságharc jellegét, véleménye szerint mikor csúszott az félre, már ha félrecsúszott, és ő miként ábrázolja Rákóczit.
The study presents the activity of the Galilei Circle duringt the First World War. The circle was... more The study presents the activity of the Galilei Circle duringt the First World War. The circle was a student association created in 1908. It was a radical left answer to the National Christian provocations in the framework of the Kulturkampf in the Hungarian universities. During the Great War the circle organized antimilitarist demonstrations, the activists took conferences. In March 1919 the Galilei Circl ceased to existe as organisation, but the activists took part in the short lived Hungarian Soviet Republic.
Az 1918-1919-es események, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, és ezekben természetese... more Az 1918-1919-es események, az őszirózsás forradalom, a Tanácsköztársaság, és ezekben természetesen a Galilei Kör jelentőségének, szerepvállalásának értelmezésére és értékelésére az 1920-es évekre két nagyelbeszélés bomlott ki annak mentén, hogy milyen szerepet és mekkora felelősséget rendeltek az 1918/19-ben hatalomra jutókhoz, mindenekelőtt Károlyi Mihályhoz, aztán Jászi Oszkárhoz, és csak harmadsorban Kun Bélához a Trianonhoz vezető úton, Nagy-Magyarország "szétesésében" vagy "szétverésében", hogy egy-egy kulcsszóra sűrítsem a két egymással szembenálló nyelvjátékot. 1 Az egyszerűség kedvéért baloldalinak nevezhető nagyelbeszélés alapvetően strukturális (a nemzetiségi kérdés megoldatlansága), és az azokra ráerősítő konjunkturális (a háború végére elfogytak a központi hatalmak) okokkal magyarázta 2 Nagy-Magyarország "szétesését", azt organikusnak tudva be, mint ami bele volt kódolva a történetbe, így felmentve mindenekelőtt a "menthetetlent menteni próbáló" Károlyi-kormányt, melynek történetét a "remény nélküli küzdelem" toposza köré cselekményesítve beszélték el. 3 A történtek ezen értelmezése azonban szükségszerűen alulmaradt a húszas évek magyarországi Trianon-diskurzusában, tekintve, hogy a baloldali emigránsoknak az országból való elmenekülésükkel együtt a diszkurzív térbe lehetséges belépésük is korlátozott volt, tehát 1920 után a magyarországi közbeszédben a jobboldali nagyelbeszélés lett a domináns, a hivatalos, amely a szerves felbomlás helyett az idegenek általi züllesztést, vagy egyenesen szétveretést hangsúlyozta 4 , nagyjából-egészében leképezve a németországi tőrdöfés-elméletet, 1 A két grand récitről: Romsics Gergely: Mítosz és emlékezet. A Habsburg Birodalom felbomlása az osztrák és a magyar politikai elit emlékirat-irodalmában, Bp., 2004, 61-97. A nyelvjáték, vagyis egy világképhez tartozó nyelvi konvenciórendszer fogalmához: Uő: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918-1941, Bp., 2010, 21. 2 Noha ezek az alaposnak szánt magyarázatok egy ponton sokszor átfordulnak egy Tisza mint antagonista elleni invektívába. 3 Ennek paradigmatikus lenyomata Károlyi nem sokkal az események után, 1923-ban, Bécsben és Münchenben kiadott emlékiratának címe: Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen, Bp., 1965. 4 A jobboldali nagyelbeszéléshez tartozó szövegeket éppen ezért könnyen meg lehet különböztetni a baloldaliaktól, ugyanis jellemzően megadják az idegen neveket kötőjellel vagy zárójelben (pl. Kun -Kohn vagy [Kohn] Béla). Mint majd látjuk, az idegenek mozgatta Károlyi toposza meghatározó Tormaynál. hasonló antiszemita éllel. Ennek legérzékletesebb megfogalmazása Tormay Cécile 1920-21es, kétkötetes Bujdosó könyve 5 volt, amely Szekfű Gyula 1920-as Három nemzedékével 6 és Szabó Dezsőnek 1919-es Az elsodort falujával 7 együtt vált a Horthy-korszak 1918-1919 tagadásából építkező keresztény-nemzeti kurzusának "megalapozó mítoszává" 8 . A hazai tőrdöfés-elméletet koncipiáló Bujdosó könyv elemzését messzemenően indokolja, hogy a kor talán legnagyobb hatású könyve volt a már-már a korabeli német expresszionista filmek rémvilágát 9 idéző erős fény-árnyékhatásokkal, kaftános zsidókkal, rejtekajtók mögött rubeleket számoló összeesküvőkkel, akik érthetetlen nyelven súgnak össze, továbbá holdvilágos éjekkel, kutyaugatásokkal, kiáltásokkal majd elhallgatásokkal. Szerzője 10 pedig, noha napjainkra az irodalmi kánon perifériájára került 11 , a kor reprezentatív írónője, 5 Elemzésemben a könyv 2009-es kiadását használtam: Tormay Cécile: Bujdosó könyv, Szeged, 2009. 6 Szekfű Gyula: Három nemzedék. Egy hanyatló kor története, Bp., 1920. 7 Szabó Dezső: Az elsodort falu, Bp., 1919.
Book Reviews by Csunderlik Péter
Deák István kényelmetlen munkája szembemegy a második világháború általában elfogadott elbeszélés... more Deák István kényelmetlen munkája szembemegy a második világháború általában elfogadott elbeszélésével. Az 1945 után kialakult konszenzusos képzetek kényelmességük miatt minden egykori hadviselő félnek megfeleltek. Eszerint alapvetően "demokratikus" hatalmak harcoltak "fasiszta" hatalmak ellen, és ezen belül a hatvanas évekre kialakult egy külön "felmentő" elbeszélés, amely szerint a német nép maga is a nácik "fogságába" került, nem a nép, hanem a náci vezetés viseli a felelősséget a bűnökért. 1 A világháborús emlékezetben privilegizált helyzetbe kerültek a lengyelek, akiket -és elsősorban saját magukat -teljes egészében áldozatnak állíthattak be. Azonban az 1990es évek közepétől számtalan olyan munka jelent meg, például Christopher Browning elhíresült monográfiája a "hétköznapi" németek, az átlagpolgárok holokausztban vállalt szerepéről (vagyis hogy nem lehet a népirtást a "véresszájú" SS-katonákra kenni), 2 vagy Jan T. Gross jedwabnei vérengzésről (amikor is nem a németek, hanem a lengyelek irtották ki a saját telepü-* DEÁK István: Európa próbatétele. Együttműködés, ellenállás és megtorlás a második világháború alatt. Ford.: BÁNKI Vera. Argumentum, Budapest, 2015.
szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20.... more szerk.): A negyedik nemzedék és ami utána következik. Szekfű Gyula és a magyar történetírás a 20. század első felében. Ráció Kiadó, Budapest, 2011. 303 oldal.
Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magy... more Romsics Gergely: Nép, nemzet, birodalom. A Habsburg Birodalom emlékezete a német, osztrák és magyar történetpolitikai gondolkodásban, 1918-1941. Új Mandátum, Budapest, 2010 Szándékosan figyelemfelhívó a recenzió címe, a Nép, nemzet, birodalom ugyanis az utóbbi évek talán egyik legfontosabb hazai történettudományos könyve, amely a Habsburgokat a középpontba téve rendezi és beszéli el Németország, Ausztria és Magyarország 1918 és 1941 közti komparatív ideológiatörténetét.
Uploads
Papers by Csunderlik Péter
Book Reviews by Csunderlik Péter
1919 után a radikális szabadkőműves páholyok támogatását élvező diákegyesületre elsősorban a Tanácsköztársaság funkcionáriusainak „keltetőjeként” emlékeztek, és bár a Galilei Körből valóban kikerültek népbiztosok, népbiztos-helyettesek és népbiztossági funkcionáriusok, de a diákegyesület 1908-as alapításakor mint hangsúlyozottan apolitikus, szabadgondolkodó, az önképzésre és a tudományra esküdő társaság indult útjára, amely az oktatás világiasodásáért és korszerűsítéséért állt ki. Ady Endre a „Láznak ifjú serege” címmel illette a galileistákat, versek sorát dedikálta a Galilei Körnek, Jászi Oszkár pedig abban bízott, hogy ők vezethetik át Magyarországot a „Balkánból Nyugat-Európába”. A kör jelentősége ellenére azonban 1960 óta lényegében nem jelent meg tudományos monográfia a nemzetközi hírű tudósok sorát adó diákegyesület történetéről.
Csunderlik Péter levéltári anyagokra, kiadott és kiadatlan visszaemlékezésekre, a Galilei Kör kiadványaira és a korabeli sajtóanyagra építő munkája ezt a hiányt kívánja betölteni, elsősorban a diákegyesület történetének 1908–1914 közti „nagy korszakára” koncentrálva, de ismertetve a galileisták 1914 utáni, a Galilei Kör 1918. januári bezárásához vezető antimilitarista tevékenységét is. A galileisták 1918–1919-es eseményekben játszott szerepéről tudottakat is eddig nem ismert részletekkel gazdagítja a diákegyesület történetének feldolgozása.