étel

See also: etel and -etel

Hungarian

Etymology

First attested in 1372. From the lengthened variant of the original e- stem of eszik (“to eat”) +‎ -tel (noun-forming suffix), compare ét, étek, étkezik, and étlen.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːtɛl]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: étel
• Rhymes: -ɛl

Noun

étel (plural ételek)

1. food, dish

   See synonyms at Thesaurus:étel.

   Coordinate term: ital

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	étel	ételek
accusative	ételt	ételeket
dative	ételnek	ételeknek
instrumental	étellel	ételekkel
causal-final	ételért	ételekért
translative	étellé	ételekké
terminative	ételig	ételekig
essive-formal	ételként	ételekként
essive-modal	ételül	—
inessive	ételben	ételekben
superessive	ételen	ételeken
adessive	ételnél	ételeknél
illative	ételbe	ételekbe
sublative	ételre	ételekre
allative	ételhez	ételekhez
elative	ételből	ételekből
delative	ételről	ételekről
ablative	ételtől	ételektől
non-attributive possessive - singular	ételé	ételeké
non-attributive possessive - plural	ételéi	ételekéi

Possessive forms of étel
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	ételem	ételeim
2nd person sing.	ételed	ételeid
3rd person sing.	étele	ételei
1st person plural	ételünk	ételeink
2nd person plural	ételetek	ételeitek
3rd person plural	ételük	ételeik

Derived terms

Compound words with this term at the beginning

• étel-ital
• ételallergia
• ételbár
• ételbűz
• ételecet
• ételfelvonó
• ételfesték
• ételféleség
• ételfutár
• ételhordás, ételhordó
• ételhulladék
• ételintolerancia
• ételízesítő
• ételkészítés
• ételkiszállítás
• ételmaradék
• ételmérgezés
• ételnemű
• ételrecept
• ételrendelés
• ételsor
• ételszag, ételszagú
• ételtermosz
• ételzsír

Compound words with this term at the end

• babaétel, bébiétel
• bioétel
• egytálétel
• előétel
• főétel
• gombaétel
• grillétel
• gyorsétel
• halétel
• hidegétel
• húsétel
• készétel
• tojásétel
• utóétel
• vastagétel
• védőétel

See also

• étkezik → étkezés

 

The seven sz-v stem verbs

• eszik (“to eat”)
• iszik (“to drink”)
• hisz (“to believe, think”)
• visz (“to take, carry”)
• lesz (“to become; will be”)
  
  
• tesz (“to do; to put”)
• vesz (“to take, get, grab, buy”)

 

Indicative 1st-p. sg.	eszem, iszom, hiszek, viszek, leszek, teszek, veszek	Infinitive	enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni	Pres. part.	evő, ivó, hívő, vivő, lévő/levő, tevő, vevő
		Past 1st p. sg.	ettem, ittam, hittem, vittem, lettem, tettem, vettem	Verbal nouns	evés, ivás, (hivés,) vivés, levés, tevés, vevés
Imperative 1st-p. sg.	egyek, igyak, higgyek, vigyek, legyek, tegyek, vegyek	Past 3rd sg.	evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett	Other nouns	étel, ital, hitel, vitel,	(lét,) tétel, vétel
		(obs./archaic	őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn)		—	lény, tény, vény

Further reading

• étel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• étel in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).

Anagrams

• élet, élte, léte