hajítás

Hungarian

Etymology

hajít +‎ -ás

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒjiːtaːʃ]
• Hyphenation: ha‧jí‧tás

Noun

hajítás (plural hajítások)

1. verbal noun of hajít: throw, throwing, tossing

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hajítás	hajítások
accusative	hajítást	hajításokat
dative	hajításnak	hajításoknak
instrumental	hajítással	hajításokkal
causal-final	hajításért	hajításokért
translative	hajítássá	hajításokká
terminative	hajításig	hajításokig
essive-formal	hajításként	hajításokként
essive-modal	—	—
inessive	hajításban	hajításokban
superessive	hajításon	hajításokon
adessive	hajításnál	hajításoknál
illative	hajításba	hajításokba
sublative	hajításra	hajításokra
allative	hajításhoz	hajításokhoz
elative	hajításból	hajításokból
delative	hajításról	hajításokról
ablative	hajítástól	hajításoktól
non-attributive possessive - singular	hajításé	hajításoké
non-attributive possessive - plural	hajításéi	hajításokéi

Possessive forms of hajítás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hajításom	hajításaim
2nd person sing.	hajításod	hajításaid
3rd person sing.	hajítása	hajításai
1st person plural	hajításunk	hajításaink
2nd person plural	hajításotok	hajításaitok
3rd person plural	hajításuk	hajításaik

Derived terms

Compound words

• gerelyhajítás

 

Further reading

• hajítás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN