járom

See also: jarom

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjaːrom]
• Hyphenation: já‧rom
• Rhymes: -om

Etymology 1

From a Slavic language (compare Slovak jarmo), from Proto-Slavic *arьmo (“yoke”).

Noun

járom (plural jármok)

1. yoke

   Synonym: iga

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	járom	jármok
accusative	jármot	jármokat
dative	járomnak	jármoknak
instrumental	járommal	jármokkal
causal-final	járomért	jármokért
translative	járommá	jármokká
terminative	járomig	jármokig
essive-formal	járomként	jármokként
essive-modal	—	—
inessive	járomban	jármokban
superessive	jármon	jármokon
adessive	járomnál	jármoknál
illative	járomba	jármokba
sublative	járomra	jármokra
allative	járomhoz	jármokhoz
elative	járomból	jármokból
delative	járomról	jármokról
ablative	járomtól	jármoktól
non-attributive possessive - singular	járomé	jármoké
non-attributive possessive - plural	jároméi	jármokéi

Possessive forms of járom
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	jármom	jármaim
2nd person sing.	jármod	jármaid
3rd person sing.	járma	jármai
1st person plural	jármunk	jármaink
2nd person plural	jármotok	jármaitok
3rd person plural	jármuk	jármaik

Derived terms

Compound words

• járomcsont

 

Etymology 2

jár +‎ -om (personal suffix)

Verb

járom

1. first-person singular indicative present definite of jár

   Járom az utam. ― I walk my way.

   • 1907, Endre Ady, Jó Csönd-herceg előtt (In front of Good Prince Silence), poem‎^[1], lines 1–2:

     Holdfény alatt járom az erdőt. / Vacog a fogam s fütyörészek.

     I walk the forest in the moonlight / and whistle through my chattering teeth

Further reading

• járom in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN