megmagyarázhatatlan

Hungarian

Etymology

megmagyaráz +‎ -hatatlan

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛɡmɒɟɒraːshɒtɒtlɒn]
• Hyphenation: meg‧ma‧gya‧ráz‧ha‧tat‧lan

Adjective

megmagyarázhatatlan (comparative megmagyarázhatatlanabb, superlative legmegmagyarázhatatlanabb)

1. inexplicable, unexplainable (impossible to explain)

   Antonym: megmagyarázható

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	megmagyarázhatatlan	megmagyarázhatatlanok
accusative	megmagyarázhatatlant	megmagyarázhatatlanokat
dative	megmagyarázhatatlannak	megmagyarázhatatlanoknak
instrumental	megmagyarázhatatlannal	megmagyarázhatatlanokkal
causal-final	megmagyarázhatatlanért	megmagyarázhatatlanokért
translative	megmagyarázhatatlanná	megmagyarázhatatlanokká
terminative	megmagyarázhatatlanig	megmagyarázhatatlanokig
essive-formal	megmagyarázhatatlanként	megmagyarázhatatlanokként
essive-modal	megmagyarázhatatlanul	—
inessive	megmagyarázhatatlanban	megmagyarázhatatlanokban
superessive	megmagyarázhatatlanon	megmagyarázhatatlanokon
adessive	megmagyarázhatatlannál	megmagyarázhatatlanoknál
illative	megmagyarázhatatlanba	megmagyarázhatatlanokba
sublative	megmagyarázhatatlanra	megmagyarázhatatlanokra
allative	megmagyarázhatatlanhoz	megmagyarázhatatlanokhoz
elative	megmagyarázhatatlanból	megmagyarázhatatlanokból
delative	megmagyarázhatatlanról	megmagyarázhatatlanokról
ablative	megmagyarázhatatlantól	megmagyarázhatatlanoktól
non-attributive possessive - singular	megmagyarázhatatlané	megmagyarázhatatlanoké
non-attributive possessive - plural	megmagyarázhatatlanéi	megmagyarázhatatlanokéi

Derived terms

• megmagyarázhatatlanság
• megmagyarázhatatlanul

 

Further reading

• megmagyarázhatatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN