térítmény

Hungarian

Etymology

térít +‎ -mény

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈteːriːtmeːɲ]
• Hyphenation: té‧rít‧mény

Noun

térítmény (plural térítmények)

1. reimbursement, compensation

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	térítmény	térítmények
accusative	térítményt	térítményeket
dative	térítménynek	térítményeknek
instrumental	térítménnyel	térítményekkel
causal-final	térítményért	térítményekért
translative	térítménnyé	térítményekké
terminative	térítményig	térítményekig
essive-formal	térítményként	térítményekként
essive-modal	—	—
inessive	térítményben	térítményekben
superessive	térítményen	térítményeken
adessive	térítménynél	térítményeknél
illative	térítménybe	térítményekbe
sublative	térítményre	térítményekre
allative	térítményhez	térítményekhez
elative	térítményből	térítményekből
delative	térítményről	térítményekről
ablative	térítménytől	térítményektől
non-attributive possessive - singular	térítményé	térítményeké
non-attributive possessive - plural	térítményéi	térítményekéi

Possessive forms of térítmény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	térítményem	térítményeim
2nd person sing.	térítményed	térítményeid
3rd person sing.	térítménye	térítményei
1st person plural	térítményünk	térítményeink
2nd person plural	térítményetek	térítményeitek
3rd person plural	térítményük	térítményeik

Further reading

• térítmény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN