Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság, horvátul: Republika Hrvatska) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. Az ország területe nem folytonos, Brezovica Žumberačka közelében két horvát enklávé található szlovén területen.
Fővárosa Zágráb, amely az ország politikai, kulturális, tudományos és gazdasági központja. További nagyobb városok Split, Rijeka (Fiume) és Eszék (Osijek). A történelem során a legjelentősebb kulturális hatások a közép-európai és mediterrán kultúrkörből származtak.
A második világháború után Jugoszlávia része volt, majd az államalakulat felbomlása után 1991-ben kikiáltotta a függetlenségét.
Horvátország az alábbi nemzetközi szervezeteknek a tagja: ENSZ, Európa Tanács, NATO, Kereskedelmi Világszervezet, CEFTA. 2013. július 1. óta az Európai Unió tagja,[6] 2023. január 1-jétől a schengeni övezet, valamint az eurózóna része.[7]
Földrajz
[szerkesztés]
Az ország a Balkán-félsziget északnyugati részén fekszik. Északnyugatról Szlovénia, északról Magyarország, keletről Szerbia, valamint Bosznia-Hercegovina, délkeleten pedig egy rövid szakaszon Montenegró határolja. Délnyugaton az Adriai-tenger alkotja természetes határát. A hosszú tengerpart az ország különlegessége. Szlovéniával vitában áll a tengeri határait illetően.[8]
Geopolitikai szempontból két fő részre osztható:
- Belső-Horvátország (Panonska Hrvatska)
- Adriai Horvátország (Jadranska Hrvatska)
Éghajlata
[szerkesztés]Az ország éghajlata a belső vidékeken mérsékelt kontinentális, száraz és forró nyár, hideg, csapadékos tél jellemzi. A hegyekben jellegzetesen hegyvidéki klíma uralkodik hűvös nyárral és hóban gazdag, hideg téllel. A tengerpartokon mediterrán az éghajlat: forró és száraz nyár, enyhe és csapadékos a tél a partvidéken.
Domborzat
[szerkesztés]A szeszélyes határoktól közrefogott ország alakja a térképen ferde „n” betűhöz hasonlít. A táj az ország kis területe ellenére változatos.
Legmarkánsabban kirajzolódó tájegységei:
- A Dráva-Száva-vidék (Nizinska Hrvatska) Szávától északra eső részét Szlavóniának, illetve Dráva-Száva közének is nevezik. A területen alföldet és dombvidéket egyaránt találunk. Fő tájegységei nyugaton a Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina) és a Horvát-középhegység (Zagorje), keleten a Szlavón-röghegység (Slavonske planine), a Drávamenti-síkság (Podravska ravnica) és az Alsó-Száva-síkság (Posavska ravnica). A fiatal beltengeri-tavi üledékekből álló szelíd halomvidékből az Alpok végső nyúlványai és a kristályos alapzat rögei (Medvednica, Papuk stb.) középmagas szigethegységek formájában bukkannak felszínre.[9]
- Az északnyugat–délkelet irányú Dinári-hegység (Dinaridi) északon kettéosztja az országot, délebbre hosszú szakaszon vonulatai mentén fut Horvátország és Bosznia-Hercegovina határa. A bosnyák határ mentén emelkedik az ország legmagasabb pontja, a Dinara (1831 m), amely az egész hegység legmagasabb csúcsa és névadója. A mészkőhegységben változatos felszíni és felszín alatt karsztformák figyelhetők meg. A hegyvonulat átlagos magassága 1000–1500 m, legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. A hegység horvátországi szakaszának két fő tájegysége Gorski Kotar és Lika hegyvidéke.
- Horvát tengerpart vagy Horvát Adria (Hrvatska obala): az Adriai-tenger horvátországi partvidéke szárazföldön 1778 km partvonalat jelent, de ha a szigetek kerületét is figyelembe vesszük, összesen 5835 km. A Horvát Adria szigeteinek száma 1185, szigetpartjainak hossza 4057 km. Horvátország legnagyobb szigetei: Krk, Cres, Brač, Hvar, Pag, Dugi Otok és Rab. A lakott szigeteinek száma 66. Az ország legnagyobb öblei a Kvarner-öböl, és a Šibeniki–öböl. A horvát tengerparthoz két nagy félsziget is tartozik: északi részén az Isztriai-félsziget, déli részén, Split és Dubrovnik között a Pelješac-félsziget. Az Adria-part észak–dél irányban fokozatosan mélyül, átlagos mélysége 250 m, legmélyebb pontja 1330 m. Mélysége északon átlagosan 20–50 m között mozog. A víz sótartalma jellegzetesen magas, északon 31-33‰, délen 38‰. A horvát Adria-part karsztos part, a világ legjobban tagolt tengerpartja. Idegenforgalmi szempontból a horvát Adria alapvetően három nagyobb részre osztható: Isztriai-félsziget, Kvarner-öböl és Dalmácia tengerpartja.
Vízrajz
[szerkesztés]
Az ország tengeri felségvizeinek felszíne 31 067 km². Folyóit tekintve az ország északi része vizekben gazdag: a Dráva-Száva-vidéken a Duna (188 km), a Dráva (505 km), és a Száva (562 km) jelentős. A hegyvidékekről a Kulpa, a Mura és a Neretva folyók gyűjtik össze a kisebb patakok vizeit. A tengerparton csak kevés és többnyire kisebb folyó található, mint a Mirna, a Krka, a Zrmanja és a Cetina.
Az országban körülbelül harminc természetes tó van, közülük a legnagyobbak: a Vranai-tó (Vransko jezero) Zárától délre (30 km²) és a Perucko-tó Splittől északra (13 km²). Jelentős tavai még: a Dráva-víztározók (kb. 30 tó) és a Krusčicai-víztározó.
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]
Az ország természetes növénytakaróját az Adriai-tenger partvidékén keménylombú erdők, magasabban mediterrán fenyvesek alkották. A magyaltölgy, aleppói fenyő, virágos kőris, illetve feketefenyő alkotta természetes állományaik helyén ma sok területen másodlagos cserjések, sziklakopárok vannak. A partvidéktől beljebb, illetve a hegyeken tölgyfajok alkotta szubmediterrán lombhullató erdők voltak. Állományaikat részben kivágták, részben degradálódtak, helyükön cserjések vagy intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területek alakultak ki. [10]
Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barna medve stb. Madárvilágában jellegzetesek a magashegyi és parti madarak. A farkos kétéltűek közül jellegzetes a barlangi gőte és a fekete szalamandra. A kígyók közül előfordul a balkáni haragossikló, a négycsíkos sikló, a leopárdsikló, a homoki vipera. [10]
Természetvédelmi területek
[szerkesztés]Természetvédelmi területekben igen gazdag ország.
Az országban nyolc nemzeti park található. Három a szigeteken (Kornati , Brioni és Mljet). Kettő a Karszton (Krš) (Plitvicei-tavak és a Krka Nemzeti Park), kettő a Velebit-hegységben.
Ezeken túl 2020 táján tíz természeti parkja, két szigorúan védett rezervátuma, hetvennégy különlegesen védett rezervátuma, nyolcvan természeti emlékhelye, harminckét védett tájegysége, harminchat parkerdeje van.
Természeti világörökség
[szerkesztés]- Plitvicei-tavak Nemzeti Park 1949 óta nemzeti park, 1979-től világörökség. Erdős hegyvidéken sok tó, barlangok, változatos állat- és növényvilág.
Történelem
[szerkesztés]Az ún. fehér horvátokat a 7. század végén Hérakleiosz bizánci császár hívta mai a területükre, hogy segítsenek neki az avarok elleni harcban. I. Tomiszláv volt az első uralkodó 925-ben. Megalapította a Horvát királyságot. A független horvát királyság IV. Péter Krešimir uralkodása alatt (1058-1074) érte el fénykorát. Magyarország és Horvátország több mint 800 éves közös történelemre tekint vissza, lévén, hogy 1091 és 1918 között Horvátország perszonálunióban volt a Magyar Királysággal (→ Pacta conventa).
1918-ban, az első világháború után rövid időre a szlovének, horvátok és szerbek államszövetéséghez kapcsolódott, amely kikiáltotta függetlenségét Ausztria-Magyarországtól, majd társalapítója a Szerb-Horvát-Szlovén királyságnak (1929-től Jugoszláv Királyság). A második világháború alatt rövid ideig fasiszta bábállamként létezett. 1945-ben a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik alapító tagja lett. Fennállásának kezdetén ez az állam a Szovjetunió által uralt keleti blokkkal szövetséges volt, bár nem csatlakozott a Varsói Szerződéshez. 1991-ben, a többpárti politika és a demokrácia bevezetését követően Horvátország (Szlovéniával együtt) kikiáltotta függetlenségét Jugoszláviától, és független szuverén állammá vált. A jugoszláv szövetségi kormány nem volt hajlandó elismerni ezt a nyilatkozatot, és háborút indított a szövetségi állam megőrzése érdekében. A háború után 2004-ben megszerezte az Európai Unió tagjelölt státuszát, majd 2013-ban az EU tagja lett.
Politika és közigazgatás
[szerkesztés]
Alkotmány, államforma
[szerkesztés]Horvátország parlamentáris köztársaság.[11]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
[szerkesztés]
Az államfő a köztársasági elnök (Predsjednik), akit 5 évre választanak. Ő a hadsereg parancsnoka, az ő hatáskörébe tartozik kijelölni a miniszterelnököt, és egy kevés befolyása van a külügyekre is.
A horvát parlament, a szábor egykamarás törvényhozó szerv 160 fővel, amelynek tagjait 4 évente népszavazással választják. Ülésszakot január 15. és július 15. között, valamint szeptember 15-től december 15-ig tartanak.
A horvát kormány (Vlada RH) vezetője a miniszterelnök, 2 miniszterelnök-helyettessel és 14 miniszterrel dolgozik, mindegyik saját tárcával rendelkezik.
Horvátországban háromtáblás bírósági rendszer van: Legfelsőbb Bíróság, Megyei Bíróság, és Községi Bíróság. Az alkotmánnyal kapcsolatos ügyekben az Alkotmánybíróság dönt.
Politikai pártok
[szerkesztés]| Horvát pártok | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||
Jogállamiság
[szerkesztés]A közigazgatás korrupciója, klientelizmusa, összeférhetetlensége különösen szembetűnő az országos és helyi közbeszerzési eljárásokban.[12]
A közvélemény-kutatások alapján a kormánnyal és a parlamenttel szemben is alacsony a közbizalom.[13] Az Eurobarométer 2016 és 2020 közötti közvélemény-kutatási adatai szerint Horvátországban volt a legalacsonyabb a közbizalom a bíróságok és a bírák iránt. A horvát cégvezetők kevesebb mint 20%-a gondolta úgy, hogy az igazságszolgáltatás független a politikai vagy magánérdekek beavatkozásától.[13]
2021 elején Zdravko Mamić futballmenedzser, miután a Legfelsőbb Bíróság megerősítette elítélését adócsalás és sikkasztás miatt, nyilvánosan megvádolt több bírót az ügyében azzal, hogy kenőpénzt követeltek tőle.[13] Ez számos fegyelmi vizsgálathoz vezetett, és újjáélesztette a nyilvános vitát az igazságszolgáltatás függetlenségéről és minőségéről.[13]
A törvényt megszegő és korrupcióban részt vevő tisztviselők ellen általában büntetőeljárás indul, ez azonban gyakran hosszú időt vesz igénybe. A 2010-es években számos korrupcióellenes bírósági eljárás indult a kabinet miniszterei és más magas rangú tisztviselők ellen.[13] A legkiemelkedőbb példa Ivo Sanader volt miniszterelnök elleni vádemelés. Bírósági eljárása azonban egy évtizede tart, az elsőfokú ítéleteket később hatályon kívül helyezte, majd felülvizsgálta a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság.[13] Az a tény, hogy a magas rangú, magas rangú tisztviselőket érintő korrupciós ügyek ilyen sokáig tartanak, és ritkán születnek végleges ítélet, erősen befolyásolja a közvélemény igazságszolgáltatásba vetett bizalmát és a jogállamiság méltányos alkalmazását.[13]
A Szervezett Bűnözés és Korrupció Elleni Iroda (USKOK) az elmúlt években javított munkáján, az Állami Ügyészség (DORH) pedig növelte az ilyen ügyek vádemelési sebességét és mennyiségét. A DORH által készített vádiratok azonban gyakran terjedelmesek, több ezer oldalnyi bizonyítékot tartalmaznak, ami negatívan befolyásolja az ilyen ügyek bíróságok általi hatékony kezelését. Emellett a tisztviselők jogvédői rendszeresen élnek a joghézagokkal az elsőfokú ítéletek fellebbezése vagy a bírósági ügyek teljes felülvizsgálata érdekében.[13]
Emberi jogok
[szerkesztés]Az emberi jogokat a horvát alkotmány 14-től a 69-ig paragrafusig tartó szakasza határozza meg. Az országban számos civil szervezet működik, továbbá a kormánynak is van egy külön emberi jogi hivatala és külön ombudsmanok alakultak az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a gyerekek és a fogyatékkal élők érdekeinek biztosítására. A Tuđman-korszakban Horvátország megítélése az emberi jogok tekintetében kedvezőtlenebb volt, mint napjainkban: 1991-től 1999-ig a Freedom House csak részben szabad országok között tartotta számon Horvátországot.[14]
A Freedom Speech szerint az Európai Unióban Horvátországban a leggyakoribb, hogy újságírókat rágalmazási perek formájában akarnak elhallgattatni.[15] Ritkán előfordul erőszakos fellépés is újságírókkal és riporterekkel szemben.[16]
Az európai migrációs válság kapcsán is több bírálat érte a horvát hatóságokat az érkezőkkel szembeni bánásmód miatt. Ugyancsak bírálatok érték az országot a romákat érő diszkrimináció és fizikai erőszak miatt. Nem ritka a cigányok megkülönböztetése lakhatás, munkavállalás és egészségügyi ellátás terén. Egy 2013-as kutatás szerint az ország lakosságának mintegy 44%-a előítéletes a cigányokkal szemben.[17]
Külkapcsolatok
[szerkesztés]2016 januárjáig az alábbi országok nem ismerték el az ország függetlenségét: Bahama-szigetek, Burundi, Bhután, Dzsibuti, Dél-Szudán, Kiribati, Libéria, Marshall-szigetek, Niger, Ruanda, Szomália, Közép-Afrikai Köztársaság, Szváziföld, Saint Kitts és Nevis, Tonga és Tuvalu.[18]
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]Az ország huszonegy megyére van felosztva.
Védelmi rendszer
[szerkesztés]- Horvát Köztársaság Honvédelmi Minisztérium (Ministarstvo obrane Republike Hrvatske – MORH)
- Horvát Hadsereg (Hrvatska Vojska – HV)
- Horvát Légierő (Hrvatsko Ratno Zrakoplovstvo – HRZ)
- Horvát Haditengerészet (Hrvatska Ratna Mornarica – HRM)
- Horvát Szárazföldi Hadsereg (Hrvatska Kopnena Vojska – HKoV)
Népesség
[szerkesztés]
Általános adatok
[szerkesztés]
- 2021-es népszámlálás szerint az ország lakossága 3.871.833 fő, amelyből 1.865.129 férfi (48,17%) és 2.006.704 nő.[19]
- Legsűrűbben lakott területei: Muraköz (166 fő/km²), Zágráb környéke, az Adria partján Dubrovnik, Split, Zára és Fiume vidéke.
- Születéskor várható élettartam: férfiak 71 év, nők 78,5 év (2006).
- Városi lakosság aránya (2017): 60% [20]
Népességének változása
[szerkesztés]| Lakosok száma | 4 784 265 | 4 492 049 | 4 284 889 | 3 871 833 |
| 1991 | 2001 | 2011 | 2021 |
Népességének változása 1960 és 2020 között:[20]
| Év | Népesség (millióban) | Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|
| 1960 | 4,2 M | 75 |
| 1970 | 4,4 M | 79 |
| 1980 | 4,6 M | 82 |
| 1990 | 4,8 M | 85 |
| 2000 | 4,4 M | 79 |
| 2010 | 4,3 M | 77 |
| 2020 | 4,1 M | 73 |
Legnépesebb települések
[szerkesztés]| Legnagyobb 20 település (2021. évi népszámlálás)[21] | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Település | Népesség | # | Település | Népesség | ||
| 1 | Zágráb | 663 592 | 11 | Šibenik | 31 115 | ||
| 2 | Split | 149 830 | 12 | Nagygorica | 30 036 | ||
| 3 | Fiume | 107 964 | 13 | Vinkovce | 28 111 | ||
| 4 | Eszék | 75 535 | 14 | Sziszek | 27 859 | ||
| 5 | Zára | 67 309 | 15 | Dubrovnik | 26 922 | ||
| 6 | Szeszvete | 55 313 | 16 | Belovár | 24 392 | ||
| 7 | Póla | 52 220 | 17 | Kapronca | 22 262 | ||
| 8 | Bród | 45 005 | 18 | Vukovár | 22 255 | ||
| 9 | Károlyváros | 41 869 | 19 | Salona | 20 996 | ||
| 10 | Varasd | 36 187 | 20 | Zaprešić | 18 768 | ||
Nyelv
[szerkesztés]A hivatalos nyelv a horvát, amely a lakosság 95-96 %-nak az anyanyelve.[22]
A latin írásrendszert használják. Lásd még: horvát ábécé.
Etnikai megoszlás
[szerkesztés]Etnikai csoportok 2001-ben: horvátok 89,7%, szerbek 4,5%. További népcsoportok: bosnyákok, magyarok (a 2001. évi népszámlálás során 16 595 fő volt), szlovének, csehek, olaszok, albánok és cigányok.
A 2011-es népszámlálás szerint az országban 3 874 321 horvát, 186 633 szerb, 31 479 bosnyák, 17 807 olasz, 17 513 albán, 16 975 roma, 14 048 magyar, 10 517 szlovén, 9641 cseh él.[23]
Vallási megoszlás
[szerkesztés]A horvátok többsége a római katolikus egyház híve, míg a szerbek a szerb ortodox egyház követői. Ezen kívül még kisebb számban protestánsok és muszlimok is élnek az országban. A református egyház két részre oszlik: a horvát és magyarajkú hívek három külön szervezetbe tömörülnek, bár egyikük az anglikán egyház kebelén belül működik mint protestáns felekezet. Az egykori Jugoszláviai Református Keresztyén Egyház horvátországi jogutódja a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház.
Római katolikus 86-88%, ortodox kb. 4,4%, muszlim 1,3-1,5%, egyéb, illetve nem válaszolt ~ 8%.[24]
Gazdaság
[szerkesztés]| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 82,7 mrd $ (2023) | [25] |
| GDP növekedési ráta | 3,3% (2024 Q2) | [26] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 45 910 $ (2023) | [27] |
| Államadósság | 52,1 mrd € (2023) | [28] |
| Államadóssági ráta | 63% (2023) | [28] |
| Infláció | 1,8% (2024. augusztus) | [29] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 68% (2024 Q1) | [30] |
| Munkanélküliségi ráta | 4,8% (2024. július) | [31] |
| Minimálbér | 840 € (2024) | [32] |
| Bérnövekedés üteme | 14,4% (2024. június) | [33] |
| Jegybanki alapkamat | 4,25% (2024. augusztus) | [34] |
| SZJA | 30% (2023) | [34] |
| ÁFA (általános) | 25% (2023) | [35] |
| TAO | 18% (2023) | [34] |
Horvátország Szlovéniával együtt az egykori Jugoszlávia hat tagköztársaságának gazdaságilag legjobban fejlett régiói közé tartozott. Az 1980-as évek végén becslések szerint Jugoszlávia nemzeti össztermékének 25%-a innen származott.
1990-ben 500 állami vállalat ment csődbe, 1991-ben a termelés az előző évihez képest 12% csökkenést mutatott. A Délszláv háború kitörésekor, 1991 júniusában kezdődött a horvát gazdaság eredményeinek csökkenése. Az államadósság 3662 millió USD volt 1995-ben – az egykori Jugoszlávia adóssága nélkül. Az inflációs ráta 3,5%-ot ért el (1996). A balkáni háború által okozott anyagi kár Horvátországban becslések szerint meghaladta a 20 milliárd USD összeget.[forrás?]
2015 elején egy újabb válság elé tekintett az ország. A márciusi hitelfelvétel után az államháztartás hiánya a GDP 90%-a fölé ugrott. A 4 millió lakos közül csak 1,3 milliónak volt munkája.[38] 2016 végére a munkanélküliség 10,9%-ra csökkent.[39] 2019 júniusára ez az érték tovább csökkent 7,2%-ra.[40] A dolgozók aránya az egyes gazdasági szektorokban: 1,9% mezőgazdaság, 27,3% ipar, 70,8% szolgáltatás. (2017)[forrás?]
A (GDP) bruttó hazai termék (2018) 60,68 milliárd USD, ebből szolgáltatás 70,1%, ipar 26,2%, mezőgazdaság 3,7%. Továbbá a horvát gazdaság 2,6%-os növekedést mutatott 2017-hez képest. Az egy főre eső GDP 14 815 USD (2018).[forrás?]
2018-ban a GDP 26 221 USD/fő (PPP)[41]
2020 júliusában Horvátország csatlakozott az európai árfolyam-mechanizmushoz, így megnyílt a lehetőség, hogy két éven belül bevezetheti az eurót.[42] A horvát parlament 2022. május 13-án elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt. Az Európai Unió Tanácsának júliusi döntése után, 2023. január 1-től az ország hivatalosan bevezette az eurót.[43]
Gazdasági ágazatok
[szerkesztés]Jelenleg[mikor?] a gazdaság vezető ágazata a szolgáltatás, s ezen belül is az turizmus és a közlekedés (szállítmányozás).
Mezőgazdaság
[szerkesztés]A területnek közel kétharmad részét hasznosítja a mezőgazdaság. Mindenekelőtt a Száva-Dráva-köze áll intenzív hasznosítás alatt. Legfontosabb terményei: cukorrépa, burgonya, búza, kukorica. Ahol a klíma megengedi, lehetőség nyílik a bortermelésre és a gyümölcstermesztésre is, leginkább az Isztriai-félszigeten. A déli parti területeken megterem a dohány és a citrusfélék. A legkeresettebb horvát mezőgazdasági termékek a bor, az olívaolaj és a levendula. Az állattenyésztésben főleg a szarvasmarha, a birka és a sertés tenyésztésére koncentrálnak. Az adriai parthoz közeli vizek mentén meghatározó bevételi forrást jelent a halászat.[forrás?]
Ipar
[szerkesztés]Horvátország területe ásványkincsekben nem szűkölködik. A háború kitörése előtt, 1991-ben a legnagyobb munkaadó-szektor volt a bányászat. Fontos ásványkincsei: kőolaj, földgáz, feketekőszén, barnakőszén, bauxit, rézérc, kaolin. Néhány helyen előfordul a kalcium, a cink és a só, így grafitot és gipszet is előállítanak. Fiume a kereskedelem és a hajógyártás mellett az Adria-kőolajvezetéknek köszönhetően egyben a kőolaj-finomítás egyik központja is.[44] (A többi Sziszek és Zágráb.) A legnagyobb horvát kőolajipari cég az INA. Legfontosabb üzemei a kőolajfinomítók, a vas- és acélgyárak, a hajógyárak, és a vegyipari üzemek. Fontos termékei az élelmiszeripari termékek, gépek, cement, beton, fémáruk és textilipari termékei. A bányászat néhány éve hanyatlásnak indult. Az ipari üzemek közül 1991 után a háborúban sok megsemmisült vagy károkat szenvedett és a helyreállítás jelentős anyagi ráfordítást igényel, így ez néhány területen még hátravan.[forrás?]
Turizmus
[szerkesztés]Az 1980-as években a jugoszláviai horvát tagköztársaság adta az ország idegenforgalmi bevételének 80%-át. A Délszláv háború idején ugyan súlyos veszteségeket szenvedett, de a hosszú adriai tengerpart idővel visszanyerte vonzerejét. Azóta ez a legfontosabb nemzetgazdasági ágazat: 2015-ben a GDP 24,7%-át, a (közvetlen és közvetett) foglalkoztatás 23%-át adta a turizmus. Az idegenforgalom erősen szezonális: a külföldiek 75%-a a júniustól szeptemberig tartó négy hónapos főszezonban érkezik az országba. Közeli elhelyezkedése miatt a magyarok körében is kedvelt úti cél.[45]
Az ország idegenforgalmi területei a következők: Isztria, Kvarner-öböl, Dalmácia (Zárai régió, Šibeniki régió, Spliti régió, Dubrovniki régió), Közép-Horvátország, Zágráb, Szlavónia és a Drávaszög.
Az Isztria turisztikai szempontból az ország legfejlettebb régiója, legfontosabb centrumai a félsziget nyugati partján fekszenek. Tizenegy jachtkikötő üzemel rajta. Az Adria legnagyobb félszigete, partjának hossza 445 km.
Dalmácia tengerparti sávjában 2001-től rekordmértékűvé vált az idegenforgalom. Minden évben több mint 10 millió turista látogatja. A legtöbben Németországból, Szlovéniából, Ausztriából és Csehországból érkeznek és átlagosan 4,9 napot töltenek el Horvátországban.[46]
Külkereskedelem
[szerkesztés]Az 1990-es évek közepétől áruexportja jelentősen nőtt, 2017-ben 16,45 milliárd USD, az importé 22,34 milliárd USD.[47]
Fő termékek:
- Export: Kb. 70%-át a gépgyártás és a vegyipar, valamint a textilipar és az élelmiszeripar teszi ki.[forrás?]
- Import: gépek, szállító- és elektromos berendezések; vegyi anyagok, üzemanyag és kenőanyagok; élelmiszerek
Vezető külkereskedelmi partnerei 2017-ben :[48]
- Export:
Olaszország 13,4%, 
Németország 12,2%, 
Szlovénia 10,6%, Bosznia és Hercegovina 9,8%, Ausztria 6,2%, Szerbia 4,8% - Import: Németország 15,7%, Olaszország 12,9%, Szlovénia 10,7%, Magyarország 7,5%, Ausztria 7,5%
Adórendszer
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]
Közút
[szerkesztés]Kedvező közlekedésföldrajzi helyzete révén hatalmas tranzitforgalmat bonyolít le. 2011-ben a közúthálózat hossza 29 410 km.[49]
A horvát közlekedési szabályok hasonlítanak a magyaréhoz. Jobbra tartás van, a sebességhatárok is megegyeznek a magyaréval.[50][51]
Vasút
[szerkesztés]Horvátország vasúthálózata normál nyomtávolságú, 2722 km hosszúságú, melyből 980 km villamosított. Nemzeti vasúttársasága a Hrvatske željeznice.
Vízi közlekedés
[szerkesztés]Legfőbb kikötői :[52]
- Rijeka (HRRJK), főleg a külföldi befektetések révén jelentős infrastrukturális beruházások történtek.
- Split (HRSPU)
Egyéb, jelentős kikötők: Omišalj, Ploče, Šibenik, Dubrovnik, Dugi Rat, Póla, Zára.
Légi közlekedés
[szerkesztés]Legfontosabb reptere a Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér. Egyéb, nemzetközi forgalmú repterek: Split, Dubrovnik, Zadar, Pula, Rijeka (Krk szigetén), Osijek, Bol és Mali Lošinj.
Média
[szerkesztés]Rádió-televízió
[szerkesztés]
A horvát állami televízió és rádiószolgáltató a Hrvatska radiotelevizija (HRT). A televíziót és rádiót műholdról is foghatjuk. Az ország állami rádióállomásaira (amik jórészt Magyarországon is foghatók) jellemző, hogy színvonaluk az EU-ban megszokotthoz képest rendkívül alacsony, műsorstruktúrájuk elavult, ezzel együtt hallgatottságuk is - a vételkörzetet figyelembe véve, meglehetősen kicsi, ez főleg a kereskedelmi rádiók megjelenésével szinte nullára csökkent. Megújításukra voltak különböző kísérletek, mégsem valósultak meg. Egyéb rádiók: Otvoreni radio (ez az országosan leghallgatottabb), Narodni radio (2022-től bravo!, korábban csak horvát zenét játszott, a névváltással azonban nemzetközivé vált).
2004 óta az RTL Csoport is jelen van az országban, az RTL Televizija, az RTL II. és még néhány másik csatorna üzemeltetői. A másik népszerű magántelevízió a Nova TV. Ezenfelül még több helyi televízió is van: Z1, OTV, NeT.
Filmstúdiója a Jadran Film, amely a második világháború óta készíti a filmeket.
Újságok
[szerkesztés]Napilapok: 24 sata, Jutarnji list, Novi list, Slobodna Dalmacija, Večernji list, Vjesnik. Hetilapok: Feral Tribune, Fokus, Glas Koncila, Globus, Hrvatski list, Hrvatsko slovo, Imperijal, Nacional.
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | 9A |
| ITU zóna | 28 |
| CQ zóna | 15 |
Kultúra
[szerkesztés]| A sorozat témája a Horvát kultúra |
|---|
 |
| Történelem |
|
Híres horvátok
|
Világörökség
[szerkesztés]Oktatási rendszer
[szerkesztés]Horvátországban a gyermekek 8 éves kortól iskolakötelesek. Az országban 61 felsőfokú intézmény van, a legismertebbek:
| Egyetem neve | alapítási év | hallgatók száma (fő) |
|---|---|---|
| Zágrábi Egyetem | 1669 | 52 600 |
| Rijekai Egyetem | 1973 | 16 450 |
| Spliti Egyetem | 1974 | 24 000 |
| Josip Juraj Strossmayer Egyetem | 1975 | 7500 |
| Zadari Egyetem | 2003 | 5000 |
| Dubrovniki Egyetem | 2003 | 2600 |
Turizmus, látnivalók
[szerkesztés]
Sport
[szerkesztés]
Két sportágban nagyon kiemelkedő Horvátország: kézilabda és síelés. A férfi kézilabdások olimpiai bajnokok, illetve Janica Kostelić síelőnő is olimpiai, illetve világbajnok. Jók még vízilabdában, illetve futballban is.
Híres sportolók még: Blanka Vlašič, Dražen Petrović, Krešimir Ćosić, Mirko Filipović, Goran Ivanišević, Davor Šuker, Zvonimir Boban, Robert Jarni, Dado Pršo, Eduardo da Silva, Niko Kranjčar, Ivano Balić, Mirza Džomba, Igor Vori, Ivan Ljubičić, Marin Čilić, Ivica Olić, Mladen Petrić, Luka Modrić, Mario Mandžukić, Toni Kukoč.
Olimpia
[szerkesztés]Az ország eddig hét aranyérmet nyert a játékok során. A nyári olimpián a kézilabda, a téli olimpián pedig az alpesisí a legeredményesebb sportág a horvát sportolók körében.
- Bővebben: Horvátország az olimpiai játékokon
Labdarúgás
[szerkesztés]A horvát labdarúgó-válogatott eddigi legnagyobb eredménye a 2018-as labdarúgó-világbajnokságon elért ezüstérme, valamint 1998-ból és 2022-ből egy-egy bronzérem.
A 2008-as és 2016-os Európa Bajnokságon a nyolcad döntőig jutottak, ahol előbbiben Törökország, az utóbbiban pedig Portugália ütötte ki.
A leghíresebb focicsapataik a Dinamo Zagreb és a Hajduk Split.
Horvát első osztályú focicsapatok: Dinamo Zagreb, Hajduk Split, NK Rijeka, HNK Cibalia (Vinkovci), HNK Sibenik, NK Zadar, NK Inter Zapresic, NK Varteks Varazdin, NK Osijek, Slaven Belupo (Kapronca), NK Zagreb, Croatia Sesvete
Kosárlabda
[szerkesztés]A horvát férfi és női kosárlabda válogatott egyaránt kiemelkedően eredményes a világversenyeken. A férfiak 1992-ben ezüstérmesek lettek a Barcelónai olimpián ahol a NBA sztárokkal felálló Egyesült Államok győzte le. 1994-es VB-n bronzérmes, 1995-Eb-n pedig szintén bronzérmesek lettek. Leghíresebb kosárlabdázóik: Dražen Petrović, Dino Radja, Toni Kukoć. A hölgyek is rendszeres résztvevői az Európa Bajnokságoknak, illetve a 2012-es Londoni olimpiára is kijutottak ahol 10-ik helyezettek lettek.
Kézilabda
[szerkesztés]A horvát férfi kézilabda válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat a világon kézilabdában. Szinte minden világversenyen ott vannak, és eredményesek, egyedül a 2000-es Sydney olimpiáról maradtak le. Az 1996-os és 2004-es olimpián aranyérmesek lett, valamint a 2012-es Londoni olimpián bronzérmes lett. Legismertebb játékosaik, Ivano Balić, Domagoj Duvnjak, Igor Karačić, Luka Stepančić, Luka Cindrić. A hölgyek kevésbé sikeresek, de Európa Bajnokságok nagy részén ott vannak. Legnagyobb sikerük a 2020-as Eb-n megszerzett bronzérem.
Vízilabda
[szerkesztés]A horvát férfi vízilabda válogatott szintén sikeres a sportág világversenyein, a 2012-es londoni nyári olimpiai játékokon aranyérmes lett, az 1996-os és 2016-os nyári olimpiai játékokon pedig ezüstérmesek lettek. A 2022-es, hazai rendezésű Eb-n arany-, a 2024-es, szintén hazai rendezésű Eb-n ezüstérmesek lettek. A hölgyek kevésbé sikeresek.
Röplabda
[szerkesztés]A horvát női röplabda válogatott az 1995-es, 1997-es, 1999-es Eb-n ezüst érmet szerzett. Világbajnokságokon négyszer 1998-ban, 2010-ben, és 2014-ben és 2022-ben szerepelt. Olimpián 2000-ben voltak. A férfi válogatott egyszer volt világbajnokságon 2002-ben, Eb-n pedig ötször 2005-ben, 2007-ben, 2015-ben, 2021-ben és 2023-ban.
Jégkorong
[szerkesztés]Válogatott szinten nem sikeresek, de klub szinten igen. A Medveščak Zagreb 2013 és 2017 között rendszeres résztvevő volt a KHL-ben (Orosz jégkorong liga).
Ünnepek
[szerkesztés]Hivatalos ünnepnapok az országban:
| Dátum | Név | Helyi név | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Január 1. | Újév | Nova Godina | |
| Január 6. | Vízkereszt | Bogojavljenje, Sveta tri kralja | |
| változó | Húsvét és Húsvéthétfő | Uskrs i uskrsni ponedjeljak | |
| Május 1. | Munka ünnepe | Međunarodni praznik rada | |
| 60 nappal húsvét után | Úrnapja | Tijelovo | |
| Június 22. | Antifasiszta küzdelem napja | Dan antifašističke borbe | A horvát antifasiszta partizánok felkelése a német és az olasz megszálló erők ellen |
| Június 25. | Az államiság napja | Dan državnosti | 1991 - függetlenség |
| Augusztus 5. | A Hálaadás Napja és a horvát hősök napja | Dan pobjede i domovinske zahvalnosti i Dan hrvatskih branitelja | |
| Augusztus 15. | Mária mennybevétele | Velika Gospa | Nagyboldogasszony |
| Október 8. | Függetlenség Napja | Dan neovisnosti | |
| November 1. | Mindenszentek | Dan svih svetih | |
| December 25. | Karácsony | Božić | |
| December 26. | Szent István ünnepe | Prvi dan po Božiću, Sveti Stjepan, Štefanje, Stipanje | Szent István, az első keresztény mártír ünnepe |
Az ortodox egyház hívei január 7-én ünneplik a karácsonyt, ez fizetett ünnepnap.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://dzs.gov.hr/vijesti/objavljeni-konacni-rezultati-popisa-2021/1270
- ↑ Worldometers
- ↑ Worldometers 2022
- ↑ a b World Economic Outlook Database, October 2022 – Croatia. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
- ↑ http://hdr.undp.org/en/media/HDR_2009_EN_Complete.pdf
- ↑ Horvátország 2013-ban csatlakozik az Európai Unióhoz (magyar nyelven). Európai Unió, 2011. december
- ↑ Schengeni térség: A Tanács úgy határozott, hogy megszünteti a Horvátországgal közös határain az ellenőrzést. Európai Tanács, 2022. december 8. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
- ↑ :: Vajdaság MA - délvidéki hírportál. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 14.)
- ↑ Európa regionális földrajza 2. Horvátország
- ↑ a b Országok lexikona A-Z, 2007
- ↑ Political Structure / Information / About Croatia / Government of the Republic Croatia - official web portal. web.archive.org, 2013. szeptember 5. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 17.)
- ↑ BTI 2022: Croatia (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 1.)
- ↑ a b c d e f g h BTI 2022 Croatia Country Report (angol nyelven). BTI 2022. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
- ↑ Freedom House (2022): Country and Territory Ratings and Statuses, FIW 1973-2022
- ↑ CROATIA 2022 (Amnesty International)
- ↑ FREEDOM IN THE WORLD 2021 Croatia (Freedom House)
- ↑ Roma Suffer Racial Discrimination in Croatia, UN Says (Balkan Transitional Justice)
- ↑ Pročitajte popis zemalja koje još NISU priznale Hrvatsku (horvát nyelven)
- ↑ rezultati
- ↑ a b https://www.worldometers.info/world-population/croatia-population/
- ↑ https://www.citypopulation.de/en/croatia/cities/
- ↑ Stanovništvo prema materinskom jeziku po gradovima/općinama, popis 2011, Popis stanovništva 2011.
- ↑ U RH živi 4,284.889 ljudi, što je za 152.571 manje nego u 2001.
- ↑ Archivált másolat. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 6.)
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=HR
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/croatia/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=HR&view=chart%2C
- ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/croatia
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/croatia/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/croatia/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/croatia/unemployment-rate
- ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/croatia
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/croatia/wage-growth
- ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/croatia/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/croatia/sales-tax-rate
- ↑ Eurostat
- ↑ Horvát Statisztikai Hivatal
- ↑ riasztó a gazdasági helyzet 2015-ben
- ↑ http://www.origo.hu/gazdasag/20170104-a-harmadik-negyedevben-10-9-szazalekra-csokkent-a-munkanelkuliseg-horvatorszagban.html
- ↑ DRŽAVNI ZAVOD ZA STATISTIKU - REPUBLIKA HRVATSKA. www.dzs.hr. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects. www.imf.org. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
- ↑ Két év múlva a bolgárok és a horvátok is euróval fizethetnek. index.hu. (Hozzáférés: 2020. július 15.)
- ↑ Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozik az euróövezethez: a Tanács elfogadta az utolsó szükséges jogi aktusokat. Európai Tanács, 2022. július 12. (Hozzáférés: 2023. január 1.)
- ↑ Kántor Viola - Fiume: jugó nosztalgia, magyar kikötő, ipari romantika (Index.hu, 2020.02.15.)
- ↑ Jártál már a horvát tengerparton, vagy oda készülsz? – Erről tudnod kell! – Portfolio.hu, 2017. július 30.
- ↑ Turistički prihod porast će prvi put nakon 2008.. tportal.hr. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
- ↑ Europe :: Croatia — The World Factbook - Central Intelligence Agency. www.cia.gov. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ CIA The World Factbook
- ↑ prometni propisi (horvát nyelven). os-kneza-branimira. [2019. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ ZAKON O SIGURNOSTI PROMETA NA CESTAMA (horvát nyelven). [2020. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Archivált másolat. [2020. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
Források
[szerkesztés]
- Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest 2003.)
- Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001-2002.)
- Renato Cristin (Hg.) / Italienisches Kulturinstitut Berlin: Die Foibe. Vom politischen Schweigen zur historischen Wahrheit. Berlin u.a. 2007
- Paolo De Franceschi, Foibe, prefazione di Umberto Nani, Centro Studi Adriatici, Udine 1949
- Giancarlo Marinaldi, La morte è nelle foibe, Cappelli, Bologna 1949
- Luigi Papo, L'ultima bandiera. Storia del reggimento Istria, L'Arena di Pola, Gorizia 1986
- Roberto Spazzali, Foibe: un dibattito ancora aperto. Tesi politica e storiografica giuliana tra scontro e confronto, Lega Nazionale, Trieste 1990
- Franco Razzi, Lager e foibe in Slovenia, E.VI, Vicenza 1992
- Roberto Spazzali, Tragedia delle foibe: contributo alla verità, Grafica goriziana, Gorizia 1993
- Eno Pascoli, Foibe: cinquant'anni di silenzio. La frontiera orientale, Aretusa, Gorizia 1993
- Giampaolo Valdevit è curatore, Foibe, il peso del passato. Venezia Giulia 1943-1945, Istituto regionale per la storia del movimento di liberazione nel Friuli-Venezia Giulia, Trieste 1997
- Fulvio Salimbeni, Le foibe, un problema storico, Unione degli istriani, Trieste 1998
- Luigi Papo, L'Istria e le sue foibe, Settimo sigillo, Roma, 1999
- Arrigo Petacco, L'esodo. La tragedia negata degli italiani d'Istria, Dalmazia e Venezia Giulia, Mondadori, Milano 1999
- Giorgio Rustia, Contro operazione foibe a Trieste a cura dell'Associazione famiglie e congiunti dei deportati italiani in Jugoslavia e infoibati, 2000
- Guido Rumici, Infoibati. I nomi, i luoghi, i testimoni, i documenti, Mursia, Milano 2002
- Giovanna Solari, Il dramma delle foibe, 1943-1945: studi, interpretazioni e tendenze, Stella, Trieste 2002
- Roberto Spazzali-Raoul Pupo, Foibe, B.Mondadori, Milano 2003
- Gianni Oliva, Foibe. Le stragi negate degli italiani della Venezia Giulia e dell'Istria, Mondadori, Milano 2003
- Claudia Cernigoi, Operazione Foibe - Tra storia e mito, Edizioni Kappa Vu, Udine, 2005
- Raoul Pupo, Il lungo esodo. Istria: le persecuzioni, le foibe, l'esilio, Rizzoli, Milano 2005
- Giacomo Scotti, Dossier Foibe, Manni, San Cesario (Le), 2005
- Sessi Frediano, Foibe rosse. Vita di Norma Cossetto uccisa in Istria nel '43, editore: Marsilio, 2007.
- Jožko Kragelj, Pobitim v spomin: žrtve komunističnega nasilja na Goriškem 1943-1948, Goriška Mohorjeva, Gorizia 2005
- Johann Wuescht: Jugoslawien und das Dritte Reich; eine dokumentierte Geschichte der deutsch-jugoslawischen Beziehungen von 1933 bis 1945. Seewald, Stuttgart 1969.
- Klaus Schmider: Partisanenkrieg in Jugoslawien 1941-1944. Mittler Verlag, Hamburg 2002. ISBN 3-8132-0794-3
- Petar Kačavenda: Nemci u Jugoslaviji 1918-1945. Institut za savremenu istoriju, Beograd 1991. ISBN 86-7403-037-8
- Milan D. Ristović: Nemački novi poredak i jugoistočna evropa. Službeni glasnik, Beograd 2005. ISBN 86-7549-397-5
- Theresia Moho: Marjanci. Eine Kindheit in Kroatien. Piper Verlag. ISBN 3-492-03608-2
- Theresia Moho: Weil die Nacht keine Augen hat. Als Deutsche in Kroatien 1945-1955. Drava Verlag Klagenfurt, 2006. ISBN 3-85435-469-X
- Kosáry G. Domokos: Bevezetés a Magyar történelem forrásaiba és irodalmába II. Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1954, Budapest
- Kristó Gyula: A feudális széttagolódás Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1979, ISBN 963-05-1595-4, Budapest
- Miskolczy Gyula: A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. Magyar Történelmi Társulat, 1927
- Florin Curta: Southeastern Europe in the Middle Ages, 500-1250. Cambridge University Press, 2006, ISBN 0-521-81539-8
- John Van Antwerp Fine, Jr.: When ethnicity did not matter in the Balkans. University of Michigan Press, 2006, ISBN 0-472-11414-X
- Kristó Gyula: Szent István király. Vince Kiadó 2001, ISBN 963-9323-21-7
- Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R. Társulat, 1898
- Szentpéteri József: A Vazul-ág (1038-1301). Árpád-házi királyok Szent István után. Encyclopaedia Humana Hungarica 02. Budapest, 1997
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
További információk
[szerkesztés]
|
|  | |
 Dél-Európa | |
|---|---|
 Délkelet-Európa | |
 Észak-Európa | |
 Kelet-Európa | |
 Közép-Európa | |
 Nyugat-Európa |
|
| Függő területek | |
| Vitatott státuszú területek | |
1 Az Európai Unió tagja 2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik 3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja 4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik 5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. 6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része | |
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai | ||
|---|---|---|
| Állandó tagok |  | |
| Tagok 2016. december 31-ig | ||
| Tagok 2017. december 31-ig | ||
A Frankofónia (La Francophonie) | ||
|---|---|---|
| Tagok |  Albánia ·  Andorra ·  Belgium ·  Benin ·  Bissau-Guinea ·  Bulgária ·  Burkina Faso ·  Burundi ·  Comore-szigetek ·  Csád ·  Dominikai Közösség ·  Dzsibuti ·  Egyenlítői-Guinea ·  Egyiptom ·  Elefántcsontpart ·  Észak-Macedónia ·  Franciaország ·  Gabon ·  Ghána ·  Görögország ·  Guinea ·  Haiti ·  Kambodzsa ·  Kamerun ·  Kanada ·  Kongói Demokratikus Köztársaság ·  Kongói Köztársaság ·  Közép-afrikai Köztársaság ·  Laosz ·  Libanon ·  Luxemburg ·  Madagaszkár ·  Mali ·  Marokkó ·  Mauritánia ·  Mauritius ·  Moldova ·  Monaco ·  Niger ·  Örményország ·  Románia ·  Ruanda ·  Saint Lucia ·  São Tomé és Príncipe ·  Szenegál ·  Seychelle-szigetek ·  Svájc ·  Togo ·  Tunézia ·  Vanuatu ·  Vietnám ·  Zöld-foki Köztársaság |  |
| Részt vevő államok | ||
| Megfigyelők |  Argentína ·  Ausztria ·  Bosznia-Hercegovina ·  Costa Rica ·  Csehország ·  Dél-Korea ·  Dominikai Köztársaság ·  Észtország ·  Gambia ·  Grúzia ·  Horvátország ·  Írország ·  Lengyelország ·  Lettország ·  Litvánia ·  Magyarország ·  Málta ·  Mexikó ·  Montenegró ·  Mozambik ·  Szlovákia · Szlovénia ·  Thaiföld ·  Ukrajna ·  Uruguay | |
Az Európai Unió | ||
|---|---|---|
| Tagállamok |  | |
| Tagjelöltek | ||
| Potenciális tagjelöltek | ||
| Korábbi tagok | ||
| ||
