éhínség

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

éh +‎ ínség

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈeːɦiːnʃeːɡ]
  • Hyphenation: éh‧ín‧ség

Noun

[edit]

éhínség (plural éhínségek)

  1. famine (extreme shortage of food in a region)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative éhínség éhínségek
accusative éhínséget éhínségeket
dative éhínségnek éhínségeknek
instrumental éhínséggel éhínségekkel
causal-final éhínségért éhínségekért
translative éhínséggé éhínségekké
terminative éhínségig éhínségekig
essive-formal éhínségként éhínségekként
essive-modal
inessive éhínségben éhínségekben
superessive éhínségen éhínségeken
adessive éhínségnél éhínségeknél
illative éhínségbe éhínségekbe
sublative éhínségre éhínségekre
allative éhínséghez éhínségekhez
elative éhínségből éhínségekből
delative éhínségről éhínségekről
ablative éhínségtől éhínségektől
non-attributive
possessive - singular
éhínségé éhínségeké
non-attributive
possessive - plural
éhínségéi éhínségekéi
Possessive forms of éhínség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. éhínségem éhínségeim
2nd person sing. éhínséged éhínségeid
3rd person sing. éhínsége éhínségei
1st person plural éhínségünk éhínségeink
2nd person plural éhínségetek éhínségeitek
3rd person plural éhínségük éhínségeik

Further reading

[edit]
  • éhínség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • éhínség in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).