román

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: roman, Roman, Román, român, róman, and Rómán

Czech

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from French roman.

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

román m inan

  1. novel

Declension

[edit]

Further reading

[edit]
  • román”, in Příruční slovník jazyka českého (in Czech), 1935–1957
  • román”, in Slovník spisovného jazyka českého (in Czech), 1960–1971, 1989

Hungarian

[edit]
 Románok on Hungarian Wikipedia
 Román nyelv on Hungarian Wikipedia

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈromaːn]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ro‧mán
  • Rhymes: -aːn

Etymology 1

[edit]

From Romanian român (Romanian), from Latin Rōmānus (Roman).

Adjective

[edit]

román (not comparable)

  1. Romanian (of, from, or relating to Romania, its people or language)
Declension
[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative román románok
accusative románt románokat
dative románnak románoknak
instrumental románnal románokkal
causal-final románért románokért
translative románná románokká
terminative románig románokig
essive-formal románként románokként
essive-modal románul
inessive románban románokban
superessive románon románokon
adessive románnál románoknál
illative románba románokba
sublative románra románokra
allative románhoz románokhoz
elative románból románokból
delative románról románokról
ablative romántól románoktól
non-attributive
possessive - singular
románé románoké
non-attributive
possessive - plural
románéi románokéi

Noun

[edit]

román (countable and uncountable, plural románok)

  1. Romanian (person)
  2. Romanian (language)
Declension
[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative román románok
accusative románt románokat
dative románnak románoknak
instrumental románnal románokkal
causal-final románért románokért
translative románná románokká
terminative románig románokig
essive-formal románként románokként
essive-modal
inessive románban románokban
superessive románon románokon
adessive románnál románoknál
illative románba románokba
sublative románra románokra
allative románhoz románokhoz
elative románból románokból
delative románról románokról
ablative romántól románoktól
non-attributive
possessive - singular
románé románoké
non-attributive
possessive - plural
románéi románokéi
Possessive forms of román
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. románom románjaim
2nd person sing. románod románjaid
3rd person sing. románja románjai
1st person plural románunk románjaink
2nd person plural románotok románjaitok
3rd person plural románjuk románjaik
[edit]

See also

[edit]

Etymology 2

[edit]

From German romanisch, from French roman (Romance, romanesque), from Latin Rōmānus (Roman).

Adjective

[edit]

román (not comparable)

  1. (rare) Romance (in linguistics)
    Synonym: újlatin
  2. Romanesque (in art history)
Declension
[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative román románok
accusative románt románokat
dative románnak románoknak
instrumental románnal románokkal
causal-final románért románokért
translative románná románokká
terminative románig románokig
essive-formal románként románokként
essive-modal
inessive románban románokban
superessive románon románokon
adessive románnál románoknál
illative románba románokba
sublative románra románokra
allative románhoz románokhoz
elative románból románokból
delative románról románokról
ablative romántól románoktól
non-attributive
possessive - singular
románé románoké
non-attributive
possessive - plural
románéi románokéi

Further reading

[edit]
  • (Romanian): román in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • (Romance, Romanesque): román in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • ([archaic] novel, story): román in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN