MÉTHODE GASPEY-OTTO-SAUER.

PETITE

GRAMMAIRE HONGROISE
AVEC

DES EXERCICES DE TRADUCTION, DE LECTURE

ET DE CONVERSATION

PAR

I. Kont
CHARGÉ DE COURS A LA FACULTÉ DES LETTRES DE L ’UNIVERSITÉ
DE PARIS.

JULES GROOS, PARIS.

HEIDELBERG, LONDRES, ROME, ST. PÉTERSBOURG.
PARIS. BOY VEAU & CHEVILLET, 22 Rue de la Banque. G. FISCHBACHER,
33 Rue de Seine. HAAR & STEINERT, 21 Rue Jacob. H. LE SOUDIER, 174 et
176 Bd. St. Germain. A. PERCHE, 45 Rue Jacob.
ANVERS. O. FORST, 69 Place de Meir. — BRUXELLES. KIESSLING & Cie.,
54Montagne de la Cour. LEBÈGUE & Cie., 46 Rue de la Madeleine. SOCIÉTÉ
BELGE DE LIBRAIRIE, 16 Rue Treurenberg. — GENÈVE. R. BURKHARDT,
2 Place du Molard. A. EGGIMANN & Cie., 3 Corraterie et 1 Rue Centrale.
GEORG & Cie., 12 Corraterie. — LAUSANNE. B. BENDA, 3 Rue Centrale. — VEVEY,
MONTREUX, TERRITET. ÉMILE SCHLESINGER.
1908.
 Le soussigné a seul le droit d ’imprimer et de publier les livres
composés d’après la méthode Gaspey-Otto-Saner. Il apportera les plus
grands soins à les perfectionner sans cesse. Tous les droits sont ré­
servés, même ceux d’éditer de nouveaux ouvrages rédigés d’après la
susdite méthode. Il poursuivra, en vertu des lois, décrets et traités
internationaux, toute contrefaçon ou toute traduction faite au mépris
de ses droits. Il sera très reconnaissant à quiconque lui fera des
communications à cet égard.
Paris, Londres, Rome, St. Pétersbourg, Heidelberg. Jules Groos.
 III

Préface.
Les grammaires hongroises à l’usage du public-
français sont très rares. Au cours du X IX e siècle on
en a publié trois1, toutes calquées sur les grammaires
latines, et ne répondant plus aux exigences de l’en­
seignement des langues vivantes. Elles sont, d’ailleurs,
épuisées depuis longtemps, de sorte que tous ceux qui,
dans les pays de langue française, ont voulu s’initier
à la connaissance du hongrois, étaient forcés d’avoir
recours aux ouvrages rédigés en allemand, dont le
nombre est respectable.
La nécessité de mettre entre les mains de nos
élèves et de tous ceux qui veulent se familiariser avec
le hongrois, une grammaire pratique, nous a décidé à
publier le cours que nous professons depuis quelques
années à la Sorbonne. Nous nous sommes efforcé d’y
exposer, d’une façon claire et concise, les règles essen­
tielles de la langue sans aucun apparat philologique.
Nous avons fait une large part à l’enseignement pra­
tique, et nous nous sommes appliqué à suivre la méthode
à laquelle la collection dont le présent ouvrage fait par­
tie, doit sa réputation. Nous avons évité, dans les
exercices, les phrases qui ne présentent aucune utilité:
toutes sont tirées de la vie courante et peuvent s’em­

,
1 Jean Eiben: Nouvelle Grammaire hongroise Léopol et Czer-
nowitz, 1843. — Léon Pau vin : Essai de Grammaire hongroise,
Pest 1870. — Ch, Eugène de Ujfalyj : Eléments de Grammaire
magyare, Paris 1876.
IV Préface.

ployer dans la conversation. A l’aide des Questionnaires

et des listes de mots qui sont groupés, en général,
d’après le sens, ou pourra multiplier indéfiniment les
exercices pratiques.
Nous avons utilisé surtout les travaux hongrois de
Ballagi et de Simonyi et les grammaires pratiques à
l’usage des Allemands habitant la Hongrie (Jacobi,
Zay-Schnell). — M. D. Gagyhy, professeur au lycée de
Pozsony a eu l’obligeance de revoir les textes hongrois
et notre collègue, M. Paul Verrier a bien voulu se
charger de la transcription phonétique. Nous les prions
tous les deux d’accepter nos très vifs remerciements.

P aris, janvier 1908.

I. Kont.
 V

Table des matières.

Pages
P r é f a c e ................................................................................................. III
Table des m a t i è r e s .................................................... V
De la Prononciation........... ................................. ................. 1
Noms géographiques les plus u s it é s ................................. 8
Noms de baptême les plus u s it é s ..................................... 9
Exercice de l e c t u r e ................................................................ 10
La loi de l’harmonie v o c a liq u e ................................... 11
Leçon 1. L’article. — Notions préliminaires sur l’adjectif, la
négation et l’interrogation. — Mots: La famille 13
„ 2 Le substantif. — Sujet. Singùlier et pluriel. —
Mots: U E c o l e ....................................................... 16
„ 3. Singulier et pluriel (Suite). — Mots: Animaux do­
mestiques .................................................................... 19
„ 4. Complément direct. — Le présent du verbe. —
Mots: V e r b e s ........................................................... 21
„ 5. La désinence possessive. — Mots: Vêtements . . . 25
„ 6. La désinence possessive (Suite). — Mots: Le soldat 29
„ 7. La désinence possessive — Verbe: avoir. — Mots:
La M a iso n ............................................................... 32
Lecture: Magyarország(La Hongrie) . . . . 35
„ 8. Lessuffixes de rapport. — Mots: Le jardin . . . 36
„ 9. Les suffixes (Suite). — Le parfait indéfini du verbe.
— Mots: L ’ U n iv e r s ............................................... 39
Lecture: Magyarország (Suiteet fin) . . . . 42
„ 10. Les suffixes (Suite et fin). — Mots: Le couvert, les
a lim e n ts .................................................................... 43
„ 11 . Suffixes des noms géographiques. — Le futur et l’im­
pératif du verbe. — Mots: Le corps humain . 47
Lecture: Szülőföldem (Mon pays natal) par
Charles Kisfaludy ...................................... 50
„ 12. L’adjectif. — Mots: Les M é t i e r s .............................. 51
„ 13. La comparaison. — Mots: Animaux sauvages . . . 54
Lecture: A z ősz (L’a u to m n e ).......................... 57
„ 14. Les noms de nombre. — Nombres cardinaux. —
Mots: Monnaies, poids et m esu res..................... 58
„ 15. Les nombres ordinaux et leurs dérivés. — Manière
d’indiquer l’heure. — Mots: Les saisons, les
mois et les j o u r s ................................................... 63
Lecture: A veréb és a lő (Le moineau et le
cheval) par Paul G y u la i.............................. 67
VI Table des matières.

Pages
Leçon 16. Les pronoms personnels et réfléchis. — Mots: A li­
ments, m é t a u x ............................................................. 67
„ 17 Les pronoms démonstratifs. — Mots: Santé et ma­
ladie ........................................................................ 71
Lecture : Egerecske (La petite souris) par Paul
G y u la i................................................................ 74
„ 18. Les pronoms interrogatifs et relatifs. — Mots: Le
voyage ......................................................................... 74
„ 19. Pronoms indéfinis. — La forme indéfinie et la forme
définie du verbe avec les pronoms. — Mots:
Le t h é â t r e ............................................................... 77
Lecture : Mese a jávor fáról (Contede l’érable) 82
„ 20 Le verbe. — Tableau des trois temps priîiclpaux
de l’indicatif (Présent, parfait indéfini, futur).
Mots: Les oiseaux. — Verbesd ivers.................. 83
„ 21. L’imparfait, le plus-que-parfait et le futur antérieur.
Mots: La création . . . .................................. 88
Lecture : Honfidal (Chant patriotique) par
Alexandre P e t ő f i ........................................... 90
„ 22. Le présent du subjonctif et l’impératif — Mots:
La poste. — Verbes d iv e r s .................................. 91
„ 23. L’imparfait, le parfait indéfini et le plus-que-parfait
du subjonctif. — Mots : La littérature. — Verbes
d i v e r s ........................................................................ 94
Lecture: Pali iskolába készül (Paul se pré­
pare pour aller à l’é c o le ).............................. 97
„ 24. Infinitif, participes et gérondifs. — Mots: La musi­
que. — Verbes d i v e r s .......................................... 99
„ 25. L’auxiliaire lenni. — Mots: L ’histoire. — Verbes
d i v e r s ............................................................................ 103
„ 26. Les verbes en -ïk. — Mots: Principaux verbes en
-ik et leurs d é r i v é s ...................................................107
Lecture: Szülőföldemen (Dans mon pays na­
tal) par Alexandre P etőfi.................................. 110
„ 27. Le verbe passif et factitif. — Mots: Verbes en -ik
et leurs d é r iv é s ....................................................... 111
r 28. Verbes pronominaux. — Verbes impersonnels. —
Mots: Dérivés des verbes pronominaux et im­
personnels ..................................................................... 118
Lecture: Magas és alacsony sors (L’aigle et
le rossignol). — Józan bölcseség (Saine phi­
losophie), Fables par André Fày . . . . 120
„ 29. Les particules. — Mots: Substantifs abstraits . . 121
„ 30. Auxiliaires de mode. — Mots: Substantifs abstraits 126
Lecture: Mátyás király Gömörben (Le roi
Mathias à G ő m ö r )...............................................130
„ 31. Verbes irréguliers — Mots: L ’a r m é e ......................... 131
„ 32. Verbes irréguliers (Suite). — Mots: Dérivés des
verbes i r r é g u l i e r s ....................................................... 136
Lecture: Szózat (Appel) par Michel Vörös­
marty ................................................................... 141
 Table des matières. VII

Pages
Leçon 33. Verbes irréguliers en 4k. — Mots: La patrie . . 142
„ 34. Verbes irréguliers en 4k (Suite et fin). — Mots :
Dérivés des verbes irréguliers en 4 k ..............145
Lecture : Nemzeti dal (Chant national) par
Alexandre P e t ő f i .......................................149
„ 35. Les Prépositions (Postpositions). — Mots: Substan­
tifs d i v e r s ............................................................150
„ 36. Les adverbes. Mots: Verbes divers et leurs dérivés 155
Lecture: Hazámhoz (A ma patrie) par Char­
les S z á sz........................................................158
„ 37. Les Conjonctions et les Interjections. Mots: La
j u s t i c e .................................................................... 159
„ 38. Titres. Formules de politesse. Abréviations. —
Mots: U E t a t ........................................................163
Lecture : Fiamnak (A mon fils) par Jean Arany 167
„ 39. Formation des substantifs et des adjectifs. — Mots:
La grammaire ........................................................... 169
„ 40. Formation des verbes. — Mots: La ponctuation . 174
Lecture: Közmondások (Proverbes) . . . . 178
Vocabulaire hongrois-français....................................................... 180
Vocabulaire français-hongrois....................................................... 192
 De la prononciation.1
La langue hongroise a 15 voyelles et 24 consonnes.
Toutes les lettres se prononcent.

Les voyelles.
Les voyelles se divisent en trois catégories que
nous désignons par les termes graves, moyennes, aiguës.
Bem. La longueur des voyelles est indiquée par un
accent aigu (simple ou double).

Voyelles graves.
a n’a pas de correspondant en français. Il se pro­
nonce comme un o très ouvert et se rapproche de Yo
anglais dans hot — [ o].
E x.: fa [ f o ] arbre, ablak ['obiok] fenêtre, hat ['hot] six.
á se prononce comme notre a long et grave (pâte)
- M .
Ex.: vár ['va:r] château, kár [ ’kair] dommage, hát
['hait] dos.
0 se prononce comme notre o bref et fermé (sot)
- lo i
E x.: rom ['rom] ruine, dob ['dob] tambour, bot ['bot]
canne.
ó se prononce comme notre o long et fermé (chose)
- H .
Ex.: ló '['loi] cheval, olló ['ol:o:]1
2 ciseaux, hó [h o:] neige.
1 On a adopté dans cette grammaire la transcription de
YAssociation phonétique internationale, qui se met entre crochets [ ] .
Chaque signe représente toujours un son distinct et toujours le
même. [ : ] indique que le son précédent est long; [ ' ] , que la
syllabe suivante est accentuée.
2 Entre deux voyelles, une consonne longue sonne comme si
elle était redoublée, [l:] p. ex. comme II dans le français ciel lu­
mineux, villa, illuminer, etc.
Petite grammaire hongroise. 1
2 De la prononciation.

u se prononce comme notre ou bref — [u].

Ex. : Duna [' duno] Danube, Buda ['budo] Bude, kapu
['kapu] porte cochère.
ú se prononce comme notre ou long — [u:].
Ex. : bú ['bu:] chagrin, úr ['u:r] seigneur, út [u:t] chemin.

Voyelles moyennes.
e se prononce comme notre è bref et ouvert (net)
- N-
Ex.: ember ['ember] homme, epe ['epe] fiel, meleg
['meleg] chaud.
ö se prononce comme notre eu bref et fermé (peu)
- M-
E x.: öröm ['0r0m] joie, köd ['k0d] brouillard, öreg
[ ’0reg] vieux.
Bem. Certains mots s’écrivent indifféremment avec e
ou ö; ex. veres ou vörös rouge, ser ou sör bière; fel ou fol
en haut.
Ö se prononce comme notre eu long et fermé (creuse)
- M -
E x.: bor ['b0:r] peau, tör [ ft0:r] poignard, no ['n0:]
femme.
ü se prononce comme notre u bref — [y].
Ex.: fürt ['fyrt] boucle de cheveux, tükör ['tykor] miroir,
ünnep [ ’ymep] fête.
ű se prononce comme notre u long — [y:].
E x.: tü [ fty:] aiguille, bün [ ’by:n] péché, fût [fy:t] il
chauffe.

Voyelles aiguës.
é se prononce comme notre é fermé, à cette diffi-
rence près qu’il est long — [e:].
E x.: élénk ['e:l:yk] vif, ének ['einek] chant, fém ['fe:m]
métal.
i se prononce comme en français — [i].
Ex.: hit ['hit] foi, ki [ rki] qui, mindig ['mindig] tou­
jours.
í se prononce comme i long — [i:].
Ex. : író ['i:ro:] écrivain, íz [ ’i:z] goût, víz ['vi:z] eau.
 De la prononciation. 3

Bem. y ne se trou ve que dans les noms propres et se

prononce comme i ; ex.: Vörösmarty, Garay, Lëvay.
La langue hongroise n’a pas de diphtongues.
Plusieurs voyelles qui se suivent doivent se pronon­
cer séparément.
E x .: mieink ['mieiyk] les nôtres, tieitek ['tieitek] les
vôtres, övéik [ f0ve:ik] les leurs.
Bem. La richesse et la variété du vocalism e rendent la
langue hongroise très apte à im iter les rythm es anciens et
modernes.

Les consonnes.
Les 24 consonnes se divisent, au point de vue de
l’orthographe, en consonnes simples et en consonnes
composées.

Consonnes simples.
1) se prononce comme en français — [b].
E x .: bolt ['boit] magasin, dob ['dob] tam bour, boldog
['boldog] heureux.
d se prononce comme en français — [d].
E x .: dal ['dől] chanson, vad ['vod] sauvage, dél [ ’deil]
midi.
f se prononce comme en français — [f].
E x .: fa [ ffo] arbre, fal [ fol] mur, falu [ ’folu] village.
g est toujours dur, comme dans gant1 — [g].
E x .: galamb ['golomb] pigeon, ág ['a:g] branche, igen
['igen] oui.
h au commencement des mots et des syllabes est
toujours fortement aspiré; à la fin des mots il est muet,
mais il se prononce quand on ajoute un suffixe — [h].
E x .: hó ['ho:] neige, hónap ['hoinop] mois, teher ['teher]
fardeau, méh ['me:] abeille, p lu riel: méhek ['meihek]
(aspiré).

1 II faut bien se garder «de mouiller» [g, k ] avant [e, e, i,

0, y7 , comme on le fait dans plusieurs de nos provinces et dans
certains milieux à Paris. On les transforme ainsi en [J., c], et
comme ces dernières consonnes existent en hongrois à côté de
[g, k7 , il peut en résulter des confusions dans cette langue.
1*
4 De la prononciation.

j se prononce comme le j allemand et comme

notre y dans yatagan, yole. — [j].
E x.: János [ ’jainof] Jean, ^ [ je:g] glace, jó [ ’j o:] bon.
k se prononce comme en français — [k].
Ex.: kert ['kert] jardin, ko ['kg:] pierre, vidék ['videik]
contrée.
1 se prononce comme en français — [l].
E x.: lámpa [ ’laimpo] lampe, világ [ ’vilaig] monde,
látni ['la:tni] voir.
m et n se prononcent comme en français, mais
elles ne nasalisent jamais la voyelle précédente: la
voyelle et m ou n se prononcent chacune distinctement
— [m ] — [n ].
Ex.: ember ['ember] homme, ma [m a ] aujourd’hui,
monda ['mondo] légende, nem ['nem] non, tehén
[ ' tehein] vache.
Avant k et g, Yn a le même son qu’en allemand et en
anglais dans trinfen, to drink et ftnger. Ce son que nous re­
présentons par [y], est un g nasalisé, tandis que Yn ordinaire
est un d nasalisé. E x.: mienk ['mieyk] le nôtre, hangja
['hoygjo] sa voix.
p se prononce comme en français — [p ].
Ex.: pók ['po:k] araignée, lap ['lop] page, pad ['pod]
banc.
Bem. ph dans les mots d’origine étrangère se prononce
comme en français ; mais la tendance à simplifier l’orthographe
élimine peu à peu ce digramme et le remplace par f.
r se prononce comme en français, mais on le roule
fortement — [r ].
E x.: rák ['ra:k] écrevisse, virág [ rvira:g] fleur, vár
[va:r] château.
s se prononce comme ch — [ f ] .
E x.: sô ['fo:] sel, sár ['fair] boue, seb [ ’f ib] blessure.
t se prononce comme en français — [t].
E x.: tél [ rte:l] hiver, tanuló ['tanuló:] élève, hét ['he:t]
semaine.
v se prononce comme en français — [v ].
Ex.: vas ['vof] fer, vég [ rve:g] fin, varga ['varga] cor­
donnier.
 De la prononciation. o

z se prononce comme en français — [ 2] .

E x .: tiz [ ’tiz] dix, láz [ rla:z] fièvre, zöld [ ’z0ld] vert.
Item. Suivi d’un t il se prononce comme l’ s français dans :
santé; e x .: azt ['ost] (com plém ent direct du pronom az [ ’o z ]
celui-là), mézt ['meist] (com pl. direct de méz ['me:z] miel).
On fait la liaison entre l’ article az [oz] et la voyelle du m ot
suivant ; ex. : az ember [ozrember] l’ homme, az állat [oz-
'a:l:ot] l’ animal, az ital [oz'itol] la boisson.
Item. Les consonnes q, w, x ne se trouvent pas en
hongrois ; les deux dernières se trouvent cependant dans qu el­
ques noms propres.

Consonnes composées.
1°
cz se prononce comme ts dans le mot tsar — [tsj.
E x .:czél ['tse:l] but, czim ['tsi:m] titre, adresse, czükor
[ ’tsukor] sucre.
Item. Beaucoup d’écrivains rem placent cz par cf mais
l ’ orthographe officielle de l’ A cadém ie conserve encore la con­
sonne composée. Nous la conservons égalem ent dans ce livre.
Item, tcz se prononce [t:s].
cs se prononce comme tch dans le mot tchèque
- un.
család ['tfolaid] fam ille, csend ['tfend] silence,
E x .:
kulcs [ ’kultf] clef.
Item, ds ne se trouve que dans quelques mots et se p ro ­
nonce com m e dge dans le mot Cambodge [ d j ] ; ex.: lándsa
['laindjo] lance, findsa ['find^o] tasse. — Dans les m ots
dont le radical est term iné par d, comme vad ['vod] sauvage
honvéd [honvid] le honvéd, et auxquels 011 ajoute le suffixe
ság [fa:g] ou ség [fe:g] le s conserve sa valeu r; e x .: vadság
['vot:fa:g] sauvagerie, honvédség [ honve:t:fe:g] l’ armée des
honvéds.
, sz se prononce comme s dans six — [s].
E x .:szám [ 'sa:m] nom bre, szabad [ ’sobod] libre, szabó
['sobo:] tailleur.
Item. Quand un radical term iné par sz prend le suffixe
ság [fa:g] ou ség [fe:g] on prononce deux s; ex .: ravaszság
['rovoffaig] ruse, egészség ['egeiffeig] santé.
zs se prononce comme g dans génie — [ 3] .
E x .: zseb ['geb] poche, rózsa [ ’roigo] rose, zsir ['jir ]
graisse.
6 De la prononciation.

Bem. Quand le radical terminé par z prend le suffixe

ság [fa:g] ou ség [fe:g] on prononce séparément z -f s; ex.:
igazság ['igosfaig] vérité, vitézség ['viteisjeig] bravoure.
2°
Les sons mouillés se prononcent en appuyant le
milieu de la langue contre le milieu du palais. On in­
dique la mouillure en mettant un y après la consonne
mouillée: ny ( = notre gn dans seigneur), ly gy , ty.
gy n’a pas d’équivalent en français; le son se
rapproche de la prononciation vulgaire de di chez les
Normands dans: dieu, diable. — [J.].
Ex.: gyár [ fja:r] fabrique, gyermek [ ’jermek] enfant,
magyar ['major] hongrois.
ly se prononce comme 17 mouillée en provençal,
comme gl(i) en italien et II en espagnol — [XJ.
Ex. : folyó f'foko:] fleuve, hely [ ’hék] endroit, kevély
['heveik] fier.
ny se prononce comme notre gn dans seigneur — [ji].
Ex.: nyár f'jiair] été, nyelv [ ’jielv] langue, anya [ojio]
mère.
ty n’a pas d’équivalent en français ; le son se rap­
proche de la prononciation vulgaire de ti dans amitié — [c].
Ex.: atya ['oco] père, kutya ['kuco] chien, tyúk f'cuik]
poule.
Bem. Le j qui suit les consonnes gy, ny, ty ne se pro­
nonce pas séparément; ex.: hagyja [ rhoJ:o] il le laisse, anyja
['oyiio] sa mère, atyja [o c :o ] son père, se prononcent comme
s’il y avait deux gy, ny, ty.

Bemarques générales.
1° Quand les consonnes sont redoublées il faut les
prononcer séparément en ayant soin d’appuyer un peu plus
longtemps sur la première syllabe; ex.: villa ['vïlio] fourchette,
hallok ['habok] j ’entends, mézzel ['me:z:d] avec du miel.
Les formes ggy, lly, nny, tty, ssz remplacent respective­
ment deux gy, ly, ny, ty, sz; ex.: könnyű ['kgjiiy:] facile,
hattyú [ }hac:u:] cygne, asszony f'osioji] femme.
Cependant, quand gy, ly, ny, ty, sz se trouvent à la fin des
mots et que la consonne finale doit être redoublée par suite
du suffixe, on écrira: ágygyal ['a:j:ol] avec le lit, őszszel
[ f0:sel] en automne.
2° Dans les noms de quelques anciennes familles on
a conservé l’orthographe du moyen âge. On prononcera aa
 De la prononciation. 7

comme á; ex.: Gaal (Gál) ['ga:l]; ew, eô comme ô; ex.:

ThewrewJc (Törők) ['tor0k], Eötvös (Ötvös) [ötvgf] ; oo comme
ó; ex.: Soos (Sós) [ ’foif]; ch comme cs; ex.: Széchenyi (Szé-
csenyi) [ ' seitfejii] , Zichy (Zicsi) [*zitfi]; gh comme g; ex.:
Vargha (Varga) ['varga]; ss comme zs; ex.: Dessewify (De-
zsöfi) ['dejgifi]; th comme t ; ex.: Tóth (Tót) [ ’toit]; ts comme
cs; ex.: Takáts (Takács) [ ' takaítj] .

Majuscules.
En hongrois on emploie des majuscules au commen­
cement des phrases et des vers, dans les noms propres
d’hommes, de femmes, dans les noms géographiques,
dans les titres et quelquefois dans le mot Isten ['iften],
Dieu. Les adjectifs dérivés des noms géographiques
s’écrivent avec une minuscule.

Séparation.
La séparation des mots s’effectue de la façon
suivante:
La consonne entre deux voyelles appartient à la
deuxième syllabe.
E x .: vi-lág ['vilaig] monde, ki-ván ['kivain] il désire.
S’il y deux consonnes, la première appartient à la
première syllabe.
E x .: ab-lak ['ablak] fenêtre, har-mat [harmat] rosée.
Les consonnes composés cz, cs, gy, ly, ny, ty, sz,
zs ne se séparent pas.
Les formes ggy, % , nny, tty, ssz remplaçant deux
gy, ly, ny, ty, sz, il faut, dans la séparation, les com­
pléter.
E x .: könnyű [ ’kzjiiy:] facile, köny-nyü, asszony ['asioji]
femme, asz-szony hattyú [hac:u:] cygne, haty-tyû.
Les mots composés se séparent d’après les parties
constitutives.
E x .: átad ['a:tad] il remet, àt-ad parce que le radical
est ad, átír ['a:ti:r] il transcrit, át-ír parce que le
radical est ír, meg-áll ['megad:] il s’ arrête, kert-ajtó
['kertajto:] porte du jardin.
Plusieurs voyelles qui se suivent peuvent se séparer.
E x .: fi-a-im ['fiaim] mes fils, ti-e-i-tek['tieitek]les vôtres.
8 De la prononciation.

Accent,
L ’accentuation n’offre aucune difficulté en hongrois.
Il faut toujours accentuer la première syllabe, que ce
soit la syllabe radicale ou un préfixe, qu’elle soit longue
ou brève.
Ex. : magyar ['major] hongrois, szoba ['sobo] chambre,
tekintet ['tekintet] regard, bemenni ['bemerni] entrer.
Dans les mots composés la première syllabe a
l’accent principal [ ' ] et la première syllabe du second
mot, l’accent secondaire [ ' ] .
E x.: Magyarország [ ’mojor'orsaig] H ongrie, fiókintézet
['fioïk'inteizet] succursale.
Il faut avoir soin de prononcer chaque lettre et
chaque syllabe, de ne pas avaler les syllabes finales,
de bien différencier les voyelles brèves des voyelles
longues, car très souvent le sens change selon qu’il y
a a ou d, o ou o, ô ou o, ü ou ü.
E x .: hat [liât] six, hát [hait] dos; kor ['kor] âge,
kór ['koir] m aladie; tör ['tar] il rom pt, tör ['tgír]
poignard.

Noms géographiques les plus usités.

Afrika [ fofriko] Afrique Brava ['draivo] Drave
Alföld ['alföld] la grande Egyiptom [ ejiptom] Egypte
plaine hongroise Erdély ['erdeiKj Transyl­
Alpesek [ ’alpefek] Alpes vanie
Amerika [ amerika] Amé­ Európa [ 'euroipa] Europe
rique Francziaország [ 'frontsio-
Angolország [ 'aygol 'orsa:g] 'orsaig] France
Angleterre Görögország [ ' gorog" or ' sa:g]
Ausztria [ ' austria] Autriche Grèce
Ázsia [ 'a:3Í0] Asie Horvátország [ 'horvaitor-
Balaton ['baloton] lac de saig] Croatie
Balaton India [ india] Inde
Bées [ 'beit/J Vienne Kárpátok [ 'kairpa'dok] Car-
Budapest ['buda 'peft] Bu­ pathes
dapest Kassa ['kafia] Cassovie
Csehország ['tje 'orsa:g] Kolozsvár ['kolo^vair] K o­
Bohême lozsvár
Duna ['duna] Danube Krakkó ['krafcoi] Cracovie
 De la prononciation. O

Lengyelország [ 'lejifeVőr­ Prága [ 'praigo] Prauge

seiig] Pologne Rajna ['rojno] Rhin
Lipcse [lip tfe ] Leipzig Róma [ roimo] Rome
Magyarország [ 'mojor 'or- Spanyolország [ ’fpojiol 'or­
saig] Hongrie saig] Espagne
Moszkva [ moskvo] Moscou Svájcz ['fvaijts] Suisse
Nagy-Britannia [ no} bri- Svédország [ '[veid 'orsaig]
tomio] Grande-Bretagne Suède
Németország [ 'nemet ' or- Szajna [ ' sojno] Seine
saig] Allemagne Székes - Fehérvár [ 'seikej
Oláhország ] 'feheirvair] Albe-Royale
[ ' ólai' orsaig] ou ( Rou- Szent-Pétervár ['sent 'peiter-
Bománia I manie vair] St. Pétersbourg
['romamio] Szerbia [ serbio] Serbie
Olaszország ['olos 'orsaig] Tisza [tiso] la Tisza (fleuve)
Italie Törökország [ 'torok 'orsaig]
Oroszország / 'oros 'orsaig] Turquie
Russie Varsó ['vorfoi] Varsovie
Taris [ ’p airif] Paris Velencze ['velentse] Venise
Poroszország ['poros'orsaig] Zágráb [ ' zaigraib] Zagreb
Prusse (capitale de la Croatie).

Noms de baptême les plus usités.

En hongrois le nom de baptême suit le nom de
famille.
Ex.: Petőfi Sándor ['petoifi Jaindor] Alexandre Petőfi.
Beák Ferencz ['deaik ferents] François Deák.

Alajos [o lo jo f] Aloïs Ernő ['ernoi] Ernest

András ['ondraiJ]\ A , , Erzsébet [ 'erjeibet] Elisa­
Endre / 'endre] I n le beth
Antal ['óntól] Antoine Ferencz [ 'ferents] François
Balázs ['bolaig] Biaise Gáspár [ ' gaifpair] Gaspard
Béla ['beilo] Béla Gergely [ gerge\] Grégoire
Bertalan [ 'bertolon] Bar­ György [ 'jo r j] Georges
thélemy Gyula ['ju h ] Jules
Boldizsár ['bóldigair] Bal­ Ilona [ füono] Hélène
thasar Imre ['im re] Eméri c
Dénes ['dem ef] Denis István ['iftvam ] Etienne
Dezső [ 'deg0:] Désiré János [ jamof] Jean
Elek ['elek] Alexis Jenő [jen oi] Eugène
10 De la prononciation.

József [ ’joigef] Joseph Ödön ['odonj Edmond

Kálmán [ kailmam] Colo- Pál [ pad7 Paul
man Péter ['peder] Pierre
Károly [ 'kairdk] Charles
Katalin ['kotolin] Catherine mZi/tyudlt]} Rodolphe
Lajos [ hjoj] Louis Sándor ['Jamdor] Alexandre
László [ja islo :] Ladislas Tivadar / 'tivodor] Théo­
Mihály [ miha’X] Michel dore
Mária [ mairio] Marie Vilmos [vilm of] Guillaume.
Mátyás ['ma:ca:f] Mathias

Exercice de lecture.
Vad, vád, kar, kár, varr, vár,
sauvage, accusation, bras, dommage, (il) coud, (il)attend,

vagy, vágy,faj, fáj, tag, tág, vall,

ou, désir, race, fait mal, membre, vaste, (il) avoue,
válly fel, fél, mely, mély, mer,
épaule, en haut, il a peur, qui, profond, (il) ose
mér, megyek, megyék, futok, futók,
(il) mesure, ie vais, des com itats, je cours, les coureurs,

adok, adók, csillag, csillog, lop, lap,

je donne, les impôts, étoile, (il) brille, (il) vole, la page,

tiz, tűz, ti, tű, hit, hid, üde, ide,

dix, feu, vous, aiguille, foi, pont, frais, ici,

örül, megörül, szövök, szövök,

(il) se réjouit, (il) devient fou, je tisse, les tisserands,

pestiek, feladataitok, feleleteitek, kés,

habitants de Pest, vos devoirs, vos réponses,, couteau,

kéz, kész, öt, öt, pár, bár,

main, prêt, cinq, le (com p. direct), paire, quoique,

rúd, rút, öz, ös, ősz, ÖCS,

perche, vilain, chevreuil, ancêtre, automne, frère cadet,

mész, méz, mécs, sár, szár, zár, viszem,

chaux, miel, veilleuse, boue, tige, (il) ferme, je le porte,

vizem, köd, köt, dél, tél, álla,

mon eau, brouillard, (il) lie, midi, hiver, (il)se tenait debout,
 De la prononciation. 11

ála, vág, fák, fog, /bft, Ernő,

son m enton, (il) frappe, arbres, dent degré, Ernest,
ernyő, mellény, mellén, bor, por, várás,
parasol, gilet, sur sa poitrine, vin, poussière, attente,
varrás, kerek, kerék, kérek, kérek. kéreg,
couture, rond, roue, je demandais, je demande, écorce,
énekel, énekkel, ketten, kedden, lmsz,
(il) chante, avec du chant, par deux, le mardi, vingt,
húz, hús, száz, szász, jár, gyár,
(il) tire, viande, cent saxon, (il) marche, fabrique,
holt, hold, harmad, harmat, buta, Buda, lovag,
m ort (adj.), lune, un tiers, rosée, sot, JBude, chevalier,
lovak, székely, székhely, pont, ponty, rész, réz,
chevaux, Sicule, chef-lieu, point, carpe, partie, cuivre,
zseb, seb, sonka, csonka, zsír, sir,
poche, blessure, jam bon, m utilé, graisse, (il) pleure,
magas, makacs.
haut, entêté.

La loi de l ’harmonie vocalique.

La langue hongroise est une langue touranienne
et appartient à la branche ougro-finnoise de cette
grande famille. C’est une langue agglutinante, c’est à
dire que les différents rapports entre les parties du dis­
cours, la conjugaison du verbe, la gradation des ad­
jectifs, le rapport de possession s’effectuent à laide de
suffixes qu’on ajoute au radical. Ce dernier ne change
jamais.
Ex.: asztal la table, asztalok les tables, asztalom
ma table (sujet), asztalomat ma table (complément
direct); ember l’homme, emberek les hommes, embereknek
aux hommes, emberekhez vers les hommes; szeret il
aime, szeretjük nous l’aimons, szerettük nous l’avons
aimé; magas haut, magasabb plus haut.
Pour ajouter ces différents suffixes la langue hon­
groise, comme les autres langues touraniennes, observe
la loi de Yharmonie vocalique qui domine toute la
grammaire. Cette loi exige que tous les suffixes soit
12 De la prononciation.

de même consonnance que les voyelles contenues dans

le radical. La division des voyelles en trois catégories
facilite, dans une certaine mesure, ce travail assez
délicat qui vise toujours l’euphonie et remplace, en
quelque sorte, le changement du radical.
Les voyelles graves: a, á, o, ó, u, ú demandent
des suffixes graves; les voyelles moyennes: e, o, ô, ü,
ü des suffixes moyens, les voyelles aiguës: é, i, i, tantôt
des suffixes graves, tantôt des suffixes moyens, mais
le plus souvent ces derniers. Quand le radical ren­
ferme deux sortes de voyelles, c’est ordinairement la
voyelle de la dernière syllabe qui l’emporte.
Ex.: Pour la formation du pluriel il y a, outre la
lettre k qu’on ajoute aux noms et aux adjectifs ter­
minés par une voyelle, quatre suffixes: -ak, -ok, -ek,
-ôk; de même pour la formation du complément direct:
-at, -ot, -et, öt; pour la formation du comparatif, il y a
-abb, -ebb; l’idée de possession s’exprime par -nak,
-nek; celle de l’éloignement par -tói, -tői etc.
Le choix du suffixe dépendra toujours de la voyelle
du radical; ainsi: ház maison; hàz-ak des maisons,
ház-at la maison (compl. direct), hàz-nak à la maison,
ház-tói, de la maison; ház-ban dans la maison, ház-am
ma maison; par contre: kert jardin, kert-ek des jardins,
kert-et le jardin (compl. direct), kert-nek au jardin,
kert-tői du jardin, kert-ben dans le jardin, kert-em mon
jardin.
Il en de même pour les verbes. Le radical vár
attendre, forme: vár-ok j ’attends, vár-mik nous atten­
dons; par contre le radical ver battre, forme: ver-ek je
bats, ver-ünk nous battons.
L'adjectif magas haut, forme le comparatif: magas­
abb plus haut, meleg chaud, forme, par contre, meleg­
ebb plus chaud.
Telles sont les grandes lignes de cette loi impor­
tante dont on verra les détails au cours de la
grammaire.
 13

Première leçon.
L’article. — A névelő.
1. Il n’y a pas de genre en hongrois. On emploi
indifféremment au masculin et au féminin, au singulier
et au pluriel, a devant les noms commençant par une
consonne, az devant les noms commençant par une
voyelle. Ex. :
a város la ville az atya le père
a ruha le vêtement az ing la chemise
a kések les couteaux az órák les montres.
2. L’article indéfini n’est guère employé. Un, une
se traduisent par egy quand il s’agit du nombre ou
dans les récits et les contes.
3. Les articles partitifs du, de la, des ne se tra­
duisent pas. Ex. :
du papier papír des plumes tollak.
de la craie kréta
4. Les noms propres d’hommes, les noms des
parties du monde, des Etats, des villes, des mois et des
jours ne prennent pas l’article. Ex.:
István Etienne Francziaország la France
Európa PEurope Budapest Budapest
Ázsia l ’Asie Páris Paris
Magyarország la Hongrie marczius mars
vasárnap le dimanche.
Par contre, les noms des fleuves, des lacs, des mon-
gantes et certaines contrées d’un pays prennent l’article.
E x.:
a Duna le Danube az Alpesek les Alpes
a Szajna la Seine az Alföld la grande plaine
a Balaton le lac Balaton hongroise.
a Kárpátok les Carpathes
Bemarque. On supprime quelquefois Partiele dans les
énumérations et dans les proverbes pour donner plus de vi­
vacité au discours.
14 Leçon 1.

5.1 La langue hongroise n’ayant pas de genre, les

adjectifs n’ont qu’une désinence. Ex.:
jó bon, bonne; magas haut, haute.
L’adjectif épithète ou qualificatif précède toujours
son nom; il ne change jamais. Ex.:
A nagy asztal la grande table.
A magas torony la haute tour.
A szorgalmas tanuló l’élève appliqué.
A nagy asztalok les grandes tables.
L’adjectif attribut se place après le nom et s’accorde
avec lui en nombre. L ’auxiliaire qui relie le sujet et
l’attribut ne s’exprime pas quand le verbe être est au
présent. Ex. :
Az asztal nagy la table est grande.
Az asztalok nagyok les tables sont grandes.
A tanuló szorgalmas l’élève est appliqué.
A tanulók szorgalmasak les élèves sont appliqués.
Mais on dira:
A tanuló szorgalmas volt l’élève était appliqué.
6. La négation qui porte sur le verbe, s’exprime
par nem que l’on place devant l’attribut. Ex.:
A tanuló nem szorgalmas l’élève n’est pas appliqué.
A torony nem magas la tour n’est pas haute.
7. Dans l’interrogation on met l’attribut avant le
sujet. Ex. :
Magas a torony? La tour est-elle haute?
Szorgalmas a tanuló? L ’ élève est-il appliqué?
L ’adjectif est suivi le plus souvent de la lettre
-e. Ex. :
Magas-e a torony? Szorgalmas-e a tanuló?
Dans la proposition interrogative et négative à la
fois, la négation précède l’adjectif. Ex.:
Nem magas a torony? La tour n’est-elle pas haute?
Dans les propositions qui se composent d’un sujet
et d’un verbe, le verbe occupe la même place que l’ad­
jectif attribut. Ex. :
A tanuló ír l’élève écrit.
Ír a tanuló? L ’ élève écrit-il? ou: ír-e a tanuló?
1 Notions préliminaires sur l’adjectif, la négation et l’interro­
gation.
 Le substantif. 15

A tanuló nem ír l’ élève n ’ écrit pas.

Nem ír a tanuló? L ’élève n ’ écrit-il pa s?
Vocabulaire.
Család fam ille magas haut
atya père nagy grand
anya mère szorgalmas appliqué
fiú garçon mély profond
leány jeu n e fille szép beau
férfi homme olvas il (ou elle) lit
asszony femme tanul il apprend
tanuló élève ír il écrit
város ville dolgozik il travaille
ház maison és (ou s) et
ablak fenêtre igen oui
asztal table nem non.

Version.
A ház magas. — Az asztal nagy. — A tanuló szorgal­
mas. — A Duna mély. — A Balaton szép. — Mély a Bala­
ton? — Szorgalmas-e a tanuló? — A ház nem magas. — Nem
nagy-e az asztal? — Az asszony szép. — Budapest szép város. —
A fiú ír és olvas. — Ir-e az atya? — Olvas-e az anya? — Dol­
gozik-e a leány? A leány nem dolgozik. — Nem ír a fiú?
A fiú nem ír.
Questionnaire.
Milyen (comment est? quelle est la qualité de) a torony?
milyen a Duna? a Balaton? milyen a tanuló?
Mit csinál (que fait) az atya ? az anya? a fiú? a leány? etc.
Thème.
La ville est grande et belle. — Le Danube est profond.
— Le lac Balaton est-il profond? — La maison n’ est pas haute.
— La plaine hongroise (az Alföld) est grande. — La fenêtre
est-elle haute? Non, la fenêtre n’est pas haute. — Comment
est la Tisza? La Tisza est grande. — La ville est-elle grande?
Oui, la ville est grande et riche (gazdag). — Que fait l’élève?
(Il) lit et écrit. — Que fait le père? (Il) travaille.

Deuxième leçon.
Le substantif. — A főnév.
Sujet. — Singulier et pluriel.
1. Il n’y a pas de déclinaison proprement dite e
hongrois. Les cas s’expriment par des suffixes ajoutés-
16 Leçon 2.

à la racine. Presque tous les rapports du substantif

que le français exprime à l’aide de prépositions étant
rendus par des suffixes, il nous semble inutile de parler
d’un génitif, datif, accusatif, etc.
2. La racine du substantif ne varie jamais; telle
que le dictionnaire la donne, elle forme le sujet de la
phrase. Ex. :
az atya, az anya, a fiú, a leány.
3. On forme le pluriel des substantifs et des ad­
jectifs en ajoutant, selon les voyelles contenues dans
les racines, un des suffixes: k, ak, ok, ek, ôk.
4. Le suffixe k ne peut s’ajouter qu’aux noms et
aux adjectifs terminés par une voyelle. Ex.:
fiú pl. fiúk; gyűrű anneau, pl. gyűrűk; mező prairie,
pl. mezők; erdő forêt, pl. erdők, kocsi voiture, kocsik ;
jó bon, pl. jók.
5. Les noms et les adjectifs terminés par a et e
allongent ces voyelles finales en á et en é. Ex.:
atya pl. atyák; anya pl. anyák; alma pomme, pl. al­
mák; fa arbre, pl. fák; óra m ontre, pl. órák; rózsa
rose, pl. rózsák; sárga jaune, pl. sárgák; körte poire,
pl. körték; pineze cave, pl. pinezék; kefe brosse, pl.
kefék; fecske hirondelle, pl. fecskék; fekete noir, pl.
feketék.
6. Les suffixes ak ou ok s’ajoutent aux noms et ad
jectifs qui renferment des voyelles graves.
Prennent ak: 1° Les noms en alom qui, au pluriel,
suppriment l’o devant la consonne finale. Ex.:
hatalom puissance, pl. hatalmak; fájdalom douleur, pl.
fájdalmak.
2° Les noms suivants:
ág branche hát dos szárny aile
ágy lit ház maison táj contrée
fal mur hold lune tál plat
gyár fabrique láb pied talp semelle
had armée nyáj troupeau toll plum e
haj cheveu nyak cou vágy désir
hal poisson száj bouche vas fer.
Mrs tilleul
3° Les adjectifs terminés en s, as, os, os, ékony.
E x. :
 Le substantif. 17

magas pl. magasak; gyors rapide, pl. gyorsak; tudós

savant, pl. tudósak.
4° Les participes passés. Ex. :
holt mort, pl. holtak; áldott béni, pl. áldottak.
5° Un certain nombre de substantifs qui raccour­
cissent la voyelle de la dernière syllabe. Les plus
usités sont:
agár levrier, agarak mozsár mortier, mozsarak
bogár scarabée, bogarak nyár été, nyarak
fonál fil, fonalak nyúl lièvre, nyulak
kanál cuiller, kanalak pohár verre, poharak
kosár panier, kosarak sugár rayon, sugarak
kút puits, kutak szamár âne, szamarak
madár oiseau, madarak úr seigneur, urak.
Tous les autres noms et adjectifs renfermant une
ou plusieurs voyelles grav< s, prennent ok. Ex.:
asztal table, pl. asztalok; király roi, pl. királyok; virág
fleur, pl. virágok; állat animal, pl. állatok; nagy,
pl. nagyok.
7. Les suffixes ék ou ök s’ajoutent aux noms et
adjectifs qui renferment des voyelles moyennes.
Prennent ek: 1° Les noms en élem qui, au pluriel,
suppriment ïe devant la consonne finale. Ex.:
fejedelem monarque, pl. fejedelmek.
2° Les noms suivants:
bölcs sage hely endroit tej lait
csöpp goutte (d’eau) hölgy dame tölgy chêne
fej tête könny larme ügy affaire
föld terre könyv livre völgy vallée.
fül oreille oz chevreuil
3° Les adjectifs terminés en os, os, us. Ex.
hüs frais, pl. hüsek; erős fort, pl. erősek.
4° Les participes passés. Ex.:
üldözött poursuivi, pl. üldözöttek.
5° Un certain nombre de substantifs qui raccour­
cissent la voyelle de la dernière syllabe. Les plus
usités sont:
cserép tesson, cserepek fedél toit, fedelek
èg ciel, egek fél moitié, félék
éger souris, egerek gyökér racine, gyökerek
ér veine, erek hét semaine, hetek
Petite grammaire hongroise.
18 Leçon 2.

kenyér pain, kenyerek név nom, nevek

kerék roue, kerekek nyél le manche, nyelek
kéz main, kezek szél yent, szelek
kötél corde, kötelek szekér chariot, szekerek
légy m ouche, legyek tehén vache, tehenek
levél feuille, lettre, levelek tél hiver, telek
nehéz lourd (adj.), nehezek veréb moineau, verebek.
Tous les autres noms et adjectifs renfermant une
ou plusieurs voyelles moyennes, prennent ôk.
8. Les noms et des adjectifs renfermant une ou
plusieurs voyelles aiguës prennent tantôt ak, tantôt ok,
tantôt ek. Les dictionnaires indiquent toujours le pluriel.
On peut retenir les noms suivants:
czél but, czélok kincs trésor, kincsek
czim titre, czimek szíj courroie, szíjak
gyík lézard, gyikok szin couleur, színek
héj écorce, héjak szív coeur, szivek
híd pont, hidak víz eau, vizek
hír nouvelle, hírek híg liquide, hígak
ing chemise, ingek víg gai, vígak.
Vocabulaire.
Iskola école alacsony bas
pad banc hasznos utile
szék chaise keskeny étroit
tábla tableau ne széles large
kréta craie kényelmes com m ode
toll plume fehér blanc
ténta encre fekete noir
czeruza ou írón crayon hegyes pointu
könyv livre olvasnak (ils) lisent
papír ou pa­ papier tanulnak (ils) aprennent
piros írnak (ils) écrivent
leczke leçon dolgoznak (ils) travaillent
feladat devoir énekelnek (ils) chantent
tanító maître úsznak (ils) nagent.
tanár professeur

Version.
A z iskola nagy. — Az iskolák nagyok. — A pad ala­
csony. — A padok alacsonyak. — A toll hegyes. — A tollak
hegyesek. — A tanulók olvasnak és Írnak. — Hasznosak-e a
kön yvek? — Igen, a könyvek hasznosak. — A táblák feke­
ték. — A házak magasak. — A kutak mélyek. — Enekel-
nek-e a m adarak? Nem, a madarak nem énekelnek. — A
 Le substantif. 19

halak úsznak. — Az egerek futnak (courent). — A tehenek

hasznosak. — Az ingek fehérek.

Questionnaire.
Milyenek az iskolák? a padok? a székek? a táblák?
a tollak?
Mi (qu'est-ce qui est) hasznos? keskeny? kényelmes?
fehér? fekete?
Mit csinálnak (que font) a tanitók? a tanulók? a fiúk?
a leányok? etc.
Thème.
L ’école est haute et large. — Les écoles sont hautes et
larges. — Le banc est-il bas? Les bancs sont-ils bas? Le
crayon est-il pointu? Les crayons sont-ils pointus? — Les murs
sont hauts. — Les poissons nagent2 dansi l’eau (a vízben). —
Les puits sont profonds. — Les plumes sont utiles. — Les
paniers sont blancs. — Les mains sont blanches. — Que font
les élèves? Les élèves lisent et écrivent. — Que font les
oiseaux? Les oiseaux chantent.

Troisième leçon.
Singulier et pluriel. (Suite.)
1. U ii certain n o m b re de su bstan tifs et d ’adjectifs
form en t leur pluriel par m étathèse, c ’est à dire q u ’ils
rejettent la v oy elle de la dernière syllabe après la c o n ­
son n e finale et ajou ten t Je. L es plu s usités son t:
ajak lèvre, ajkak gödör fosse, gödrök
álom rêve, álmok gyomor estomac, gyomrok
árok fossé, árkok halom colline, halmok
bagoly hibou, baglyok haszon profit, hasznok (rare)
barom bête, barmok izom muscle, izmok
bátor brave, bátrak járom joug, jármok (rare)
bokor buisson, bokrok kapocs agrafe, kapcsok
ezukor sucre, ezukrok kebel poitrine, sein, keblek
dolog affaire, dolgok kéreg écorce, kérgeit
éber vigilant, ébreit köröm ongle, körmök
eper fraise des bois, eprek majom singe, majmok
étek mets, étkek malom moulin, malmok
féreg ver, férgek méreg poison, mérgek
fészek nid, fészkek nyereg selle, nyergek
fogoly perdrix, prisonnier, fog- ököl poing, öklök
lyok ökör bœuf, ökrök
2*
20 Leçon 3.

retek radis, retkek titok secret, titkok

sólyom faucon, sólymok torok gorge, torkok
szobor statue, szobrok torony tour, tornyok
teher fardeau, terhek veder seau, vedrek
telek bien-fon ds, telkek verem fosse, vermek
terem salle, termek vétek péché, vétkek.
2. Un certain nombre de substantifs et d’adjectifs
monosyllabiques terminés en o, o, u, é changent ces
voyelles respectivement en o ou a, ô, ü, e et intercalent
un v. (Le radical de ces mots était anciennement ter­
miné par v.) Les mots renfermant des voyelles graves,
prennent ak, les mots renfermant des voyelles moyennes,
prennent ek. Les plus usités sont:
bő large, bővek tő racine (d ’un m ot), tövek
cső tuyau, csövek szó parole, szavak
fü herbe, füvek (szó, dans le sens de mot, fait
mû œuvre, müvek au pluriel: szók),
tó lac, tavak
3. Quelques substantifs forment leur pluriel de deux
façons. Les plus usités sont:
bíró ju ge, bírók ou bírák
daru grue (oiseau), daruk ou darvak
falu village, faluk ou falvak
fenyü pin, fényük ou fenyvek
férfiú homme, férfiúk ou férfiak
hamu cendre, hamuk, hamvak (cendres des morts)
mag semence, magok ou magvak
varjú corneille, varjuk ou varjak.
Vocabulaire.
Háziállat animal dom es­ sériés ou disznó porc
tique piros rose
kutya chien zöld vert
macska chat éles aigu, aiguisé
ló cheval édes doux
barom bétail kis, kicsiny p e tit 1
tehén vache meleg chaud
ökör boeu f hideg froid
borjú veau ritka rare
szamár âne néha quelquefois
birka m outon ! félnek (ils) ont peur
kecske chèvre | élnek (ils) vivent.

1 Comme attribut on emploie kicsiny.

 Complément direct. 21

Version.
Az ajkak pirosak. — Az árkok mélyek. — A baglyok
és a majmok az erdőben (dans la fórét) élnek. — A bátrak
nem félnek. — A férgek kicsinyek. — A kis madarak a fész­
kekben (dans les nids) élnek. — A foglyok madarak. — A
gödrök mélyek. — Az ökrök és a tehenek háziállatok. —
Hasznosak-e a malmok? — Szépek-e a szobrok? — Kényel­
mesek-e a termek? — Magasak-e a tornyok? — A füvek néha
hasznosak. — Svájczban (en Suisse) a tavak nem ritkák. —
A csövek keskenyek. — A falvakban (dans les villages)
kutyák, kecskék, sertések és lovak vannak (sont, il y a).

Questionnaire.
Milyenek az ajkak? az árkok? a füvek? a csövek?
Hol (où) élnek az ökrök, a baglyok, a majmok?
Hol élnek a háziállatok?
Milyenek a szobrok? a füvek? etc.

Thème.
Les fossés sont profonds. — Les bœufs, les vaches, les
chevaux et les ânes (sont des) animaux domestiques. — (Ils
sont) utiles. — Les oiseaux chantent dans la forêt. — Les
collines sont vertes. — Les chiens et les chats vivent 2 dansi
la maison (a házban). — Certaines (bizonyos) herbes sont
utiles. — Les tours sont-elles hautes? — Les statues sont belles.
— Les lacs sont quelquefois profonds. — Les villes sont
grandes, lès villages sont petits. — Les pins sont dans la
forêt. — L ’encre n’ est pas noire et le crayon n’est pas pointu.

Quatrième leçon.
Complément direct. — Le présent du verbe.
1. On forme le complément direct au singulier en
ajoutant au radical une des désinences: t, at, ot, et, öt.
2. Prennent t : 1° Les noms et les adjectifs ter­
minés par une voyelle. Ex.:
tanulód, fiúd, meződ, erdőd, kocsid, jód.
Les noms et les adjectifs terminés par a ou e qui,
au pluriel, allongent a en à, e en é, subissent le même
changement au complément direct. Ex.:
atyád, anyád, almád, fád, körtéd, keféd, feketéd. (Voy.
IIe leçon.)
22 Leçon 4.

2° La plupart des noms terminés par l, ly, j, w,

ny, r, 5, quand ces consonnes ne sont pas précé­
dées d’une autre consonne. Ex.:
asztal-t table, hirály-t roi, baj4 le mal, len-t lin, leány-t
fille, vér-t sang, sas-t aigle, vadász-t chasseur.
Bem. Le mot pénz, argent monnayé, fait également:
pénz-t.
3. Prennent au complément direct at, tous les noms
qui forment leur pluriel en ah. (Voy. IIe leçon, 6.) Les
noms en alom suppriment Yo devant la consonne finale.
Ex.:
hatalm-at, fâjdalm-at.
Les noms comme agár, bogár (voy. IIe leçon 6, 5°)
raccourcissent la voyelle. Ex.:
agar-at, madar-at, nyar-at.
Mais les noms de cette catégorie qui sont terminés
en r peuvent prendre également t en conservant la
voyelle longue. Ex. :
madár-t.
4. Prennent au complément direct ot, tous les noms
qui forment leur pluriel en oh, s’ils ne sont pas ter­
minés par une des consonnes l, ly, j, n, ny, r, s, sz. Ex.:
virág-ót, állat-ot, nagy-ot.
5. Prennent au complément direct et, tous les noms
qui forment leur pluriel en eh. — Les noms en élem
suppriment Ye devant la consonne finale. Ex.:
fejedelm-et, engedelm-et permission.
Les noms comme cserép, ég (voy. IIe leçon 7, 5°)
raccourcissent la voyelle. Ex.:
cserep-et, eg-et, het-et.
Mais les noms de cette catégorie qui sont terminés
en r, l peuvent prendre également t en conservant la
voyelle longue. Ex. :
henyér-t, levél-t.
6. Prennent au complément direct öt tous les noms
qui forment leur pluriel en ôh.
Bem. Pour les noms et les adjectifs renfermant une ou
plusieurs voyelles aiguës, consulter le dictionnaire. (V oy.
aussi IIe leçon, 8.)
 Complément direct. 23

7. Les trois catégories de noms de la IIIe leçon

forment leur complément direct de la même façon que
leur pluriel. Ex. :
1° ajkat, árkot, majmot, epret, gödröt, ökröt, termet,
tornyot.
2° csövet, füvet,
3° danrô ou darvat, /aZwí ou fdivat.
8. Au pluriel, il n’y a que deux suffixes pour le
complément direct. Les pluriels en ak, àÆ, prennent
at; les pluriels en ek> ék, prennent et. Ex. :
Mzak-at, almák-at, virágok-at; könyvek-et, körték-et,
ökrök-et.
9. Tous les verbes hongrois1 sont terminés en wt\
En retranchant cette désinence on trouve le radical
qui we change jamais. Ex. :
vár-ni attendre, ver-ni battre.
La désinence ni est précédé quelquefois, par eu­
phonie, des voyelles a ou e. Ex. :
tart-a-ni tenir, tekint-e-ni regarder.
10. La loi de l’harmonie vocalique régissant égale­
ment la conjugaison, on distingue deux sortes de racine,
selon que le verbe renferme une ou plusieurs voyelles
graves ou moyennes.
11. Les verbes intransitifs n’ont qu'une forme pour
la conjugaison. Les verbes transitifs, par contre, en
ont deux, selon que le complément direct est exprimé
ou non: la forme indéfinie et la forme définie. Si le
complément direct n’est pas exprimé ou s’il est exprimé
sans article, le verbe prend les suffixes des verbes in­
transitifs (forme indéfinie), si, au contraire, le complé­
ment direct est précédé de l’article, d’un pronom dé­
monstratif, ou bien s’il est remplacé par un pronom
personnel de la troisième personne, il prend des suffixes
différents (forme définie).
12. Les pronoms personnels [en je, te tu, ô il ou
elle, mi nous, ti vous, ők ils ou elles) précédent très
rarement les. verbes.
1 Nous ne donnons ici que quelques notions sommaires sur
le verbe en vue des exercices. Nous le traiterons en détail à partir
de la 20e leçon.
24 Leçon 4.

C o n ju g a iso n in d éfin ie.

Grave: làt-ni voir, Moyenne: kér-ni demander, tör-ni briser.
Présent.
lát-ok je vois kérsk je demande tör-ök je brise
lát-sz tu vois kérsz tu demandes törsz tu brises
lát il, elle voit kér il ou elle demande tör il ou elle brise
lát-unk nous voyons kér-iink nous deman­ tör-ünk nous brisons
dons
lát-tók vous voyez kér-tek vous deman­ tör-tök vous brisez
dez
lát-nak ils, elles kér-nek ils ou elles tör-nek ils ou elles
voient demandent brisent.

C o n ju g a is o n défin ie.
Présent.
lát-om je le vois kér-emje le demande tör-öm je le brise
lát-od etc. kér-ed etc. tör-öd etc.
lát-ja kër-i tör-i
lát-juk kér-jük tör-jiik
lát-játok kér-itek tör-itek
lát-ják kér-ik tör-ik.
Bem. Les verbes renfermant une ou plusiers voyelles
aiguës prennent tantôt ok, tantôt ek. Ex.: ir-ni, écrire:
ir-ok etc., èrintsni, toucher: érintsk. etc.
Bem. La forme de politesse s’ exprime par ön ou kegyed
au singulier, par önök ou kegyetek au pluriel. Quand on
s’ adresse à une personne, le verbe se met à la 3e personne
du singulier; quand on s’adresse à plusiers, le verbe se met
à la 3e personne du pluriel.

Vocabulaire.
Tanulni apprendre fogni prendre
olvasni lire küldeni envoyer
írni écrire akarni vouloir
felelni répondre szeretni aimer
énekelni chanter építeni bâtir
rajzolni dessiner de mais
hallani entendre csak seulement
várni attendre most maintenant.
verni battre
Version.
Könyvet olvasok. — Olvasom a könyvet. — Leezkét
tanulok. — Tanulom a leezkét. — Lovat látok. — Látom a
 La désinence possessive.

lovat. — Mit (que) akarsz? Olvasni és Írni akarok. — Látod

Bélát ? Bélát nem látom, de látom Jánost. — Hallod a madara­
kat énekelni? Hallom. — Ki (qui) tanulja a leczkét? A tanuld
-tanulja a leczkét. — Szereted a falut? Én csak a várost
szeretem. — A fiú lovat rajzol. — Mindenki (tout le monde)
szereti a szorgalmas tanulót. — Mit csináltok? A leczkét
tanuljuk. — Látlak; várlak; szeretlek; verlek.1 — Mit csinál
Pál? Levelet ir. — A macskák egereket fognak. — A fiúk
leczkéket tanulnak. — A leányok a feladatokat Írják. — Szép
műveket olvasunk.
Questionnaire.
Mit tanulsz? olvassz? Írsz? Mit tanul, olvas, ír a fiú?
a leány?
Ki veri a kutyát? Ki fogja (meg) az egeret? Ki éne­
kel? Ki rajzol? Ki felel?
Mit hallunk? Mit látunk? Mit Írunk? Mit olvasunk? etc.

Thème.
Je vois une école. — Je vois l’école. — J ’entends
chanter un oiseau. — J ’entends chanter l’oiseau. — Qu’est-ce
que (mit) Jean écrit? Il écrit un devoir. — Qui bat le chien?
— Qui voit la haute tou r? — J ’aime les beaux livres. —
Il n’aime pas les chats. — Les chats attrappent des souris.
Il demande du pain. — L ’élève demande une plume. — Il
dessine des feuilles. — Vois-tu les bœufs? — Le maître écrit
la leçon au tableau (a táblára) (verbe à la fin). — Les élèves
apprennent la leçon et écrivent le devoir. — Aimes-tu le
village? Je n’ aime pas le village, mais j ’aime la ville.

Cinquième leçon.
La désinence possessive.
1. De même que pour la formation du pluriel e
du complément direct, on emploie pour le rapport de
possession des suffixes dont la voyelle varie d’après les
lois de l’harmonie vocalique.
Les adjectifs possessifs mon, ton, son, notre, votrey
leur s’expriment par les suffixes suivants:

1 Dans ces formes, la première personne du présent et le pro­

nom complément de la 2e personne sont réunis. Je te vois, je t’at­
tends, je t’aime, je te bats. Cette contraction n’existe pas pour les
autres personnes.
36 Leçon 5.

1° -m, -d, -ja (je), -nie, -tőle (tele, tôle), -joie (joie).
2° -am, -ad, -a, -unie, -atole, -oie.
3° -om, -od, -a, -unie, -otole, -nie.
4° -em, -ed, -e, -Unie, -etek, -ôk.
5° -ôm, -ôd, -e, -iink, -ötök, -ük.
2. Prennent en général, les désinences de la pre­
mière série les noms terminés par une voyelle. Ex. :
kocsi-m, kocsi-d, kocsi-ja, kocsi-nk, kocsi-tok, kocsi-jok.
gyürü-m, gyürü-d, gyürü-je, gyürü-nk, gyürü-tök, gyürü-jök.
Les noms terminés par a ou par e allongent ces
voyelles finales. Ex. :
órá-m, órá-d, órá-ja etc.
leczké-m, leczké-d, leczké-je etc.
Les noms en ó ou en ő changent en général, à la
3e personne du singulier, ó en a, ő en e. Ex. :
ajtó porte, ajta-ja; erdő forêt, erde-je.
Bem. Les noms: atya ou apa père, anya mère, bátya
le frère aîné, néne la sœur aînée, forment à la 3e personne du
singulier: atyja, apja, anyja, bátyja, nénje; et à la 3e per­
sonne du pluriel: atyjok ou atyjuk, apjok ou apjuk, anyjok
ou anyjuk, bátyjok ou bátyjuk, nénjök ou nénjilk.
Le mot öcsé, le frère cadet, forme à la 3e personne du
sing. öcscse et à la 3e personne du plur. öcscsök ou öcsesük;
vő le gendre, forme veje et vejök; no l’épouse, forme neje, nejök.
Fiú le garçon, forme: fiam, fiad, fia, fiunk, fiatok, fjok.
3. Prennent les désinences de la deuxième série les
noms qui forment leur pluriel en ak (voy. IIe leçon, 6).
Ex.:
láb pied; lâb-am, láb-ad, láb-a, làb-unk, láb-atok, láb-ok.
Les noms en alom (fájdalom), ceux qui perdent l’accent
(agár, madár) ceux qui forment leur pluriel par méta-
thèse (ajak, ajkak, dolog, dolgok), ceux qui intercalent v
(ló, lovak) subissent les mêmes changements en prenant
les suffixes possessifs. On dira donc: fájdalm-am etc.
ma douleur, madar-am etc. mon oiseau, ajk-am etc.
ma lèvre, lov-am etc. mon cheval.
4. Prennent les désinences de la troisième série,
les noms qui forment leur pluriel en ok. Ex.:
virág fleur; virág-om, virág-od, virág-a, virág-unk, virág­
otokj virág-uk.
 La désinence possessive. 27

5. Prennent les désinences de la quatrième série,

fes noms qui forment leur pluriel en ek. Ex.:
fej la tête; fej-em, fej-ed, fej-e, fej-ünk, fej-etek, fejlők.
Les noms en elem (fejedelem, türelem, patience), ceux
qui perdent l’accent (kenyér, kéz), ceux qui forment leur
pluriel par métathèse Qîebd, keblek, terem, termek) ceux
qui intercalent v (mű, művek) subissent les mêmes
changements en prenant les suffixes possessifs. On dira
donc: fejedelm-em etc. mon prince, kenyerem etc. mon
pain, keblem etc. ma poitrine, müvem etc. mon œuvre.
6. Prennent les désinences de la cinquième série,
les noms qui forment leur pluriel en ôk. Ex.:
öröm joie; öröm-öm, öröm-öd, öröm-e, öröm-ünk, öröm-
ötök, öröm-ük.
Bem. Quelques noms, quoique terminés par une con­
sonne, prennent à la troisième personne du singulier et du
pluriel ja, je, jok, jôk. Le dictionnaire les indique. Les plus
usités sont:
alak forme, figure magyar Hongrois
barát ami múlt le passé
császár empereur nadrág pantalon
czél but nap jour
darab pièce, morceau német Allemand
ebéd dîner . pamlag canapé
föld terre pár paire
forint florin rend ordre
gróf comte rét prairie
harag colère sajt fromage
Md pont segéd un aide
hónap mois sir tombeau
kabát redingote szán traîneau
kalap chapeau szomszéd voisin
kar bras tiszt emploi, employé
kert jardin tyúk poule
krojczàr monnaie de 2 cent. vasárnap dimanche
liszt farine zsák sac.
lant lyre
7. Les suffixes du complément direct s’ajoutent,
d’après les règles énoncées dans la leçon précédente,
aux noms munis des suffixes possessifs. On dira donc:
kocsi-m-at, kocsi-d-at, kocsi-jà-t etc. ma voiture etc.
gyürü-m-et, gyürü-d-et, gyürü-jé-t etc. mon anneau etc.
28 Leçon 5.

láb-am-at, láb-ad-at, láb-át etc. mon pied etc.

kez-em-et, kez-ed-et, kez-ét etc. ma main etc.
On n’ajoutera jamais les suffixes otr öt.
Vocabulaire.
Ruha vêtement varrónő couturière
kalap chapeau készíteni faire, confec­
kabát redingote tionner
mellény gilet szabni tailler
nadrág pantalon varrni coudre
czipö bottine drága cher
csizma botte olcsó bon marché
ing chemise bő large
gallér col kerek rond
keztyü gant üres vide
gomb bouton tiszta propre
zseb poche piszkos sale
szabó tailleur vagy ou
varga bottier is aussi.
Version.
Iskolánk nagy. — Toliam hegyes. — Czeruzája fekete. —
Téntánk és táblánk is feketék. — Ablakunk magas. — Atyám
dolgozik, anyám varr, bátyám ír, néném olvas. — Keztyüm
fehér, ingem is fehér és tiszta. — Lovam és tehenem hasz­
nosak. — A szabó ruhámat késziti, a varrónő ingemet varrja.
— Kabátja mindig (toujours) tiszta, de zsebe néha (parfois)
üres. — Imre kutyánkat veri. — Macskánk egeret fog. —
Fiam leczkéjét tanulja, leányom feladatát Írja. — Művedet
olvasom. — Ruhája drága.

Questionnaire.
Milyen a papirod? könyved? ruhád? inged? czipőd?
Milyen könyvetek? ruhátok? keztyütök?
Hol van öcséd? bátyád? nénéd?
Mit tesz atyja? anyja? bátyja? nénje?
Ki varrja ruhánkat? ingünket? etc.
Ajouter les suffixes possessifs aux noms suivants : czeruza,
toll, kalap, mellény, zseb.
Thème.
Mon chapeau est noir. — Ton vêtement est propre. —
Sa poche est vide. — Sa chemise et son gilet sont blancs. —
Mon livre (est) bon marché, mais (il est) utile. — Son crayon
n’est pas pointu. — Votre chien (est-il) blanc ou noir? Notre
 La désinence possessive. 29

chien est noir. — Notre cheval, notre bœuf et notre vache

sont utiles. — Sa redingote est longue, son gilet est étroit.
— Notre ville est belle et riche. — Leur maison n’est pas
haute. — Mon fils apprend à l’école (à) lire et (à) écrire
(apprend : à la fin). — Notre père (est) instituteur. — Ma sœur
aînée (est) couturière; mon frère aîné (est) tailleur.

Sixième leçon.
La désinence possessive. (Suite.)
1. Les adjectifs possessifs mes, tes, ses, nos, vos,
leurs s’expriment par les suffixes suivants:
1° -im, -id, -i, -ink, -itok (itek), -ilc.
2° -aim, -aid, -ai, -aink, -aitok, -aik.
3° -eim, -eid, -ci, -eink, -eitek, -eïk.
(On aura soin de prononcer chaque voyelle sé­
parément.)
Les substantifs qui, en français, se trouvent au
pluriel, restent au singulier, les suffixes marquant le
pluriel.
2. On observera, en général, les règles énoncées
dans la leçon précédente (voyelles allongées, raccourcies,
métathèse, v intercalé).
Prennent, en général, les désinences de la première
série les noms terminés par une voyelle. Ex.:
falu village; falu-im, falu-id, falu-i, falnánk, falnátok,
falnák mes villages etc.
gyürü-im etc., gyürü-itek etc. mes anneaux etc.
On dira: órá-im, leczkê-im, atyá-ink, anyá-ink, fia­
ink, etc.
3. Prennent les désinences de la deuxième série les
noms qui, au singulier, ajoutent -am ou -om. Ex.:
lâb-aim, láb-aid, láb-ai; láb-aink, láb-aitok, Idb-aik; mes
pieds etc.
asztál-aim, asztal-aid, asztal-ai etc. mes tables etc.
On dira: fdjdalm-aim etc., madar-aim etc., lov-aim etc.,
dolg-aim etc.
4. Prennent les désinences de la troisième série
les noms qui, au singulier, ajoutent -em ou -om. Ex.:
30 Leçon 6.

könyv-eim, könyv-eid, könyv-ei, könyv-eink, könyveitek,

könyv-eik.
On dira: kez-eim, kefé-im, ökr-eim, müv-eim.
Rem. Le mot szülö-k (les parents, père et mère) fait:
szül-eim, szül-eid, sziil-ei etc.
5. Les suffixes du complément direct s’ajoutent aux
noms munis des suffixes possessifs. On dira donc:
órá-im-at, órá-id-at, órá-it etc. mes montres etc.
làb-aim-at, làb-aid-at, lâb-ai-t etc. mes pieds etc.
könyv-eim-et, könyv-eid-et, könyv-ei-t etc. mes livres etc.
On n’ajoutera jamais les suffixes -ot, -öt.
6. Pour accentuer l’idée de possession on peut faire
précéder le singulier et le pluriel des noms munis de
suffixes possessifs, de l’article suivi du pronom per­
sonnel: az én, a te, az 6, a mi, a ti, az ő (au lieu de
ők). On peut dire:
az én házam ma maison az ö székök leur chaise
a te könyved ton livre az én házaim mes maisons
az ö tanítója son maître a te könyveid tes livres
a mi ruhánk notre vêtement az ö tanítói ses maîtres etc.
a ti rózsátok votre rose
7. Les pronoms possessifs le mien, le tien, le sien,
le nôtre, le vôtre, le leur, les miens etc. s’expriment par:
Sin g. enyém, tied, övé, mienk, tietek, övék.
Plur. enyéim, tieid, övéi, mieink, tieitek, övéik.
On peut faire précéder ces pronoms de l’article a, az.
Forme de politesse:
Sing. az öné ou kegyedé, pl. az önöké ou kegyeteké.
8. L ’idée qu’une chose appartient à quelqu’un s’ex­
prime en ajoutant au nom du possesseur la lettre é
(pi. éi). Le verbe est sous-entendu s’il se trouve au
présent. Ex.:
Sing. A könyv a tanuló-é le livre est à l’élève.
A ruha a leàny-ê la robe est à la jeune fille.
Plur. A könyvek a tanulók-éi les livres sont aux élèves.
A ruhák a leànyok-èi les robes sont aux jeunes filles.
9. La question A qui appartient? à qui est? s’ex­
prime par: kié? (sing.), kiéi (pl.). Ex.:
Kié a könyv? A qui est le livre?
Az enyém c’est le mien.
Az övé c’est le sien.
 La désinence possessive. 31

Kiéi az almák? A qui sont les pommes?

Az enyéim ce sont les miennes.
A mieink ce sont les nôtres.
Vocabulaire.
Testvér frère ou sœur vágni frapper
fivér frère parancsolni commander
nővér sœur engedelmes- obéir
szomszéd voisin kedni
katona soldat uralkodni régner
huszár hussard harczolni combattre
hadnagy officier bátor brave
kapitány capitaine gyáva lâche
tábornok général tompa émoussé
király roi szigorú sévère
császár empereur kegyes bienveillant
kard sabre néha quelquefois
sarkantyú éperon mindig toujours
kaszárnya caserne hanem mais.
Version.
Iskoláink nagyok. — Tolláim hegyesek. — Lovaink és
teheneink hasznosak. — Fiaim leczkéiket tanulják, leányaim
feladataikat Írják. — Tanítóink néha szigorúak. — Kabátaink
és mellényeink mindig tiszták. — Kalapja fekete, de nem
tiszta. — Kutyáink néha ugatnak (aboient). — Macskáink
egeret fognak. — Az én könyveim mindig tiszták, de a te
könyveid néha piszkosak. — A mi királyunk kegyes. — Az
ő hadnagyaik szigorúak. — Szeretem az enyéimet. — A ka­
lap nem a tied, hanem az övé. — A ház az enyém; a kert a
bátyámé; a rózsák nővéremé. — Az Ökrök a szomszédé. — A
kard a katonáé. — Kié a ruha? Az anyánké. — Kié a virá­
gok ? Az asszonyé.
Questionnaire.
Kié a ló? a tehén? az ökör?
Kiéi a lovak? a tehenek? az Ökrök?
Milyenek tolláid?
Milyen a kardja?
Mit Írnak leányaid ?
Mit tanulnak fiaid?
Mit csinálnak macskáitok? etc.
Thème.
Nos maîtres sont bons, mais sévères. •- Nos écoles sont
grandes et hautes. — Tes livres sont utiles. — Ses cahiers
sont propres. — Nos chiens n’aboient jamais {soha sem; verbe
à la fin). — Leurs chats attrappent des souris. — Mes frères
32 Leçon 7.

(sont) à l’école (az iskolában), mes sœurs sont au jardin (verbe

à la fin; vannak). — Son crayon n’est pas pointu. — Nos
soldats combattent bravement ( bátran; verbe à la fin). —
A qui sont les roses? Elles sont à mes sœurs? — A qui
sont les livres et ]es cahiers? Ce sont les miens. — A qui
appartient la maison? A notre voisin. — A qui appartient
la redingote? A notre père. — A qui est cette plume? Elle
est à moi; elle est à mon frère; elle est à nous. — A qui
sont les vaches et les bœufs? Ils sont au voisin. — Nous
aimons les nôtres.

Septième leçon.
La désinence possessive. (Suite et fin.)
1. Le rapport de possession entre deux substantifs
s’exprime en mettant, d’abord, le possesseur avec ou
sans les suffixes -nak, -nek, puis l’objet possédé auquel
il faut ajouter le suffixe possessif de la 3e personne
singulier. Ex. :
A tanuló (nak) könyv-e le livre de l’élève.
A tanulók (nak) könyv-e le livre des élèves.
A tanuló (nak) könyv-ei les livres de l’élève.
A tanulók (nak) könyv-ei les livres des élèves.
A gyermek (nek) tanító-ja le maître de l’enfant.
A gyermekek (nek) tanító-ja le maître des enfants.
A gyermek (nek) tanító-i les maîtres de l’enfant.
A gyermekek (nek) tanító-i les maîtres des enfants.
Magyarország Jcirály-a le roi de Hongrie.
Magyarország király-ai les rois de Hongrie.
Szomszédunk (nak) kertje le jardin de notre voisin.
Károly (nak) bátyja le frère aîné de Charles.
A szép erdő (nek) nagy fái les grands arbres de la
belle forêt.
On dira:
Budapest város-a la ville de Budapest.
A Balaton tava le lac de Balaton.
Május hava le mois de mai.
2. Le suffixe -nak, -nek se supprime ordinairement ;
il faut surtout faire attention au suffixe possessif, car
le sens change complètement selon que l’on dit: bátyám
tanító-ja, ou bátyám tanító (le maître de mon frère, ou:
mon frère est un maître).
 La désinence possessive. 33

3. Si trois noms se trouvent en rapport de possession,

on supprime toujours le suffixe -nak, -nek du premier
nom, mais on l’exprime après le second. L’ordre des
mots est l’inverse de celui du français. Ex.:
A tenger hullámai-nak moraj-a.
Le murmure des vagues de la mer.
A világ teremtő] é-nek akarat-ja.
La volonté du créateur du monde.
4. Le verbe avoir n’existant pas en hongrois, on
emploie les formes, avec les suffixes possessifs, suivies
ou précédées de la 3e personne du verbe être. Présent:
sing. van, pl. vannak; parfait: sing. volt, pl. voltak; futur:
sing. lesz, pl. lesznek. Ex.:
Könyvem van, könyved van, könyve van, könyveink vannak,
könyveitek vannak, könyveik vannak.
J ’ai un livre, tu as un livre, il ou elle a un livre, nous
avons des livres, vous avez des livres, ils ou elles
ont des livres.
Házam volt, házad volt, háza volt, házaink voltak etc.
J’ avais (ou j ’ai eu) une maison etc.
Pénzem lesz, pénzed lesz etc. j ’aurai de l’argent etc.
Bem. Ces formes peuvent être précédées du complément
indirect du pronom personnel: nekem (à moi), neked, neki,
nekünk, nektek, nekik; forme de politesse: önnek, önöknek ou
kegyednek, kegyeteknek.
Au lieu de: könyvem van, on peut dire: nekem könyvem
van ou: nekem van könyvem etc.
Bem. La négation de van, vannak exprimant la possession
ou l’ existence est au sing. nincs, au plur. nincsenek.
Ex. : Nincs könyvem ou nekem nincs könyvem je n’ ai
pas de livre; nincsenek házaink ou nekünk nincsenek há­
zaink nous n’ avons pas de maisons; mais on dira: nem volt
könyvem je n’ avais pas de livre; nem lesz könyvem je n’aurai
pas de livre.
5. Si, au lieu d’un pronom personnel, le verbe
avoir est accompagné d’un nom, on ajoutera au nom
le suffixe -nak, -nek, correspondant au complément in­
direct (ce suffixe n’est jamais supprimé) et l’objet possédé
prendra le suffixe possessif. Ex.:
A tanulô-nak van könyve l’élève a un livre.
A tanulók-nak vannak könyveik les élèves ont des livres.
A szomszéd-nak volt pénze le voisin avait de l’ argent.
Petite grammaire hongroise. S
34 Leçon 7.

Károlynál lesz tolla Charles aura une plume.

Atyámnak nincs háza mon père n’a pas de maison.
A katonának nem volt kardja le soldat n’avait pas de sabre.
A fiúnak nem lesz haja le garçon n’aura pas de mal.
Vocabulaire.
Udvar cour virág fleur
kut puits repülni voler (oiseau,
pineze cave insecte)
emelet étage játszani jouer
kapu porte cochère hozni apporter
ajtó porte tágas vaste, spacieux
padlás grenier hanyag paresseux
konyha cuisine vörös rouge
szoba chambre kék bleu
ebédlő salle à manger sárga jaune
kép tableau ma aujourd’hui
kályha le poêle holnap demain
kulcs clé tegnap hier
szolgáló domestique mert parce que.
szakácsné cuisinière
Version.
A tanuló (nak) könyvei drágák. — A rózsa ou rózsának
levelei pirosak. — A leány (nak) bátyja katona. — Atyám
(nak) öcscse hadnagy. — A ház (nak) ablakai magasak. — A
szamár (nak) fülei nagyok. — Nővérem (nek) ruhája kék. —
A ház (nak) kapuja nagy. — A ház kapujának kulcsa nehéz
(lourd). — Szomszédunk (nak) gyermekei szépen (bien) Írnak
és rajzolnak. — Az ökör(nek) lábai nagyok. — A macskának
fülei kicsinyek. — Magyarország (nak) királya Feren ez-József.
— Budapest Magyarország fővárosa (capitale). — Van köny­
vem, toliam, papirom és czeruzám. — Voltak rózsáim; lesznek
virágaim. — Neki nincs szép kabátja. — Nekünk fehér ingünk
van. — Minden (chaque) háznak van kapuja és ablaka. — A
huszárnak kardja és sarkantyúja van. — Atyámnak van fivére,
de nincs nővére. — A tanulónak nincs könyve, de lesz. —
Van bátyád? — V olt pénzed? — Lesz könyved?

Questionnaire.
M ilyen a rózsa lev ele? a katona k ardja? nővérednek
ruhája? a kaszárnya kapuja? az ökör lába?
M ilyenek a szomszéd gyerm ekei? a könyv levelei, a sza­
már fü lei? a ház ablakai?
Kinek van k ön y v e? czeruzája? füzete?
Kinek nincs pénze? ruhája? háza? kertje? etc.
Conjuguer au présent, parfait et futur : j ’ai une plume.
 La désinence possessive. 35

Thème.
Les feuilles du livre (sont) blanches. — Le puits de la
maison (est) profond. — Les fenêtres de notre école (sont)
hautes. — Les sabres des hussards (sont) pointus. — Les
frères de notre voisin (sont des) soldats. — Les poches de
mon pantalon (sont) vides. — La porte de la caserne (est)
rouge, blanche et verte. — Les arbres (fái) du jardin (kert)
sont petits. — Les élèves ont des livres, des cahiers, des
plumes et des crayons. — Les maisons ont des puits, des
greniers et des jardins. — Les garçons ont des gilets, des
pantalons, des bottines et des chemises. — Chaque ville a un
grand jardin. — Mes sœurs ont des fleurs bleues et jaunes. —
J ’ai (un) frère et (une) sœur. — Il a de bonnes plumes. —
Il n’avait pas de sabre. — Nous aurons de belles fleurs. —
A -t-il une redingote? — Avez-vous un grand jardin (forme de
pol.)? — Avez-vous de l ’argent (forme de pol.)? — Aura-t-il
demain des livres? Il n’aura ni (sem) livres, ni (sem) cahiers.
Lecture.
Magyarország.
A mi hazánk1 Magyarország. Hazánk éjszakra2 és nyu­
gatra3Ausztriával, keletre4 és délre5 Ausztriával0, Romániával,
Szerbiával és Boszniával határos7. Főhegysége8 a Kárpátok.
Ez a9 hatalmas10 bérczláncz11 Pozsonytól12 húzódik13 nagy
félkörben14 egészen15 Orsováig.
A magyarországi folyók 16 közt17 legnagyobb 18 a Duna,
mely Pozsonynál tör 19 hazánkba és délkeleti irányban20 folyva 21
a Vaskapu-szoroson22 át hagyja el 23 hazánkat. A Duna Né­
metországban ered24 és a Fekete-tengerbe25 ömlik26. A Duna
legnagyobb mellékfolyói27 a Tisza, a Dráva és a Száva. A
Tisza legnagyobb mellékfolyója az Erdélyből jöv ő 28 Maros.
Az ország közepét29 foglalja el 30 a Nagy-Alföld, mely
egész31 hazánknak majdnem32 egy harmad részét33 teszi.
1. patrie. — haza employé comme adverbe avec menni, aller
à la maison. — 2. au nord. — 3. à l’ouest. — 4. à l’est. — 5. au
sud. — 6. le suffixe -val, -vel: avec. — 7. contigu, limité par. —
8. chaîne de montagnes principale. — 9. pronom démonstratif: ce,
cet, cette. — 10. puissant. — 11. chaîne de montagnes. — 12. le
suffixe -tói, -tői indique l’éloignement: de, depuis. — 13. s’étend. —
14. demi-cercle; le suffixe -ban, -ben: en, dans. — 15. egészen (tout
entier) avec le suffixe -ig: jusqyCà. — 16. fleuve. — 17. parmi. —
18. superlatif de nagy. — 19. entrer (précipitamment) avec le suffixe
-ba, -be. — 20. direction. — 21. gérondif de folyni couler: en cou­
lant. — 22. szoros défilé, gorge, détroit ; Vaskapu Portes de fer. —
23. quitter. — 24. prendre sa source. — 25. la Mer Noire. —
26. se jeter. — 27. affluent. — 28. venant de (Transylvanie). —
29. le milieu. — 30. occuper. — 31. tout, entier. — 32. presque. —
33. un tiers.
3*
36 Leçon 8.

Huitième leçon.
Les suffixes de rapport.
1. Tous les rapports que nous exprimons, en
français, à l’aide de prépositions, sont exprimés, en
hongrois, tantôt par des suffixes, tantôt par des post­
positions.
Les suffixes (excepté -n, -on, -en, -ön) n’altèrent pas
le radical du nom, comme cela arrive souvent pour la
formation du pluriel et du complément direct (méta-
thèse, v intercalé, voyelle raccourcie); ils s’ajoutent au
singulier et au pluriel ainsi qu’aux noms munis des
suffixes possessifs (sing. et plur.) sous la même forme.
Ex. :
A ház-tan dans la maison, a házak-ban dans les m ai­
sons, házam-ban dans ma maison, házaink-bán dans
nos maisons.
Bem. Les noms terminés en a ou en e allongent la
voyelle finale en prenant les suffixes. Ex. :
Az iskolá-ban à l’école, a pinczé-ben dans la cave.
2. Presque tous les suffixes ont, au moins, deux
formes pour qu’on puisse appliquer la loi de l’harmonie
vocalique; quelques-uns en ont jusqu’à quatre.
3. Nous rangeons parmi les suffixes de rapport
-nak, -nek, correspondant au datif (latin, allemand) et
répondant à la question à qui? à quoi? Ce suffixe
qui ressemble au suffixe possessif (voy. VIIe leçon, 1) ne
peut jamais être supprimé. Ex.:
A fíú-naJc könyvet adok je donne un livre à l’ élève.
Almát hozok a gyermek-nek.
J’apporte une pomme à l’enfant.
On emploie ce suffixe avec les verbes qui ont le
sens de: donner, attribuer, conseiller, recommander,
devoir (être débiteur), nuire, profiter, et avec les adjec­
tifs qui expriment la même idée. Il indique, quelque­
fois, la direction vers (aller, marcher, se diriger); il
s’emploie aussi avec les verbes: nommer quelqu’un à
un emploi, appeler, élire et avec certains verbes imper­
sonnels.
4. -ban, -ben indiquent l’endroit où la personne ou
 Les suffixes de rapport. 37

la chose se trouvent, et correspondent, le plus souvent,

aux prépositions: dans, en, à. Ex.:
A szobá-ban dans la chambre, a kert-ben dans le jardin,
az iskolák-ban dans les écoles.
Au sens figuré, on emploie ce suffixe avec les ad­
jectifs: riche (en), pauvre (en); avec les verbes: parti­
ciper (à), souffrir (de), se délecter (en), avoir confiance
(en), être pourvu (de), être privé (de), douter (de).
5. -ha, -be indiquent l’endroit vers lequel la per­
sonne ou la chose se dirige, et correspondent, le plus
souvent, aux prépositons: à, vers. Ex.:
A Jcert-be ment il est allé au jardin.
A fiú az iskolá-ba megy le garçon va à l’école.
On emploie ce suffixe avec les verbes: coûter (kerül),
parier et dans la locution: kicsinybe venni mépriser.
6. -ból, -bol indiquent l’endroit d’où la personne
vient. Ex. :
Az iskoládból jövök je viens de l’école.
On emploie ce suffixe avec les verbes : priver,
spolier, pour indiquer la matière dont une chose est faite
(a toll aczélból való la plume est en acier), les différentes
parties d’une chose; il indique aussi le motif.
7. -hoz, -liez, -hôz indiquent le rapprochement. Ex.:
Barátomhoz megyek je vais chez mon ami.
Közel a kerthez près du jardin.
On emploie ce suffixe avec les adjectifs qui indi­
quent la manière dont on agit envers quelqu’un. Il
correspond alors aux prépositions: pour, envers (bon,
bienveillant, sévère, convenable), avec les verbes:
ressembler, s’attacher.
8. -nul, -nél indique qu’une personne se trouve
chez quelqu’un, auprès de quelque chose. Ex.:
Az atyám-nál volt il était chez mon père.
A fá-nál állt il se tenait près de l’arbre.
Bem. Ki-nél van a toltam? Qui a ma plume?
Ce suffixe peut remplacer le mot mint (que) après
un comparatif. Ainsi on peut dire au lieu de:
Az alma jobb mint a körte la pomme est meilleure que
la poire : Az alma jobb a kôrtè-nèl.
Az iskola nagyobb mint a ház l’école est plus grande
que la maison: Az iskola nagyobb a háznál.
38 Leçon 8.

Vocabulaire,
Barát ami gyönyörködni se délecter
kert jardin bővelkedni être riche en
kertész jardinier osztozni partager
alma pomme bízni se fier
körte poire kételkedni se méfier
cseresnye cerise gazdag riche
szilva prune szegény pauvre
őszi baraczk pêche igazságos juste
dió noix igazságtalan injuste
eper fraise nyájas affable
szöllo raisin hasonló semblable
részesülni participer gyakran souvent.
szenvedni souffrir

Version,
A tanitó a szorgalmas tanulónak könyvet ad. — A kapi­
tány a katonáknak parancsol. — A katonák a hadnagynak
engedelmeskednek. — Gyakran a kertben sétálunk (se pro­
mener). — Gyakran a kertbe megyünk (aller). — Bátyám
az iskolában tanul; minden nap (jour) az iskolába já r; az is­
kolából haza jő (rentrer). — Barátom az iskolához közel lakik
(demeurer). — A hal a vizben úszik. — Bizunk barátainkban.
— Mennyibe került (combien a coûté) a könyv? A könyv
két (deux) koronába került. — A kapu vasból (fér) készült
(est faite). — 0 nemes családból (famille noble) származik
(descendre). — A kútban viz (eau) van. — A szolgáló a kút­
hoz m egy; a kútnál áll (se tenir). — Mindig jó volt bátyám­
hoz. — A jó gyermek ragaszkodik (s'attacher) tanitóihoz. —
A leány hasonlít (ressembler) anyjához. — A fiú a tanitónál
volt. — Öcsém a kertésznél van. — A katona a kapitánynál
volt. — A toll hegyesebb a irónnál. — A szőllő jobb az
epernél. — A szilva kisebb az almánál.

Questionnaire,
Kinek adod (donnes-tu) a könyvet? az iront? a téntát?
Kinek hozod az almát? a körtét? az epret?
Kinek engedelmeskedik a fiú?
Mi van a szobában? a kertben? a kútban?
Ki megy (va) az iskolába? a konyhába? a kaszárnyába?
Ki jön (vient) az iskolából?
Ki hasonlít az atyához? az anyához?
Miből való a toll?
Ki áll (se tient) a kútnál? a kapunál? a kályhánál? etc.
 Les suffixes. 39

Thème.
3 J’apporte 2 des pommes ià l’enfant. — Je donne des livres
et des plumes aux élèves. — Nous obéissons à nos maîtres.
— Les élèves obéissent à leurs maîtres. — L ’officier commande
aux soldats. — La cuisinière est dans la cuisine. — Le do­
mestique est dans la maison. — Mes frères et mes sœurs sont
à l’école. — Les enfants vont tous les jours (minden nap) à
l’école; là (ott) ils lisent dans les livres (verbe à la fin). —
La Hongrie (est) riche en or (arany) et en argent (ezüst). —
Ils ont confiance (bíznak) dans leurs amis. — Va (menj)
dans la chambre! Il est allé (ment) dans la maison. — Les
plumes sont en acier. — Les tables sont en bois (fa). — Les
élèves sortent (jönnek) de l’école et vont chez eux (haza
mennek). — 2 Je vais ichez mon ami (megyek). — (Ils sont)
bienveillants et affables envers leur voisin. — Notre maître
vient souvent chez mes parents. — Je suis souvent chez mon
ami. — Mon frère était souvent chez le capitaine. — La
France est plus grande que la Hongrie. — L ’Asie est plus
grande que l’Europe.

Neuvième leçon.
Les suffixes. (Suite.)
1. -n, -on, -en, -ön indiquent qu’une personne ou
une chose se trouvent à la surface, et correspondent,
le plus souvent, aux prépositions: sur, à. Ex.:
A viz-en sur l’eau, a táblá-n sur le tableau, a kenyer-en
sur le pain, a mezô-n à la prairie.
On emploie ce suffixe avec de nombreux verbes
qui indiquent la joie, le plaisir, le chagrin, le regret,
puis avec ceux qui ont le sens de: avoir pitié, se sou­
venir, se partager, délibérer. On l’emploie également
pour les indications du temps; ex.: nyâr-on en été,
tél-en en hiver.
Bem. -n s’ajoute aux noms terminés par une voyelle;
ex.: ajtó-n, utczá-n (dans la rue); -on s’ajoute aux noms ter­
minés par une consonne et qui renferment une ou plusieurs
voyelles graves; ex.: ablak-on, asztal-on; -ön s’ajoute aux
noms en 0 et en ü\ ex.: bor-ön (sur la peau); les autres
noms renfermant des voyelles moyennes ou aiguës prennent
-en; ex.: a gyermek-en; az êg-en (au ciel).
Avec ce suffixe la métathèse a lieu; on dira: ökrön,
tükrön ; on intercale aussi le v; on dira: lovon, et on raccour­
40 Leçon 9.

cit parfois la voyelle; ex.: tehen-en, mais on trouve aussi

kötél-en.
2. -ra, -re indiquent l’endroit vers lequel on se
dirige ou l’objet sur lequel on s’asseoit, et correspondent
à la préposition sur. Ex.:
A sziget-re sur l’île ; a fcil-ra sur le mur, a szêk-re sur
la chaise.
On emploie ce suffixe, au sens figuré, avec les ad­
jectifs: digne, indigue, apte; avec les verbes: se préparer
à, enseigner à, penser à, servir à, s’efforcer à. — Il indi­
que aussi le changement d’un état à l’autre, la distance, la
direction (jobb-ra à droite, bal-ra à gauche). On le trouve
dans les locutions: becsilletem-re! (sur mon honneur!),
Isten-re kérlek! (pour l’amour du ciel!) fegyver-re! (aux
armes !).
3. -roi, roi indiquent la séparation de haut en
bas. Ex.:
A liáz-röt a föld-re esett.
Il est tombé de la maison sur la terre.
On emploie ce suffixe avec les verbes: descendre
de, sauter de (a ló-roi leugorni sauter du cheval), et,
au sens figuré, avec les verbes: parler de, avoir des
nouvelles de, avoir soin de, s’informer de, juger de, etc.
4. -toi, -toi indiquent l’éloignement, la séparation,
quelquefois aussi la provenance, l’origine. Ex.:
Barátom-tól jövök je viens de chez mon ami.
Grófok-tól ered il descend d’une famille de comtes.
On emploie ce suffixe dans la voix passive et, au
sens figuré, avec les verbes: trembler de (froid), étouffer
de, avoir peur de quelqu’un ou de quelque chose,
s’abstenir de, prendre garde à, exiger de, accepter de,
délivrer de, etc.

Le parfait indéfini du verbe. (Voy. IV e leçon.)

Le parfait indéfini est plus souvent employé que
l’imparfait. Il se forme en ajoutant au radical la lettre
t avec les suffixes suivants:
 Les suffixes. 41

C o n ju g a ison in d éfin ie.

lát-tam je voyais ou j ’ai vu kér-lem je demandais ou j ’ai
lát-tál kér-tèl [demandé
lát-ott kér-t
lát-tunk kër-tünk
lát-tatok kér-tetek
lát-tak kér-tek.

C o n ju g a ison d éfin ie.

lát-tam je le voyais ou je l’ai vu kér-tem je le demandais, ou je
lát-tad kér-ted [l’ai demandé
lát-ta kér-te
lát-tuk kér-iük
lát-tátok kèr-tëtek
lát-ták kér-têk.
Vocabulaire.
Föld terre örülni se réjouir
ég ciel szomorkodni s’attrister
nap soleil, jour könyörülni avoir pitié de-
hold lune készülni se préparer
csillag étoile tanítani enseigner
VÍZ eau iparkodni s’efforcer
folyó fleuve beszélni parler
patak ruisseau álmodni rêver
tenger mer eredni prendre son
felhő nuage origine
világ monde rettegni trembler de
világrész partie du kérdezni interroger
monde megszabadítani délivrer
hegy montagne beteg malade
völgy vallée szabad libre
éjszak nord független indépendant
dél sud okos sage, prudent
kelet est mindjárt à l’instant
nyugat ouest sok beaucoup.

Version.
A könyv az asztalon van. — A kép a falon függ (est
suspendu). — A földön sok ember él. — Az égen csillagok
ragyognak (briller). — A tengeren hajók (navire) járnak (vontja
— A világon sok a szerencsétlen (malheureux) ember. —
Minden ember bámul (s'étonner) szomszédunk szerencséjén
(bonne fortune). — A gyermek a padra ül (s'asseoir). — A
fiú a kalapjára bokrétát (bouquet) tűz (mettre). — A légy
42 Leçon 9.

(mouche) az ablakra száll (se poser). — A macska a padlásra

mászik (grimper). — Nem méltó (digne) szeretetünkre (affec­
tion). — Ki tanítja a fiút magyarra? Ki tanítja a leányt
francziára? — A huszár leszáll (descendre) lováról. — A mun­
kás (ouvrier) a tetőről a földre esett. — A fiú a hegyről
leszalad (descendre en courant). — Arany János Toldi hős
tetteiről (action héroïque) énekelt. — Hornéros a trójai hábo­
rúról (guerre), az istenek haragjáról (colère), Hektor haláláról
(mort) szól (parle). — Szól az újság (journal) a tegnapi (d’hier)
eseményről (événement)? A király lemondott a trónról (abdi­
quer). — Öcsém barátjától jön. — A város a folyótól messze
(loin) fekszik (étre situé). — Nem kell (doit) a haláltól (mort)
félni. — A rossz úttól (mauvais chemin) mindnyájan (tous)
elfáradtunk (se fatiguer). — Lehetetlen (impossible) volt az
esőtől (pluie) szabadulni (se sauver).

Questionnaire.
Hol van a könyv? a tányér (assiette)?
Hol élnek az emberek?
Hol függ a kép?
Hova mászik a macska?
Miről szólnak az újságok?
Mitől fél a gyermek? etc.

Thème.
Le tableau noir est suspendu au mur. — Les hommes
vivent sur la terre. — Le hussard est sur son cheval. — La
mouche est sur la glace. — Il a pitié du pauvre. — Les
élèves écrivent au tableau (-ra). — Nos amis ont grimpé
sur l’arbre. — De quoi (Miről) parle-t-il? Il parle des évé­
nements d’hier. — De qui a-t-il parlé? Il a parlé de son
voisin. — Le cavalier (lovas) est descendu de son cheval. —
Notre roi a abdiqué. — Mon père vient de chez notre voisin.
— Ma mère vient de chez le médecin (orvos). — Nous avons
appris (hallani) cette nouvelle (újság) par notre ami. — Les
braves soldats ne craignent pas la mort.

Lecture.
Magyarország. (Suite et fin.)
Magyarország fővárosa1 Budapest a Duna mindkét2 part­
já n 3. Budapesthez közel4 fekszik5 a Margitsziget6. A buda­
pesti utczák közt7 legszebb8 az Andrássy-út. A Duna part-
1. capitale. — 2. les deux. — 3. rive. — 4. près de. — 5. est
situé. — 6. Tîle Sainte Marguerite. — 7. parmi. — 8. superlatif
de szép.
 Les suffixes. 43

já n Budavárral szem ben9 húzódik v ég ig a gyön yörű 10 D una-

sor11. Közel a Dunasorhoz állanak Deák Ferencz12 és Petőfi
Sándor13 em lékszobrai14.
Hazánkat sokféle15 n ép 16 lakja ú gym in t17 m agyarok18,
ném etek19, szászok20, tó to k 21, szerbek (ráczok)22, h orvátok23,
rom ánok24, ruthének25, örm én yek26 és czigányok27. Ezek m ind
keresztények28. Ezeken k iv ü l29 hazánkban zsidók30 is laknak.
Hazánk á ld ott31, szép ország. A folyók gazdagok h a ­
lakban 32, a hegyek aranyban, ezüstben, vasban33, szénben34
és sóban.35 A h egy lejtők ön 36 terem 37 a legjobb b o r 38, a ró­
nákon 39 pedig a legszebb búza40. V ilágh írű 41 a tokaji bor és
az alföldi búza.
Hazánk m indnyájunknak42 anyja és azért43 szeretnünk
kell44, bá rm ily45 n yelven 46 beszéljünk47 és bármelyik tem plom ­
ba n 48 im ádjuk49 az Istent.
9. en face, szem l’œil. —- 10. magnifique. — 11. quai du
Danube. — 12. François Deák, homme d’État, 1803 — 1876. —
13. Alexandre Petőfi, le plus grand poète lyrique, 1823— 1849. —
14. statue, monument. — 15. beaucoup de sortes, différent. —
16. peuple. — 17. à savoir. — 18. Hongrois. — 19. Allemands. —
20. Saxons. — 21. Slovaques. — 22. Serbes. — 23. Croates. —
24. Roumains. — 25. Ruthènes. — 26. Arméniens. — 27. Tsiganes.
— 28. Chrétien. — 29. en outre. — 30, Israélites. — 31. béni. —
32. poisson. — 33. fer. — 34. houille. — 35. sel. — 36. coteau. —
37. croît, pousse. — 38. vin. — 39. plaine. — 40. blé. — 41. cé­
lèbre, renommé. — 42. nous tous. — 43. c’est pourquoi. — 44. il
faut. — 45. quelque soit. — 46. langue. — 47. parler. — 48. église.
— 49. adorer.

Dixième leçon.
Les suffixes. (Suite et fin.)
1 . - val, - vél;
ce suffixe correspond, en général, à la
préposition avec. Il s’ajoute aux noms terminés par une
voyelle. Ex. :
A Jcocsi-val avec la voiture.
A Jcefé-vel avec la brosse.
Si le nom est terminé par une consonne, il y a
assimilation, c’est à dire le v prend la forme de la con­
sonne finale. Ex. :
A hard-dal avec le sabre.
A hèz-zél avec la main.
Aiyâm-mal avec mon père.
La même règle s’applique au suffixe -va, -vé.
44 Leçon 10.

Le suffixe -val, -vel s’emploie avec les verbes: se

réconcilier, s’allier, s’entretenir, rencontrer, s’entendre,
se quereller, lutter, traiter, s’occuper, se donner la peine,
se soucier, se rassasier, se vanter et avec les adjectifs
qui expriment une idée analogue. Il rend le français
par après les verbes: faire exécuter, faire faire; avec
l’adverbe ezelőtt, l’expression il y a pour indiquer le
temps (ihárom évvel ezelőtt il y a trois ans). Dans quel­
ques locutions, il est remplacé par le suffixe -astul,
-estül. Ex. :
Test-estül, lelk-estül de tout son corps, de toute son âme.
Lov-astul esett a vizbe il est tombé dans l’eau avec son
cheval.
Gyökér-estül avec toutes les racines, de fond en comble.
2. -va, -vé indiquent le changement d’un état à
l’autre, la transformation. Ex.:
Hamu-vá lenni être réduit en cendres.
On emploie ce suffixe avec le verbe élire, nommer
quelqu’un à un emploi. Ex. :
JBiró-vá tenni élire juge.
Hadvezér-ré tenni nommer général en chef.
Il s’ajoute aux adjectifs avec le verbe: tenni dans
le sens de rendre. Ex.:
Boldog-gá tenni rendre heureux.
Szerencsétlen-né tenni rendre malheureux.
3. -ig indique la limite ou l’espace de temps et
correspond à la préposition jusqu'à. Ex. :
A vâros-ig jusqu’à la ville. Holnap-ig jusqu’à demain.
Az iskolá-ig jusqu’ à l’ école. Egy órá-ig jusqu’à une heure.
4. -ért indique la cause, le motif, la raison et
correspond tantôt à la préposition à cause de, tantôt à
la préposition pour. Ex.:
Gazdagságá-ért à cause de sa richesse.
A liazd-èrt pour la patrie.
Pénz-ért pour de l’argent.
Dans le premier, sens ce suffixe est synonyme des
postpositions végett et miatt.
5. - ként correspond au mot comme dans les com­
paraisons. Ex. :
Csillag-ként tűnt fel il a paru comme un astre.
 Les suffixes. 45

Avec les noms indiquant le temps, il a le sens de

par . Ex. :
Kétszer naponként deux fois par jour.
Hetenként egyszer une fois par semaine.
Dans ce cas, il est précédé du suffixe -n, -on, -en,
-ön. (Voy. IX e leçon, 1.)
6. -ul, -ül indiquent le but, la destination et corres­
pond à comme, en guise de. Ex. :
Ajándék-ul kaptam je l’ai reçu comme cadeau.
Ce suffixe forme surtout des adverbes. Ex.:
Ember-ül viseli magát il se conduit en homme (coura­
geusement).
Vitéz-ül héroïquement, véghetetlen-ül infiniment.
Il doit s’ajouter aux adjectifs désignant les langues
qu’on apprend ou que l’on parle. Ex. :
Magyar-ul tanulok j ’apprends le hongrois.
Franczià-ul beszél il parle français.
Nem tud német-ül il ne sait pas l’allemand.
Bem. Arcz-ul csapni gifler.
7. -kor s’ajoute aux indications du temps. Ex.:
Három óra-kor à trois heures, éjfèl-kor à minuit, ôsz-kor
en automne.
Bem.-kor étant un véritable substantif (a kor l’âge),
on ne doit pas allonger les voyelles a, e quand on l’ajoute
aux noms. On dira: óra-kor.

Vocabulaire.
Abrosz nappe ser ou sör bière
tányér assiette sütemény gâteau
kés couteau vágni couper
villa fourchette kibékülni se réconcilier
kanál cuiller verekedni se battre
leves soupe törődni se soucier
hús viande találkozni rencontrer
főzelék légume dicsekedni se vanter
bor vin elégedett content.

Version.
Öcsémmel az iskolába megyek. — A késsel kenyeret vág.
— Nemcsak (non seulement) kenyérrel él az ember. — A
kanállal eszszük (nous mangeons) a levest; a villával eszszük a
főzeléket. — Nagy kocsival jött a városba. — Szegény ember
46 Leçon 10.

vizzel főz (faire la cuisine). — Már (déjà) kibékült ellenségé­

vel (ennemi). — Gyakran verekedik pajtásaival. — Nem tö ­
rődik feladataival. — Egyik (Vuri) észszel (esprit), másik
(l'autre) kézzel keresi (chercher, gagner) kenyerét. — A huszár
lovastul a vizbe esett. — A király Hunyadi Jánost fővezérré
tette. — A fiú szüleit boldoggá teszi, ha szorgalmas. — A
leány anyját szerencsétlenné tette (a rendu). — A katonát a
kaszárnya kapujáig elkisértem (accompagner). — Holnapig itt
(ici) maradok (rester). — Délutánig (après-midi) nem dolgo­
zom. — A hegyig sétáltunk (se promener). — Pénzért sem
kapni (recevoir, avoir) a könyvet. — Munkájáért (travail)
dicséretet (éloge) kapott. — A katonát vitézségéért ( bravoure)
dicsérik (louer). — A költő (poète) neve (nom) csillagként
fénylik (briller). — Hetenként kétszer magyarul tanulunk. —
Négyszer (quatre fois) hónaponként (mois) tánczórát (leçon de
danse) veszek (prendre). — A gyűrűt ajándékul kaptam
anyámtól. — A rossz fiú arczul csapta szomszédját. — Em­
berül végezte (finir) dolgát. — Még nem beszélek jó l magya­
rul. — Hány órakor kelsz fel (se lever)? Én hatkor (six)
felkelek és tizkor (dix) lefekszem (se coucher). — Őszkor (pu
őszszel) borús (couvert) az idő (temps).

Questionnaire.
Kivel jársz (aller) iskolába?
Mivel foglalkozol (s'occuper)?
Mivel él az ember?
Mivel vágjuk a kenyeret?
Ki teszi boldoggá szüleit?
Meddig kisérted el?
Meddig maradsz nálunk (chez nous)?
Miért dicsérik a tanulót? a katonát? a tanítót?
Hányszor eszünk naponként?
Hány órakor ebédelsz (dîner)? etc.

Thème.
Nous mangeons la soupe avec une cuiller, la viande avec
une fourchette. — Je coupe le pain avec un couteau. — Nous
travaillons avec les (nos) mains (kéz). — Nous entendons
avec les (nos) oreilles (fül), et nous marchons (járni) avec
les (nos) pieds. — Je me suis promené avec mon père. —
J ’ai voyagé (utazni) avec mon frère. — Il ne se soucie pas
de ses devoirs. — Ils se disputent (czivakodni) toujours avec
leurs voisins. — L’enfant a rendu ses parents malheureux
(verbe à la fin). — Ils ont accompagné leurs amis jusqu’à la
porte de la ville. —■ Nous sommes venus (jöttünk) jusqu’à
Budapest. — Ils est mort (halt meg, à la fin) pour la patrie.
 Suffixes des noms géographiques. 47

— Le maître a puni (megbüntette, à la fin) l ’élève à cause de

sa paresse (hanyagság). — Le boulanger (pék) cuit (süt, à la
fin) son pain deux fois par jour. — Mes parents m’ont donné
(adtak) un livre comme cadeau. — Le hussard a combattu
vaillamment. — J ’apprends le hongrois. — Il ne parle pas
bien (jól) français. — Les Français apprennent l’allemand
à l’école. — Je me lève à cinq (öt) heures en été (nyáron)
et à six heures en hiver (télen).

Onzième leçon.
Suffixes des noms géographiques.
1. Les noms des villes, des fleuves, des lacs, des
montagnes s’emploient tantôt seuls, tantôt suivis des
mots város ville, folyam fleuve, hegy mont, tó lac avec
le suffixe possessif. Ex.:
Budapest ou Budapest városa; a Duna ou a Duna
folyama; a Balaton ou a Balaton tava.
On dira de même:
január (janvier) ou január hava (hô mois).
2. Les noms des parties du monde, des pays et
des villes prennent, en général, les suffixes -ban, -ben
pour marquer où l’on se trouve ; -ha, -he pour marquer
où l’on va, et -hói, -höl pour marquer d’où l’on vient. Ex.:
Két évig Bárishan laktam j ’ai demeuré deux ans à Paris.
Kómába Utazik il va à Rome.
Bécsböl jön il arrive de Vienne.
On dira de même:
Débreczenben, Debreczenbe et Bebreczenbol.
3. Les noms des villes hongroises qui ne sont pas
terminés par j, i, ny, m et n prennent, pour ces trois
cas, les suffixes -n, -on, -en, -ön; -ra; -re; -roi, roi. Ex.:
Budapesten lakom je demeure à Budapest.
Budapestre utazom je vais à Budapest.
Budapestről jön il vient de Budapest.
Kem. Les noms des villes composés avec -vár (bourg)
prennent, en général, -ott, -ött; -ra, -re; -ról, roi. Ex.:
Temesvár-ott à Temesvár (repos) etc.
48 Leçon 11.

Liste des villes les plus importantes avec les trois

suffixes :
Budapest, -en, - re, -roi. Győr, -ött, -ré, -böl.
Szabadka, -n, - ra, -roi. Zágráb, -ban, -ba, -bol.
Szeged, -en, -re, -roi. Varasd, -on, -ra, -roi
Pozsony, -ban, -ba, bol. Fiume, -ban, -ba, -ból.
Kolozsvár -ott (ont), -ra, -roi. Kassa, -n, -ra, -rôl.
Nagy-Szeben, -ben, -be, -bol. Nagy-Várad, -on, -ra, rôl.
Arad, -on, -ra, -rôl. Sopron, -ban, -ba, -bol.
4. L’adjectif des noms géographiques est formé
on général, en ajoutant la lettre -i au nom. Ex.:
európai européen, párisi parisien, bécsi viennois, buda­
pesti de Budapest, római romain etc.

Le futur et l’impératif du verbe. (Voy. IV e et

IX e leçons.)
Le futur est un temps composé. Il est formé de
l ’infinitif auquel on ajoute le présent du verbe fogni
{prendre).

■Conjugaison in d éfin ie. C on ju g a ison défin ie.

beszélni fogok je parlerai etc. Írni fogom je l’ écrirai etc.
» fogsz » fogod
» fog » fogja
» fogunk » fogjuk
» fogtok » fogjátok
» fognak. » fogják.
Bem. Dans les phrases où un adverbe ou une circon­
stance indique que l’action se fera prochainement, on emploie
le présent au lieu du futur. Ex.:
Holnap leczkéimet tanulom demain j ’apprendrai mes leçons.

Impératif.
C o n ju g a iso n in d éfin ie.
tmr-j attends kér-j demande etc.
vár-jon qu’il attende (atten- kèr-jen
dez, forme de polit, sing.)
vár-j átok attendez kér-jetek
mr-janak qu’ils attendent (at- kèr-jenek.
tendez, forme de polit, pl.)
 Suffixes des noms géographiques. 49

C o n ju g a iso n défin ie.

vár-d (pour vâr-jad) attends-le kér-d (pour kér-jed) demande-le
vár-ja etc. kér-je etc.
vár-játok kér-jétek
vár-ják kér-jék.
Vocabulaire.
Ember homme kar bras
élet vie kéz main
test corps ököl poing
bor peau W doigt
fej tête mell poitrine
haj cheveu hát dos
arcz visage has ventre
szakái barbe térd genou
bajusz moustache láb pied
homlok front születni naître
szem œil meghalni mourir
fül oreille kövér gros
orr nez sovány maigre
száj bouche nemsokára bientôt.
nyak cou

Version.
Páris Francziaország fővárosa. — 0 már gyakran járt
Párisban. — Szeretnék (je voudrais) Párisba menni. —
Bátyám Párisból haza jött. — Budapesten szép utczák (rue)
és terek (tér place) vannak. — Sokan (beaucoup de monde)
jönnek a vidékről (province) Budapestre. — Vörösmarty M i­
hály Nyéken, Petőfi Sándor Kis-Kőrösön, Arany János Nagy-
Szalontán született. — Kossuth Lajos Magyarországból Török­
országba, onnan (de là) Angolországba és Amerikába ment;
végre (finalement) Olaszországban lakott és ott halt meg. —
Holnap Aradra utazom (voyager, aller). — Atyám tegnap
Sopronban volt, holnap Pozsonyban és Bécsben lesz. — Mit
mondanak a párisi újságok? — A budapesti egyetemen (uni­
versité) sok tanuló van. — A római történetet (histoire) az
iskolában tanultuk. — Zágrábban horvátul (croate) beszélnek.
Leczkéit mindig jól fogja megtanulni. — Levelet (lettre) fo ­
gok Írni szüleimnek.
Questionnaire.
Hol van a magyar királyi palota (palais)?
Mely városokban vannak egyetemek?
Hol van a Sorbonne?
Hol született Petőfi?
Petite grammaire hcmgroise. 4
50 Leçon 11.

Hol halt meg Arany (Budapest)?

Milyen újságot olvassz?
Milyen keztyűt vettél?
Hova utazol? Honnan jösz? etc.

Thème.
En France il y a (van) beaucoup de belles villes. — A
Paris il y a une Université et de nombreuses (számos) écoles
(singulier). — J ’irai bientôt en Hongrie; je resterai (maradni)
un an (egy évig) à Budapest; là (ott) j ’apprendrai le hongrois.
— A Budapest et à Kolozsvár il y a une Université. — Sza­
badka est au sud (délre) de Budapest (verbe à la fin: fek­
szik). — Les journaux de Vienne (adj.) sont des journaux
allemands (német), les journaux de Budapest (adj.) sont des
journaux hongrois. — Les théâtres (színház) parisiens sont
beaux. — L’opéra (opera) de Budapest (adj.) est grand. —
L ’élève écrira son devoir et apprendra sa leçon. — Il parlera
bientôt hongrois. — Mes parents ont habité Nagy-Várad,
bientôt ils habiteront la capitale. — Avez-vous (volt) déjà
été à Rom e? Je n’ ai pas encore été à Rome, mais j ’ai été
à Vienne.
Lecture.
Szülőföldem.1
Szülőföldem szép határa2
Meglátlak-e valahára3?
A hol4 állok, a hol megyek,
Mindenütt5 csak feléd6 nézek.7

Ha madár8 jön, tő le 9 kérdem10:

Virulsz-e11 m ég12 szülőföldem?
A zt13 kérdezem a felhőktől,
Azt a suttogó14 szellőktől.15

De azok16 nem vigasztalnak17

Bús18 szívemmel19 árván20 hagynak21;
Árván élek bús szívemmel,
Mint a fűszál22, m ely23 sziklán24 kel25.
1. terre natale, patrie. — 2. contins. — 3. jamais. — 4. par­
tout où. — 5. partout. — 6. vers toi. — 7. regarder. — 8. oiseau.
— 9. de lui, à lui. —- 10. demander. — 11. prospérer; forme inter­
rogative. — 12. encore. — 13. ceci. — 14. murmurer; participe
présent. — 15. vent. — 16. ceux-ci. — 17. consoler. — 18. triste.
— 19. cœur. — 20. árva orphelin, árván seul, isolé. — 21. laisser.
— 22. brin d’herbe. — 23. qui. — 24. rocher. — 25. pousse,
grandit.
 L’adjectif. 51

Kisded26 hajlék27, hol születtem,

Hej28, tőled 29 be távol30 estem31!
Távol estem mint a levél32,
Melyet elkap33 a forgószél34.
Kisfaludy Károly (1788— 1830).
26. synonyme de kis. — 27. demeure, abri. — 28. ex­
clamation; ah! — 29. de toi. — 30. loin. — 31. tomber. —
32. feuille. — 33. arracher. — 34. tourbillon de vent.

Douzième leçon.
L’ adjectif. — A melléknév.
1. L ’adjectif épithète ou qualificatif précède tou­
jours son nom et reste invariable. Ex. :
A szép könyv, a szép könyvek, a szép könyv-et, a szép
könyv-nek, a szép könyv-böl.
L ’adjectif attribut se place après le nom et s’accorde
avec lui en nombre. Ex.:
A tanulók szorgalmasak, a fiúk jók, a könyvek szépek.
2. L’adjectif peut prendre tous les suffixes, quand
il est employé seul, soit substantivement, soit lorsque
le nom est sous-entendu. Ex. :
a jó-nak, a jó-t, a szorgalmasak-nak, a gazdag-tói, a
szegény-hez.
Les suffixes s’ajoutent aux adjectifs d’après les
mêmes règles qu’aux noms. (Voy. pour le pluriel,
IIe et IIIe leçons, pour le complément direct IV e leçon.)
On observera, en outre, les remarques suivantes.
Pluriel: 1° Tous les adjectifs terminés par une
voyelle ne prennent pas uniformément -k. Ceux qui
sont terminés en -i, prennent -ek. Ex.:
régi ancien, règi-ek; budapesti, budapesti-ek.
Ceux qui sont terminés en -û et en -ü, prennent
tantôt -k, tantôt -ak, -ek. Ex.:
hosszú long, hosszú-k ou Jiosszu-ak; könnyű facile,
könnyü-k ou könnyű-ek.
2° Prennet -ak, les adjectifs renfermant une ou
plusieurs voyelles graves et terminés en s (as, os, os)
et en ékony; tous les comparatifs et superlatifs de ces
adjectifs. Ex.:
4*
52 Leçon 12.

magas-ak, hamis-ak faux, folyëkony-ak liquide, ujàbb-ak,

legmagasabbak.
Les autres adjectifs prennent -ok. Ex.:
fiatal-ok jeune, nagy-okf vastag-ok épais.
3° Prennent -ek} tous les adjectifs renfermant une
ou plusieurs voyelles moyennes, les comparatifs et les
superlatifs de ces adjectifs. Ex. :
meleg-ek chaud, beteg-ek malade, édesebb-ek plus doux.
Le suffixe -ok n’est pas employé pour les adjectifs.
Bem. bátor brave, fait bátrak; nehéz difficile, lourd,
nehez-ek; bo large, bov-ek.
Complément direct. 1° L’adjectif, employé seul, prend
-t, s’il est terminé par une voyelle. Ex.:
jó-ty lassú-t, lent, könnyü-t ( bö, forme bov-et).
Prennent également -t, les adjectifs terminés par
l, ly, j, n, ny, r, s, sz quand la consonne finale est pré­
cédée d’une voyelle. Ex.:
fiatal-t jeune, kevély-t orgueilleux, magyar4.
Bem. Les adjectifs terminés en -s peuvent prendre éga­
lement -at ou -et; ex.: hamis-t ou hamis-at faux, édes-t ou
édes-et doux.
2° Prennent -at, tous les comparatifs et superlatifs
des adjectifs renfermant des voyelles graves et les ad­
jectifs suivants:
alacsony bas, finom fin, gyors rapide, igaz vrai, lágy
mou, rossz mauvais, sovány maigre, száraz sec, új
neuf, víg gai.
Bem. bátor fait, bátra-t.
Les autres adjectifs prennent -ot.
3° Les adjectifs renfermant des voyelles moyennes
prennent en général -et {-öt s’ajoute rarement aux ad­
jectifs). Ex. :
beteg-ety meleg-et, szük-et étroit.
Bem. nehéz fait nehez-et; török turc, törököt.
3. Pour les autres suffixes on observera la règle
générale de l’harmonie vocalique. Ex.:
jó-nők, igaz-naky könnyü-nek, nehéz-nek.
Les suffixes -n, -an, -en ajoutés aux adjectifs for­
ment les adverbes. Ex.:
 L ’adjectif. 53

olcsó-n à bon marché, gyors-an rapidement, sebes-en

vivement, bdtr-an bravement.
Hem. L’adjectif kis petit, prend la forme kicsiny quand
il est attribut.
4. Les adjectifs mis en apposition précédent le
nom. Ex.:
Charlemagne Nagy Károly, Louis le Grand Nagy Lajos,
Charles le Chauve Kopasz Károly.
Vocabulaire,
Molnár meunier jó bon
pék boulanger rossz mauvais
takács tisserand bölcs sage
kalapos chapelier vén, öreg, ó vieux
mészáros boucher hü fidèle
asztalos menuisier vak aveugle
lakatos serrurier szűk étroit
kovács forgeron vad sauvage
órás horloger rest paresseux.
Version.
A rózsa szép virág. — A piros alma jóizü (savoureux).
— A rossz fiúk megverték a hű kutyát. — A szegény gyer­
mekeknek nincs szép ruhájuk. — Milyen könyveid vannak?
— Újak és szépek. — A szigorú tanitók megbüntetik a rest
tanulókat. — Nagy Sándor máczedóniai király volt. — Nagy
költők (poète) és tudósok (savant) éltek az ó-korban (anti­
quité). — Öreg ember nem mindig vén ember. — A régiek
(anciens) néha jó tanácsadók (conseiller). — Az ócska (vieux)
ruha nem ér (valoir) sokat. — A házban tágas szobák, mély
pinczék, nagy ajtók és tiszta konyhák vannak. — Milyen kést
akarsz? Éleset és hosszút. — Milyen tollat akarsz? Jót és
hegyeset. — Milyen virágot találunk (trouver) a kertben?
Fehéret, pirosat és kéket. — A szabók szép ruhákat, a var­
gák csinos (élégant) czipőket, az órások drága órákat készíte­
nek. — Vak Béla magyar király volt. — Bölcs Salamon
zsidó (juif) király volt. — Milyen asztalokat készít az aszta­
los? Ölesókat és drágákat, alacsonyakat és magasakat.

Questionnaire.
Ki szorgalmas? Kik szorgalmasak?
Ki bátor? Kik bátrak?
Mi hasznos? Mik hasznosak?
Mi mély? hegyes? kerek? alacsony? magas?
Milyen a kés? a toll? a papiros? a tábla? a kréta?
Milyenek az atyák? az anyák? a fiúk? a leányok? etc.
54 Leçon 13.

Thème.
Le chien est grand, le chat est petit. — Les chiens
sont grands, les chats sont petits. — Les bœufs sont lents.
— La vache et le cheval sont utiles. — Les cours sont spa­
cieuses. — Les puits sont profonds. — J ’aime la forêt verte
et le ciel bleu. — Les élèves appliqués apprennent beaucoup
(soJcat) à l’ école. — Les bons soldats obéissent à leur capi­
taine. — Les soldats (sont-ils) braves? — Les couteaux aigus
coupent bien (jól). — Les couteaux sont-ils aigus? Quel
cahier veux-tu? Le (cahier) neuf et propre. — On récom­
pense (megjutalmazzák) les bons, on punit (megbüntetik) les
méchants. — Chez qui es-tu allé (mentél) ? — Je suis allé
chez mon bon ami. — Les jeunes gens ne sont pas toujours
modestes (szerény). — Alexandre le Grand était un vaillant
général (hadvezér). — Charlemagne fut enterré (on enterra: te­
mették el, à la fin) à Aix-la-Chapelle (Achen) — Quelle chaise
veux-tu? la haute ou la basse. — Quelle fleur veux-tu? la
rouge ou la bleue? — Notre tailleur nous (nekünk) fait de
beaux vêtements: d’élégants gilets et des pantalons.

Treizième leçon*
La comparaison.
1. Le comparatif d égalité s’exprime par les mots
oly, olyan, ép oly, épen oly, szintoly (aussi) placés devant
l’adjectif; que se traduit par mint. Ex.:
Bátyám oly (ou olyanf ép oly etc.) nagy, mint te.
Mon frère est aussi grand que toi.
La négation s’exprime par nem placé devant oly. Ex. :
Az iskola nem oly nagy, mint a templom.
L’école n’est pas aussi grande que l’église.
2. On forme le comparatif de supériorité ou d’in­
fériorité en ajoutant au positif -bh, -abb, -ebb.
Prennent -bb les adjectifs terminés par une voyelle.
Ex.:
lassû-bb, egyszerü-bb (simple).
Les adjectifs terminés en -a et en -e allongent cette
voyelle dans la comparaison. Ex.:
drága cher, drágá-bb; fekete noir, feketé-bb.
Les adjectifs terminés par i, ú, ű peuvent prendre
également -abb ou -ebb. Ex. :
 La comparaison. 55

régi ancien, régi-bb ou régi-ebb ; szomorú triste, szo­

morúbb ou szomoru-abb ; sürü dense, sűrűbb ou
siirü-ebb.
Bem. M fidèle, forme liivebb.
Prennent -abb les adjectifs renfermant une ou
plusieurs voyelles graves; prennent -ebb les adjectifs
renfermant une ou plusieurs voyelles moyennes. Ex.:
vastag épais, vastag-abb; éles aigu, êles-ebb.
Les adjectifs terminés par s, sz, z peuvent former
leur comparatif en ajoutant un simple b. Ex.:
magas, magas-abb ou magas-b; édes, édes-ebb ou édes-b.
La seconde forme est plutôt employée en poésie.
Bem. Des deux formes de l’ adjectif petit, kis et kicsiny
la première seule prend les degrés de comparaison : kis-ebb.
Dans les adjectifs composés d’ un adjectif et d’un nom c’est
l'adjectif qui prend le suffixe ; ex. : jókedvű de bonne humeur,
jobbkedvü; nagylábú au grand pied, nagyobblábú.
3. Le superlatif est formé en faisant précéder le
comparatif du préfixe leg. Ex.:
magas, comp. magasabb, superl. legmagasabb,
éles, » élesebb, » legélesebb.
Pour renforcer le superlatif on se sert des formes
legeslegmagasabb, legeslegélesebb.
Bem. Les mots első premier, utolsó dernier, felső su­
périeur, alsó inférieur, peuvent être précédés de leg ; ex.: leg­
első le tout premier, legutolsó le tout dernier.
Le superlatif absolu s’exprime par les mots igen
très, nagyon très, szerfelett extraordinairement. Ex.:
igen szép très beau, nagyon gazdag fort riche etc.
4. Les adjectifs suivants forment leurs comparatif
et superlatif d’une façon irrégulière:
bátor brave bátrabb legbátrabb
bő large bővebb legbővebb
hosszú long hosszabb leghosszabb
ifjú jeune ifjabb legifjabb
jó bon jobb legjobb
könnyű facile könnyebb legkönnyebb
nagy grand nagyobb legnagyobb
sok beaucoup több legtöbb
szép beau szebb legszebb.
56 Leçon 13.

5. Le mot que qui suit le comparatif se traduit,

soit par mint, soit en ajoutant au second terme de la
comparaison le suffixe -nál, -nël. (Voy. VIIIe leçon, 8.)
Ex.:
Péter szorgalmasabb mint Pál ou bien Péter szorgal­
masabb Pálnál.
Pierre est plus appliqué que Paul.
6. Le comparatif est quelquefois suivi du suffixe
-ik quand on veut exprimer l’idée d’un choix entre
deux personnes ou deux choses. Ex.:
A szebbiket választottam.
J ’ai choisi (entre deux choses) la plus belle.
Péter és Pál szorgalmasak, de Pál a szorgalmasabbik.
Pierre et Paul sont appliqués, mais Paul est plus appliqué.
7. Plus . . . plus répété s’exprime par mennél (ou:
minél) . . . annál. Ex.:
Mennél nagyobb lesz, annál restebb.
Plus il devient grand, plus il est paresseux.
Mennél gazdagabb az ember, annál fösvényebb.
Plus on est riche, plus on est avare.

Vocabulaire.
Vásár marché czetlial baleine
vadállat animal sau­ erős fort
vage gyenge faible
oroszlán lion kegyetlen cruel
tigris tigre ravasz rusé
teve chameau gyors rapide
medve ours nagylelkű magnanime
farkas loup szelíd doux, appri­
róka renard voisé
majom singe mérges venimeux
sas aigle dühös furieux
kígyó serpent púpos bossu.

Version.
A ház magas. — Az iskola magasabb mint a ház. — A
templom a legmagasabb épület (bâtiment). — Pál szorgalmas,
Endre szorgalmasabb, Péter a legszorgalmasabb. — A könyvet
a legjobb fiúnak adom. — A legdrágább kincs (trésor) az
egészség (santé). — A kút mély, a folyam mélyebb. — A
leghosszabb napok nyáron (été) vannak,' a legrövidebbek télen
(hiver). — Konyhánk kisebb szobánknál.w— Nekem két bá­
tyám van: Péter az öregebbik, Pál a fiatalabbik. — Oszszel
 La comparaison. 57

(automne) a nappalok rövidebbek, az éjjelek hosszabbak lesz­

nek (deviennent). — A legszebb virág a rózsa. — A legjobb
gyümölcs (fruit) a szőllő. — Mennél régibb egy nyelv (langue)
annál egyszerűbb (simple). — A leány sokat tanul, de a fiú
még (encore) többet. — Nadrágom bővebb mint a tied. — Az
oroszlán erősebb mint a medve. — A róka a legravaszabb
állat. — A sas szebb mint a bagoly (hibou).

Questionnaire,
Mikor leghosszabbak a nappalok? az éjjelek?
Mi magasabb, a ház vagy a torony?
Melyik a legravaszabb állat?
Kinek feladata a legjobb?
Ki szigorúbb, az atya vagy az anya?
Ki szebb, Margit vagy Janka?
Hol találjuk a legszebb virágokat? a legjobb gyüm öl­
csöt? etc.
Thème.
Le jeune garçon est plus fort que la jeune fille. — La
ville est plus grande que le village (falu). — Paris est plus
grand et plus peuplé (népes) que Budapest. — La Hongrie
est plus fertile (termékeny) que l’Autriche. - - Vos maîtres
sont plus sévères que les nôtres. — Le lion est plus fort que
le tigre. — J’ai deux frères, l’un (az egyik) est plus appliqué
que l’autre (a másik). — La mer est plus profonde que les
fleuves. — En été les journées sont plus longues et les nuits
plus courtes. — Les meilleurs fruits (sing.) sont les poires et
les raisins (sing.). — L’ animal le plus fort est le lion ; le plus
rusé est le renard. — L ’Océanie est la plus petite partie du
monde. — Quel verre (pohár) cherches-tu? Je cherche le plus
petit. — Plus il devient (lesz) grand, plus il devient brave.
— Mes sœurs sont plus jeunes que mes frères. — Mon père
est plus âgé (öreg) que ma mère.

Lecture.
Az ősz.1
Közeledik2 az ősz. Napról napra3 későbben4 látjuk fel­
kelni5 a napot6. A nappalok7 mind8 rövidebbek, az éjjelek
mind hosszabbak lesznek. Nappal még j ó 9 m eleg10 van, de a
reggelek11, esték12 és éjszakák13 már nagyon hűvösek14. A
virágok, melyeknek15 gyönyörű16 illatja17 töltötte b e18 a nyári
1. automne. — 2. s’approcher. — J. de jour en jour. —
4. plus tard. — 5. se lever. — 6. soleil. — 7. jour. — 8. de plus
en plus. — 9. assez. — 10. chaud. — 11. matinée. — 12. soirée.
— 13. nuit. — 14. frais. — 15. dont. — 16. délicieux. — 17. par­
fum. — 18. remplir.
o8 Leçon 14.

levegőt19, hervadásnak indulnak20, elszáradnak21. A fák lom bja22

sárgul23 és lehull24 a földre.
Itt van a szedés25 ideje26. Oszszel szedjük le a piros al­
mákat és körtéket; egyéb27 gyümölcsök is most érnek m eg28,
mint a diók, mogyorók29, baraczkok és szilvák. A leszedett30
gyümölcsöt elrakjuk31 télire.
A v íg 32 szüret33 is itt van; megértek a szőlők. Most
készítik34 a hordókat35 és kádakat36 és örege-apraja37 kivonul38
a szőlőhegyekre39. A szorgalmas munkások40 a puttonokat41
és csöbröket42 szőlőfürtökkel43 töltik meg. A leszedett szőlő-
fürtöket kádban kinyomják44 és aztán sajtóban45 kisajtolják46.
Mennyi örömet47 szerez48 a szedés és szüret gyermekeknek és
nagyoknak !
A mezők és erdők némán49 és pusztán50 állanak. A ván­
dormadarak51 melegebb tájakra52 költöztek53; elhangzottak54
a víg dalok55 az erdőben. Csak néha-néha56 hallszik57 egy
varjú58 vagy holló59 károgása60. Itt-ott még egy földműves61
szántogatja62 a szántóföldeket63 és gabonát64 vet65 a jöv ő évre66.
19. air. — 20. se faner. — 21. se dessécher. — 22. feuillage.
— 23. jaunir. — 24. tomber. — 25. récolte. — 26. temps. —
27. d’autres. — 28. mûrir. — 29. noisette. — 30. récolté. —
81. mettre de côté. — 32. joyeux. — 33. vendange. — 34. faire,
fabriquer. — 35. tonneau. — 36. cuve. — 37. grands et petits.
— 38. s'en aller. — 39. vigne. — 40. ouvrier. — 41. hotte.
42. seille. — 43. grappe. — 44. fouler. — 45. pressoir. — 46. presser.
— 47. joie. — 48. procurer. — 49. muet (adverbe). — 50. désert.
— 51. oiseau de passage. — 52. contrée. — 53. aller. — 54. se
taire. — 55. chanson. — 56. de temps en temps. — 57. on entend.
— 58. corneille. — 59. corbeau. — 60. croassement. — 61. labou­
reur., — 62. labourer. — 63. terre. — 64. blé. — 65. semer. —
66. l’année prochaine.

Quatorzième leçon.
Les noms de nombre. — A számnév.
Les nombres cardinaux et leurs dérivés:
Nulla, zérus 0 kilencz 9
egy 1 tiz 10
kettő (két) 2 tizenegy 11
három 3 tizenkettő 12
négy 4 tizenhárom 13
öt 5 tizennégy 14
hat 6 tizenöt 15
hét 7 húsz 20
nyolcz .8 huszonegy 21
 Les noms de nombre. 59

huszonkettő 22 százötven 150

huszonhárom 23 kétszáz 200
huszonnégy 24 háromszáz 300
huszonöt 25 négyszáz 400
harmincz 30 ötszáz 500
harminczegy 31 ezer 1000
harminczkettö 32 ezerötszáz 1500
negyven 40 ezerkilenczszáz 1900
ötven 50 kétezer 2000
hatvan 60 háromezer 3000
hetven 70 tízezer 10.000
nyolezvan 80 százezer 100.000
kilenczven 90 kétszázezer 200.000
száz 100 nyolezszázezer 800.000
százegy 101 millió 1.000.000.
százkettő 102
1. A partir de onze les dixaines précèdent les unités
qui s’ajoutent sans conjonction (comme en français).
Tíz et húsz prennent les suffixes -en, -on avant
d’ajouter les unités; à partir de harmincz (30) les unités
s’ajoutent sans suffixe.
On dit toujours: ezerötszáz, mille cinq cents et
jamais quinze cents.
2. La forme héttő (2) est employée seule; devant un
nom on emploie két. Ex.:
Hány könyved van? Combien de livres as-tu?
Kettő (j’en ai) deux, két könyv deux livres.
3. Après les noms de nombre le substantif et le
verbe restent au singulier. Ex.:
Három tanuló trois élèves, tiz füzet dix cahiers.
4. Les noms de nombre qui précèdent les noms
restent invariables, comme les adjectifs épithètes; em­
ployés seuls, ils prennent tous les suffixes. Ex.:
Hánynak adtál kenyeret?
A combien de personnes as-tu donné du pain?
Háromnak à trois.
Hányat láttál? Combien en as-tu v u ?
Négyet láttam j ’en ai vu quatre.
jRem. Három (3) et ezer (1000) suppriment au com­
plément direct la seconde voyelle; ex.: hármat akarok j ’ en
veux trois, ezret láttam j ’en ai vu mille'.
Hét (7) perd l’accent; ex.: hetet vettem j ’en ai acheté sept.
60 Leçon 14.

5. En devant le millésime s’exprime par le suffixe

-ban, -ben. Ex.:
Arany János ezernyolczszáztizenhétben született.
Jean Arany naquit en 1817.
JDeák Ferencz 1876-ban halt meg.
François Deák mourut en 1876.
6. Le suffixe -n, -an, -en s’ajoute aux noms de
nombre quand ils sont accompagnés du verbe être. Ex. ;
Négyen vagyunk nous sommes quatre.
Hárman, öten, hatan, heten, ezren voltak.
Ils étaient 3, 5, 6, 7, 1000.
Tizen leszünk nous serons dix.
Bem. On dira, dans ce cas, ketten (2).
7. Il y a devant un nom de nombre accompagné
d’un mot indiquant le temps se traduit par előtt. Ex.:
Három év előtt il y a trois ans.
Négy hét előtt il y a quatre semaines.
Bem. Trois ans auparavant se traduit: három évvel
ezelőtt; après trois ans: három év után ou: három év múlva.
8. Pour indiquer l’âge, on emploie l’adjectif éves
ou esztendős (adjectifs dérivés des mots év, esztendő,
année). Ex.:
Hány éves (esztendős) vagy? Quel âge as-tu?
Tíz éves vagyok j ’ai dix ans.
Hány éves bátyád? Quel âge a ton frère?
Bátyám húsz éves mon frère a vingt ans.
9. Pour indiquer l’heure, on emploie le mot óra. Ex. :
Négy óra van il est quatre heures.
La préposition à se rend par le suffixe -kor. Ex. :
Öt órakor ou ötkor à cinq heures, hétkor à sept heures.
10. Le prix d’un objet s’exprime par le suffixe
-ért. Ex. :
Három koronáért vettem je Fai acheté pour 3 couronnes.
Bem. Mennyibe kerül? que vaut? que coûte? A könyv
hét frankba kerül le livre coûte 7 francs.
Quinze jours se traduit par: két hét (deux semaines).
11. On forme les nombres multiplicatifs avec les
nombres cardinaux en y ajoutant les suffixes -szor,
-szer, -szőr. Ex.:
 Les noms de nombre. 61

'Egyszer une fois, hétszer, háromszor, ötször, hatszor, ki-

lenczszer, tízszer, huzszor etc.
En ajoutant aux nombres cardinaux le suffixe fêle,
on forme des nombres qui indiquent l’espèce. Ex.:
Egyféle d’une espèce (sorte) háromféle, hatféle etc.
La forme adverbiale est:
Kétféleképen de deux façons, ötféleképen de cinq façons.
On dit:
Kettenkint, hármankint, négyenkint par deux, par trois,
par quatre ; egyszerű simple, kettős, kétszerit, kétszeres
double, hármas, háromszerü triple etc. Egyes un 1,
kettős un 2, hármas un 3, négyes un 4 etc.
Ces dernières formes indiquent aussi des monnaies:
Egy huszas une pièce de vingt (liards).
Egy ötvenes un billet de cinquante (florins, couronnes).
Egy százas, egy ezres un billet de 100, de 1000 (florins,
couronnes).
12. Les noms des mesures prennent le suffixe -nyi. Ex.:
Három méternyi magas 3 m. de haut.
Tíz lábnyi széles 10 pieds de large.
Vocabulaire.
Egyszeregy table de mul­ liter litre
tiplication gramm gramme
frank franc lakos habitant
korona couronne1 kerülni coûter
fillér liard fizetni payer
forint florin összeadni additionner
krajczár la 100e partie levonni soustraire
du florin szorozni multiplier
márka mark osztani diviser
tallér thaler meg et
font la livre körülbelül,vagy environ
tuczat douzaine kilóméter km.
pár paire már déjà
méter mètre óta depuis.
kiló kg. 1 H

1 Monnaie actuellement en cours = 1 fr. 05; une couronne

a 100 fillér; anciennement on comptait par florins (1 florin =
2 couronnes) et par krajczár (100 kr. = 1 florin).
62 Leçon 14.

Yersion.
A tanulónak tíz könyve, öt füzete és három tolla van.
— Hány könyve van Pálnak? Tizenhárom. — Tiz meg hét az
tizenhét. — Huszonöt meg nyolez az harminczhárom. — Negy­
venkettő meg kilencz az ötvenegy. — Nyolczból hármat, öt. —
A szoba négy méternyi hosszú és öt méternyi széles. — A ház­
nak öt emelete van. — Párisban két millió hétszázezer lakos
van. — Budapesten nyolezszázezer lakos van. — Nagyatyám
már nyolczvan éves. — Hányán voltatok (étiez-vous) az isko­
lában? Huszonötén. — Hány almát kivánsz? Hármat. —
Vörösmarty 1800-ban született; Petőfi 1823-ban. — Ferencz
József király 1848 óta uralkodik; 1867-ben koronázták meg
(couronner) magyar királynak. — Nyolez órakor megyünk az
iskolába és tizenegy órakor haza megyünk. — Már öt év óta
járok (aller) a gimnáziumba (college), — Könyvemet öt
koronáért vettem. — Mennyibe kerül a kenyér? Egy kiló
harminezöt fillér. — A tallér három márkát ér (valoir). —
Egy korona egy frank és öt centimes. — Szobám hónapon-
kint (par mois) negyven frankba kerül.

Questionnaire.
Mennyi 5 meg 7? 9 meg 8? 25 meg 30?
Mennyi marad (rester) tizenkilenczből, ha levonunk
nyolezat?
Mennyi ötször hat? 6 X 9 ?
Tizennégy osztva kettővel?
Hány éves vagy?
Hány éves nővéred?
Hány órakor kelsz fel?
Hány órakor kezdődik (commencer) az iskola? etc.

Thème.
9 et 8 font 17. — 17 et 8 font 25. — 40 — 18 = 22.
6 X 7 = 42. — 8 X 9 = 72. — 9 X 10 = 90. — La France
a 39 millions d’habitants, la Hongrie (en) a 19. — Ces (ez a)
dix livres coûtent 35 francs. — Quel âge as-tu? J’ ai 15 ans.
— Et ton frère aîné? Il (en) a 23. — Quel âge a ton
grand-père? Mon grand-père a 75 ans. — A quelle heure
est-il venu? Il est venu à six heures. — A quelle heure
irons-nous (menni à la fin) à l’école? A deux heures. — Il
y a trois ans (ôta) (que) je suis en France. — Il y a mille
ans (előtt) (que) les Hongrois sont venus ( jöttek à la fin) en
Europe. - - Joseph Eötvös naquit en 1813 et mourut en 1871.
— Il y a deux espèces de verbes (ige) en hongrois. — Nous
avons quatre espèces de pommes (sing.) dans notre jardin.
 Les noms de nombre. 63

Quinzième leçon.
Les noms de nombre. (Suite.)
Les nombres ordinaux et leurs dérivés:
az első le premier a harminczadik le 30"
a második le deuxième a harminczegyedik le 31"
a harmadik le 3e a harminczkettedik le 32"
a negyedik le 4e a negyvenedik le 40"
az ötödik le 5e az ötvenedik le 50"
a hatodik le 6e a hatvanadik le 60"
a hetedik le 7e a hetvenedik le 70"
a nyolczadik le 8e a nyolezvanadik le 80"
a kilenczedik le 9e a kilenczvenedik le 90"
a tizedik le 10e a századik le 100"
a tizenegyedik le 11e a százegyedik le 101"
a tizenkettedik le 12e a százkettedik le 102"
a tizenharmadik le 13e a százötienedik le 150"
a tizennegyedik le 14e a hétszázadik le 200"
a tizenötödik le 15e a háromszázadik le 300"
a huszadik le 20e a négyszázadik le 400*
a huszonegyedik le 21e az ezredik le 1000*
a huszonkettedik le 22e a kétezredik le 2000*
a huszonharmadik le 23e a százezredik le 100.000*
a huszonnegyedik le 24e a milliomodik le 1.000.000e
a huszonötödik le 25e az utolsó le dernier.
1. Les noms de nombre ordinaux prennent les
suffixes quand ils ne sont pas suivis d’un nom. Ex.:
A harmadikat láttam j ’ai vu le troisième, a negyediknek
au quatrième, a hatodiktól du sixième.
2. On emploie les noms de nombre ordinaux, con­
trairement au français, pour indiquer les dates et l’ordre
des rois, des empereurs.
La date s’exprime de la façon suivante:
Január hatodika le 6 janvier (sujet).
Január liatodikán le 6 janvier (circonstance).
Ma január tizediké van aujourd’hui nous sommes le
10 janvier.
Páris, január tizedikén Paris, le 10 janvier.
Le millésime précède la date. Ex.:
Budapest, ezerkilenczszázhétf május tizennegyedikén.
Budapest, le 14 mai 1907.
Cependant, en tête des lettres et à la fin des actes,
on trouve aussi l’ordre suivant : jour, mois, année, mais
64 Leçon 15.

Tordre grammaticalment correct est: année, mois,

jour. Ex.:
Budapest, 1882, X. 22, Budapest, le 22 octobre 1882.
Bem. -Eted fait eZseje (sujet) et elsején (circonstance).
A la question:
Hányadika van ma?
Quel quantième du mois sommes-nous?
On répondra:
Ma február elseje, tizediké, húszadika van.
Nous sommes aujourd’hui le premier, le 10, le 20 février.
Pour la succession des rois, des empereurs etc. on
met le nom de nombre ordinal avant le nom. Ex.:
Tizennegyedik Lajos Louis X IV .
Második Lipót Léopold II.
Le nombre ordinal suit, dans ce cas, les règles de
Tadjectif épithète.
3. Les fractions, à partir du nombre trois, sont
formées en retranchant la syllabe -ik des nombres
ordinaux. Ex. :
Egy harmad un tiers, három negyed trois quarts, három
ötöd 3/s, hét tized 7/io .
Bem. Század indique le siècle et la compagnie (soldats),
ezred le régiment.
Fél la demie, complément direct: felet. On dit: másod­
fél l 1/ 2 , harmadfél 2 1/», negyedfél 3 1/2 ; mais on peut dire
également: kettő és egy fél, 2 1/2» három és egy fél 31j2.
4. Avec les nombres ordinaux on forme les ad­
verbes suivants:
először premièrement, másodszor deuxièmement, har­
madszor, negyedszer, ötödször, tizedszer etc.
Bem. Il ne faut pas confondre : ötször cinq fois, avec
ötödször cinquièmement, hatszor avec hatodszor.

5. Manière d'indiquer Vheure.

Hány az óra? ou: Hány óra van? Quelle heure est-il?
Két óra, négy óra, hat óra il est 2 h., 4 h., 6 h.
Egy negyed kettőre 1 h */* (mot à mot: un quart sur
deux), egy negyed háromra 2 h. */* (mot à mot: un
quart sur trois), egy negyed tizre 9 h. */*•
Fél egy midi ou minuit V2> fél négy 3 h. ^ 2 , fél hét
6 h. 1j2 (le nombre ne prend pas de suffixe).
 Les noms nombre. 65

Három negyed ötre 5 h. moins le quart (mot à mot :

trois quarts sur cinq), három negyed tizenegyre 11 h.
moins le quart, etc.
Tiz perczczel mult tiz 10 h. 10 (mot à mot: dix passé
de dix minutes).
Tiz perez múlva tiz 1 0 b . moins 10 (mot à m ot: dans
dix minutes 10).
Bem. Pour indiquer le départ des trains ou des bateaux
on s’exprimera comme en français. Ex. :
A vonat tiz óra 50 perczkor indul le train part à 10 b. 50.
A hajó hét óra 25 perczkor érkezik.
Le bateau arrive à 2 b 25.
6. Les principaux noms de nombre indéfinis sont:
mind, minden tout, tous többféle de plusieurs sortes
egy sem pas un seul sokféle de beaucoup de sortes
eyy pár quelques uns sokszor souvent
többször plusieurs fois senki personne
néhány (compl. direct - at) quelques uns, adverbe: néhányon
több (compl. direct - et) plusieurs, adverbe: többen
a legtöbb la plupart
sok (compl. direct -at) beaucoup, adverbe: sokan
kevés (compl. direct keves-et) peu, adverbe: kevesen
elég (compl. direct eleg-et) assez, adverbe: elegen.

Vocabulaire.
Hó ou hónap mois kedd mardi
január janvier szerda mercredi
február février csütörtök jeudi
márczlus mars péntek vendredi
április avril szombat samedi
május mai vasárnap dimanche
június juin hét semaine
július juillet óra montre, heure
augusztus août késik retarde
szeptember septembre siet avance
október octobre év année
november novembre szökőév année bissex­
deczember décembre tile
évszak saison naptár calendrier
tavasz printemps karácsony Noël
nyár été újév le Jour de l’an
ősz automne husvét Pâques
tél biver pünkösd Pentecôte.
hétfő lundi
Petite grammaire hongroise. 5
66 Leçon 15.

Version.
Béla az első, Endre a negyedik, Pál a tizedik az osztály­
ban (classe). — Negyedik Béla 1235-től 1270-ig uralkodott.
— Első Mátyás 1458-tól 1490-ig uralkodott. — 1848 márczius
tizenötödike nevezetes (mémorable) nap a magyarok történe­
tében (histoire). — Mikor koronázták meg (couronner) Első
Ferencz József királyt? 1867, junius 8-án. — Hány óra
van? Fél t iz ; három negyed tizenkettőre; öt perez múlva
kilenez óra. — Mikor születtél? 1856, október 27-én. — Egy
negyed meg két negyed az három negyed. — Négy negyed
egy egész. — Karácsony deczember 25-én van. — Már má­
sodszor jött atyámhoz. — Minden ember halandó (mortel). —
Mindenki (tout le monde) jól tudja a leczkét. — Sok könyvet
vett (acheté). — Néhány hal (poisson) van a tóban — Kevés
pénzt kapott szüleitől; én még (encore) kevesebbet kaptam. —
Már elég almát ettél (mangé).

Questionnaire.
Hányadika van m a? Hányadika volt tegnap?
Hány órakor sétálsz (se promener)? Hány órakor dol­
gozol?
Mennyi 3 negyed meg 5 negyed?
Hány tized van egy egészben?
Mikor kezdődik (commence) a tavasz? a nyár? az ősz?
a tél? etc.
Thème.
Mon frère aîné est le troisième de sa classe. — Henri
est toujours le dernier. — Février est le second mois; il a
28 jours et dans une année bissextile 29. — Louis X IV a
régné de 1643 à 1715. — Napoléon III mourut en 1873. —
François Deák naquit le 17 octobre 1803. — Jean Arany
mourut le 22 octobre 1882. — A quelle heure est-il venu?
Il est venu à 2 heures à trois heures moins le quart; à
midi et demie. — A quel heure part le train? Le train part
à 9 heures 20. — 4/ô et 6/s font deux. — Le premier ja n ­
vier est le Jour de l’an. — Chaque (mindegyik) saison a
trois mois. — Tous les élèves ne travaillent pas à l’école. —
(Il y a) plus de pauvres que de riches (van, verbe à la fin).
— Combien de pommes as-tu mangé? J’en ai mangé trois.
— C’est (az) beaucoup. — J ’ai donné assez de livres à
l’ élève. — La plupart des maîtres sont sévères. — Il est
venu (pluriel) beaucoup de monde (sokan), mais il n’y avait
plus de place (hely).
 Le prénom. 67

Lecture.
A veréb1 és a ló.
V e r é b : Sok zabod2 van, jól is laktál3, ú g y 4 látom;
Nem adnál-e5 nekem is, jó barátom;
Egy-két-három szemecske6 nem sokat tesz7,
S neked ez még holnapra is elég lesz.8
L ó : Nem bánom hát9, jer közel10; a jászolban11
Számodra12 is, számomra is elég van.

A kis veréb oda13 repül s mindketten14

V ígan 15 esznek, vígan élnek békében.16

De jön a nyár, zsibong17 a sok lég y 18, dongó19;

Csípésöktől20 alig21 nyugbatik22 a ló.
Ám a veréb tudta23, mi a becsület24,
A lóról mind elfogdosta25 a legyet.
Gyulai Pál (né en 1826).
1. moineau. — 2. avoine. — 3. jó l lakni se rassasier. —
4. ainsi. — 5. ne voudrais-tu pas . . . — 6. grain. — 7. n’est pas
beaucoup. — 8. suffira. — 9. je veux bien. — 10. approcher. —
11. crèche, mangeoire. — 12. pour toi. — 13. là. — 14. tous deux.
— 15. gaîment. — 16. en paix. — 17. bourdonner. — 18. mouche.
— 19. bourdon. — 20. piqûre. — 21. à peine. — 22. se reposèr
(avec: pouvoir). — 23. savoir. — 24. savoir-vivre. — 25. prendre.

Seizième leçon.
Le pronom. — A névmás.
Pronoms personnels et réfléchis.
1. Les pronoms personnels sont:
Sujet: én, te, ő, mi, ti, oh.
Complément indirect (à qui?): nékem, néked, neki,
nekünk, nektek, nekik.
Complément direct: engem ou engemet, téged ou té­
gedet, öt ou ötét, minket ou bennünket, titeket ou benne­
teket, őket.
Forme de politesse : Sing. ön (sujet), önnek (compl.
indirect), önt (compl. direct); plur. önök, önöknek, önöket.
On trouve aussi les formes: Sing. kegyed (mot à
mot: votre grâce), kegyednek, kegyedet; plur. kegyetek,
kegyeteknek, kegyeteket.
5*
68 Leçon 16.

2. Le pronom personnel est rarement exprimé

quand il est sujet. Ex.:
Látom a tanulót je vois l’élève.
Nem lát engem il ne me voit pas.
On l’exprime: 1° Pour appuyer sur l’idée du pro­
nom. Ex.:
Én nem dolgozom moi, je ne travaille pas.
2° Quand il y a antithèse. Ex.:
Te nevetsz, én sírok toi, tu ris; moi, je pleure.
3° Quand on veut renforcer l’idée de possession.
(Voy. VIe leçon, 6.) Ex.:
Az én tollam ma plume, az ö háza sa maison.
4° Quand le pronom personnel est suivi d’un pro­
nom relatif. Ex. :
0, aki mindig szorgalmas volt.
Lui, qui a été toujours appliqué.
Én, aki az ön barátja vagyok moi, qui suis votre ami.
5° Quand le pronom est accompagné du mot is
aussi, ou sem non plus. Ex.:
Én is tanulom a leczkét moi aussi j ’apprends la leçon.
JÈn sem irok je n’écris pas non plus.
6° Dans les exclamations. Ex.:
Oh, én boldogtalan! Malheureux que je suis!
Oh, mi szegények! Pauvres que nous sommes!
3. Le pronom complément direct (singulier) est rare­
ment exprimé parce que la forme définie du verbe ren­
ferme le complément du pronom. Ex.:
kereted? l’aimes-tu? szeretem (sous entendu: öt) je l’ aime.
Bem. Sur les formes: szeretlek je t’aime, látlak je te
vois, várlak je t’attends (voy. IV e leçon, version).
Bem. Le pronom le employé au sens neutre, ne s’ ex­
prime pas; ex*: megmondom neki je (le) lui dis, megírtam neki
je (le) lui ai écrit.
4. Les pronoms personnels composés avec les
différents suffixes donnent les formes suivantes:
-ban, -ben: bennem, benned, benne, bennünk, bennetek, bennök
(en moi, en toi, etc.).
- ba, - be : belém, beléd, beléje ou belé, belénk, belétek, beléjök (en
moi etc., direction vers).
 Le pronom. 69

- ból, -bői : belőlem, belőled, belőle, belőlünk, belőletek, belölök

(de moi, hors de moi etc.).
-hoz, -liezy -hoz: hozzám, hozzád, hozzája ou hozzá, hozzánk,
hozzátok, hozzájok (chez, envers ou pour moi etc.).
-nál, -nèl: nálam, nálad, nála, nálunk, nálatok, (chez
moi etc.).
-n, -on, -en, -ön: rajtam, rajtad, rajta, rajtunk, rajtatok, raj­
tok (sur moi etc.).
-ra, re: reám ou rám, reád ou rád,, reája ou reá, rá, reánk
ou ránk, reálok ou rátok, reájók ou rájok (sur moi etc.,
direction vers).
-rőt, -röl : rólam, rólad, róla, rólunk, rólatok, rótok (de moi etc.).
-tói, - töl: tőlem, tőled, tőle, tőlünk, tőletek, tölök (de moi etc.
éloignement).
-val, -vei: velem, veled, vele, vélünk, veletek, velők (avec moi etc.).
-ért: értem ou érettem, érted ou éretted, érte ou érette, értünk
ou érettünk, értetek ou érettetek, értök ou érettök (pour
moi, à cause de moi etc.).
5. Le pronom réfléchi est maga qui prend les dési­
nences suivantes:
Sujet: magam, magad, maga, magunk, magatok,
magok ou maguk. Ex.:
Magam írok j ’écris moi-même.
Bem. Maga a aussi le sens de seul; ex. magam vagyok
je suis seul, magunk vagyunk nous sommes seuls.
Compl. indirect: magamnak, magadnak, magának,
magunknak, magatoknak, magoknak ou maguknak. Ex.:
Könyveket hozok magamnak je m’apporte des livres.
Magának árt il se nuit à lui-même.
Compl. direct: magamat, magadat, magát, etc. Ex.:
Magamat látom a tükörben je me vois dans la glace.
Magunkat látjuk a vízben nous nous voyons dans l’eau.
Ismerd meg magadat! Connais-toi toi même.
Bem. Le pronom maga a quelquefois le sens de propre;
ex. : magamnak könyve mon propre livre ; a könyv magamé ce
livre est ma propriété.
Bem. On trouve des formes renforcées de maga, comme:
enmagam ou ennenmagam moi-même, tenmagad ou tennenma-
gad, önmaga ou önnönmaga, minmagunk ou minnenmagunk,
tinmagatok ou tinnenmagatok, önmaguk ou önnönmaguk.
Bem. Másodmagammal moi avec un autre, harmadma-
gammal moi et deux autres, negyedmagammal moi et trois
autres etc.
70 Leçon 16.

Vocabulaire.
Hal poisson ezüst argent
csuka brochet vas fer
ponty carpe ólom plomb
pisztráng truite réz cuivre
rák écrevisse aczél acier
saláta salade háidog fer-blanc
retek radis higany mercure
káposzta choux sütni cuire
hah haricot főzni bouillir
répa rave találni trouver
lencse lentille tisztítani nettoyer
fém métal ismerni connaître
arany or köszönöm merci !

Version.
En irok, te olvassz. — Mi tanulunk, ti játsztok. — 0 is
énekel. — Mi is rajzolunk. — Oh, ti szerencsétlenek! — A
levélhordó (facteur) négy levelet (lettre) hozott neki. — Nekem
nem parancsolsz. — Nem nekünk hozott könyveket, hanem
nekik. — Ismer ő téged? Engem nem ismer, de ismeri
bátyámat. — Ismerd meg tenmagadat! mondotta (dire) a görög
bölcs. — Magam hozom a könyvet. — A könyvet magamnak
hozom. — Barátom tegnap meghűtötte magat (se refroidir).
— Anyám öltözete (vêtement) mindig egyszerű, olyan mint ő
maga. — Látjuk magunkat a tó vizének tükrében. — Én in­
kább (plutôt) a magam pénzét költőm (dépenser), mint másét.
— Magával hozta a könyvet? — Gyakran ártunk önmagunk­
nak. — Másodmagammal néztem meg (regarder) a kertet. —
Nézzétek meg magatokat a tükörben! — Maga csinálja fela­
datait? Mindig magam csinálom azokat (les). — Sok ember
csak magáról szeret beszélni. — Bátyám mindig szorgalmas
volt és most is az (il Vest encore). — Nem lesz tudós (savant)
belőle. — Barátom holnap hozzám jön. — Miért nem akart
veled játszani? Gyakran beszélünk rólad. — Szomorúan
(tristement) nézett reám. — Tanítónk nálunk volt.

Questionnaire.
Kit látsz? Kit ismersz? Kinek hozod a könyvet?
Ki lát bennünket? Mit ir ön? Mit Írnak önök?
Ki hozta önöknek a leveleket?
Magad sétálsz? Magadnak veszed (acheter) a könyvet?
Ki jött hozzátok? veletek?
Mi lett belőle? Ki nézett reá? etc.
 Pronoms démonstratifs. 71

Thème.
Moi, je travaille, toi, tu joues. — Toi, tu ris; lui, il
pleure. — Mon ami m’ apporte des livres et des cahiers. —
Le maître lui a donné un crayon. — Moi aussi, j ’ai appris
ma leçon. — Nous aussi, nous travaillons toute la journée. —
Lui, non plus n’est pas venu en classe. — Me vois-tu? Je ne
te vois pas, mais je vois ton frère. — Ma sœur ne vous trou­
vera pas (forme de pol.). — Nous rions, ils pleurent. — Ton
père se porte-t-il bien (jól érzi). — Merci, il se porte très
bien depuis hier. — Avez-vous apporté un livre avec vous?
L ’enfant a-t-il apporté ses cahiers avec lu i? (Ordre: pronom,
verbe, sujet, complém.) — Eegarde-toi dans la glace! Nous
nous sommes regardés dans le miroir de l’onde (hab). — Mon
père a parlé avec le roi lui-même. — Le colonel (ezredes)
lui-même a vanté (dicsérni) la bravoure (bátorság) des soldats.
— Pourquoi n’avez-vous pas parlé avec le jardinier lui-même?
— Pourquoi ne viens-tu pas chez moi? Mon frère viendra
chez toi. — Il est parti de chez moi. — Les enfants du voisin
jouent souvent avec moi. — N’as tu pas entendu parler de lui?
Pourquoi ne lui as-tu pas écrit? Je lui ai écrit, mais il n’a
pas répondu. — Ne t’approche pas (közeledni) de moi! — Il
lui ressemble (hasonlítani, avec -hoz, -liez). — Il se bat tou­
jours avec lui.

Dix-septième leçon.
Pronoms démonstratifs.
1. Les pronoms démonstratifs les plus usités sont:
ez a, ez az, az a, az az suivis du nom. Ex.:
Ez a könyv ce livre-ci, ez az ember cet homme-ci, az
a toll cette plume-là, az az asztal cette table-là.
2. Les pronoms ez, az qui précèdent l’article prennent
les suffixes du pluriel, du complément et, en général,
tous les suffixes de rapport. Quand le suffixe commence
par une consonne, le z final du pronom s’assimile. Ex.:
Ennek az embernek à cet homme, ennek a könyvnek
à ce livre, ezt az embert cet homme (compl. direct).
Pluriel: Ezek az emberek, azok az iskolák, ezeknek az
embereknek, azoknak az iskoláknak, ezeket a fiúkat,
azokat a leányokat.
Avec les suffixes: Ebben az iskolában dans cette école,
abba az iskolába dans cette école (direction), evvel a
bottai avec cette canne, erre a fára sur cet arbre,
72 Leçon 17.

ezen az asztalon sur cette table, ahhoz a tanítóhoz

chez ce maître, attól a háztól de cette maison (éloigne­
ment).
Pluriel: Azokból az iskolákból de ces écoles, ezekről a
fákról de ces arbres, etc.
3. En mettant devant les pronoms ez a(z), az a(z),
le mot ugyan, on forme les pronoms le même, la même,
les mêmes. Ex.:
Ugyanaz a tanító le même maître.
Ugyanannak a tanítónak au même maître.
Ugyanazt a fiút le même garçon (compl. direct).
Ugyanazok az iskolák les mêmes écoles.
Ugyanabból a faluból (való) (il est) du même village.
Ugyanarról a királyról (beszélünk) (nous parlons) du
même roi, etc.
4. On trouve encore les pronoms démonstratifs e,
ez, eme, emez, ama, amaz. Ex.:
E fiú ce garçon, ez iskola cette école; eme fiú, emez
iskola, ama ház, amaz erdő\ mais ces formessont rares.
Les formes ezen, azon (invariables) sont à éviter
quoiqu’on les trouve chez les meilleurs écrivains du
X IX e siècle. Les grammairiens ont démontré que ce
sont des formations récentes contraires au génie de la
langue. Il faut donc dire:
Ez a fiú (au lieu de: ezen fiú).
Ennek a fiúnak (au lieu de: ezen fiúnak).
Erről az emberről (au lieu de: ezen emberről).
Ugyanannak a tanítónak (au lieu de: ugyanazon taní­
tónak) etc.
C’est une tendance à la brièveté et à la concision
qui a créé ces formes, mais elles sont fausses.
5. On peut ranger parmi les démonstratifs: ily, ilyen,
oly, olyan, tel, telle, tels, telles. Les formes ily, oly,
restent invariables; ilyen, olyan quand ils sont employés
seuls prennent les suffixes. Ex.:
Ily ember, oly asszony, ily emberek, oly asszonyok;
ilyen fiú, ilyen fiúk; ilyennek à un tel, ilyentől d’un
tel etc.
Ilyen, olyan sont donc des adjectifs et suivent les
mêmes règles.
Bem. A milyen . . . olyan, tel . . . tel.
On trouve encore les formes suivantes: ïlyes, olyas,
efféle, afféle, tel, de telle sorte.
 Pronoms démonstratifs. 73

Vocabulaire.
Egészség santé huila cadavre
betegség maladie kórház hôpital
álom sommeil, rêve sir tombe
fejfájás mal de tête egészséges en bonne santé
láz fièvre gyógyítani guérir
orvos médecin meghűlni prendre froid
fogorvos dentiste köhögni tousser
seb blessure ápolni soigner
orvosság médicament eltemetni enterrer
gyógyszerész pharmacien jól bien.
hálál la mort
Version.
Ez a tanító jól tanít. — Az az iskola nagy. — Ez a
szék nem magas. — Ezek a könyvek drágák. — Azok a
keztyük szépek. — Mi nem játszunk ezekkel a fiúkkal. —
Ezek a tanulók ugyanabból a könyvből tanulnak, mint (que)
mi. — Ezek a leányok nagyon szeretik egymást (Vune Vautre).
— Abból a házból jövök. — Abba a házba megyek. — Arról
a fáról esett le (tomber) a fiú. — Ugyanabban a betegségben
szenved. — Ugyanaz az orvos jár (venir) hozzánk, mint hoz­
zátok. — E férfiú nagy szolgálatokat (service) tett a hazának
(patrie). — A milyen az úr, olyan a szolga. — A milyen a
munka (travail), olyan az aratás (moisson). — A milyen a
kérdés (question), olyan a felelet (réponse). — Ily állatokkal
nem jó játszani. — Nem láttam soha (jamais) ilyen nagy
házat. — Ilyenek a fiúk! — Oly embertől hallottam, a ki
(qui) soha sem hazudik (mentir). — Ebből a fiúból nem
lesz orvos.
Questionnaire.
Kié ez az irón? ez a toll? ez a könyv? ez a kabát?
ez a kalap?
Ki vesztette el (perdre) ezt a kést? ezt a keztyüt? ezt
a zsebkendőt (mouchoir) ?
Mi van ebben a szobában?
Ugyanabba az iskolába jársz-e, mint ő ? etc.
Thème.
Ce garçon apprend bien ses leçons et fait bien ses de­
voirs. — Dans cette ville il y a de hautes maisons et de
belles églises. — Ecris sur ce tableau! — J ’ai deux livres;
veux-tu celui-ci ou celui-là? — Nos voisins demeurent dans
cette maison-ci. — Le cordonnier a apporté ces bottines. —
Nous avons le même maître; nous lisons dans lemérne livre.
— Fais2 -tu tes3 devoirs toii -même ? — Nous faisons les mêmes
devoirs. — Dans mon pays on trouve les mêmes métaux que
74 Leçon IS.

dans celui-ci. — J’ai reçu les mêmes livres que mon ami. —
Je n’ ai jamais vu une telle blessure. — Nous avons confiance
( bizni) dans ce médecin. — Mon père souffre de la même
maladie que le tien.
Lecture.
Egerecske.1
«Te kis egér, mit csinálsz o tt2,
Hova viszed3 azt a czukrot4?»
«Hadd5 vigyem el6, kérlek7 szépen,
Négy fiacskám8 vagyon9 nékem,
ü g y sírnak10, rínak11 szegények,
Igen nagyon ehetnének12.»
A jó asszony jót nevetett13.
«Nem bánom14 hát, elviheted;
Én is épen15 gyermekimnek
A reggelit16 készítem meg.»
A gyermekek reggeliznek17,
Kis egérkék sem éheznek18.
Gyulai Pál.
1. petite souris. — 2. là-bas. — 3. portes-tu. — 4. sucre. —
b. permets que. — 6. emporter. — 7. prier. — 8. petits enfants. —
9. pour van. — 10. pleurer. — 11. pleurer. — 12. ils voudraient
manger. — 13. rire. — 14. regretter, ici: je veux bien. - - 15. juste­
ment. — 16. déjeûner (du matin). — 17. dejeûner (verbe). —
18. avoir faim.

Dix-huitième leçon.
Pronoms interrogatifs et relatifs.
1. Les pronoms interrogatifs sont:
ki ? qui? pour les personne; mi? que? pour les choses;
mely? quel? milyen? quel, quelle espèce? melyik?
lequel? (de deux ou de plusieurs); minő? quelle
qualité? mekkora? quelle grandeur (grosseur)? hogy?
hogyan? comment? miképen? de quelle façon? hol?
où (repos); hova? ou hová? où (direction); honnan?
d’où? mikor? quand? merre? dans quelle direction?
Bem. Au lieu de ki? mi? on trouve aussi kicsoda?
micsoda ?
2. K i, mi, mély, milyen, melyik, minő, prennent les
suffixes ; les autres restent invariables. Ex. :
Ki ír ? Qui écrit ?
Kinek adod ezt a könyvet? A qui donnes-tu ce livre?
 Pronoms interrogatifs et relatifs. 75

Kié ez a könyv? A qui est ce livre?

Kit látsz? Qui vois-tu?
Kitói félsz? De qui as-tu peur?
Kik Írtak? Qui a écrit?
Kicsoda ez az ember? Qui est cet homme?
Mi van ott? Qu’est-ce qu’il y a là?
Mit akarsz? Que veux-tu?
Mitől félsz? De quoi as-tu peur?
Micsoda játék ez? Quel jeu est-ce?
Mely városból való? De quelle ville est-il?
Milyen bort akarsz inni? Quelle espèce d ev in veux-tu
boire?
Milyen könyvet olvassz? Quel (genre de) livre lis-tu?
Két késem van j ’ai deux couteaux.
Melyik tetszik? Lequel te plaît?
Melyiket akarod? Lequel veux-tu?
Minő szoba ez? Quelle chambre est-ce?
Mekkora ez a tábla ? Quelle est la grandeur de ce tableau?
Hogy (ou hogyan) viselte magát ? Comment s’ est-il conduit ?
Miképen írsz? De quelle façon écris-tu?
Hol van az ablak? Où. est la fenêtre?
Hova ment a fiú? Où est allé le garçon?
Honnan jön atyád? D ’où vient ton père?
Mikor kelsz fel? Quand te lèves-tu?
Merre fekszik Budapest ? Dans quelle direction est
Budapest?
Bem. Minő et mekkora sont souvent employés dans
l’exclamation; ex.: minő ember! quel homme! mekkora állat!
quel (grand) animal!
Milyen suivi de l’article signifie : comment ; ex. : milyen
a kés? comment est le couteau? — Dans l’ exclamation, il
signifie: comme; ex.: milyen szép ez a kalap! comme ce cha­
peau est beau!
Mi peut prendre les suffixes possessifs; ex.: mi-m van
nekem? qu’ai-je? mi-d van neked? qu’ as-tu? mi-je van neki?
qu’ a-t-il? mi-nk van nekünk? qu’avons-nous? mi-tek van nek­
tek? qu’ avez-vous? mi-jök van nekik? qu’ont-ils? Mais ces
suffixes ne sont pas indispensables.
On trouve aussi: ki-je van? qui a-t-il (pour lui)?
3. Les pronoms relatifs sont formés des pronom
interrogatifs en les faisant précéder de l’article a; a ki,
a mi, a mely, a milyen etc. On emploie a ki pour les
personnes, a mély pour les choses. Ex.:
A tanuló, a ki jól ir l ’élève qui écrit bien.
A fiú, a kit látsz le garçon que tu vois.
76 Leçon 18.

A tanulók, a kik szorgalmasak les élèves qui sont

appliqués.
A fiúk, a kiket szeretünk les garçons que nous aimons.
Az iskola, a mely nagy l’école qui est grande.
A szobák, a melyek nagyok les chambres qui sont grandes.
Az iskolák, a melyeket látok les écoles que je vois etc.
A mi sign ifie: ce que. E x .:
Megértetted, a mit olvastál? As-tu compris ce que tu as lu ?
A u p ron om in terrog a tif mikor? corresp on d a mikor,
à hol? corresp on d a hol, à hogy, a hogy etc. E x .:
Mikor tanult magyarul? Quand a-t-il appris le hongrois?
A mikor Budapesten volt lorsqu’il était à Budapest.
Hol volt? Où était-il?
Ott, a hol ön tegnap volt là où vous étiez hier.
Vocabulaire.
Utazás voyage hajó bateau
utazó voyageur gőzhajó bateau à va­
vasút chemin de fer peur
állomás station kormányos pilote
pályaudvar gare evező rame
vonat train árbocz mât
jegy billet vitorla la voile
poggyász bagage vitorlázni faire voile
váróterem salle d’attente hajózni naviguer
bemenet entrée evezni ramer
kimenet sortie utazni voyager.

Version.
Ki van az iskolában ? Ki irta ezt a levelet ? Kinek adod
a könyvet? Kinek szolgál (servir) a katona? Kit látsz? Ba­
rátomat látom. — Kitől kaptad ezt a gyűrűt (anneau) ?
Nagyatyám adta. — Mi van a padláson? Széna (foin) és
szalma (paille). — Mi van a földben? A földben arany, ezüst,
vas és kőszén (charbon) van. — Mit Írsz? Feladatomat irom.
— Két könyvem van ; melyiket akarod ? Milyen az orosz­
lán? Az oroszlán bátor és erős. — Minő betegségben szen­
ved? Köszvényben (goutte) szenved. — Mekkora darab (mor­
ceau) kenyér kell? Akkora, mint a mekkorát Jánosnak ad­
tál. — Hogy érzi magát? Köszönöm, jól; jobban (mieux)
mint tegnap. — Hol foly a Tisza? Hova szakad (se jette)
a Duna? Merre fekszik Bécs? Páristól keletre. — A fiú, a
kit a tanító megbüntetett, rosszul (mai) viselte magát (se
conduire). — A koldus (mendiant), a kinek anyám oly gyak­
ran alamizsnát (aumône) adott, meghalt. — A torony (tour)
 Pronoms indéfinis. 77

a melynek1 kakasa (coq) érczből van, a legmagasabb a vidé­

ken (contrée), — A katonákat, a kik bátran barczolnak, m eg­
jutalmazzák (récompenser). — Mennyi könyvet vettél? Annyit,
a mennyire szükségem (besoin) volt. — Megtaláltad a füzetet,
a melyet oly soká kerestél?

Questionnaire.
Hol fekszik Debreczen?
Melyik város nagyobb, Budapest vagy Kolozsvár?
Melyik tó mélyebb, a Balaton vagy a Fertő?
Honnan jösz? Hol születtél? Hol laknak szüleid?
Ki szorgalmas? Ki rest? etc.

Thème.
Qui va (megy) à l’école? Qui es-tu? Je suis le frère
de votre ami. — Quel (kicsoda) est cet homme? Qui avez-
vous vu? A qui avez-vous donné ce crayon. — A qui appar­
tient (kié) cette maison? — Que voulez-vous? — Qu’est-ce que
vous écrivez? J’écris une lettre à mon père. — J ’ai deux
livres; lequel veux-tu lire? — Que cette ville est belle! ( Milyen,
suivi de l’adjectif.) — De quoi as-tu peur? — Les enfants qui
travaillent bien, sont récompensés. — Les maisons que tu
vois là-bas (ott), sont à notre voisin. — Les jardins dans
lesquels (nous nous) promenons (sétálni) sont grands et beaux.
— D ’où vient-il? Il vient de Budapest. — Comment écrit-il?
Il écrit mal. — Comment se porte-t-il? Il se porte mieux.

Dix-neuvième leçon.
Pronoms indéfinis.
1. La plupart des pronoms indéfinis sont composé
avec vala-, akár- ou sem-. Les plus usités sont:
Valaki quelqu’un, valami quelque chose, valahol quel­
que part (repos); valahova quelque part (direction),
valahonnan de quelque part, valamerre dans une
direction quelconque, valamikor á un moment quel­
conque. — akárki qui que ce soit, akármi quoi que
ce soit, akárhol où que ce soit, akárhova, akárhonnan
d’où que ce soit etc. — senki personne, semmi ne
. . . rien, sehol nulle part, sehova nulle part (di­
rection), sehonnan de nulle part, semerre dans au­
cune direction, semmikor à aucun moment etc.

1 dont, avec la suppression de l’article en hongrois.

78 Leçon 19.

Bem. Les pronoms composés avec sem doivent être

suivis d’une seconde négation (soit nem, soit sem). Ex. :
Valaki jött quelqu’un est venu.
Akárki jött quiconque est venu.
Senki sem (ou nem) jött personne n’est venu.
Valamit irt il a écrit quelque chose.
Akármit irt quoiqu’ il ait écrit.
Semmit sem (ou nem irt) il n’a rien écrit.
Bem. La négation qui accompagne les pronoms com­
posés avec sem peut précéder le pronom, mais dans ce cas il
faut employer toujours nem. Ex.:
Nem jött senki personne n ’est venu.
Sem précédant le pronom signifie : non plus. Ex. :
Én sem Írtam semmit je n’ ai rien écrit non plus.
0 sem látott senkit il n’a vu personne non plus.
(Sur sem avec le pronom personnel, voy. X V Ie leçon, 2. 5°.)
Bem. 0 sehol sincs il n’est nulle part (sincs remplace:
sem van)j ö sincs sehol (il n’est nulle part non plus).
Bem. On trouve aussi les formes kisem, compl. direct
kitsem, misem, compl. direct mitsem, au lieu de senki,
semmi. Ex. :
Kitsem láttam je n’ai vu personne.
Mitsem tud a dologról il ne sait rien de l’affaire.
2. Autres pronoms indéfinis:
az egyik l’un, a másik l’autre, kiki ou mindenki chacun,
egymás l’un l ’autre, valamennyi tous ensemble, mind­
nyájan tous, mindnyájunk nous tous, mindnyájatok
vous tous, mindnyájok ou mindnyájuk eux tous,
minden tout, tous.
Bem. Après mindnyájan le verbe se met au pluriel. Ex. :
Mindnyájan dolgozunk nous travaillons tous.
Mindnyájunk tudja ezt nous le savons tous.
Mindnyájok érti ezt ils le comprennent tous.
Minden ember halandó tous les hommes sont mortels.
Mindent lát il voit tout.
Bem. Tout dans le sens de: entier se dit: egész. Ex.:
Az egész város toute la ville.
Az egész nap toute la journée.
Au lieu de: minden ember, on trouve aussi: az emberek
mind.
3. Le pronom on n’a pas d’équivalent en hongrois.
On se sert:
 Pronoms indéfinis. 79*

1° Le plus souvent, de la 3e personne du pluriel. Ex. :

Ebben a családban sokat dolgoznak.
On travaille beaucoup dans cette famille.
Itt magyarul beszélnek ici on parle hongrois.
2° Du mot: az ember (l’homme). Ex.:
Az ember nem gondol mindenre on ne pense pas à tout*
Gyakran csalódik az ember on se trompe souvent.
3° De la 2e personne du singulier (dans certaines
locutions). Ex. :
Azt hinnéd, hogy a város kihalt.
On dirait (tu croirais) que la ville est morte.
4° De la première personne du pluriel. Ex.:
Ma nem megyünk ki on ne sort pas aujourd’ hui.
Tegnap nem dolgoztunk on n’a pas travaillé hier.
5° De l’infinitif. Ex.:
A szerelemmel nem jó játszani.
On ne badine pas avec l’ amour (mot à m ot: il n’est
pas bon de badiner avec l’amour).

4. Remarques sur la forme indéfinie et la forme définie

du verbe avec les pronoms.
La règle générale sur l’emploi de la forme indéfinie
ou définie du verbe (voy. IV e leçon, 11) subit les modi­
fications suivantes quand le complément direct est un
pronom.
1° Avec les pronoms personnels de la 3e personne,
singulier et pluriel, avec les formes de politesse, avec
les pronoms réfléchis (toutes les personnes) on emploiera
la forme définie du verbe. Ex.:
Öt látom je le vois, őket látom je les vois, önt látja il
vous voit, önöket látja il vous (plur.) voit, magamat
látom je me vois.
Mais on dira:
Engem lát il me voit, minket lát il nous voit.
2° Avec les pronoms possessifs ou avec les sub­
stantifs munis de suffixes possessifs, même s’ils ne sont
pas précédés de l’article, on emploiera la forme définie
du verbe. Ex. :
Feladatát irja il écrit son devoir.
Bátyámat szeretem j ’aime mon frère.
Övéit szereti il aime les siens.
80 Leçon 19.

3° Avec tous les pronoms démonstratifs, suivis ou

non d’un substantif, on emploiera la forme définie du
Terbe. Ex. :
Ezt látja il voit ceci.
Ezt a könyvet látom je vois ce livre.
Azt akarja il veut cela.
Ugyanazt az almát akarja il veut la même pomme.
Rem. Les pronoms correspondant à tel, telle etc. (voy.
X V I I e leçon, 5) demandent la forme indéfinie du verbe. Ex. :
Ily embereket nem tisztelek je n’estime pas de tels hommes.
4° Avec les pronoms interrogatifs et relatifs on
«emploiera la forme indéfinie du verbe. Ex.:
Kit vársz? Qui attends-tu?
A kit várok, nem jött el celui que j ’ attends, n’ est pas venu.
Mit akarsz? Que veux-tu?
Milyen könyvet olvassz? Quel livre lis-tu?
A tanulót akit a tanító dicsér l ’élève que le maître loue.
Rem. Le pronom melyik (lequel) demande la forme dé­
finie du verbe. E x.:
Melyik tanulót dicséri a tanító? Quel élève loue le maître?
5° Parmi les pronoms indéfinis: valamennyi, mind,
mindnyájatok, mindnyájok, az egyik, a másik et egymás
demandent la forme définie du verbe, tous les autres la
forme indéfinie. Ex. :
Valamennyit látom je les vois tous.
Mind ismerem je les connais tous; mais on dira:
Mindent látok je vois tout.
Mindnyáijokat szereti il les aime tous.
Az egyiket szeretem; a másikat tisztelem j ’ aime l’un et
j ’ estime l’ autre.
Egymást szeretik ils s’ aiment l’un l ’autre.
Par contre on dira:
Valakit látok je vois quelqu’un.
Valamit akar il veut quelque chose.
Akármit mond quoiqu’il en dise.
Senkit sem látok je ne vois personne.
Mindenkit látok je vois chacun.
Rem. Les propositions subordonnées étant considérées
comme compl. direct, le verbe qui les précède prend la forme
définie.
 Pronoms indéfinis. 81

Vocabulaire.
Színház théâtre tapsolni applaudir
színpad scène előadni représenter
függöny rideau sírni pleurer
színész acteur nevetni rire
színésznő actrice mulatni s’amuser
darab pièce megnézni voir, assister à
előadás représentation megbukni tom ber (une
szerep rôle pièce)
felvonás acte hősies héroïque
szín scène szomorú triste
szomorújáték tragédie víg gai
vígjáték comédie megható émouvant.
siker succès

Version.
Az iskolában nem csevegnek (bavarder). — Az utczán
(rue) verekednek. — Ebben a színházban jól játszanak. — A
jó színészeket megtapsolják. — A vígjátékban nevetnek. —
Gyakran sír az ember a színházban. — Az hinné az ember,
hogy beteg. — Nem jó a tűzzel (feu) játszani. — Valamit
mondott, de nem értettem (comprendre). — Akármikor jön,
mindig szívesen (avec plaisir) látjuk. — Valaki kopog (frapper
à la porte). — Valami zajt (bruit) hallok. — Senki sem ját­
szik vele. — Ez az ember senkinek sem árt (nuire). — Nem
mondott semmit. — Én sem mondottam semmit. — Mind;
nyájan tudjuk (savoir), hogy a íöld forog (tourner). — O
mindent lát, mindent hall. — Mindnyájunkat szeret. — Mind­
nyáját szívesen fogadta (recevoir). — Soha sem láttam ilyen
embert. — Akárhol keresed (chercher), nem találod. — Minden
szorgalmas fiú szeret tanulni. — Akárkivel beszéltek, beszél­
jetek hangosan (à haute voix). — Én egyiket sem szeretem.
— Az egyik szép, a másik csúnya (laid).

Questionnaire.
Mikor jönnek mindnyájan?
Mindnyáját látod?
Mindent látsz? Mindent bevallott (avouer)?
Sehol sincs?
Hol nevetnek? Hol sírnak? Hol játszanak ?
Mivel nem jó játszani? etc.
Thème.
On s’amuse bien dans ce théâtre. — On rit beaucoup
dans cette pièce. — Cet acteur a joué le rôle du Cid, cette
actrice a joué le rôle de Chimène. — Quand (ha) on va au
Petite grammaire hongroise. 0
82 Leçon 19.

théâtre, on s’ amuse. — On (y) voit de belles pièces. — On

ne sait jamais tout. — Quelqu’un est venu; il a laissé (hagyni)
une lettre. — Personne ne sait sa leçon. — Personne n’ a fait
son devoir. — Ecris-tu (megírni) ta lettre? Je ne l’ écris pas.
— Ni moi non plus. — Ton voisin n’est pas venu non plus.
— Ni moi, ni toi, (nous) ne savons chanter. — Tous les
soldats ne sont pas braves. — Tous les rois ne sont pas
heureux (boldog). — Je le vois tous les jours. — Tout bon
élève aime ses maîtres. — Ils s’ aiment les uns les autres
(egymást). — Il les a tous vus. — Il travaille toute la journée.
— Je n’ ai jamais vu un tel élève.

Lecture.
Mese1 a jávorfáról.2
V olt egyszer egy király, annak volt három leánya. A
király kiküldte3 a három leányt az erdőbe4, epret szedni5.
Azt mondta nekik: «A ki leghamarább6 tele szedi7 a kosarát,
annak új ruhát veszek.»
A legkisebbik leghamarább tele szedte a kosarát. Erre
megharagudott8 a két idősebbik. Azt mondták magukban:
«Csaljuk be9 a sötét10 erdőbe, hadd11 tépjék szét12 a far­
kasok18!»
Úgy is lett14; a kis király leányt becsalták a sötét erdőbe
s ott a farkasok széttépték. A csontjait15 azután elásták16 egy
vén jávorfa tövébe17.
A jávorfa tövéből másnap18 szép ifjú hajtás19 nőtt k i20.
Arra ment reggel a kis pásztorfiú21. Levágta22 a hajtást és
furulyát23 csinált belőle. A mint a juhokat24 hazafelé25 haj­
totta26, belefújt27 a furulyába, hát28 a furulya azt mondta:
«Fújjad, fújjad pásztorfiú!
Én is voltam királylányka,
Királylányból jávorfácska,
Jávorfából furulyácska.»
Ezt meghallotta a király. Elkérte29 a pásztorfiútól a
furulyát. Belefújt ő is, hát a furulya azt mondta:
«Fújjad, fújjad édes atyám!
Én is voltam királylányka,
1. Conte. — 2. érable; jávorfácska est le diminutif. — 3. en
voyer. — 4. forêt. — 5. cueillir. — 6. rapide. — 7. remplir (en
cueillant). — 8. se fâcher. — 9. attirer (avec ruse). — 10. sombre.
— 11. impératif du verbe hagyni laisser; se traduit par que. —
12. déchirer. — 13. loup. — 14. elles firent ainsi. — 15. ossements.
— 16. enfouir. — 17. pied (de l’arbre). — 18. le lendemain. —
19. pousse. — 20. sortir. — 21. berger. — 22. couper. — 23. cha­
lumeau. — 24. brebis. — 25. vers la maison. — 26. mener. —
27. souffler. — 28. et alors. — 29. demander.
 Le verbe. 83

Királylányból jávorfácska,
Jávorfából furulyácska.»
A király most odaadta30 az idősebbik leányának is a
furulyát. A mint az egyik belefújt, a furulya azt mondta:
«Fújjad, fújjad én gyilkosom31!
En is voltam királylányka,
Királylányból jávorfácska,
Jávorfából furulyácska. »
A legidősebbik király leány legutoljára32 fújta meg a
furulyát. A furulya neki is csak azt mondta: «Fújjad, fújjad
én gyilkosom !»
Erre megijedt33 a gonosz34 leány és odavágta35 a furulyát
az ajtóhoz. A furulya szétrepédt36. Hát egyszerre csak
kiugrott37 belőle a kis királyleány!
Az öreg király nagyon megörült38. Kis leányát maga
mellé ültette39, a két rossz testvért pedig örökre40 elkergette41
a szeme elől42.
Népmese43.
30. donner. — 31. meurtrier. — 32. la dernière. — 33. s'ef­
frayer. — 34. méchant. — 35. frapper contre. — 36. se briser. —
37. sauter. — 38. se réjouir. — 39. faire asseoir. — 40. pour toujours.
— 41. chasser. — 42. devant. — 43. conte populaire.

Vingtième leçon.
Le verbe. — Az ige.
1. Tous les verbes hongrois sont terminés, à l’in­
finitif, en ni. Ex. : vár-ni attendre, lak-ni habiter. (Voy.
IV e leçon, 9.) Ils se divisent en deux catégories :
1° Ceux dont la troisième personne du singulier de l’in­
dicatif présent est semblable au radical. Ex.: vár il
attend, tanul il apprend. 2° Ceux qui ajoutent à la
3e personne du singulier de l’indicatif présent la syllabe
ik. On appelle ces derniers les verbes en ik (ikes igék).
Bem. Les dictionnaires donnent toujours la 3e personne
du singulier de Vindicatif présent pour indiquer la différence
entre les deux catégories.
2. On distingue trois modes: l’indicatif, le subjonc­
tif et l’impératif; six temps: le présent, l’imparfait, le
parfait indéfini, le plus-que-parfait, le futur et le futur
antérieur. Au subjonctif, il y a quatre temps: le pré­
sent, l’imparfait, le parfait indéfini et le plus-que-parfait.
6*
84 Leçon 20.

L ’imparfait et le plus-que-parfait du subjonctif corres­

pondent aux conditionnels présent et passé français.
Il y a trois participes: présent, passé et futur; il
y a deux formes pour le gérondif.
Bem. Des six temps de l’indicatif trois seulement sont
d’un usage courant ; le présent, le parfait indéfini et le futur.
Les autres temps sont rarement employés dans la conver­
sation; on les trouve surtout en poésie ou dans la prose bi­
blique ou oratoire. Il en est de même pour le parfait indé­
fini du subjonctif.
3. Les deux catégories de verbes, s’ils sont tran­
sitifs, ont deux formes dans tous les temps de l’indi­
catif, du subjonctif et de l’impératif: la forme indéfinie
et la forme définie. Cette dernière est la même pour
les deux catégories. Pour l’emploi de la forme définie
voy. IV e leçon, 11 et X IX e leçon, 4.

Tableau des trois temps principaux de l'indicatif.

C o n ju g a iso n in d éfin ie.
Présent.
tanul-ok j ’apprends \ver-ek je frappe tör-ök je brise etc.
» -sz etc. » -sz » -sz
» » »
» -unk » -ünk » -ünk
» -tok » -tek » -tök
» - nak » -nek » -nek.

Parfait indéfini.
tanul-t-am j’ai appris ver-t-em j ’ai frappé tör-t-em j’ ai brisé
» -t-âl etc. » -t-êl etc. » -t-él etc.
» -t » -t » -1
» -t-unk » -t-ünk » -t-ünk
. » - t-atok » -t-etek » - t-etek
» -t-ak | » -t-ek » -t-ek.

Futur.
tanulni fogokj ’appren- verni fogok je frap- tömi fogok je bri-
» fogsz [drai » fogsz [perai » fogsz [serai
» fog etc. » fog etc. » fog etc.
» fogunk » fogunk » fogunk
» fogtok » fogtok » fogtok
» fognak » fognak » fognak.
 Le verbe. 85

C on ju gaison définie.
Présent.
tanul-om je l’apprends ver-em je le frappe tör-öm je le brise
» -od etc. » -ed etc. » -ôd etc.
» -ja » -i » -i
» -juk » -jük » -jük
» -jâtok » -itek » -itek
» -jâk » -ik » -ik.
Parfait indéfini.
tanul-t-am je l’ ai ap- ver-t-em je l’ ai frap- tör-t-em je l’ ai brisé
» -t-ad [pris etc. » -t-ed [pé etc. » -t-ed etc.
» -t-a » -t-e » -t-e
» -t-uk » -t-ük » -t-ük
» -t-âtok » -t-étek » -t-étek
» -t-àk » -t-ék » -t-ék.
Futur.
tanulni fogom je l’ap- verni fogom je le tömi fogom je le
» fogod [prendrai etc. [frapperai etc. [briserai
» fogja etc. etc. etc.
» fogjuk
» fogjátok
» fogják
Bem. 1. La lettre t, caractéristique du parfait indéfini,
s’ajoute aux radicaux terminés par j, l, ly, n, ny, r. Voy. les
exemples du tableau.
Si le radical est terminé par deux consonnes ou par un
t précédé d’une voyelle longue, il faut ajouter ott, ett, ött à
toutes les personnes. Ex. :
hall-ani entendre, épit-eni bâtir, küld-eni envoyer.
hall-ott-amj ’ ai entendu épit-ett-em küld-ött-em j ’ai envoyé
» -ott-àl etc. » -ett-él » -ött-él etc.
» -ott » -ett » -ött
» -ott-unk » -ett-ünk » -ött-ünk
» ott-atok » -ett-etek » -ött-etek
» -ott-ak » -ett-ek » -ölt-ek.
De môme pour la conjugaison définie.
2. Tous les autres verbes ajoutent seulement à la 8e per
sonne du singulier ott, ett, ött. Ex.:
ad-ni donner, kérdez-ni demander, foz-ni faire la cuisine.
86 Leçon 20.

ad-t-am j ’ai donné kérdez-t-em j ’ai de- fôz-t-em j ’ai fait la

» -t-dl etc. » -t-él [mandé » -t-él [cuisine
» -ott » -ett etc. » -ölt etc.
» - t-imk » -t-ünk » -t-ünk
» -t-atok » -t-etek » -t-etek
» -t-ak » -t-ek » -t-ek.
3. Les verbes dont le radical n’a qu’une syllabe et qui
sont terminés par un t précédé d’une voyelle brève ajoutent
ott, ett, ott à toutes les personnes. Ex. :
fut-ni courir, fut-ott-am etc.
üt-ni battre, üt-ött-em etc.
siit-ni cuire au four, süt-ött-em etc.
Par contre le verbe Icit-ni voir, ajoute ott à la 3e per­
sonne seulement: lát-t-am, lát-t-ál, lát-ott etc.
Quelques verbes en d forment leur parfait indéfini de
deux façons. Ex. :
küld-eni envoyer: küld-ött-em ou küld-t-em, mais à la
3e personne: küld-ött; mond-ani dire: mond-ott-am
ou mond-t-am, mais à la 3e personne: mond-ott.
4. Les verbes dont le radical est terminé par s, sz, z
changent le j de la forme définie du présent respectivement
en s, sz, z . Ex.:
olvas-ni lire, keres-ni chercher, üz-ni poursuivre.
olvas-om je le lis ! keres-em je le cherche üz-öni je le poursuis
» -od etc. » -ed etc. » -ôd etc.
» -sa » -i » -i
» -suk » -sük » -zük
» -sâtok » -itek » -itek
» -sàk » -ik » -ik

Vocabulaire.
Madár oiseau dal chanson
szárny aile érteni comprendre
fészek nid adni donner
tojás œuf ajándékozni faire cadeau
kalitka cage ajándék cadeau
fecske hirondelle ártani nuire
véréi) moineau kár dommage
pinty pinson ásni creuser
csalogány rossignol gödör fosse
pacsirta alouette büntetni punir
holló corbeau büntetés punition
gólya cigogne beszéd discours
bagoly hibou veszteni perdre
 Le verbe. 87

veszteség perte ! fáradság fatigue

fáradni se donner de felelet réponse,
la peine

Version.
Mit ad atyád a koldusnak? Atyám a koldusnak kenye­
ret ad. — A tanító ezt a könyvet neked ajándékozza. — Mit
ajándékoztál barátodnak? Barátomnak neve napjára nehány
szép könyvet ajándékoztam. — Ki fog levelet Írni? Pál fog
levelet Írni. — Ki fogja a két levelet Írni? Péter az egyiket,
Pál a másikat fogja Írni. — Mit vesztettél el? Késemet és
órámat vesztettem el. — Miért nem feleltél kérdésemre ? Nem
feleltem, mert nem értettem a kérdést (question). — Ki ol­
vassa az újságot (journal)? Anyám most olvassa, atyám már
olvasta, bátyám ma este fogja olvasni. — A madarak az er­
dőben énekeltek. — A csalogány szépen (bien) énekelt, de
most már nem énekel. — Melyik dalt énekelték a fiúk? A
fiúk Vörösmarty Szózatát (VAppel) énekelték. — Mit paran­
csol? — Mit rajzol? Ezeket a virágokat rajzolom. — Kit ke-
ressz? Téged kereslek. — Kit szeretsz? Téged szeretlek, de
szüléimét is szeretem. — Maga is tanul, a ki másokat tanít.

Questionnaire.
Ki olvas? Ki olvassa a könyvet?
Ki ir? Ki írja a feladatot?
Ki ás? Ki ássa a gödröt?
Ki felel? Mit felelt? Mit fog felelni?
Ki vesztette el kését?
Ki ártott neki?
Hol él a veréb, a pacsirta? etc.

Thème.
L’oiseau vole. — Les oiseaux volent. — L ’hirondelle
construit (rakni) son nid au printemps. — Les rossignols
chantent dans la forêt. — Mon père m’a donné de beaux
livres; il m’a fait cadeau aussi d’une montre. — Le jardi­
nier a creusé une fosse profonde. — Il a écrit des lettres
(levél) à ses amis. — Il parle toujours. — Il a bien (jól)
répondu à mes questions. — Les garçons lisaient (parf. indéf.)
et les jeunes filles jouaient. — Que dessinez-vous? Je dessine
des animaux. — As-tu compris cette question? Je ne l’ai
pas comprise. — Est-ce que ton maître a puni ces élèves?
Il ne les a pas encore punis, mais il les punira. — Je lirai
les livres que tu m’as prêtés (kölcsönözni). — Mon frère n’ a
pas répondu aujourd’hui, mais il répondra demain.
SS Leçon á l.

ViDgt-uuième leçon.
1. L’ imparfait, le plus-que-parfait et le futur an
térieur sont rarement employés. On remplace ordi­
nairement l’imparfait et le défini français par le parfait
indéfini hongrois.
C o n ju g a ison in d éfin ie.
Imparfait.
tanul-ék j ’apprenais ver-ék je frappais ou tor-êk je brisais ou
» -ál [ou j ’appris » -él [je frappai » -él [je brisai
s> -a etc. » -e etc. » -e etc.
» -ànk » -ênk » -énk
» -átok » -étek » -étek
» -ának » -ének » -ének
Plus-que-parfait.
Le plus-que-parfait est formé du parfait indéfini auquel
on ajoute le mot vala (fut) ou volt (été).
tanul-tam ver-tem
vala\.% % vala CG V(J)
tÜr-l™\valal
» -tál CŐ CG » -tel S g* o » -tel ( c3
ou > Er-4-3 ou
» -t !( 7. ( > v®
OU > . £
» -1 » -t cô £ ® CG
volt I: C L volt
etc. » CL
c3 etc. etc.
Futur antérieur.
Le futur antérieur est formé de l’infinitif du verbe que
l’on conjugue auquel on ajoute le parfait indéfini de fogni.
fogtam j ’aurai ap- fogtam j ’ aurai fogtam j ’aurai
•Cù fogtál [pris etc. etc. [frappé etc. [brisé etc.
PS
««
s )fogott *g
^> etc. ; *§
£ fogtunk
fogtatok
fogtok
Bem. Dans les œuvres de certains écrivains on trouve des
futurs avec les désinences suivantes:
— andok, — andsz, — and, — andunk, — andatok,
— endek, — endsz, — ewd, — endünk, — endetek,
— andanakj
— endenek,
et même des futurs antérieurs avec les désinences :
— andottam
— endettem
etc. mais ce sont des néologismes qu’il faut éviter. — Dites
au lieu de tanul-andok: tanulni fogok.
 Le verbe. 89

C o n ju g a ison défin ie.

Imparfait.
tanul-cîm .2c2
» -àd
.2
’c2
3-~
£
ver-ém
C eU*3eCu
U
tör-ém CO
S
G q* » -éd C U C S » -ád cö
CO
CO

» -à £ cS » -é » -è 'si!
S rû
0*^—
P, 1 U-t <D
» -ók1 ce ® » -ők1 » -ÓX*1 <D O
» -átok •—<
» -étekX > <
**r-5x
> ! » -étek
» -ák •©
» -ék --s oG » -ék
Au plus-que-parfait on emploie la forme définie
du parfait avec vala ou volt; au futur antérieur, l’infi­
nitif avec la forme définie: fogtam, fogtad, fogta, fogtuk,
fogtátok, fogták.
Bem. Le présent avec vala s’emploie dans les récits
comme présent historique. Ex.:
Lykurgost nagyon tisztelik vala polgártársai.
Lycurgue fut estimé par ses concitoyens.

Vocabulaire.
Kezdet commence­ megáldani bénir
ment megszentelni sanctifier
isten Dieu megszüntetni cesser
menny ciel borítani couvrir
világosság lumière följ egyezni noter
sötétség ténèbres elégetni brûler
éj f nuit bámulni admirer
mü œuvre tapasztalni éprouver
munka travail folyni couler
teremteni créer fordítani traduire
elkülöníteni séparer fordítás traduction
elnevezni nommer festeni peindre
berekeszteni achever festő peintre.
készíteni faire

Version. 2
1
Kezdetben teremté isten a mennyet és a földet. — Es
monda isten: legyen (soit) világosság és lön világosság. —
Es látá isten a világosságot, hogy jó, és elkülöníté isten a
világosságot és a sötétséget. — És elnevezé isten a világossá­
got napnak, a sötétséget pedig nevezé éjnek. — És berekeszté
isten a hetedik napon művét, melyet készített, és megáldá

1 Au lieu de cette forme précieuse on emploie aujourd’hui la

forme indéfinie: tanulónk, verénk, t'ôrénk.
2 D’après une ancienne traduction de la Bible.
90 Leçon 21.

isten a hetedik napot és megszentelé azt, minthogy (parce que)

azon szünteté meg minden munkáját. — A sötétség három
napig tart vala. — Noé idejében (au temps) viz borította el
az egész földet.
Följegyeztem mindent, a mit láttam vala. — Elégettem
mindent, amit valaha láttál vala. — A festő szép képet fes­
tett vala.
Questionnaire,
Mit teremte isten kezdetben?
Mit monda isten?
Mikép nevezé isten a világosságot?
Mikép nevezé a sötétséget?
Miért áldá meg isten a hetedik napot? etc.

Thème.
Dieu créa le monde en sept jours. — Dieu vit que la
lumière était bonne; il sépara la lumière d’avec les ténèbres.
— Dieu nomma la lumière, jo u r; et il nomma les ténèbres,
nuit. — Les oiseaux volaient. — Les hirondelles construi­
saient leurs nids au printemps. — Le jardinier avait creusé
une fosse profonde. — Il avait écrit des lettres à ses amis.
— Il avait bien répondu à mes questions. — Il avait éprouvé
beaucoup de malheurs (szerencsétlenség). — Ce peintre avait
fait (festeni) beaucoup de tableaux, mais il ne les avait pas
vendus (eladni). — Aviez-vous compris cette question? Je
ne l’avais pas comprise. — Il avait toujours appris (meg­
tanulni) ses leçons. — J’avais admiré les beaux tableaux de
ce peintre français.
Lecture.
Honfidal.1
1. Tied vagyok2, tied, hazám3!
E szív4, e lélek5;
Kit szeretnék6, ha tégedet
Nem szeretnélek?
2. De én nem mondom senkinek,
Ki nem kiáltom 7:
Legkedvesebbem8 hogy te vagy
A nagy világon.
3. Titkon9 kisérem10 lépteid11
S mindegyre12 híven13;
1. chant patriotique. — 2. je suis. — 3. patrie. — 4. cœur.
— 5. âme. — 6. trad. par le conditionnel. — 7. crier. — 8. super­
latif de kedves, cher. — 9. en cachette. — 10. suivre. — 11. tes
pas. — 12. toujours. — 13. fidèlement.
 Le présent du subjonctif et l’impératif. 91

Nem, mint az árny14 az utazót15,

Csak jó időben.

4. De mint az árnyék n ő16, midőn

Az est közelget17:
Nő búm 18, ha sötétedni kezd19
Hazám, fölötted.
Petőfi Sándor (1823— 1849).
14. ombre. — 15. voyageur. — 16. grandit. — 17. approche.
18. mon chagrin. — 19. il commence à faire nuit.

Vingt-deuxième leçon.
Le présent du subjonctif et l’impératif.
1. La lettre j caractérise le subjonctif présent et
l’impératif.
C o n ju g a iso n in d éfin ie.
tanul-j-ak que j ’ap- ver-j-ek que je frappe tör-j-ek que je brise
» ‘j [prenne » -j etc. » -j etc.
» -j-on etc. » -j-en » -j-ôn
» -j-unk » -j~ünk » -j-ünk
» -j-atok » -j-etek » -j-etek
» -j-anak » -j-enek » -j-enek
C o n ju g a iso n d éfin ie.
tanul-j-am que je Tap- ver-j-em que je le tör-j-em que je le
» -j-ad [prenne » -j-ed [frappe etc. » -j-ed [brise etc.
» -j-a etc. » -j-e » -j-e
» -j-uk » -j-uk » -j-uk
» -j-âtok » -j-ètek » -j-ètek
» -j-àk •» -j-ék » -j-êk
Bem. Dans la conjugaison définie on remplace ordinaire­
ment les formes de la 2e personne du singulier tamd-j-ad, ver-
j-ed par tanul-d, ver-d.
Le présent du subjonctif se traduit souvent par je dois
. . , il faut que . . .
2. L ’impératif est semblable au présent du sub­
jonctif: tanul-j apprends, tanul-j-on qu’il apprenne, tanul-
j-atok apprenez etc.
3. Les verbes dont le radical est terminé par s,
sz, z changent le j respectivement en s, sz, z. Ex.:
olvas-ni lire, vadâsz-ni chasser, néz-ni regarder.
92 Leçon 22.

C o n ju g a iso n in d éfin ie.

olvas-s-ak que je lise j vaddszsz-ak que je nëz-z-ek que je re-
» -5 etc. » -sz [chasse » -z [garde etc.
» -s-on » -sz-on etc.
» -s-unk » -sz-unk » ’Z-ünk
» -s-atok » -sz-atok » -z-etek
» -s-anak » -sz-anak » -z-enek
Impératif: olvass, olvasson, olvassatok etc.

C o n ju g a iso n définie.
olvas-s-am que je le vadász-sz-am que je le néz-z-em que je le
olvas-s-ad [lise etc. vaddsz-sz-ad [chasse nêz-z-ed [regarde
ou olvas-d ou vadász-d etc. ou néz-d etc.
olvas-s-a vaddsz-sz-a nêz-z-e
» -s-uk » -sz-uk » -z-ük
» s-dtok » - sz-dtok » -z-étek
» -s-átok » -sz-dk » -z-èk
Impératif: olvasd, olvassa, olvassátok etc.
4. Les verbes dont le radical est terminé en t for
ment le présent du subjonctif et l’impératif de trois
façons:
1° Si le t est précédé d’une voyelle brève, le t
final et le j se changent en ss. Ex. :
arat-ni moissonner, vet-ni semer.
aras-s-ak, aras-s, aras-s-on etc.
ves-s-ek, ves-s, ves-s-en etc.
2° Si le t est précédé d’une des sifflantes 5, sz,
z, il est supprimé et le j se change respectivement en
s, sz, z. Ex.:
válászt-ani choisir, fest-eni peindre.
vdlasz-sz-ak, vdlasz-sz, vdlasz-sz-on etc.
fes-s-ek fes-s, fes-s-en etc.
3° Si le t est précédé d’une autre consonne qu’une
sifflante ou d’une voyelle longue, il reste et le j se
change en s. Ex.:
tart-ani tenir, tanît-ani enseigner.
tart-s-ak, tart-s, tart-son etc.
tanit-s-ak, tanit-s, tanítson etc.
Impératif: arass, ves-s, vdlasz-sz, tarts, taníts etc.
Bem. La négation qui accompagne le présent du sub­
jon ctif et l’impératif s’exprime par ne. Ex.:
 Le présent du subjonctif et l’impératif. 93

Ne olvass ne lis pas.

Azt akarja, hogy ne írjak il ne veut pas que j ’écrive.
L’impératif irrégulier hadd (du verbe hagyni laisser)
accompagne souvent le subjonctif.
Vocabulaire.
Fosta poste gondolni penser, réfléchir
levél lettre gondolat pensée
boríték enveloppe gond souci
bélyeg timbre hagyni laisser
levélhordó facteur hálni coucher, passer
czím adresse la nuit
táviró télégraphe hallani entendre
sürgőm/ dépêche hamisítani falsifier
a postára mettre à la harczolni combattre
tenni poste harcz combat
fogadni recevoir csata bataille
fogadó hôtel hasonlítani ressembler
fordulni tourner hasonlat comparaison
forrni bouillir hasonló semblable.
futni courir

Version.
Éljen a király! — Atyám m ondotta, h ogy várjak öcsémre.
— A tanító azt akarja, hogy m indig hangosan beszéljünk.
— Ne építsünk légvárakat (châteaux en Espagne) ! — Az úr
(maître) parancsolta, hogy a szolga (domestique) keljen fél
(se lever), — Az atya kivánja (désire), hogy gyermekei csak
jó könyveket olvassanak. — Hozzon egy korsó (cruche) bort,
kenyeret és gyümölcsöt. — A szolgáló gyújtsa meg (allumer)
a lámpát. — Verje meg az isten! — Fusson a postára és
hozzon két bélyeget. — írja a czimet a borítékra! — Vezessen
(conduire) minket a városligetbe (bois). — Adjon egy darab
szappant (savon) és törülközőt (serviette) ! — Add ide a kré­
tát! — írd szépen feladataidat! — Ne feleljetek ezeknek a
fiúknak! — Engedje meg (permettre), hogy holnap reggel
meglátogassuk (faire une visite). — Add jobbodat (la main
droite)\ — Beszél ön magyarul? Eleget tudok (savoirj, hogy
magamat érthetőleg (d’une façon intelligible) kifejezzem. —
Beszéljen ön velem magyarul! — Hogy ejtsem ki (prononcer)
ezt a szót? — Nyisd ki (ouvrir) az ablakot, hadd nézzek ki én
is. — Hadd lássa a világ, hogy mi a magunk lábán is meg
tudunk állni. — Hadd próbáljuk (essayer) mi is! — A dd ide
a könyvet ; hadd olvassam én is. — Azt kivánta, hogy siessek
a munkával. — Vesse meg (faire) az ágyat (lit) és rakjon
tüzet a kályhába (poêle). — Mondd meg mindig az igazat. —
94 Leçon 23.

Ne csevegjetek (bavarder) az iskolában! — Figyeljetek (faire

attention) szavainkra! — Oh, bocsáss (laisser aller) a harezba!
Questionnaire.
Mit akar a tanító?
Mit kiván az atya?
Mit mond az anya?
Mit mond az úr a szolgának?
Mit hozzak a városból?
Mit mondjak a szomszédnak?
Mit Írjak barátomnak? etc.

Thème.
Les députés (képviselő) ont crié: vive la Hongrie! vive
le roi! — Le maître veut que nous lisions à haute voix. —
Ne parle pas si haut! — Ne bavardez pas en classe, mais
faites attention! — Ne regarde pas par la fenêtre! — Ouvre
la porte et ferme la fenêtre. — Mon père veut que j ’ap­
prenne le hongrois. — Le professeur a dit que mon frère te
donne le livre. — Ma mère veut que ma sœur se lève à sept
heures et qu’elle se couche à neuf heures. — Que faut-il lui
demander (prés, du subj.)? Que faut-il que j ’écrive? Que
faut-il que nous répondions. — Donne-moi le livre, moi aussi
je veux lire (hadd et le prés, du subj.)! — Que l’Europe voie
(hadd et le prés, du subj.) que nous aussi (nous) faisons des
progrès (előre haladni), — Voulez-vous que je vous accom­
pagne et que je vous montre (mutatni) notre maison. —
Dites au domestique d’apporter (hogy et le prés, du subj.) du
pain, du vin et des fruits. — Cours à la poste et apporte-
moi quelques timbres.

Vingt-troisième leçon.
L’imparfait, le parfait indéfini et le plns-que-par-
fait dn subjonctif.
1. La lettre n caractérise l’imparfait du subjonctif.
C o n ju g a ison in d é fin ie .
l-n-ék j ’appren- ver-n-ék]^ frapperais tör-n-ék je briserais
-n-âl [draisetc. » -n-él etc. » -n-él etc.
-n-a » -n-e » -n-e
-n-ànk » -n-énk » -n-énk
-n-âtok » -n-étek » -n-étek
-n-dnak i » -n-ênek » -n-énék
L’imparfait, le parfait indéfini et le plus-que-parfait du subjonctif. 95

C on ju ga ison définie.
tanul-n-dm je Pap-! ver-n-ém je le frap
» -n-àd [prendrais » -n-êd [peraisetc. » -n-éd [serais etc.
» -n-a etc. j » -n-é » -n-é
I
» -n-ôk » -n-ôk » -n-ôk
» -n-âtok » -n-ètek » -n-étek
» -n-àk j » -n-ëk » -n-ék
Quand le radical est terminé par deux consonnes
ou par un t précédé d’une voyelle longue ou intercale
a ou e devant Yn. Ex.:
mond-ani dire, ért-eni comprendre, tanit-ani enseigner.
mond-an-ék, mond-an-al, mond-an-a etc.
ért-en-ék, ért-en-él, ért-en-e etc.
tanit-an-ék, tanit-an-al, tanit-an-a etc.
L’imparfait du subjonctif correspond au présent du
conditionnel français et à l’infinitif précédé de je vou­
drais etc. Ex. :
írnék j ’écrirais ou je voudrais écrire, tanulna il appren­
drait ou il voudrait apprendre.
Après la conjonction ha si, on emploie l’imparfait
du subjonctif. Ex. :
ha olvasnék si je lisais, ha meghalna s’il mourait, ha
írnánk si nous écrivions.
2. Le parfait indéfini du subjonctif est formé par
le parfait indéfini de l’indicatif suivi du mot legyen
(soit). Ce temps est rarement employé:
tanultam legyen quej ’aie appris vertem legyen que j ’aie frappé
tanultál » etc. vertél » etc.
tanult ». vert »
etc. etc.
- törtem legyen que j ’aie brisé etc.
törtél »
tört »
etc.
3. Le plus-que-parfait du subjonctif est formé par
le parfait indéfini de l’indicatif suivi du mot volna
(serait). Il correspond au conditionnel passé ou au plus-
que-parfait du subjonctif français. On l’emploie aussi
après la conjonction ha si.
90 Leçon 23.

tanultam volnaj ’eusse appris ou vertem volna j ’eusse frappé ou

tanultál » [ j ’aurais appris vertél » [ j ’aurais frappé
tamdt » etc. vert » etc.
etc. etc.
törtem volna j ’eusse brisé ou
törtél » [ j ’aurais brisé
tört » etc.
etc.
Vocabulaire.
Irodalom littérature hordár commission­
költemény poésie (morceau naire
de) húzni tirer
költészet poésie (art) ígérni promettre
költő poète ígéret promesse
népdal chanson popu­ inteni avertir
laire intés avertissement
vers vers járni marcher
versszak ou strophe jegyezni noter
strófa jegyzet note, remarque
rím rime jövendölni prophétiser
iró écrivain jövendölés prophétie
szónok orateur kapni recevoir
szerzó auteur felkelni se lever
fordító traducteur lefeküdni se coucher
újság journal korán de bonne heure
folyóirat revue késön tard
kiadó éditeur hangosan à haute voix
hordani porter otthon à la maison.

Version.
Ha magyarul tudnék (savoir), Petőfi és Arany költe­
ményeit olvasnám. — Ha korán kelne, jobban megtanulná
leczkéit. — Ha tudnám, hogy bátyja otthon van, azt üzen­
ném (faire dire) neki, hogy látogasson meg holnap. — Ha
hangosan beszélne, megértenők. — Szivesen (volontiers) meg-
irnám a levelet, ha tollat és papírt adnál. — Ha azt tud­
tuk volna, máskép (autrement) cselekedtünk (agir) volna. —
Több munkásság (travail) nem ártott volna. — Szeretném
ezt a költeményt olvasni. — Ez a költő sok szép verset írt;
ha időm volna (si j'avais), elolvasnám őket. — Ha a szónok
hangosabban beszélt volna, az egész ház (chambre) megértette
volna. — Szeretném ezt az újságot minden nap olvasni, de
nincs időm. — Atyám is írt volna, de nem volt velünk. —
M egtudná ön mondani, mely út (chemin) vezet (conduire) a
városba ? — Meg tudnám mondani, ha akarnám. — Igen örül­
nék, ha a tanuló jól tanulna. — Nem hiszem (croire), hogy
 L ’imparfait, le parfait indéfini et le plus-que-parfait du subjonctif. 97

az emberek láttak legyen valaha oly gyümölcsöt. — Nem

hihető (croyable), hogy oly büszkén (fièrement) felelt legyen.
— Mit csináltál volna, ha a szabó nem hozta volna el kabá­
todat. — Nem akarnál velem sétálni? — Ha ezt a költe­
ményt olvasnád, jól mulatnál (s'amuser). — Ha a levelet
megírnád, barátod örülne. — Ha bátyám szavát nem tartaná
meg, atyám megbüntetné. — Bíznám benne, ha őszinte (franc)
ember volna.
Questionnaire.
Mit tennél, ha pénzed volna? ha sétálnál? ha valaki
megverne? ha tanítód megbüntetne? ha anyád beteg
volna? ha hibáztál volna? ha Ígérted volna, hogy
javulni fogsz? ha szép könyveket kapnál? etc.

Thème.
L ’élève apprendrait sa leçon, s’ il était appliqué (volna
à la fin). — Si vous parliez à haute voix (verbe à la fin),
je vous comprendrais. — Il dessinerait bien, s’il voulait. —
Les moissonneurs (arató) moissonneraient, si le temps était
(lenne, à la fin) beau. — Le maître le punirait, s’ il ne savait
pas ses leçons. — Le jardinier me donnerait des pommes, si
elles étaient (lennének) mûres (érett). — La jeune fille cou­
drait, si elle avait une aiguille (tü). — Je voudrais bien
(szeretni) parler hongrois, si je savais. — Je lirais volontiers
les poésies de Petőfi, si je les comprenais. — Si ton ami se
levait à six heures, il pourrait travailler jusqu’à midi. — Il
finirait (végezni) facilement (könnyen) sa tâche (dolog). —
Qui ne lirait volontiers les grands écrivains ? — Ce sont (bien)
les plus beaux fruits qu’on ait jamais vus. — J ’aurais apporté
des livres, si tu l’avais désiré (kivan). — S’il marchait beau­
coup il se fatiguerait (elfáradni). — Vous seriez plus heu­
reux, si vous travailliez. — Pourquoi n’êtes-vous pas venu
(jött) chez nous? — Je serais volontiers venu, si j ’avais su
que vous m’ attendiez. — Pourquoi le tailleur n’a-t-il pas
apporté les vêtements? — Il les aurait apportés, si vous (le)
lui aviez dit. — Si nous avions su cela ! — Si tout le monde
travaillait ! — Si mes parents vivaient !

Lecture.
Pali1 iskolába készül.2
Anya: Hamar3, Pali, kelj fel! Már hat óra elmúlt4;
ideje, hogy iskolába menj. Ne dörzsöljed5 többet a szemedet!
Ki az ágyból6!
1. Paul. — 2. se préparer. — 3. vivement. — 4. passé. —
5. frotter. — 6. lit.
Petite grammaire hongroise. 7
98 Leçon 23.
s. )

P a l i : Jaj, édes anyám, még úgy alhatnám7; engedje

m eg8, hogy még legalább egy pár perczig pihenjek9. Olyan
jó l esik10.
A n y a : Lássa az ember, milyen rest fiam van! Ne
heverészsz11 az ágyban, alig van időd öltözködni12! Itt az
inged, alsó nadrágod, harisnyád13 és czipőd. Húzz hamar
ezipőt és gyere mosdjál14!
P a l i : De hideg15 a víz! Nem bírom k i16. Kérem hoz­
zanak egy kis meleget17 is hozzá.
A n y a : Nem fiam! A hideg víz sokkal egészségesebb
mint a meleg. Mossad csak meg szépen arczodat és kezedet,
ne kíméld18 a szappant! Add ide a spongyát19, hogy magam
mossam meg a nyakadat.
P a l i : Kérem most ide a spongyát, hogy a mellemet
dörzsöljem meg vele. Most már megszoktam20 a hideg vizet,
többet nem esik rosszul21.
A n y a : Itt a fogkefe22! Hamar tisztítsad23 meg a foga­
dat24! A szájadat ne felejtsed25 kiöblíteni26; a pohár a mos­
dótál27 mellett áll; tölts28 magadnak vizet a vizeskannából29!
P a l i : Kérem, édes anyám, a mellényemet és kabá­
tomat adja le a ruhafogasról30; nem érem fel.31
A n y a : Nesze32! itt van! De először tégy33 gallért és
nyakravalót34! Adjak tiszta kézelőt35 is?
P a l i : Tisztát kérek, mert a tegnapi nagyon szennyes36
volt, téntapecsét37 is van rajta. Bocsássa m eg38, édes anyám,
nem tehetek róla39, egy iskolatársam40 feldöntötte41 volt a
téntatartót42.
A n y a : Állj félre43, hogy húzzam ki az asztalfiókot44,
benne van a fésű45 és hajkefe46. Gyere, hadd fésüljelek47, és
keféljelek48 meg szépen; ülj veszteg49 és ne mozdulj50!
7. je voudrais dormir. — 8. permettre. — 9. se reposer. —
10. c’est si bon. — 11. rester couché. — 12. s’habiller. —
13. chaussette. — 14. viens te laver. — 15. froid. — 16. sup­
porter. — 17. chaud. — 18. épargner. — 19. éponge. —
20. habituer. — 21. mal. — 22. brosse á dents. — 23. nettoyer. —
24. dent. — 25 oublier. — 26. rincer. — 27. cuvette. — 28. ver­
ser. — 29. seau. — 30. porte-manteau. — 31. atteindre. — 32. tiens!
— 33. mettre. — 34. cravate. — 35. manchette. — 36. sale. —
37. tache d’encre. — 38. pardonner. — 39. ce n’est pas de ma
faute. — 40. camarade. — 41. renverser. — 42. encrier. — 43. ôte-
toi. — 44. tiroir. — 45. peigne. — 46. brosse à cheveux. —
47. peigner. — 48. brosser. — 49. reste tranquille. — 50. bouger.
 Infinitif, participes et gérondifs. 99

Vingt-quatrième leçon.
Infinitif, participes et gérondifs.
1. L ’in fin itif p eu t être sujet. E x .:
Tánczolni nem nehéz il n’est pas difficile de danser.
Dolgozni már nehezebb il est plus difficile de travailler.
L es p rép osition s à, de, pour q u i p récèd en t, en
français, l ’infinitif, ne se traduisent pas. E x. :
Idegen nyelvet tanulni nem kötelesség; a honi nyelvet
nem tudni, szégyen.
Ce n’est pas un devoir (moral) d’ apprendre les langues
étrangères, mais c’est une honte de ne pas savoir
la langue de son pays.
S ou ven t l’in fin itif français est ren d u par u n e c o n ­
jo n c tio n et le su b jon ctif. E x .:
Nous ne vivons pas pour nous amuser,
jNem azért élünk, hogy mulassunk.
2. Il y a trois participes (melléknévi igenév).
1° L e participe présen t q u i est fo rm é en a jou tan t
au rad ical la lettre o, o u o. E x .:
olvasni lire, Őlvas-ó; tánczolni danser, tánczol-ó; kérni
demander, kér-ö.
L e p articipe p résen t n e corresp on d pas au parti­
cip e présen t français p récéd é d e en. Il exp rim e tantôt
u n a d je ctif épithète, tan tôt u n n om , ta n tôt u n e p r o p o ­
sition su b ord on n ée co m m e n ça n t par qui. E x .:
All-ô viz de l’eau stagnante.
Ir-6 ember un homme qui écrit ; pris substantivement :
az ír-ó l’écrivain.
Az olvas-ó fiú l’enfant qui lit; pris substantivement:
az olvas-ó le lecteur.
A dolgoz-ó szoba la chambre où l’on travaille.
Az int-ô példa^Texemple qui exhorte.
2° L e p articipe passé q u i est tou jou rs sem b la b le
à la 3e p erson n e sing. du parfait in défini. E x .:
várni attendre, várt; verni battre, vert; hamisítani fal­
sifier, hamisított; ajánlani recommander, ajánlott; ol­
vasni lire, olvasott.
L e p articipe passé est tou jou rs e m p lo y é co m m e a d ­
je c t if épithète. E x . :
7*
100 Leçon 24.

Várt leány une jeune fille attendue.

Vert arany de l’or frappé.
Hamisított bor du vin frelaté.
Ajánlott levél une lettre recommandée.
Olvasott könyv un livre lu.
3° L e participe fu tu r q u i est fo rm é en ajou tan t au
radical les suffixes -cCndô, -endô. E x .:
olvasni lire, olvas-andó; megtanulni apprendre à fond,
megtanul-andó ; fizetni payer, fizet-endö.
L e p articipe fu tu r e x p rim e l ’id é e q u ’u n e a ction
d oit se faire dans un aven ir plu s o u m oin s éloig n é. E x . :
Az olvasandó könyv le livre à lire.
A könyv olvasandó le livre est à lire.
A megtanulandó leczke la leçon à apprendre.
A leczke megtanulandó la leçon est à apprendre.
A fizetendő összeg la somme à payer.
Az összeg fizetendő la somme est à payer.
Le p articipe fu tu r n ’est pas d ’un u sa ge très fré­
q u e n t; on le rem p lace, en général, par le v erb e kell
(falloir) et l ’infinitif. (V o y . X X X e leçon ).
3. L e g é r o n d if (határozó igenév) a d e u x form es:
1° L e rad ical a v ec les su ffixes -va, - ve.
2° L e rad ical avec les suffixes -ván, -vén.
L es d e u x form es on t u n sens a d verb ia l et m a rq u en t
des circon stan ces de m an ière o u de tem ps.
L a p rem ière form e co rre sp o n d sou v en t au participe
présent fran çais précéd é de en. E x .:
A magyar sir-va vigad le Hongrois s’ amuse en pleurant.
Fut-va jött il est venu en courant.
Tánczol-va beszél il parle en dansant.
Olvas-va sétál il se promène en lisant.
Nevet-ve lépett a szobába il est entré dans la chambre
en riant.
Q u elqu efois, cette form e corresp on d aussi au p a r­
ticipe passé français. E x .:
Köt-ve vagyok je suis lié.
Az ing varr-va van la chemise est cousue.
A hajó megrah-va érkezett le bateau est arrivé chargé.
L e g é r o n d if en -va, -ve n e p ren d ce sens q u e q u a n d
il est a ccom p a g n é de certains verbes (surtout d u verb e
être).
 Infinitif, participes et gérondifs. 10 1

Bem. Les formes: vár-va vártam j ’ai attendu avec

impatience, leértve hértem je l ’ai demandé instamment, sont
des magyarismes.
L a secon d e form e d u g é r o n d if en -vám, -vén, est
p lu s fréqu en te qu e la prem ière, m ais elle ne se trou ve
q u e dans les phrases co m p osées de plu sieu rs p r o p o ­
sitions. O n la trad u it soit p a r le p articipe présen t ou
passé d u fran çais, soit p ar u n e p rop osition su b ord on n ée.
E x. :
Ezt lát-ván, sírni hezdett.
Voyant (ou ayant vu) cela, il commença à pleurer.
Zsákmány után jár-ván, egy faluba ért.
En cherchant du butin, il arriva dans un village.
Esőtől fél-vén? nem mentem sétálni.
Craignant la pluie, je ne suis pas sorti.
Az eső megszün-vén, útnak indultam.
La pluie ayant cessé, je me suis mis en route.

Vocabulaire.
Zene musique i kérő prétendant
hangszer instrument (de kéregetni mendier
musique) keresni chercher
hegedű violon kerülni éviter, coûter
hegedűs violoniste kezdeni commencer
czigámy tzigane kiabálni crier
lant lyre kifizetni payer (intégrale­
hárfa harpe ment)
fuvolya flûte kifosztani dévaliser
trombita trompette zsivány brigand
dob tambour kikefélni brosser
orgona orgue kimondani prononcer, dire
zongora piano (franchement)
zenekar orchestre nevetni rire
hegedülni jouer du violon kinevetni se moquer
kényszeríteni forcer hasznos utile.
kérni demander

Version.
Nem szép az utczán kiabálni. — Idegen nyelveket ta­
nulni hasznos. — Jó zenét hallani kellemes (agréable). —
Az illatozó (répandre un parfum) virágot mindenki szereti. —
Az álló viz nem jó . — A fiú félt a robogó (rouler avec fra­
cas) vonattól. — Láttuk a felkelő napot arany sugaraival
(rayon). — Várt vendég (hôte) jött. — Szeretett barátaimat
102 Leçon 24.

holnapra várom. — Barátom sokat tapasztalt (expérimenté)

ember. — A megvert ellenség visszavonult (se retirer). —
Szökött (s'enfuir) szolga jó t úem mond uráról. — A kifize­
tendő összeg ötven korona. — A számla (note) még kifize­
tendő. — Ez a dolog nem megvetendő (mépriser). — A le­
ányok énekelve tánczolnak. — A koldus kéregetve áll az ajtó
előtt. — Bátyám ezt kényszerítve irta alá (souscrire). —
Szomszédunk kiabálva (crier) futott a faluba. — A czigány
hegedülve járt a falun keresztül (traverser). — Mindenétől meg­
fosztva jö tt haza. — A szabó már ki van fizetve. — Az ablakok
és ajtók nyitva vannak, de a szekrény (armoire) zárva van (fer­
mer). — Ma a boltok (magasin) zárva voltak és holnap is zárva
maradnak (rester). — Bámulva tekintett (regarder) reám. —
Megállván (cesser) a szél, erős eső kezdett esni (pleuvoir). —
Sokat látván és tapasztalván idegen országokban, visszatért
hazájába. — Feladataimat elvégezvén, sétálni mehetek (je peux
me promener). — Budapestről jővén, micsoda újságot (nou­
velle) hoztál? — Az eső miatt (à cause de) sietvén, egy nyu-
lat (lièvre) sem lőttem (tirer).

Questionnaire.
Mikép tánczolnak a leányok?
Mikép Írtad alá ezt az iratot?
Mikép jött a fiú?
Miért van a bolt zárva?
Miért nincs a számla kifizetve?
Milyen a lenyugvó (couchant) nap?
Milyen a felkelő nap?
Milyen az álló viz?
Mennyire rúg (monter) a kifizetendő összeg etc.

Thème.
(C’est une) honte de ne pas savoir la langue de son
pays. — L ’eau stagnante est malsaine. —; Le soleil couchant
était couleur de pourpre (bíborvörös). — A quatre heures du
matin nous avons regardé le soleil levant. — Mes amis (bien)
aimés sont venus (jöttek) chez nous; ils resteront quinze jours.
— La couronne hongroise est un trésor jalousement gardé
(féltett). — C’est une lettre falsifiée. — J’ ai reçu trois lettres
recommandées. — Dans cette maison il y a trois chambres
garnies (bútorozni) à louer ( kiadni, part, futur). — J ’ai rendu
à mon ami les livres (qu’il m’a) prêtés. — Ces lettres sont à
copier (leirni ou másolni). — Ces leçons sont à apprendre. —
C’est la leçon à apprendre. — Mon frère entra dans la chambre
en riant. — L ’enfant vint (jött) en courant. — Le dimanche
les magasins sont fermés. — L ’enfant s’est endormi ( aludt el,
 L’auxiliaire lenni. 103

à la fin) en pleurant — La viande est meilleure rôtie (süt-ve)

que bouillie (főz-ve). — Le vent s’étant apaisé, nous sommes
sortis. — Après avoir fait de bonnes études à Budapest, ce
médecin s’est établi (telepedett le, à la fin) dans notre village.
— Ayant fait mes devoirs, je peux me reposer (pihenhetek).
— Voyant sa triste (szomorú) situation (helyzet), je lui ai
donné cent couronnes.

Vingt-cinquième leçon.
L ’ a u x ilia ire l e n n i .
1. L e rôle des au xiliaires est très restreint en h o n
grois. L e verbe avoir n ’exista n t pas, l’id ée de possession
est ex p rim ée par les suffixes possessifs et les m o ts : van,
volt, lesz, form es em pru n tées au v erb e au xiliaire lenni
(voy. V I I e leçon , 4). Cet au xiliaire a d e u x sens : tantôt,
il signifie être, tantôt, devenir. D an s certains tem ps les
d e u x sens se con fon d en t, d a n s d ’autres on établit la
d ifféren ce de la fa ço n suivante.

Conjugaison de l e n n i .
I n d ic a t if .
Présent.
vagyok je suis leszek je deviens
vagy N tu es leszesz ou lèszsz tu deviens
van il est lesz il devient
vagyunk etc. leszünk etc.
vagytok lesztek
vannak lesznek
Imparfait.
valék j ’étais ou je fus levek je devenais ou je devins
valâï tu étais ou tu fusses levél etc.
vala ' etc. leve ou lön
valânk tevénk
valâtok levétek
vdiának levének
Pat'fait indéfini.
voltam j ’ai été lettem je suis devenu
voltál etc. lettél etc.
volt lett
voltunk lettünk
voltatok lettetek
voltak lettek K
104 Leçon 25.

Plus-que-parfait.
voltam vola j ’avais été lettem vala j ’étais devenu
etc. etc. etc. etc.

Futur.
leszek je serai etc. leendek (rare) je deviendrai
leszesz ou lészsz leendsz etc.
lesz leend
leszünk leendünk
lesztek leendtek ou leendetek
lesznek leendnek ou leendenek
Le futur antérieur: lenni fogtam j ’aurai été ou je sera
devenu n’est guère employé.

Subjonctif.
Présent.
legyek que je sois ou que je devienne etc.
légy
legyen
legyünk
legyetek
legyenek
Imparfait.
volnék je serais lennék je deviendrais
volnál tu serais lennél tu deviendrais
volna etc. lenne etc.
volnánk lennénk
volnátok lennétek
volnának lennének

Parfait indéfini (rare).

voltam legyen que j ’aie été leltem legyen que je sois devenu
etc. etc. etc. etc.

Plus-que-parfait.
voltam volna j ’ aurais été lettem volna je serais devenu
etc. etc. etc. etc.

Impératif.
légy sois ou deviens
legyen etc.
legyetek
legyenek
 L’auxiliaire lenni. 105

P a rticip es.
Présent: való étant1, levő ou lévő devenant ou existant:
passé: volt été, leit devenu; futur: leendő à être ou:
à devenir.
G éron d ifs.
lève, lévén ou leven étant, devenant, ayant été, étant
devenu.
Vocabulaire.
Történet histoire kívánni désirer
ókor antiquité kötni lier
középkor moyen âge kötél corde
újkor temps modernes I kötet volume
nép peuple követni suivre
törvény loi közölni communiquer
hatalom puissance koldulni mendier
fénykor apogée koldus mendiant
hanyatlás décadence köpönyeg manteau
háború guerre harczias guerrier
béke paix békés paisible
forradalom révolution irigy envieux
pénz argent boldog heureux
kinézni regarder au de­ \ ostoba sot
hors büszke fier
kitörni éclater alig à peine.
kiosztani distribuer

Version.
A tanulónak tiz füzete van. — Pálnak száz könyve volt.
— Bátyámnak szép háza lesz. — Athén fénykora az ötödik
században (siècle) volt. — A tizenhetedik században sok há­
ború volt. — Nem sokára (bientôt) béke lesz. — Ha sok
pénzem volna, sok jó t tennék (je ferais). — Nem akarom,
hogy fiamnak sok pénze legyen. — Anyám ma reggel rosz-
szúl lett. — Ha ön katona, legyen bátor! — Nem vagyok veled
megelégedve (content), mert (parce que) leczkéidet nem ta­
nultad meg és feladataidban sok a hiba (faute). — Boldog
valék, midőn szüleim házában éltem. — Öcsém katonává lesz1 2.
— Hernyóból (chenille) lesz a pillangó (papillon). — Ne légy
irigy! — Bárcsak oly ostoba ne volnál! — A fa hamuvá
(cendres) lesz, ha elég (brûler). — Isten legyen velünk! —
1841-ben a latin nyelv helyett a magyar nyelv hivatalos
(officiel) nyelvvé lett. — Már régen beteg vagy? — A múlt

1 A le plus souvent le sens de : originaire de, ou bien : fait de.

2 Lenni devenir, demande le suffixe ~vâ, -vê (voy. Xe leçon, 2).
106 Leçon 25.

héten már beteg voltam. — Lesz-e vendég az asztalnál? —

Mikor fegyek itt? — Én soha (jamais) büszke nem valék és
nem is leszek az. — Ha én gazdag lennék, a szegényeknek
gyakran adnék alamizsnát (aumône). — Ha erényes (oertueax)
lészsz, szerencsés leendsz. — A lig várom, hogy tavasz legyen;
a tél igen kemény (dur) volt. — Ho^y minden időben volt,
van s lesz is panasz (plainte), az természetes (naturel). —
Még akkor emberek sem voltak Magyarországban ! — A meg­
levő jobb a leendőnél. — Ez a mi leendő (futur) szolgánk.
— Itt mocsáros (marécageux) lévén a vidék (contrée) tovább
nem maradunk. — A volt dolgokat nem tudjuk, hogy (comment)
akarjuk tudni a leendőket! — Volt esőnek nem kell köpö­
nyeg. — Isten mondá: Legyen világosság és lön (pour: leve)
világosság.
Questionnaire.
Hány könyved lesz?
Mit adnál nékem, ha gazdag volnál?
Hova lett a fiú?
Mi lett belőle?
Ki volt szorgalmas?
Hova leve Mátyás?
Mikor voltál beteg?
Ki legyen velünk?
Mikor lészsz már szorgalmas?
Ki legyen a vezér?
Ki legyen követünk (député) ?
Ki volna oly ostoba? etc.

Thème.
Cet élève n’est pas appliqué; il ne l’ a jamais été, il ne
le deviendra pas. — Si nous avions des livres, nous lirions
tous les jours. — Notre père ne veut pas que nous ayons
beaucoup d’ argent. — Je suis malade depuis deux mois. —
Le 15 janvier sera mon anniversaire. — Qu’est-il devenu
(ajouter: belőle). — Il est devenu soldat, mais il n’ est pas
encore capitaine. — Nous attendons avec impatience (alig
várjuk, hogy) le beau temps. — Si tu étais plus appliqué, tes
parents seraient plus contents. — Il y eut dans l’antiquité
de grands écrivains et de grands artistes (művész). — Si nous
étions toujours sages, nos maîtres nous loueraient. — Tu
serais heureux, si je te communiquais (megmondani) cette nou­
velle. — Il était si malheureux que nous eûmes pitié de lui.
— Suivons (követni) les sentiers (út) de la vertu (erény)
pour (hogy) être heureux. — (Il est) pénible de mendier
quand on a été riche. — Que monsieur Bànffy soit notre
député! — S’il devenait député, il serait bientôt ministre
 Les verbes en -ik. 107

(minister). — Soyons prudents! Soyez sages! Soyez bons en­

vers les petits et les faibles! — Nous avons été injustes en­
vers cet homme ( ellen après le nom). — Quand tu seras
grand, tu me comprendras (:megérteni, auxil. entre la parti­
cule et le verbe).

Vingt-sixième leçon.
Les verbes eu -ik .
1. L a secon d e catégorie des verb es h o n g ro is est
form ée p ar les verbes en - ik. L ’a n cien n e la n g u e ne
d istin gu ait pas ces verbes des verbes réguliers ; la
différen ce ne s’est établie q u ’à u ne date relativem en t
récente.
L a p lu part des verbes en -ik son t des v erb es n eu ­
tres ou corresp on d en t a u x verb es p ro n o m in a u x français.
2. L a co n ju g a iso n des verbes en -ïk diffère de celle
des verbes réguliers au sin gu lier du présent et de Vim-
parfait de Vindicatif et du subjonctif, et de Vimpératif.
(C on ju g aison in définie.) D an s les autres tem ps et dans
tou te la co n ju g a iso n définie, ils p ren n en t les désin en ces
des verbes réguliers.

Tableau de la conjugaison des verbes en -ik .

Indicatif.
Présent.
dolgoz-om O érkez-em j gyönyörköd-öm
» -6 1
CD
<D
» -el -£ [ -Öl
» -ïk » -ik <D | -ik
» -unk > c3
t> » -ünk -ünk
» -tok £
c3
» -tek § ! -tök
® <o
-nak » -nek -r-S » -nek
» <D
•r—3 a
Imparfait.
dólgoz-ám ■» '3 ' érk ö o !gyönyörköd-ém
» -ál » -él o -*<
-=
>
D
» -ék •3 j> » -ék
.03
| » -ék
ha d
cö c3 .&.©■-g
N® ^
» -ánk S £ cd ) » -énk > > » •
“* rs c»
» -átok » -étek cá c3 CD ° ’3

y> -ának § » -ének » -mek a.gc3 .o

'O
® 03 ÎH
108 Leçon 26.

Subj onct if .
Présent.
dolgoz-zam © érkez-zem gyönyörköd-jem

que je me re-
©

jouisse etc.
» -zâl > » -jél
>
» -zêk 2 i l
» £
ci • o
» -jék
» -zunk f-g-S
© » -zünk -jünk
» -zatoJc © s
S : -jetek
» -zanak Œ3 » -zenek -jenek
1 * i *
Imparfait.
dolgoz-nám gyönyörköd-ném
je travaillerais

êrkez-ném

je me réjou-
j ’arriverais
» -nál » -weZ » -nél

irais etc.
» -nék » -nék » -nék
etc.
etc.

» -nánk » -nénk » -nénk

» -nátok » -nétek » -nétek
» -nának l » -nének » -nének
I m p é r atif.
dolgoz-zál érkez-zél \ gyönyörköd-jél \
travaille !

toi! etc.
réjouis-
arrive !

» 1 » 1 » -jék 1
etc.
etc.

» -zatok I » -zetek ! » -jetek |

» -zanak) » -zenek ‘ » -jenek >
Yocabulaire. 1
Bízik avoir confiance gondolkozik penser à
bizalom la confiance gyönyör plaisir, ravisse­
bővelkedik être riche en ment
bőség abondance hazudik mentir
csodálkozik s’étonner de hazugság mensonge
csoda miracle hazug menteur
éhezik avoir faim imádkozik prier (Dieu)
éhség famine imádság ou prière -
eltávozik s’éloigner ima
emelkedik s’ élever imakönyv livre de prières
emlékezik se souvenir templom église
emlék souvenir iparkodik s’efforcer
engedelmes­ obéir ipar industrie
kedik iparos industriel
esik tomber, pleuvoir játszik jouer
fázik avoir froid játék jeu
fésülködik se peigner lakik habiter
fésű peigne régi ancien
foglalkozik s’occuper komoly sérieux
foglalkozás occupation furcsa bizarre.
1 Principaux verbes en -ik; pour les différencier des verbes
réguliers nous donnons la 3e personne du singulier.
 Les verbes en -ik 109

Version.
Már tiz éve Budapesten lakom. — Hol lakik ön? A
Kákóczi-úton. — Hol laknak szülei? Szüleim Kolozsvárt lak­
nak. — Ez a fiú sokat dolgozik, de barátja mindig játszik.
— A ki éhezik, dolgozzék! — Csak bohó (niais) dicsekedik a
szerencse (fortune) adományaival (don). — Ne dicsekedjél
pénzeddel! — Én bízom istenben, a ki nem hagyja el (aban­
donner) az árvákat (orphelin). — Ez az ország aranyban
és ezüstben bővelkedik. — Ez a fiú reggeltől (matin) estig
(soir) játszik. — Magyarországban magas hegységek (mon­
tagne) emelkednek. — Midőn megérkezém, atyám már halva
volt. — Emlékezzék a régi időkre (temps) ! — A fiú
engedelmeskedjék! — Mivel foglalkozik bátyád ? Bátyám most
a franczia nyelvtannal (grammaire) foglalkozik. — Nővérem
gyönyörködik a szép virágokban. — A ki egyszer hazudik,
annak többé (plus) nem hisznek (croire). — Föl ne menj a
fára, s nem esel le róla! — Barátom mindig panaszkodik (se
plaindre), mert sokat kinlódik (souffrir). — A ki ebbel (chien)
játszik, bot (bâton) legyen kezében ! — A után következik (suivre)
B. — Gyermek játszszék, leány dolgozzék! — A helyett hogy
(au lieu de) dolgoznék, játszik. — Igen komoly embernek
látszik (sembler, avoir Vair). — Bármi furcsának lássék, én
megteszem (faire). — A templomban imádkozunk. — A szél
csillapodik (se calmer, en parlant du vent: tomber). — Köze­
ledik (s'approcher) már a tél; négy órakor már besötétedik
(il fait nuit). — Mikor hajnalodik (poindre), a szorgalmas
munkás felkel. — Hon (à la maison) lakjék az, a ki kedve
szerint (à sa guise) akar élni.

Questionnaire.
Hol lakik sógorod ( beau-frère)1 nagybátyád? nagyatyád?
Hol laknak szüleid?
Mikor érkezik a vonat?
Mikor érkezett meg bátyád?
Ki éhezik? Ki fázik?
Miben bővelkedik ez az ország?
Min csodálkozik?
Ki dolgozik szorgalmasan?
Mikor esik gyakran az eső?
Mikor fésülködik a leány?
Miben gyönyörködnek a szülők?
Mivel játszik a fiú? etc.
Thème.
Je demeure dans la rue de B ivoli; mon oncle demeure
dans la rue Lafayette N ° 68 (szám alatt) et mon cousin de­
meure avenue (út) Henri-Martin. — Si je demeurais dans ce
110 Leçon 26.

quartier (negyed), je viendrais souvent vous voir (venir voir

= meglátogatni). — Le train arrive à 10 heures 40. — Le
bateau est arrivé à 3 heures moins le quart. — L ’enfant
s’habille (öltözködik) à 7 heures et il va à l’école à 8 heures.
— Ayons confiance dans sa promesse. — Il a confiance en
vous. — La Hongrie est riche en métaux (érez). — De quoi
s’étonne-t-il ? Il s’étonne de ce que (azon . . . hogy) vous ne
soyez pas venu. — Cet élève appliqué travaille dix heures par
jo u r; il s’efforce d ’être (hogy) le premier de sa classe. — Ce
pauvre enfant a souvent faim et froid. — Demain mon ami
s’en ira (eltávozik) pour (suffixe -ra, - re) deux mois. -— La
montagne s’élève près de notre village {mellett, après le nom).
— Se souvient-il encore de (suffixe -va, -ré) ses maîtres et
de ses camarades d’école (iskolatárs) ? — Les enfants obéissent
à leurs parents et à leurs maîtres ; s’ils n’obéissaient pas, ils
seraient punis (megbüntetnék őket). — La pluie tombe depuis
ce matin. — De quoi s’occupe-t-il? Il apprend un métier
(mesterség). — Ma sœur se réjouit quand (ha) elle voit (à la
fin) de belles fleurs. — Il ment souvent; aussi personne ne
le croit plus (senki sem hisz már neki). — Voici (Itt van)
ton livre de prières! va à l’ église et prie! — Quand les en­
fants ont bien travaillé, il jouent pendant (suffixe -ig) une
heure.

Lecture.
Szülőföldemen.1
Itt születtem2 én ezen a tájon3,
Az alföldi szép nagy rónaságon4;
Ez a város születésem helye5,
Mintha dajkám6 dalával von’ 7 tele8;
Most is hallom e dalt, elhangzott bár9:
«Cserebogár, sárga cserebogár10!»

IJgy mentem el innen, mint kis gyermek,

És mint m eglett11 ember úgy jöttem meg.
Hej, azóta húsz esztendő telt e l12
Megrakodva13 búval14 és örömmel15 . . .
Húsz esztendő! . . . az idő hogy lejár!
«Cserebogár, sárga cserebogár!»

1. Pays natal. — 2. je suis né. — 3. contrée. — 4. plaine.

— 5. lieu de naissance. — 6. nourrice. — 7. pour: volna. —
8. plein. — 9. quoique (le son) soit évanoui. — 10. hanneton. —
ce vers est le début d’une chanson populaire. — 11. (un homme)
fait. — 12. passé. — 13. chargé. — 14. chagrin. — 15. joie.
 Le verbe passif et factitif 111

Hol vagytok, ti régi játszótársak16?

Közületek csak egyet is lássak!
Foglaljatok helyet17 itt mellettem,
Hadd felejtsem ells, hogy férfi lettem,
H ogy vállamon19 huszonöt év van m ár. . .
«Cserebogár, sárga cserebogár!»

Mint nyugtalan20 madár az ágakon21,

Helyről helyre röpköd22 gondolatom.
Szedegeti23 a sok szép emléket,
Mint a méh24 a virágról a mézet25;
Minden régi kedves helyet bejár . . .
«Cserebogár, sárga cserebogár!»

Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,

Lovagolok26 íűzfasípot27 fújva28.
Lovagolok szilaj29 nádparipán30,
Vályúhoz31 mélcS2, lovam inni33 kiván,
Megitattam34, g y i35 lovam, gyi Betyár . . .
«Cserebogár, sárga cserebogár!»

Megkondúl36 az esteli harangszó37,

Kifáradt már a lovas38 és a ló,
Haza megyek, ölébe39 vesz40 dajkám,
Az altató41 nóta hangzik42 ajkán43;
Hallgatom, s félálomban44 vagyok már . . .
«Cserebogár, sárga cserebogár!»
Petőfi Sándor.
16. compagnon de jeu. — 17. prendre place. — 18. oublier. —
19. épaule. — 20. inquiet. — 21. branche. — 22. voltiger. —
23. ramasser. — 24. abeille. — 25. miel. — 26. monter à cheval.
— 27. flûte de saule. — 28. souffler. — 29. fougueux. — 30. che­
val en jonc. — 31. abreuvoir. — 32. pour: megyek je vais. —
33. boire. — 34. je lui donne à boire. — 35. hop! — 36. tinter. —
37. cloche du soir. — 38. cavalier. — 39. dans ses bras. —
40. prend. — 41. qui endort. — 42. reteptir. — 43. lèvre. — 44. à
moitié assoupi.

Vingt-septième leçon.
Le verbe passif et factitif.
1. On forme la voix passive en ajoutant au radi
cal d'une syllabe -at, -et; au radical qui a plus d’une
syllabe, -tat, -tet. Le radical augmenté de cette façon
suivra la conjugaison des verbes en -iJc. Ex.:
112 Leçon 27

vár-ni attendre, várat-ni être attendu; ver-ni battre,

veret-ni être battu; fogad-ni recevoir, fogadtat-ni être
reçu; dicsér-ni louer, dicsértet-ni être loué.
2. Les verbes terminés par -t précédé dune con
sonne, prennent -at, -et, même si le radical a plusieurs
syllabe. E x . :
vàlaszt-ani élire, választat-ni être élu.
Par contre, les verbes terminés par -1 précédé d’une
voyelle, prennent - tat, -tet, même si le radical n’a qu’une
syllabe. E x . :
kot-ni lier, k'ôttet-ni être lié.
Tableau de la voix passive.
In d ica tif.
Présent.
vár-at-om je suis attendu etc. dicsér-tet-em je suis loué etc.
» » -ol » » -el
» » -ik » » -ik
» » -unk » » -ünk
» » -tok » » -tek
» » -nak » » -nek
Imparfait.
vár-at-ám je fus attendu etc. dicsér-tet-ém je fus loué etc.
» » -ál » » -él
» » -ék » » -ék
» » -ánk » » -ênk
» » -átok » » -étek
» » -ánah » » -ének
Parfait indéfini.
xár-at-tam j ’ai été attendu etc. dicsér-tet-tem j ’ai été loué etc.
» » -tál » » -tél
y> » -ott » » -ett
» » -tünk » » -tünk
» » -tatok » » -tetek
» » -tanok » » -tenek
Plus-que-parfait.
vár-at-tam j ’avais été attendu dicsér-tet-tem j ’avais été loué
» » -tál etc. » » -tél etc.
» » -ott etc. » » -ett
vala vala
Futur.
vár-at-ni fogok je serai attendu dicsér-tet-ni fogok je serai loué
etc. etc. etc. etc.
 Le verbe passif et factitif. 113

Le futur antérieur n’est pas employé:

S u b jo n c tif.
Présent.
várassam que je sois attendu dicsértessem que je sois loué
» -sál etc. » -sél etc.
» -sék » -sèk
» -sunk » -sünk
» -satok » -setek
» -sanak -senek.
Imparfait.
várat-nám je serais attendu dicsértet-ném ie serais loué
» -nál etc. » -nél etc.
» -nék » -nék
» -nánk » -nénk
» siátok » -nétek
» -nának » -nének
Parfait indéfini (rare).
várat-tam legyen que j ’aie été dicsértet-tem legyen que j ’aie été
etc. [attendu etc. etc. [loué etc.
Plus-que-parfait.
várat-tam volna j ’ aurais été dicsértet-tem volna j ’aurais été
etc. [attendu etc. etc. [loué etc.
L’impératif est semblable au subjonctif présent. —
Les trois participes ne sont pas employés, de même le
gérondif en - va, s e ; la forme en -ván, -vén se trouve
quelquefois. Ex. :
A katona elfogatván, átadta fegyverét.
Le soldat ayant été pris, a rendu ses armes.
3. Les prépositions par ou de accompagnant la
voix passive, s’expriment par les suffixes -töl, -töl, quel­
quefois aussi par la postposition által. Ex. :
A fiú a tanító-tói dicsértetik.
L ’enfant est loué par le maître.
A király által megkegyelmeztetett.
Il fut gracié par le roi.
Rem. La voix passive est rarement employée en hongrois.
Elle est contraire au génie de lh langue; dans la conversation
on la remplace ordinairement par la voix active.
4. Le sens efficient du verbe est exprimé de la
même façon que la voix passive, mais la conjugaison
Petite grammaire hongroise. 8
114 Leçon 27.

diffère. Le verbe factitif se conjugue comme les verbes

réguliers ; il a une forme indéfinie et une forme définie.
Ex.:
vârat-ni faire* attendre, kerestet-ni faire chercher.

C o n ju g a iso n in d éfin ie.

In d icatif.
Présent.
vdrat-ok je fais attendre etc. kerestet-ek je fais chercher etc.
» -sz » -sz
» — » —

» -unk » -ünk
» -tok » -tek
» -nak » -nek.
Imparfait.
várat-ék je faisais attendre etc. kérestet-ék je faisais chercher
» -ál » -êl etc.
» -a » -e
» -ànk » -énk
» -átok » -étek
» -ának » -ének.
Le parfait indéfini, le plus-que-parfait et le futur
sont les mêmes qu’à la voix passive.
“V
Subj onct i f.
Présent.
várassak que je fasse attendre kerestes-sek que je fasse cher-
» -s etc. » -s [cher etc.
» -son » -sen
» -sunk » -sünk
» -satok » -setek
» -sanak » -senek.
Imparfait.
vârat-nék je ferais attendre kerestet-nék je ferais chercher
» -nâl etc. » -nél etc.
» -na » -ne
» -nánk » -nénk
» -nátok » -nêtek
» -nának » -nênek.
Le parfait indéfini et le plus-que-parfait sont les
mêmes qu’à la voix passive.
 Le verbe passiv et factitif. 115

C o n j u g a i s o n définie.
Présent.
vdrat-om je le fais attendre Jcerestet-em je le fais chercher
» -od etc. » - ed etc.
» -ja » -i
» -juk » -jük
» -jótok » -itek
» -jak » -ik
Imparfait.
várat-ám je le faisais attendre kerestet-ém je le faisais cher-
-âd etc. -êd [cher etc.
-à -ê
-ók -ok
-átok -étek
-ák -ék.
Parfait.
vdrat-tam je l'ai fait attendre kerestet-tem je Fai fait cher-
-tad etc. -ted [cher etc.
» -ta -te
» -tuk -tük
» -tdtok -tétek
» -tdk -tek.
Plus-que-parfait.
várattam vala je l’ avais fait kerestettem vala je l’ avais fait
etc. [attendre etc. etc. [chercher etc.
Futur.
váratni fogom je le ferai at- kerestetni fogom je le ferai
» fogod [tendre etc. » fogod [chercheretc.
» fogja etc. » fogja.
Subj onctif.
Présent.
várassam que je le fasse at- kerestessem que je le fasse
-sad ou - d [tendre etc. -sedon-d [chercher etc.
» -sa ' » -se
» -suk » sük
» -sátok » séték
» -sák » sék.
Imparfhit.
várat-nám je le ferais attendre kerestet-ném je le ferais cher-
» - nád etc. » -néd [cher etc.
» -nà » -né
» -nők » -nők
» -nátok » -nétek
» -nák » - nék.
8*
116 Leçon $27.

Parfait indéfini (rare).

várattam legyen que je l’aie fait kerestettemlegyenqpz je l’ aie fait
etc. [attendre etc. etc. [chercheretc.
Plus-que-parfait.
várattam volna je l’aurais fait kerestettem volna je l’ aurais fait
etc. [attendre etc. etc. [chercheretc.
L ’impératif est pareil au subjonctif.
Les participes et les gérondifs ne sont pas em­
ployés.
Bem. La voix passive étant rarement employée, la con­
fusion entre le verbe passif et le verbe factitif n’est pas fré­
quente; il y a cependant des cas où le sens de la phrase
doit guider le lecteur.
Vocabulaire.1
Kételkedik douter szokik s’ habituer
kétség doute szokás habitude
látszik sembler, pa­ szűkölködik manquer du né­
raître cessaire
látszat l’apparence születik naître
levetkőzik se déshabiller szülők parents (père et
megérkezik arriver mère)
méltóztatik daigner távozik s’ éloigner
múlik passer (temps) tetszik plaire
múlandó passager történik arriver (événe­
nyugszik reposer ment)
'nyugalom repos úszik nager
öltözködik s’habiller utazik voyager
öregszik vieillir utas voyageur
öregség vieillesse változik changer
panaszkodik se plaindre villámlik il fait des éclairs
panasz plainte ingyen pour rien
sötétedik il commence à folyton sans cesse.
faire sombre

Version.
Rossz tanulók nem dicsértetnek. — Tegnap egész nap
kerestettem könyvemet, de nem találták meg. — Dicsértessék
az isten, a ki nekünk mindennapi (quotidien) kenyerünket
megadja. — Öcsém dicsértetnék, ha szorgalmasabb volna. —
Ha mindenkihez nyájasok lesztek, mindenkitől szerettetni és
tiszteltetni fogtok. — Előbb (auparavant) az a panasz emel­
tetett (élever) a létező nevelési rendszer (système d’éducation)
ellen, hogy a gyermekek nem tanulnak eleget; jelenleg épen
1 Suite des verbes en -ilc les plus usités.
 Le verbe passiv et factitif. 117

az ellenkezőt (contraire) mondhatjuk (nous pouvons dire) s

gyermekeink többet tanulnak, mint a mennyit felfogni (com­
prendre) birnak (pouvoir) (Eötvös). — A városnak egy igaz­
ságtalan bírája (juge) volt, ki hajdúival (haidouk) minden
szegény embert maga elé vitetett (amener) s ott dolgoztatta
ingyen. — Tanító kerestetik egy családhoz (famille), ki jól
tud francziáúl és németül. — Midőn Sokrates megkérdezteték,
mit érdemel (mériter)l Azt érdemiem, úgymond (dit-il),
hogy a nemzet (nation) költségén (frais) tartassam el. —
IV . Béla király Magyarország második alapítójának (fondateur)
neveztetik (nommer), — Úgy látszik, hogy a fiú megérdemelte
(mériter) a büntetést. — Méltóztassék helyet foglalni (s'asseoir),
nem fogják sokáig váratni. — Használd fel (profiter) az időt,
mert gyorsan múlik. — Az ember mindenhez szokik. —
Öcsémet arra szoktatták, hogy minden nap ötkor keljen fel.
— Az ember születik, munkálkodik (travailler), gyakran szű­
kölködik, néha panaszkodik, míg végre meghal. — Három
hónapig Velenczében (Venise) tartózkodott. — Megtörténik,
hogy már négy órakor sötétedik. — A hal a vízben úszik. —
Az időjárás (température) folyton változik; majd (tantôt) esik,
majd villámlik.
Questionnaire.
Ki dicsértetik? ki veretik? ki váratik? ki várat?
Mit kerestettél? mit irattál? mit készíttettél el a sza­
bóval ?
Hogy neveztetik Árpád? IV. Béla? I. Kálmán (Köny­
ves)? I. Mátyás (igazságos) etc.

Thème.
Je suis loué quand je travaille bien. — Dieu soit loué!
— On cherche un précepteur pour un garçon (-hoz) de dix
ans. — On cherche une chambre garnie avec entrée particu­
lière (külön bejárattal). — Le soldat ayant été blessé (megse­
bezni) fut transporté à l’hôpital (vitetett). — Béla IV est
appelé par les Hongrois le second fondateur du pays. —
L ’Athénien (athéni) Aristide fut surnommé le juste. —
Louis I de la maison d’Anjou (az Anjou-házból) est appelé
par les historiens (történetíró) hongrois le Grand. — Je rentre
à la maison parceque je suis attendu. — L ’hôte attendu est
reçu à bras ouverts (tárt karokkal). — L ’élève paresseux fut
puni par son père. — Le voleur (tolvaj) fut conduit (vezetni)
devant le juge (a bíró elé), condamné (elitélni) et mis en prb-
son (börtönbe vetni). — Il paraît qu’il se plaint toujours. —
Où est ton père? Il se repose. — On s’habitue facilement
au bien-être (jólét). — Cet habit vous plaît-il? Il me plaît
beaucoup (nagyon). — Il arrive souvent que les bons sont
118 Leçon 28.

punis et que les méchants sont récompensés. — Je ne sors

pas maintenant, parce qu’il pleut et qu’il fait des éclairs. —
Je lui ai fait réciter (felmondani) sa leçon, pour qu’il la sache
bien. — Je l’ ai fait chercher partout (mindenütt), mais on ne
l’ a pas trouvé. — Je me suis fait faire un costume (öltözet)\
il n’ est pas trop cher.

ViDgt-huitième leçon.
Yerbes pronominaux. — Yerbes impersonnels.
1. La plupart des verbes pronominaux français
s’expriment en hongrois par des verbes neutres qui sont
tantôt des verbes réguliers, tantôt des verbes en -ih.

E xem ples.
áll il se tient debout ou il se örül ou örvend il se réjouit
place siet il se dépêche
alakul il se forme leül il s’asseoit
elfárad il se fatigue emlékezik il se souvient
fordul ou megfordul il se tourne öltözködik il s’habille
javul il se corrige mosdik il se lave
készül il se prépare távozik il s’éloigne
mozdul il se meut iparkodik il s’ efforce etc.
2. Les formes magam, magamnak, magamat etc.
(voy. X V Ie leçon, 5) ne sont employées qu’avec les
verbes transitifs. Ex. :
Nézi magát a tükörben il se regarde dans la glace.
Jól érzi magát il se sent bien.
Nagyra tartja magát il se donne des airs.
Lealacsonyítja magát il se rabaisse.
Agyonlőtte magát il s’est suicidé etc.
3. La plupart des verbes impersonnels sont des
verbes en -ik. Ex.:
esik il pleut, esék il pleuvait, esett il a plu, esni fog il
pleuvra, essék qu’il pleuve, esnék il pleuvrait.
Autres verbes impersonnels:
alkonyodik il va faire nuit nappalodik il commence à faire
esteledik il fait nuit permetezik il bruine [jour
hajnalodik ou hajnallik le jour
commence à poindre látszik î ^ paraît, il semble
harmatozïk il fait de la rosée sötétedik il commence à faire
havazik il neige sombre
 Verbes pronominaux. — Verbes impersonnels. 119

történik \ mennydörög il tonne

megesik \ arrive que . . . borúi le ciel se couvre
világlik il luit derül le ciel s’éclaircit.
Vocabulaire.
Alak forme látszat apparence
alakulás formation menny ciel
fordulat tournure ború le temps nua­
javulás amélioration geux
készülés préparation derű le temps serein
öröm joie rokon parent (oncle,
sietség hâte tante etc.)
emlékezet mémoire óriási gigantesque
eső pluie szörnyű horrible
este soir szédítő vertigineux
hajnal aurore rettenetes terrible
harmat rosée majdnem presque.

Version.
A koldus az ajtó előtt (devant) áll. — A tanító a táb-
Iánál állt. — A mi lovaink nem fáradnak el gyorsan. — Alig
dolgozott egy kissé (un peu) és máris elfáradt. — Nem mozog
a levél (feuille), ha szél (veut) nem mozgatja. — Péter a
múlt évben rossz tanuló volt, de most javul. — Nem szabad
az iskolában mindig hátrafordulni. — A tanári pályára
(carrière) készül. — A szülök örvendenek, ha gyermekeik jól
tanulnak. — Nem messze a várostól egy magas hegy emel­
kedik. — Egész életén át a magyar nyelvvel és irodalommal
foglalkozott. — A nép már gyülekezik. — A fiúk gyakran
mosakodnak nyáron. — Itt mindenki panaszkodik. — A ma­
darak már távoznak, mert hideg van. — Nem emlékezik sem
rokonaira, sem barátaira. — Esik eső, száll (descendre) a
felhő. — Nyáron gyakran villámlik és mennydörög. — Már
esteledik; menjünk haza. — A mint hajnalodik, a madarak
énekelnek. — Harmatozik ; a virágokon harmatcseppek (gouttes
de . . .) vannak. — Ú gy rémlik, hogy nemsokára háború lesz.
— Gyakran megtörténik, hogy a király a budai várban lakik.
— A magyar tudományos (des sciences) Akadémia ezimerén
(emblème) ezeket a szavakat olvassuk: Borúra derű.
Questionnaire.
Ki fárad el gyorsan? Ki javul?
Mi mozdul? Minek örültél?
Miért nem keli sietni?
Mi emelkedik a városon kivül (hors de)?
Ki emlékezik reánk?
120 Leçon 28.

Mivel foglalkozik a fiú?

Ki mosdik?
Miért panaszkodik?
Mikor távozik^ a király?
Mikor esik gyakran?
Mikor alkonyodik?
Mikor esteledik korán?
Mi történik, ha a fiúk nem engedelmeskednek? etc.

Thème.
Mon frère se fatigue très vite. — Le maître ne veut
pas que les élèves se retournent. — Cet élève s’est très mal
conduit (viselni magát), mais maintenant il se corrige. — La
pierre (ko) ne se déplace pas (mozdul), si quelqu’un ne la
remue (mozdít). — Il se réjouit de faire un beau voyage
pendant les vacances. — Quand on se dépêche trop, on fait
des fautes. — Tous les jours il s’assied sur le même banc. —
Budapest s’embellit ( szépül à la fin) de jour en jou r (chaque
jour). — De quoi s’occupe-t-il? — Il s’occupe d’histoire na­
turelle (természetrajz). — Il se plaint toujours, mais sans
raison (ok nélkül). — Je m’en vais (távozni), mais je re­
viendrai bientôt. — La pluie tombe souvent en automne. —
En hiver il commence à faire nuit à quatre heures. — Nous
partirons quand le jour commencera à poindre. — On dirait
qu’il n’est pas content (megelégedve). — Il tonne presque tous
les jours.
Lecture.
Magas és alacsony sors1.
A sas szánakozva2 néze fészkéből, melyet egy felhőkig
nyúlt3 cserfa4 tetejébe5 rakott, miként hajlong6 a kis fülm ile7
fészke minden szellőcskére8 az alacsony bokron9, s a gondos10
anya ekkor mint remeg11. — Kis bohó, így szólítja meg őt,
miért nem jösz fel szomszédságomba12? itt bátorságban13 le­
hetnél14. — Azonban a dalos madárka egy iszonyú15 vész16
után reggelre a cserfát kidöntve17 s a sas fészkét öszszezúzva18
látja. — Ó mennyivel vala jobb, így sóhajt19 fel ekkor, az
alacsony bokron maradnom! Hajlong ugyan a bokor, hajlong;
de a nagy szálfa20 d ől21 és törik22.
1. sort. — 2. avec pitié. — 3. élevé. — 4. chêne. — 5. som­
met. — 6. plier. — 7. rossignol. — 8. brise. — 9. buisson. —
10. soucieux. — 11. trembler. — 12. voisinage. — 13. en sécurité.
— 14. tu pourrais être. — 15. terrible. — 16. tempête. — 17. dé­
raciné. — 18. brisé. — 19. soupirer. — 20. arbre élevé. — 21. tom­
ber. — 22. se briser.
 Les particules. 121

J ó za n 23 b ö lcse sé g 24.
Vidám25 nyári nap volt, s a fecske víg csevegéssel26 fenn
szálldosott27 az enyhe28 levegőben. De nem sokára távolból
megdördűlt29 az ég, s miként a ború közelgetett30, mindig
alább-alább szálldosott a fecske, míg végre majdnem a földet
érinté31. — Kis lélek32! igy szóla bozzá a veréb, kit a komor33
idő ily alázásra34 és változásra35 birhat36! míg a bölcs minden
időben ugyanazon marad! Barátom, felel a fecske, álbölcs37
az ilyen és botor38; magát időhöz és körülményekhez39 szabni4<>
tudni a fő 41 bölcseség.
Fáy András (1786— 1864).
23. sain. — 24. philosophie. — 25. serein. — 26. gazouille­
ment. — 27. voler. — 28. doux. — 29. tonner. — 30. s’approcher.
— 31. toucher. — 32. âme. — 33. triste. — 34. humiliation. —
35. changement. — 36. peut amener. — 37. faux philosophe. —
38. sot. — 39. circonstance. — 40. s’adapter. — 41. principal.

Vingt-neuvième leçon.
Les particules.
1. Il y a, en hongrois, un grand nombre de par­
ticules qui servent à former les verbes composés. Elles
renforcent, le plus souvent, l’idée exprimée par le verbe
simple, ou bien elles ajoutent une certaine nuance à
la pensée.
Les particules sont toutes séparables dans cer­
tains cas.
2. Les particules les plus usitées sont:
á t , à travers. Ex.:
dt-menni traverser, franchir, át-olvasni parcourir, át­
úszni traverser à la nage.
be, dedans. Ex.:
be-nézni regarder dedans, be-ldtni comprendre, saisir
avec l’intelligence, be-fogadni accueillir dans son in­
timité, be-fedni couvrir complètement, be-fogni atte­
ler, be-zdrni enfermer, be-fejezni achever, be-börtö-
nözni emprisonner.
beié, en dedans, là dedans, y. Ex.:
bele-mdrtani tremper dans, béle-egyezni consentir, bele­
fáradni se lasser, bele-menni entrer dans, trouver de
la place dans, beleszólni se mêler à la conversation,
bele-verni enfoncer (un clou), bele-veszni y périr.
m Leçon 29.

e g y b e , ensemble. Ex. :
egy&e-kelni se marier, egybe-vágni coïncider, egybevetni
combiner.
el, marque le départ, la séparation, la division. Ex. :
el-adni vendre, el-ájulni s’évanouir, el-állni cesser, el­
aludni s’ endormir, el-ásni enfouir, el-bocsátani con­
gédier, el-égni se consumer, el-érni atteindre, el-fogni
attraper, el-lcövetni commettre, el-hordani emporter,
el-küldeni renvoyer, el-sütni décharger (une^arme),
el-vinni emporter.
f ö l ou fé l, sur, en haut, jusqu’ en haut. E x .:
fel-állni se lever, fel-dobogni palpiter, tressaillir, fel­
emelni soulever, fel-épiteni ériger, fel-húzni remonter
(une montre), fel-kelni se lever, fel-lázadni se ré­
volter, fel-nyilni s’ouvrir, fel-ügyelni surveiller.
h á tr a (du mot: h á t le dos), en arrière, à recu­
lons. Ex. :
Mtra-maradni rester en arrière, hátra-hagyni laisser,
léguer, Mtra-vetni jeter en arrière.
h o z z á (du suffixe: hoz), marque addition. E x .:
hozzá-csatolni ajouter, hozzá-fogni entreprendre, hozzá­
jutni atteindre.
k i, hors de, dehors. Ex.:
ki-adni dépenser, ki-állítani exposer, ki-bocsátani laisser
sortir, ki-dobni jeter dehors, ki-fosztani dépouiller,
ki-menni sortir.
le, marque l’éloignement, la séparation (de haut
en bas). Ex.:
le-szállni descendre, le-ereszteni faire descendre, le-mon-
dani renoncer, le-nézni regarder de haut en bas, dé­
daigner, leszedni enlever, ôter.
m e g , renforce l’idée du verbe simple. Ex. :
meg-tanulni apprendre à fond, meg-tudni apprendre (une
nouvelle), meg-bocsátani pardonner, meg-ajándékozni
combler de cadeaux, meg-dicsérni louer, meg-engedni
permettre, meg-látni apercevoir, meg-magyarázni ex­
pliquer, meg-mondani dire, meg-tiltani défendre, meg­
jegyezni remarquer, meg-kapni recevoir.
ö ss z e, ensemble. Ex.: xi
össze-adni additionner, unir, össze-csapni frapper des
mains, összevonni contracter, összeforrni se souder,
össze-húzni serrer.
 Les particules 123

r á ou r e á (du suffixe -ra, -ré), sur, par-delà. Ex.:

rd-maradni échoir en héritage, râ-fogni imputer fausse­
ment, rd-ijeszteni épouvanter, rà-ismerni reconnaître,
rá-szedni duper, rá-ütni frapper fort.
szét (ou széjjel) indique séparation. Ex.:
szét-szaggatni déchirer en morceaux, szêt-dgazni se ra­
mifier, szét-bontani décomposer, szét-kergetni disper­
ser, szét-választani séparer.
v iss z a indique le retour; de nouveau, encore. Ex.:
vissza-adni rendre, vissza-venni reprendre, vissza-esni
retomber, récidiver, vissza-emlékezni se rappeler;
vissza-hozni rapporter, vissza-pillantani jeter un coup
d’œil en arrière.
Bem. Les particules be, el, ki, meg se rencontrent le
plus souvent.
3. Les règles de la séparation des particules ne
sont pas fixes; tout dépend de l’accent de la phrase.
Il faut une pratique assez longue pour saisir toutes les
nuances. On peut cependant établir, pour l’usage
courant, les règles suivantes:
1° Dans la proposition principale la séparation n’a
pas lieu quand le verbe se trouve aux temps présent
et passés; elle a lieu au futur et, en général, quand il
y a un auxiliaire de mode ou un autre verbe qui
accompagne l’infinitif. Ex. :
Atyám házát eladja, eladta, eladta volna.
Mon père vend, a vendu, aurait vendu sa maison.
Atyám házát el fogja adni, el akarja adni.
Mon père vendra, veut vendre sa maison.
2° La séparation a lieu même aux temps présent
et passés, quand on veut appuyer sur certains mem­
bres de phrase. Ex.:
Én bocsátók meg neki c’est moi qui lui pardonne.
A könyvet felejtettem él c’est le livre que j ’ ai oublié.
3° Dans les propositions négatives la séparation a
lieu quand le verbe se trouve aux temps présent et
passés, mais elle n’a pas lieu au futur, ni avec les
auxiliaires de mode. Ex. :
Nem tanulom meg ou tanultam meg a leczkét.
Je n’apprends pas, je n’ai pas appris la leçon.
Nem adom vissza a könyvet je ne rends pas le livre.
124 Leçon 29.

Nem fogom a leczkét megtanulni.

Jer-n’ apprendrai pas la leçon.
Nem akarja a könyvet visszaadni.
Il ne veut pas rendre le livre.
4° Dans les propositions interrogatives commençant
par un pronom ou un adverbe, la séparation a lieu
aux temps présent et passés, mais elle n’a pas lieu au
futur, ni avec les auxiliaires de mode. Ex.:
Ki adja el a házát? Qui vend sa maison?
Ki adta el a házát? Qui a vendu sa maison?
Mikor adja vissza a könyvet? Quand rendra-t-il le livre?
Ki fogja házát eladni? Qui vendra sa maison?
Mikor fogja a könyvet visszaadni? Quand rendra-t-il
le livre?
Ki akar elkísérni? Qui veut m’accompagner?
Si la question se pose sans l’aide d’un pronom ou
d’un adverbe, la séparation n’a pas lieu aux temps
présent et passés, mais elle a lieu au futur et avec les
auxiliairs de mode. Ex. :
Eladja-e a házát? Vend-il sa maison?
Megtanulta-e a leczkét? A -t-il appris la leçon.
Vissza fogja-e adni a könyvet? Rendra-t-il le livre?
El akar-e kísérni? Veut-il m’ accompagner?
5° Dans les propositions interrogatives et négatives
à la fois, la séparation a lieu aux temps présent et
passés, mais elle n’a pas lieu au futur, ni avec les
auxiliaires de mode. Ex.:
Nem tanulod meg a leczkét?
N ’apprends-tu pas la leçon?
Nem adtad vissza a könyvet?
N’as-tu pas rendu le livre?
Nem fogod a leczkét megtanidni?
N ’apprendras-tu pas la leçon?
Nem akarod visszaadni a könyvet?
Ne veux-tu pas rendre le livre?
6° Au subjonctif présent et à l’impératif la sépa­
ration a toujours lieu. Ex.:
Relj fel! Lève-toi!
Tanuld meg a leczkét ! Apprends la leçon !
Ne küldd vissza a könyvet! Ne renvoie pas le livre!
Adja vissza füzetemet! Rendez-moi mon cahier!
Azt akarjay hogy menjünk ki il veut que nous sortions.
 Les particules 125

Bem. Aux questions: Eladja-e a házát? Megtanulta-e a

leczkét? on répond, affirmativement, par la particule: el, meg
(au lieu de: igen)\ négativement par nem.

Vocabulaire.
Lelete âme lépni marcher
szellem esprit maradni rester
elme intelligence indulni partir
szándék. proposition késő tard
akarat volonté aljas commun
czél but udvarias poli
kegyelen grâce barátságos amical
irgalom pitié gonosz méchant,pervers
lárma bruit merész hardi
hiba faute fösvény avare
lármáz faire du bruit takarékos économe.

Version.
A lovak átúsztak a folyón. — Átmentünk az erdőn (foret).
— Nézz be a házba és mondd meg barátodnak, hogy ma es­
téibe elvárjuk. — Belátom hibámat, de már késő. — 0 nem
akarja soha hibáját belátni. — Házunkat cseréppel (tuile) fedték
be. — Mivel fogják a templomot befedni ? — Péter a lovakat
már befogta; azonnal (à Vinstant) el fogunk indulni. — Az
ajtót bezárta és az ablakot kinyitotta (ouvrir). — Nyisd ki
az ablakot és zárd be az ajtót. — Nem egyezik bele az alkuba
(marché). — Sokat dolgozott életében, de most már belefáradt.
— Tegnap keltek eg jb e Péter és Mária. — Ez a ház nem
eladó! — Ki adta el házát és kertjét? Szomszédunk. — Mit
ásott el a fösvény a kertben? Pénzt ásott el, de a tolvajok
meglátták és éjjel a kincset (trésor) kiásták. — Mily bűnt
(crime) követett el? — Fegyverét elsütötte, de a vadat (gibier)
nem lőtte meg (atteindre). — Kelj fel és húzd fel csizmádat!
— Ez az ország fellázadt. — Mi van még hátra? — Nagy
vagyont hagyott hátra. — Nem tudom, hogy jutott (arriver
à) ily nagy vagyonhoz? Úgy jutott hozzá, hogy mindig
takarékos volt — Mennyi pénzt adtál ki? Vagy tiz koronát.
— Ne bocsásd ki ebben a hideg időben. — A rablók (bri­
gand) az utast megverték és kifosztották. — Szakítsd le ezt
a virágot! — Ne menj le a lépcsőn (escalier) ! — Azt fogta
rá, hogy pénzét ellopta. — A nap megbarnította (brunir)
arezát, de az anyja azonnal ráismert. — Az elmúlt idő nem
tér vissza többé. — Vissza adtad a könyvet Pálnak? Vissza.
Az egész csapatot (troupe) szétkergették.
126 Leçon 30.

Questionnaire.
Ki úszott át a folyón?
Ki ment át az erdőn?
Ki nézett be a házba?
Ki látja be hibáit?
Mivel fedték be a házat?
Ki fogta be a lovakat?
Ki fáradt bele a munkába?
Ki fogja a házat eladni?
Mit ásott el a fösvény?
Ki sütötte el fegyverét?
Mit hagyott hátra? etc.
Thème.
Notre cocher a déjà attelé les chevaux, nous allons
{azonnal avec le futur) partir. — Rends-moi le livre que je t’ ai
prêté ( kölcsönözni). Je te le rendrai demain. — Mon père
a vendu sa maison et son jardin. — Il a reconnu ses fautes.
— Ouvrez la porte et fermez la fenêtre! — Hier mon frère
s’est marié avec la sœur de mon ami. — L ’avare a enfoui
son trésor. — Mon père a tiré sur le lièvre (nyúl), mais il
l’a manqué (elhibázni). — Il a laissé une grande fortune. —
Tu apprends ta leçon, mais tu ne l’ apprends pas à fond. —
Jette cette pierre par la - fenêtre (-on). — Il l’a richement
doté. — Le maître a loué ses élèves, parce qu’ils ont bien
appris leurs leçons. — Permettez-vous que je sorte? — A-t-il
déjà reçu ses livres? — Le maître explique tout bien, mais
souvent les élèves n’écoutent pas. — 11 a atteint son but. —
Notre père nous défend de cueillir des heurs dans notre ja r­
din. — Ne reviens plus! — Où changeons-nous (átszállni) de
train (más vonatra)? — Copie cette page! — Je la copierai
demain. — Pardonne à tes ennemis! — Il a frappé des mains.

Trentième leçon.
Auxiliaires de mode.
1. Les auxiliaires de mode s’expriment, en hon­
grois, tantôt par des verbes réguliers suivis de l’infinu
tif, tantôt par des verbes défectifs suivis de Yin­
finitif personnel, tantôt par des syllabes intercalées entre
le radical et les désinences du verbe.
2. Vouloir, avoir envie s’expriment par akar-ni ou
szeret-ni suivis de l’infinitif. Ex.:
A tanuló írni akar, akart l’élève veut, a voulu écrire.

/
 Auxiliaires de mode. 127

Le conditionnel (voudrait) s’exprime par l’imparfait

du subjonctif. Ex.:
Bátyám sétálni akarna, ou szeretne.
Mon frère voudrait se promener.
Avoir envie peut se traduire aussi littéralement par:
kedvem van, conditionnel: volna. Ex.:
Kedvem van ou volna sétálni.
J’ai envie ou j ’aurais envie de me promener.
Bem. Veuillez, forme de politesse, se traduit par tessék
(prés, du subj. de tetszeni plaire) ou legyen szíves (soyez assez
aimable), szíveskedjék. Ex. :
Tessék leülni veuillez vous asseoir.
Legyen szíves ou szíveskedjék válaszolni ayez l’obligeance
de répondre.
3. Pouvoir dans le sens d'avoir la permission s
rend par szabad (libre) suivi du verbe auquel on ajoute
les suffixes suivants:
tanulnom apprendre 1kér-nem demander öltözköd-nöm s’ha-
» -nod » -ned » -nőd [biller
» -nia » -nie » -nie
» -nunk » -nünk ! » -nünk
» -notok » -netek » -nőtök
» -niok » -niok » -niök
On appelle cette forme Yinfinitif personnel.
Le nom de la personne prend les suffixes -nak,
-nek, le pronom nekem, neked, neki etc. est ordinaire­
ment supprimé. Ex. :
Szabad kérnem? Puis-je demander?
Szabad írnunk? Pouvons-nous écrire?
Nem szabad Írnod tu n’as pas la permission d’écrire.
Önnek nem szabad Írnia.
Vous n’avez pas la permission d’écrire.
Plur. Önöknek nem szabad irniok.
Vous n’ avez pas la permission d’écrire.
A tanulónak szabad játszania l’élève peut jouer.
Bem. On a la permission d’écrire, szabad irni.
4. Devoir et falloir s’expriment par kell (impf.
kelle, parfait: kellett, subj. pr.: kelljen, subj. impf. : kellene),
suivi de l’infinitif personnel. Ex.:
írnom kell je dois écrire, il faut que j ’écrive.
A tanulónak dolgoznia kell il faut que l’élève travaille.
128 Leçon 30.

Korán kellett felkelnem.

Il fallait me lever de bonne heure.
Korábban kellene jönnie.
Il devrait venir plus tôt.
Holnap a városba kell mennem.
Il faut que j ’aille demain à la ville.
Itt magyarul kell beszélni.
Ici il faut parler hongrois.
Rem. Kell est aussi employé sans l’infinitif personnel,
dans le sens de: avoir besoin. Ex.:
Sok könyv kell neki il a besoin de beaucoup de livres
(il lui faut beaucoup de livres).
Atyámnak ez a könyv kell mon père a besoin de ce livre.
Rem. L’ infinitif personnel est encore employé après les
verbes et les adjectifs suivants: illik il convient, tetszik il
plaît, van il y a, nincs il n’y a pas, elég legyen qu’il suffise,
fáj il est pénible, lehetetlen impossible, fölösleges superflu,
inutile, szükséges nécessaire. Ex.:
Elég legyen mondanom qu’il me suffise de dire.
Fáj látnom il m’ est pénible de v o ir /
Lehetetlen kimennie il lui est impossible de sortir.
Szükséges megjegyeznem il faut que je remarque.
5. Pouvoir indiquant la possibilité s’exprime pa
les syllabes hat, het, qu’on intercale entre le radical et
les désinences du verbe. Ex.:
A tanuló ír-hat l’ élève peut écrire.
Nem olvas-Jiat-om ezt a könyvet je ne peux pas lire ce livre.
Ma nem ïr-hat-ok aujourd’hui je ne puis écrire.
Itt magyarul beszél-het-tek ici vous pouvez parler hongrois.
Rem. Lehet (du verbe lenni) employé seul, veut dire:
on peut; il accompagne l’infinitif dans les phrases imper­
sonnelles. Ex. :
Lehet játszani on peut jouer.
Mindenki nem lehet gazdag.
Tout le monde ne peut pas être riche.

Yocabulaire.
Szerencse bonheur fájdalom douleur
szerencsétlen­ malheur gyász deuil
ség zaj \ bruit
nyomor misère kedv plaisir
jólét bien-être titok secret
bú ou bánat chagrin melegíteni chauffer
 Auxiliaires de mode. 129

mellékelni ajouter kitartó persévérant

menekülni se sauver nyakas entêté
mutatni montrer hetyke arrogant
nézni regarder gőgös orgueilleux
nyitni ouvrir miveit instruit, civilisé
szókimondó franc, sans-gêne becsületes honnête
állhatatos ferme, constant valaha jamais.

Version.
A fiú nem akar engedelmeskedni. — Barátomhoz akar­
tam menni, de szüleim nem engedték meg. — Ha Pál sétálni
akarna, elkisérném (accompagner). — Nem akarná nekem
megmondani a titkot? — 0 is szeretne francziáúl tanulni. — Ha
akartam volna, megkaphattam volna a könyvet. — A rab
(prisonnier) menekülni akart, de elfogták. — Szabad kérdez­
nem, hány óra van? — A fiúnak nem szabad játszania, ha ta­
nulnia kell. — Szabad Írnom? — Pénzt kell keresned, ha élni
akarsz. — Atyámnak el kellett mennie, de anyám itthon van.
— Szabad kérnem azt az újságot? — Nekem könyv, papir és
toll kell. — Előbb kellett volna mondanod. — Szép arczot
kell mutatnod. — Nektek kellene ezt tudnotok, nem nekem.
— Mívelt embernek nem illik az utezán kiabálnia. — Mások­
ról mindig csak jót illik beszélni. — Elég legyen tudnotok,
hogy barátaink mindig becsületes emberek voltak. — Fáj
látnom, hogy fiad még nem javult. — Ma nem írhatom meg
a leveleket, mert el vagyok foglalva (occupé). — Nem olvas­
hatok többé, mert sötétedik. — Nem láthattam barátomat. —
Nem mondhattam meg neki, hogy holnap nem utazhatunk el.
— Nem beszélhettünk vele, mert még nem volt otthon. —
Nem hihetem (croire), hogy az istenek valaha emberalakban
jártak volna az emberek között. — A hatalom megronthat
(corrompre), a hazugság rágalmazhat (calomnier) bennünket. —
Hét óra előtt nem érkezhetünk Budapestre. — Megmutat­
hatja ön most a képcsarnokot (musée de peintures) ? — Nem
láthatom ezt az embert. — Ha szülei nem volnának gazdagok,
koldulhatna. —* A zaj hallható volt. — Még fiatal, még ja ­
vulhat. — Intheti őt a tanitó, mégsem figyel (faire attention).
— Minden polgár (citoyen) követnek választható. — Tessék
türelemmel (patience) lenni!

Questionnaire.
Mit akarsz írni?
Mit akar olvasni?
Mit akar barátod?
Mit nem szabad tenned?
Mit nem illik tenni?
Mi kell öcsédnek?
Petite grammaire hongroise. 9
130 Leçon 30.

Miért nem írhatod meg a levelet?

Miért nem tanulhatja meg Pál a leczkét?
Miért nem sétálhatsz velünk?
Mit nem hihetsz? etc.

Thème.
Je voudrais écrire, mais je n’ ai ni plume, ni encre.
— L ’élève voudrait étudier sa leçon, mais il ne trouve pas
son livre. — Voudrais-tu m’apporter du vin ? — Veuillez vous
asseoir; mon père viendra à l’instant. — Veuillez entrer; il
fait froid dehors (künn). — Je voulais entrer dans la chambre,
mais lpi porte était fermée. — Il ne convient pas à un enfant
de crier dans la rue. — Cela me fait de la peine d’entendre que
votre enfant est toujours malade. — Il me faut de l’argent pour
vivre. — Puis-je demander où est votre mère? — Les élèves pa­
resseux n’ont pas la permission de sortir le jeudi. — Il faut que
les élèves travaillent. — Il faut que nous aimions et respections
(tisztelni) nos parents et nos maîtres. — Il faut que vous m’ ap­
portiez mon souper (vacsora), car j ’ai faim. — Il faut faire
du feu, car il fait froid. — 11 faudrait ramener (visszavezetni)
cet enfant chez ses parents. — Je ne peux pas lire, car il
fait sombre. — Je ne pouvais pas sortir, parce que j ’avais
mes leçons à apprendre (il fallait que . . .). — Mon frère
pourrait écrire la lettre s’ il voulait. — Il pourrait payer ses
dettes (adósság), car il a beaucoup d’argent. — Pourrais-tu
apprendre le français en trois ans? Je pourrais l’ apprendre,
si j ’avais un bon maître. — Le train ne peut pas arriver
avant 10 heures. — Il ne pouvait jamais se taire.

Lecture.
Mátyás király Gömörben.
Egyszer Mátyás király nagy vendégséget1 adott Gömör
vármegyében2. Az ország3 főurai4 jelen 5 voltak az ebéden6.
Ebéd után Mátyás király meghívja7 az urakat a szőlőbe8.
Itt aztán mindenkinek kapát9 ad, maga is kapát vesz10 ke­
zébe és hatalmasan11 hozzá fo g 12 a kapáláshoz. Az urak
utánozni13 kezdték a király példáját14, de egy sort15 sem ka­
páltak végig, már mind kifáradtak a munkában. «Csak
rajta16!» kiáltá Mátyás király, «hiszen17 egy kis mozgás18
nem fog ártani.» De az ily munkához nem szokott19 urak
nem birtak tovább kapálni. Ekkor Mátyás király hozzájok
1. festin. — 2. comitat. — 3. pays. — 4. seigneur. — 5. pré­
sent. — 6. repas. — 7. inviter. — 8. vigne. — 9. bêche. —
10. prendre (de: venni). — 11. fortement. — 12. commencer à. —
13. imiter. — 14. exemple. — 15. sillon. — 16. en avant! —
17. certes! — 18. mouvement, locomotion. — 19. habitué.
 Verbes irréguliers. 131

fordult s dorgáló20 hangon21 így szólt: «Látjátok mily nehéz

munkát végeznek a szegény emberek? Ti már néhány perc
alatt kifáradtatok; mennyivel inkább fáradnak ki a szegény
munkások, kik kora reggeltől késő estig dolgoznak, hogy nek­
tek kenyeret, bort és mindenféle terményt22 szerezzenek23!
Most már saját24 tapasztalástokból25 ismeritek a nehéz mun­
kát, remélem26 ezután jobban fogtok bánni27 cselédeitekkel28 és
jobbágyaitokkal29!» A nép emlékében örökké él a dicső30
király ebben a mondásban31: «Meghalt Mátyás király, oda32 az
igazság83!»
20. blâmer. — 21. voix. — 22. produit. — 23 procurer. —
24. propre. — 25. expérience. — 26. espérer. — 27. traiter. —
28. domestique. — 29. serf. — 30. glorieux. — 31. dicton. — 32. est
perdu. — 33. vérité, justice.

Trente et unième leçon.

Yerbes irréguliers.
1. Les verbes irréguliers sont peu nombreux. Il y
a, d’abord, les cinq verbes: men-ni aller, ten-ni faire, ven-ni
prendre, acheter, vin-ni porter, hin-ni croire; puis quel­
ques verbes qui intercalent un v, d’autres qui suppri­
ment une voyelle du radical, et finalement une ving­
taine qui sont terminés en -ik.
L ’irrégularité consiste, principalement, dans l’exis­
tence de deux radicaux pour le même verbe.
2. Menni (radicaux: men et megy), Indicatif.
Présent: megy-ek, mész, megy, megyünk, mentek,
mennek.
Les autres temps sont formés du radical: men.
Imparfait: menêk, ménéi, mene, menénk, menetek,
ménének.
Parfait indéfini: mentem, mentél, ment etc.
Subj. présent: menjek, menj, menjen etc.
Imparfait: mennék, mennél, menne etc.
Impératif: menj, menjetek etc.
3. Tenni, venni, et hinni ont pour radicaux:
tesz, vesz, visz, hisz et tev, vev, viv et hiv; au parfait
indéfini le v final se change en t.
9*
132 Leçon 31.

Tableau de la conjugaison.
In d ic a tif.
Présent.
teszek je fais etc. veszek je prends ou j ’achète
teszesz ou tész veszesz etc.
tesz vesz
teszünk veszünk
tesztek vesztek
tesznek vesznek
viszek'je porte etc. hiszek je crois etc.
viszesz hiszesz
visz hisz
viszünk hiszünk
visztek hisztek
visznek hisznek
Imparfait (rare).
tevék je faisais ou je fis etc. vevék je prenais ou je pris,
tevéi vevél [ j ’achetais ou j ’achetai
teve veve etc.
tevénk vevénk
tevétek vevétek
tevének revének
vivék je portais ou je portai hivék je croyais ou je crus
vivél etc. hivèl etc.
vive hive
vivénk hivénk
vivêtek hivétek
vivének hívének
Item. Au lieu de teve et veve on dit ordinairement:
tön, vön.
Parfait indéfini.
tettem j ’ ai fait etc. vettem j ’ ai pris ou j ’ai acheté
tettél etc. etc.
tett
tettünk
tettetek
tettek
vittem j ’ai porté etc. hittem j ’ai cru etc.
etc. etc.
Les formes du futur: teendek, veendek, viendék, Illen­
dők sont rarement employées.
 Verbes irréguliers. 133

Subjonctif.
Présent.
legyek que je fasse etc. vegyek que je prenne ou que
tégy végy [ j ’ achète etc.
tegyen vegyen
tegyünk etc.
tegyetek
tegyenek
vigyek que je porte etc. higyek que je croie etc.
vígy higy
vigyen lúgyen
etc. etc.
Imparfait.
tennék je ferais etc. vennék je prendrais ou j ’achè-
tennél etc. [terais etc.
tenne
tennénk
tennétek
tennének
vinnék je porterais etc. hinnék je croirais etc.
etc. etc.

P a rticip e s.
Présent: tevő, vevő (signifie aussi: acheteur), vivő, hivő.
Parfait: tett, vett, vitt, hitt.
Futur: teendő, veendő, viendő, hiendő.
G éron d if.
téve, véve, vive, híve et tevén, vevén, vivén, hívén.
Pour former la voix passive et le verbe factitif on
se sert des radicaux: té, vê, vi, hi. Ex.:
tétetek, vétetek, vitetek, hitetek.
Pour T auxiliaire de mode pouvoir: te-liet-ek, ve-
het-ek, vi-het-ek, hi-het-ek.
Dans la conjugaison définie de ces quatre verbes
on se sert du radical du temps correspondant de la
conjugaison indéfinie.
Présent: teszem, teszed, teszi, teszszük, teszitek, teszik.
Imparfait: tevém, tevéd, tévé, tevők, tevétek, tevék.
Parfait: tettem, tetted, tette, tettük, tettétek, tették.
Subj. présent : tegyem, tegyed, tegye, tegyük, tegyétek, tegyék
Imparfait: tenném, tennéd, tenné, tennék, tennétek, tennék.
134 Leçon 31.

Bem. Au présent du subjonctif et à l’impératif sing.

2e personne on emploie: tedd (pour tegyed), vedd (pour vegyed),
vidd (pour vigyed) et hidd (pour higyed).
Bem. Le verbe aller accompagné d’un infinitif se rend
en hongrois par azonnal (à l’instant) et le futur. Ex. :
Je vais écrire azonnal fogok Írni.
Il va venir azonnal fog jönni.

Vocabulaire.
Hadsereg armée részt venni prendre part
hadtest corps d’armée észre venni apercevoir
hadgyakorlat manœuvres önteni verser
hadvezér général en chef őrizni garder
gyalogság infanterie óhajtani désirer
lovasság cavalerie olvadni se fondre
tüzérség artillerie olvasztani fondre
zászló drapeau hiszékeny crédule
zászlóalj bataillon gyönyörű ravissant
ezred régiment kellemes agréable
egyenruha uniforme csábitó séduisant
fegyver arme rút vilain
csákó shako puszta désert
ágyú canon vadon sauvage
lőpor poudre tudós savant.
golyó balle
Version.
Hova mentek? A városba megyünk. — Nyáron falura
megy. — Hova mész? A szinkázba megyek. — Még korán
van ; az előadás csak nyolcz órakor kezdődik. — Ma már nem
megyünk tovább (plus loin). — Nekem el kell mennem. —
Nem mehetek el innen, mert várnak. — Azt hiszem, hogy ma
el fog jönni. — Azt hittem, hogy idővel okosabb lesz. —
Nem fhinné az ember, ha nem látná. — Hiszünk egy istenben.
— 0 mindenkinek hisz, mert hiszékeny. — Higyje akinek
tetszik, én nem hiszem. — A nagy szakái senkit tudóssá nem
tesz. — Mit tesztek ma délután? Ma délután az erdőbe
megyünk sétálni. — Ki nem tett mindent, a mit tennie
kellett, az boldog nem lesz. — Az igazságos ember senkinek
nem tesz kárt (dommage, tort). — Tégy mindent a hazáért. —
Orvendek, hogy ezt megtetted. — Azt óhajtja, hogy tegyem
meg kötelességemet (devoir). — Kiki tegye a maga köte­
lességét. — Tegye meg nekem ezt a szolgálatot (service)\ —
Szivesen megteszem. — Vegye a könyvet és tegye a székre!
— Vegye a krétát és Írjon! — Vedd a kalapot és menj a
kertbe! — Tedd meg délelőtt, mert délután sétálni megyünk.
 Verbes irréguliers. 135

— Könyvet és papirost veszek, hogy dolgozhassam. — Sok

szép házat vett, mert nagy vagyona van. — A katona feg y ­
verét vette. — Atyám megvette volna ezt a házat, ha nem
volna olyan drága., — A leányok nem vettek részt a tán ez -
ban (danse), — Ügy tettem, mintha észre sem venném. —
Zrinyi Miklós1 felöltözött díszruhájába (costume de cérémonie),
mindenik zsebébe száz-száz aranyat tett, kezébe vette atyjának
kardját és a várkapun (porte de la forteresse) át a törökök közé
rohant (se précipiter). — Vidd ezt a kést a konyhába! —
Mit visz az asszony a kezében? Egy korsó vizet visz az
aratóknak (moissonneur). — Még nem vitte a levelet a postára.
— Atyám azt akarja, hogy a kabátot a szabóhoz vigyem. —
Szivesen vinném ezt a terhet, de gyenge vagyok.

Questionnaire.
Hova m egy?
Hova ment a bátyád?
Hova menjen Pál?
Kinek hiszünk?
Miért nem hisz neki?
Miben hisz?
Mit tesz a fiú?
Mit tett anyád?
Mi tevő lész (que feras-tu)?
Mit visz a hordár?
Mit vihetek el innen?
Ki veszi meg a könyvet?
Mit vehetünk három koronáért? etc.

Thème.
Nous sommes allés à Budapest et nous y (ott) avons
passé (tölteni) deux mois. — Il fait si beau! Allons nous
promener. — L ’enfant va depuis trois ans à l’école. — J’irais
volontiers au bois (városliget), si j ’avais le temps. — Dis-lui
qu’il aille chez le médecin. — Je lui ai dit d’aller (qu’il aille)
à Paris, s’il veut bien apprendre le français. — Nous ne
croyons pas le menteur (-naJc). — Mon père croyait que vous
étiez déjà partis. — Nous croyons en l’immortalité (halhatat­
lanság) de l’âme. — Quand on est crédule, on croit tout le
monde. — Que feras-tu (présent) cet après-midi? J ’écrirai mes
devoirs et j ’apprendrai mes leçons. — Que t’ a-t-il fait? — Il
n’ a rien fait toute la journée. — Rends-moi ce service! — Si
tu peux le faire, fais-le immédiatement (azonnal). — On peut
acheter pour dix francs des livres, des cahiers et des plumes. —
Je n’achète rien, car je n’ai pas d’argent. — (Avec) quelle
1 Général hongrois qui a combattu les Turcs (1508— 1566).
136 Leçon 32.

jeune fille s’est-il marié (elvennil)? Il s’est marié avec la

sœur de mon beau-frère. — Le commissionnaire porte des
paquets (csomag). — Porte cette lettre à la poste; il est
déjà 5 heures. — Les paysans (paraszt) portent leurs marchan­
dises (áru) à la ville. — Nous avons porté les chaises dans
la salle (terem). — Porte-lui ces livres, il en a besoin (szük­
sége van rájuk). — Cet homme porte un lourd fardeau. —
Si j ’étais fort, je pourrais te porter dans mes bras. — Pourrais -
tu porter cet enfant sur le (ton) dos?

Trente-deuxième leçon.
Yerbes irréguliers. (Su ite.)

1. Un certain n om bre de v erb es m o n o s y lla b iq u e s

d o n t le ra d ic a l est te rm in é par les v o y e lle s lo n g u e s :
ó, n, û, í, ő rac co u rcissen t ces v o y e lle s et in te rc a le n t
u n v tou tes les fois q u e le su ffix e de la c o n ju g a iso n
com m en ce par une v o y elle. Au p a rfa it in d éfin i ils
p rennent U.
L e s v e rb e s les p lu s u sités de cette catégorie s o n t :
lo-ni tirer (avec une arme), o(v)-ni garder, rô-ni faire
une entaille, employé ordinairement avec la parti­
cule meg, blâmer; bû(j)-ni se cacher, fù(j)-ni souffler,
nô-ni croître, grandir, jô-ni ou jön-ni venir, hi(v)-ni
appeler, szî(v)-ni sucer, ri-ni pleurer, sző-ni tisser.
L e s v erb es hi(v)-ni, ri-ni et szï(v)-ni pren n ent les
su ffix e s g ra v e s.

T a b le a u d e la c o n ju g a is o n de lo-ni et M(v)-ni.
In d ic a tif.
/
Présent.
löv-ök, lö-sz, lö, löv-ünk, lő-tök, lö-nek.
hiv-ok, hí-sz, hí, hiv-unk, hi-toíc, lií-nak.
Imparfait.
löv-ék, löv-él, löv-e, löv-énk, löv-étek, löv-ének.
hiv-ekj hív-ál, hiv-ay hiv-ánk, hív-átok, hiv-ának.
Parfait indéfini.
lőttem, lőttél, lőtt, lőttünk, lőttetek, lőttek,
lúttam, hittál, hitt, hittünk, hittatok, hittak.
 Verbes irréguliers. 137

S u b jo n ctif.
Présent.
lőjék, lőj, lőjön, lőjünk, lőjetek, lőjenek,
liijak, híj, MJon, híjunk, híjatok, híjának.
Imparfait.
lőnék, 7dnáZ, Zone, lőnénk, lőnétek, lőnének,
hínék, hínál, hína, hínánk, lűnátok, Innának.
P a r tic ip e s .
Présent: lövő, 7mz?ö.
Passé: lőtt, MZZ ou hívott.
Futur: lövendő, hívandó.
G é r o n d ifs .
Zore, lővén, híva, hiván.
Bem. jöni ou Jönm venir, se conjugue au présent: Jö-
röft, Jós# Jd ou Jön, jövünk, jöttök, jönek ou jönnek; à l’im ­
parfait du subjonctif: jönnék, jönnél, jönne etc. A l’impératif:
jöjj ou Jer, jöjjetek ou jertek. Dans les autres temps, il se
conjugue sur Zd-m.

C o n ju g a is o n d é fin ie .
In d ic a tif.
Présent.
lövöm, lövödj lövi, lőjük, lövitek, Z00 Z&.
hívom, hívod, híja, híjuk, híjátok, híják.
Imparfait.
lóvém, lóvéd, Zö^', lövők, lövétek, lövék.
hivám, híveid, hivá, Írnátok, hívók.
Parfait indéfini,
lőttem, lőtted, lőtte etc.
hittam, hittad, hitta etc.
S u b jo n c tif.
Présent.
lőjem, lőjed (ou Zó'cZcZ), Zóje, ZóJ m&, lőjétek, lőjék,
híjam, híjad (ou hidd), híja, híjuk, híjátok, híják.
Toutes ces formes s’écrivent aussi avec jj.
Imparfait.
lőném, lőnéd, lőné, Ionok, lőnétek, lőnék,
hínám, liínád, liíná, hínók, Innátok, hínák.
138 Leçon 32.

Bem. Le verbe venir accompagné d’un infinitif se rend

en hongrois par épen most (à l’instant) et le parfait. Ex.:
Il vient de sortir épen most ment ki.
Il vient d’ arriver épen most érkezett meg.
2. Un certain n om bre de verb es dont le rad ica
e st te rm in é p a r u n e des s y lla b e s : og, eg, ôg, ol, el, öl,
or, or, ör, oz, ez, ôz s u p p r im e n t la v o y e lle q u i p récède
la c o n s o n n e fin ale tou tes les fois que le su ffix e de la
c o n ju g a is o n com m en ce par une v o y e lle . Les verb es
les p lu s u sités de cette c a tég orie s o n t :
forogni se tourner, támolyogni tituber, pezsegni fer­
menter, mozogni se mouvoir, csépelni battre le blé,
esdekelni implorer, gátolni empêcher, gyalogolni aller
à pied, lovagolni aller à cheval, pótolni remplacer,
rabolni piller, tanácsolni conseiller, törölni essuyer,
vádolni accuser, sodorni rouler, entraîner, gyötörni
martyriser, söpörni balayer, helyezni placer, képezni
former, kínozni maltraiter, orozni garder, érezni sen­
tir, kölcsönözni prêter, szerezni procurer, végezni finir.

T a b le a u d e la c o n ju g a is o n de forogni et végezni.
In d ic a tif.
Présent.
forgok, forogsz, forog, forgunk, forogtok, forognak,
végzek, végzesz, végez, végzünk, végeztek, végeznek.
Imparfait.
forgék, forgál, forga, forgánk, forgótok, forgának.
végzék, végzél, vég(e)ze, végzénk, végzétek, végzének.
Parfait indéfini.
forogtam, forogtál, forgott, forogtunk, forogtatok, forogtak.
végeztem, végeztél, végzett, végeztünk, végeztetek, végeztek.
L e s u b jo n c tif est rég u lier.

P a r tic ip e s .
Présent: forgó, végző.
Passé: forgott, végzett.
Futur: forgandó, végzendő.
C o n ju g a is o n d é fin ie .
I n d ic a tif.
Présent.
végzem, végzed, végzi, végezzük, végzitek, végzik.
 Verbes irréguliers. 139

Imparfait.
végzem, vëgzéd, vêgzé, végzők, végzetek, végzek.
On trouve aussi les formes régulières.
Les autres temps sont réguliers.

Vocabulaire.
Meghini inviter kikölcsönözni emprunter
meghívó invitation kölcsön emprunt
(carte) kölcsön adni prêter
meghívás invitation átérezni sentir (sens
agyonlőni tuer (par un moral)
coup de feu) érzés sensation
lövés coup de feu érzület sentiment
vadász chasseur elvégezni achever
megróni blâmer vég fin
rovás blâme kivégzés exécution (capi­
elbújni se cacher tale)
eljönni arriver dohány tabac
agyon kínozni torturer (à szivar cigare
mort) pipa pipe
kínzás torture pezsgő vin mousseux.

Version.
A vadász a vadra 16. — Bátyám meglőtte ezt az álla­
tot. — Bakot lőni (faire une sottise; mot à mot: tirer un
bouc) nem nehéz. — Nagy bakot lőttem, mert megmondtam
neki a titkot. — A meleg ruha a hideg ellen óvja testünket.
— Sok rossztól óvja az embert a törvény. — A tanulót rossz
magaviseleté miatt (à cause de sa conduite) megrótták. —
Hova bujt el Péter? A padlásra. — Keletről (est) fú a szél
(vént). — Már rég nem fújt oly erős szél mint ma. — Arra
fordítja a köpönyeget, honnan fú a szél. — Ez a fiú két év
alatt (en) nagyra nőtt. — Ezek a növények (plante) csak
meleg éghajlat (climat) alatt nőnek. — A fűzfák (saule) na­
gyon szaporán (rapidement) nőnek. — H ogy hívják önt?
Engem Istvánnak hínak. — Hogy híják ezt magyarul? — Ha
sok szivart szívtok, nemsokára fejetek szédülni fog (avoir le
vertige). — Miért nem jönnek hozzánk? Ma nem jöhetnek,
mert sok dolguk van. — Már rég nem jöttem ebbe a faluba;
alig ismertek reám. — A gyermek rí, ha bántják (faire du
mal). — Ezt a posztót (drap) egy magyar gyárban (fabrique)
szövik. — A vadász lő, a takács (tisserand) sző, a katona ví.
— Ez a katona már sok párbajt (duel) vitt. — Mestert hí,
inas jő. — Ha hívlak, nem jösz. — Jertek játszani! Jer ve­
lem a városba! Jöjjön, a minek jönnie kell. — Nem mozog
140 Leçon 32.

a levél szél nélkül. — Forog mint a kerék (roue), morog

(grogner) mint a medve. — Ha sokat forgók, szédül a fejem.
— A fájdalom gyötri a testet. — Mért gyötrőd a kutyát?
Hogy érzi magát anyád? Köszönöm, már jobban érzi magát.
— Tanácslom néked, hogy a remekirók (écrivains classiques)
műveit szorgalmasan olvasd. — Mindenki a maga ajtaja előtt
söpörjön. — Senki sem vád olja, mégis mentegeti magát
(s’excuser). — Kölcsönözz tiz koronát, barátom! Nem te ­
hetem, magamnak sincs pénzem. — Végezd el gyorsan dol­
godat. — Mennél előbb végzem, hogy hozzád jöhessek.

Questionnaire.
Ki lövi a vadat? ki híja a fiút?
Ki rója meg a tanulót?
Mi nő a kertben? az erdőben?
Ki óvja meg a hazát?
Ki mozog? Ki morog?
Mit tanácsolsz? Kit végeztek ki? Mi pezseg?
Ki kölcsönöz pénzt?
Ki szívja a szivart? etc.

Thème.
Il a tiré sur le lièvre. — Les chasseurs tirent souvent
pendant la chasse (alatt). — Mon père a tiré plusieurs
oiseaux. — Ce soldat tire bien. — Le maître a blâmé l ’élève,
parce qu’il n’a pas fait son devoir. — Où Pierre et Jean se
sont-ils cachés? — Ils se sont cachés dans la cuisine. — Ce
capitaine a bravement combattu. — Le vent souffle du Nord;
il fait froid. — Il faut que nous nous protégions contre le
vent. — La facteur n’est pas encore venu. — Bientôt le
printemps viendra (présent) et nous pourrons aller (présent)
à la campagne. — Viens avec m oi! — Venez dans cette salle!
— César a dit: Je suis venu, j ’ai vu (et) j ’ai vaincu (győzni).
— Les moustiques (szúnyog) sucent le sang (vér). — Fumez-
vous des cigares ou des cigarettes (szivarka)? — Cet enfant
pleure parce qu’on l’a battu. — Dans cette fabrique on tisse
de la toile (vászon) et de la laine (gyapjú). — Comment
t ’ appelles*tu? — Je m’ appelle Pierre (-nek). — Fais appeler
(hivatni) le médecin! — On bat le blé en été. — Je te con­
seille de lire beaucoup. — Les domestiques balayent les
chambres. — On ne doit jamais maltraiter les animaux, car
ils sentent comme nous. — Comment se porte ton grand-
père aujourd’hui? Merci, il se porte mieux qu’hier. — Finis
d’abord (előbb) ce travail, ensuite tu pourras sortir (présent).
— Prête-moi ce livre! — Je ne puis te le prêter, car j ’en ai
besoin. — Il emprunte de l’argent à ses amis ( tál). — Cet
 Verbes irréguliers. 141

officier fait tous les jours une promenade à cheval (Lovagol)

au Bois. — Les hommes s’ agenouillent (letérdepelni) dans les
églises. — Ne t’agenouille pas devant cet homme!

Lecture.
S z ó z a t .1
Hazádnak rendületlenül2 S népek hazája, nagy világ!
Légy híve3, oh magyar; Hozzád bátran kiált:
Bölcsőd4 az s majdan sírod5 is, «Egy ezred évi szenvedés
Mely ápol6 s eltakar7. Kér éltet vagy halált!»

A nagy világon e kivül Az nem lehet, hogy annyi szív

Nincsen számodra8 hely; Hiába22 onta vért,
Á ldjon9vagy verjen sors10 keze : S keservben23 annyi hű kebel24
Itt élned, halnod kell. Szakadt25 meg a honért.

Ez a föld, melyen annyiszor11 Az nem lehet, hogy ész, erő,

Apáid vére folyt; És oly szent akarat
Ez, melyhez minden szent12 ne- Hiába sorvadozzanak26
Egy ezred év csatolt13, [vet Egy átoksúly27 alatt.

Itt küzdtenek14 honért a hős15 Még jőni kell, még jőn i fog,
Árpádnak hadai; Egy jobb kor, mely után
Itt törtek össze rabigát16 Buzgó28 imádság epedez29
Hunyadnak karjai. Száz ezrek ajakán.

Szabadság! itten hordozák17 Vagy jőn i fog, ha jőn i kell,

Véres zászlóidat, A nagyszerű halál,
S elhulltanak18 legjobbjaink Hol a temetkezés30 fölött
A hosszú harcz alatt. Egy ország vérben áll.

És annyi balszerencse19 közt, S a sírt, hol nemzet sűlyed e l31,

Oly sok viszály20 után, Népek veszik körűi,
M egfogyva21 bár, de törve nem, S az ember millióinak
Él nemzet e hazán. Szemében gyászköny32 űl.
1. Appel. — Gette poésie écrite en 1836, est devenue l’hymne
national. — 2. inébranlablement. — 3. fidèle. — 4. berceau. —
5. tombeau. — 6. soigner. — 7. couvrir. — 8. pour toi. — 9. bénir.
— 10. le sort. — 11. tant de fois. — 12 saint, sacré. — 13. ajou­
ter. — 14. lutter. — 15. héroïque. — 16. le joug de l’esclavage.
— 17. porter, agiter. — 18. tomber. — 19. désastre. — 20. dis­
corde. — 21. diminuer. — 22. en vain. — 23. détresse. — 24. cœur.
— 25. briser. — 26. se consumer. — 27. poids de malédiction. —
28. fervent. — 29. soupirer. — 30. enterrement. — 31. être en­
glouti. — 32. larmes de deuil.
142 Leçon 33.

Légy híve rendületlenül A nagy világon e kivűl

Hazádnak, oh magyar: Nincsen számodra hely;
Ez éltetőd33, s ha elbukál34, Áldjon vagy verjen sors keze,
Hantjával35 ez takar. Itt élned, halnod kell.
Vörösmarty Mihály (1800— 1855).
33. ce qui donne la vie. — 34. tomber. — 35. motte de terre.

Trente-troisième leçon.
Yerbes irréguliers en -ife.
1. P a rm i les verb es irréguliers en -ik, les verbe
en-ni m an ger, in-ni boire su iv en t u ne c o n ju g a iso n an or­
m a le ; les autres on t plu sieu rs form es à certains tem ps.

Tableau de la conjugaison de enni et inni.

C o n ju g a is o n in d é fin ie .
I n d ic a tif.
Présent.
eszem, eszel, eszik, eszünk, esztek, esznek.
iszom, iszol, iszik, iszunk, isztok, isznak.
Imparfait.
evem, evei, evek, evénk, evétek, evének,
ivám, ivál, ivék, ivánk, ivátok, ivának.
Parfait indéfini.
ettem, ettél, ett ou evett, ettünk, ettetek, ettek,
ittam, ittál, itt ou ivott, ittunk, ittatok, ittak.

S u b j o n c tif.
Présent.
egyem, egyél, egyék, együnk, egyetek, egyenek,
igyam, igyál, igyék, igyunk, igyatok, igyanak.
Imparfait.
enném, ennél, ennék, ennénk, ennétek, ennének,
innám, innál, innék, innánk, innátok, innának.
P a r tic ip e s .
Présent: evő, ivó.
Passé: ett ou evett, itt ou ivott.
Futur: eendö, iandó.
 Verbes irréguliers en -ïk. 143

G é r o n d ifs .
eve, evén, íva, iván.
P o u r fo rm e r la v o ix p a ssiv e et le v erb e fa c titif o n
se sert des r a d ic a u x : e, i. E x .:
etetni donner à manger, itatni donner à boire, etet il
donne à manger, itat il donne à boire.
A v e c l ’a u x iliaire de m o d e pouvoir o n c o n ju g u e :
ehetem, ehetel, ehetik etc.
illatom, illatot, ihatik etc.
C o n ju g a is o n d é fin ie .

In d ic a tif.
Présent.
eszem, eszed, eszi, eszszük, eszitek,
iszom, iszod, iszsza, iszszuk, iszszátok, iszszák.
Imparfait.
evém, evéd, évé, evők, evétek, evek.
ivóm, wá, ivó/c, ivátok, ivák.
Parfait indéfini.
ettem, etted, ette, ettük, ettétek, ették,
ittam, ittad, itta, ittuk, ittátok, itták.
S u b jo n c tif.
Présent.
egyem, egyed ou edd, egye, együk, egyétek, egyék,
igyam, igyad ou idd, igya, igyuk, igyátok, igyák.
Imparfait.
enném, ennéd, enné, ennök, ennétek, ennék,
innám, innád, inná, innák, innátok, innák.
Yocabulaire.
Haza ou hon patrie testvériség fraternité
hazaszeretet amour de la evés (action de) man­
patrie ger
hazafi patriote ivás (action de) boire
polgár citoyen kiinni vider
polgártárs concitoyen sajnálni regretter
hűség fidélité sejteni pressentir
választás élection szállni monter
egyetértés concorde szaladni courir
viszály discorde szállítani livrer
szabadság liberté éhes affamé
egyenlőség égalité szomjas altéré.
144 Leçon 33.

Version,
Ez az ember csak eszik, iszik és semmit sem tesz. —
Öcsém tegnap keveset evett. — Egyik, igyék az ember, de
csak módjával (mesure). — Már rég nem ettem oly jó húst.
— A gyermekek szivesen eszik a süteményt. — Ha meleg
van, sok vizet iszom. — Pál megitta mind a bort. — Miért
iszod azt a rossz vizet, mikor a jó bor előtted (devant toi)
áll. — Igyunk egészségedre ! — Enném valamit, mert éhe3
vagyok. — A fiú bort innék, ha adnának neki. — A sok
evés, ivás megárt. — A kocsis (cocher) eteti és itatja a lova­
kat. — Atyám parancsolta, hogy azonnal etesse és itassa a lova­
kat. — A ki nem dolgozik, ne is egyék. — Edd meg ezt a
levest; ha nem eszed meg, mást nem fogsz kapni. — Ez az
ember egész vagyonát (fortune) elitta. — Ma este nem fogok
sokat enni. — Ha böjtölünk (jeûner) rendesen (ordinairement)
halat eszünk. — A jómódú (qui est à son aise) paraszt min­
den vasárnap csirkét (poulet) eszik. — Ezek a fiúk éretlen
(non mûr) gyümölcsöt ettek; most betegek. — Sajnálom,
hogy oly keveset eszik. — Sejtettem, hogy mindenét el fogja
inni, mert már ifjúkorában szerette a bort. — Virágokat sza­
kasztottam (cueillir) a kertben. — Száll a madár ágról ágra
(branche), száll az ének szájról szájra. — Fát szállítottak. —
Nem ehetem többet, de még ihatom. — Ezt még meg kell
enned ! — E pohár bort meg kell innia. — A betegnek gyakran
keserű (amer) vizet kell innia. — Igyál, örökké (éternellement)
a világ sem áll.
Questionnaire.
Mit eszik a fiú? Mit eszik ön?
Mikor esztek?
Hány liter bort ittak?
Mikor fognak enni?
Ki egye meg ezt a húst?
Ki ette volna meg az almát?
Ki iszsza meg ezt a pohár bort?
Mikor itatja a lovakat?
Mikor eteti a teheneket? etc.

Thème.
Il n’a rien mangé (de) toute (la) journée. — L ’enfant
mange peu. — Mange cette pomme et cette poire. — Les
enfants aiment (à manger) les gâteaux. — Ma sœur aime le
sucre (czukor). — Il a mangé toute sa fortune. — On boit
rarement de l’eau dans cette ville, car elle est malsaine. —
Les ouvriers boivent beaucoup d’eau de vie (pálinka). — Ce
mendiant n’ a rien mangé depuis deux jours. — Buvons à la
santé de notre ami! — Mon père m’a défendu de boire (hogy
 Verbes irréguliers en -ik. 145

et subj.) de ce vin (-bol). — Je boirais du vin, si j ’en avais.

— Le vin est trop cher dans ce pays; tout le monde boit
de la bière. — Mangez encore un peu de ce rôti (sült —r bol).
— Nous ne vivons pas pour (hogy) manger, mais nous man­
geons pour vivre. — L ’enfant pleure parce qu’on ne lui donne
rien à manger. — Je regrette que vous ne puissiez boire
(prés, de l’ indic.) de ce vin. — L’homme doit manger et
boire, mais modérément. — Il faut que tu boives cette eau.
— Il faut que l’enfant mange sa soupe. — Il faut que je
me dépêche, pour ne pas (nehogy) arriver en retard ( elkésik
prés, du subj.). — Il y a des gens qui boivent tout ce qu’ ils
ont (egész vagyonukat). — Si tu as faim, mange! si tu as
soif, bois! — On nourrit les vaches et les bœufs. — On mène
tous les jours les chevaux à l’abreuvoir (itatni). — Je vou­
drais manger et boire.

Trente-quatrième leçon.
Terbes irréguliers en -ik . (Suite et fin.)
1. Les autres verbes irréguliers en -ik ont plu
sieurs formes pour certains temps, mais dans l’usage,
il y a toujours une forme qui prévaut. Ce sont tous
des verbes neutres. Les plus usités sont:
alud-ni dormir, feküd-ni coucher, alkud-ni marchander,
esküd-ni jurer, nyugod-ni se reposer, haragud-ni se
fâcher.
Au présent de l’indicatif les formes le plus usitées
sont:
alszom (pour átúszom), alszol, alszik, alszunk, alusztok,
alusznak ou alszanak.
fekszem (pour feküszöm), fekszel, fekszik, fekszünk, feküsz-
tök, feküsznek ou fekszenek,
alkuszom ou alkszom etc.
esküdöm ou esküszöm etc.
nyugszom (pour nyugodom), nyugszol, nyugszik etc.
haragudom ou haragszom etc.
A Yimparfait les formes alvám, fekvém, alkuvám,
esküdém, nyugvám sont les plus usitées.
Le parfait indéfini est régulier: alud-tam, fekiid-tem,
alkud-tam, esküd-tem, nyugod-tam, haragud-tam.
Le présent du subjonctif est régulier: alud-jam (ou
alugyam), feküdjem, alkudjam, esküdjem, nyugodjam,
haragudjam.
Petite grammaire hongroise. 10
146 Leçon 34.

Y!imparfait du subjonctif est rég u lier: aludnám, fe­

küdném etc. du e st q u e lq u e fo is r e m p la c é p a r nn,
p o u r faciliter la p ro n o n c ia tio n . E x . : alunnám, feltűn­
ném etc.
L e s participes s o n t : Présent: alvó, fekvő, alkuvó, es-
üw'do, nyugvó, haragudó. Passé: aludt, feküdt, alkudott,
esküdött o u esküdt (le ju ré ) nyugodott, haragudott. Futur:
dívandó, fekvendö etc.
L e s gérondifs: alva, alván, fekve o u feküdve, fekvén
o u feküdvén etc.

2. L e s verb es : cséleked-ni a gir, dicseked-ni se v a n te r,

növeked-ni a u g m e n te r ,töreked-ni s ’efforcer, fo r m e n t le
p résen t d e l ’in d ic a tif de d e u x fa ç o n s :
cselekedem ou cselekszem, dicsekedem ou dicsekszem,
cselekedet ou cselekszel, dicsekedel ou dicsekszel,
cselekedik ou cselekszik etc. dicsekedik ou dicsekszik etc.
A l ’im p a rfa it et au p résen t du participe, ils in ter­
ca len t t?. Ex. :
cselekvőm, dicsekvém, növekvőm, cselekvő, dicsekvő etc.
T o u s les autres te m p s so n t fo r m é s a vec le rad ica l
en - d Ex. :
cselekedetem, cselekedjem, cseleked-ném.
törekedjem, törekedjem, töreked-ném.
3. L es verb es: beteged-ni être m a la d e , elégedni s e
co n ten te r,gazdagod-ni s ’en richir, gyanakod-ni so u p ç o n n e r ,
gyarapod-ni a u g m e n te r , részeged-ni s ’enivrer, meleged-ni
se ch a u ffer, ôreged-ni v ieillir, szândékoz-ni a v o ir l ’in te n ­
tio n , emlékez-ni se so u v en ir, teleped-ni s ’ éta b lir, tœre-
kecl-ni se battre, se ch a m a ille r, menekedni se sa u v e r o n t
d e u x fo rm e s p o u r le p r é se n t: la fo rm e r é g u liè r e : gaz-
dagod-om, gazdagod-ol, gazdagod-ik; emlékez-em, emlékez-el,
emlêkez-ik, et u n e sec o n d e fo r m e o ù la s y lla b e fin a le d u
ra d ica l est re m p la cé e p ar sz. E x .:

gazdagsz-om, emléksz-em, betegszik, gyanaksz-om, ve­

rekszik etc.
T o u s les autres te m p s so n t ré g u lie r s: gazdagod-dmt
gazdagod-tam, gazdagodjam, gazdagod-nám etc.
.Rem. Les verbes tetszeni plaire, látszani paraître, sem­
bler, metszeni tailler sont irréguliers au présent du subjonctif.
 Verbes irréguliers en -ik. 147

Tessem, tessél, tessék, tessiink, tessetek, tessenek.

Lássam, lássál, lássék etc.
Messek, mess, messen etc. (metszeni n’est pas un verbe
en
La forme £esse& traduit le m ot: veuillez. E x.:
Tessék leülni veuillez vous asseoir.
Vocabulaire,
Alku marché, pacte gyarapodás augmentation
eskü serment részeg ivrogne
fekvőhely gîte szándék intention
nyugvóhely lieu de repos menedékhely asile
harag colère pazarló prodigue
cselekedet action munkás laborieux
dicsekvés vantardise lusta paresseux
dicséret éloge korlátolt borné
törekvés effort hülye imbécile
gazdagság richesse hálátlan ingrat.
gyanú soupçon

Version,
Gyerekek, ne aludjatok sokat, mert a sok alvás megárt.
— Az alvókat fel kel költeni (réveiller). — Alvó róka nem
fog csirkét. — Némely állat egész télen át alszik. — Már
rég nem aludtam oly jól. — Atyám betegen fekszik ágyában.
— Tegnap csak éjfélkor (minuit) feküdtem le. — Eger (la
ville d'Eger) a Mátra egyik völgyében fekszik. — Budapest
a Duna mellett fekszik. — Feküdjél le idején (à temps), mert
a ki késön fekszik, későn kél. — Ez a fösvény ember mindig
alkuszik. — Esküszöm az égre, az ég istenére, bántani nem
foglak. — A király megesküdött, bogy az alkotmányt (cons­
titution) védeni fogja. — Nem tudom, miért haragszik reám,
pedig soha sem bántottam. — Nagyon haragudott szomszéd­
jára, mert megcsalta (tromper). — Már nem haragszom, mert
beláttam, hogy nem volt igazam. — A vén fának árnyékában
jó l lehet nyugodni. — A nap már lenyugodott. — A ter­
mészet (nature) soha sem nyugszik, hanem mindig működik
(agir). — A fiú rosszul cselekszik, ha tanítóinak nem enge­
delmeskedik. — Mit cselekedtél, hálátlan! — Okos ember nem
dicsekedik (dicsekszik), s én neked is tanács lom, hogy ne
dicsekedjél, mert ha dicsekszel, kinevetnek. — 0 mindig előre
törekszik, mert törekvő fiú. — Ha nem törekedtek, nem fo g ­
játok a czélt elérni. — Ez az ember nem elégszik meg semmi­
vel. — Megelégedtem volna, ha száz koronát adtál volna. —
Mindig szomszédjára gyanakszik. — Vagyona gyarapszik, de
mégis fösvény marad. — A kályha mellett melegszik. — Öre­
10*
148 Leçon 34.

gedik ez az ember, már alig bír (être capable) lábán járni. —

Emlékszik-e még arra a szép városra, a melyben oly soká
élt? — Emlékezzünk régiekről! — Nem emlékezik volt (an­
cien) barátaira. — Tessék holnap hozzám jön n i! — Tessék
az ajtót bezárni! — Tessék a kulcs. — Fösvénynek látszik
szomszédod. — Messétek le ezt az ágat. — Messetek nekem
egy darab kenyeret.
Questionnaire.
Ki alszik soká?
Ki alkuszik mindig?
Ki esküszik?
Miért nem fekszik le?
Miért haragszik reád?
Miért nem akar nyugodni?
Mikor cselekszünk jó l?
Mivel dicsekedhetik ez az ember?
Mire törekszik?
Miért nem elégszik meg avval, a mit neki adtak?
Ki gazdagszik meg?
Kire gyanakodik?
Miért nem gyarapodik ez a város?
Mit szándékszik tenni?
Mire emlékezik? etc.
Thème.
V Je ne dors jamais le jour (nappai). — Couche-toi et
dors, car tu es fatigué. — Mon père n’a pas pu dormir cette
nuit. — Dors, mon enfant, et ne pleure pas. — Cet avare
marchande toujours. — Je (te) jure qne je dis la vérité. —
Il a juré sur son honneur (-re). — Pourquoi ton ami est-il
fâché contre moi? — Il est fâché, parce que tu as mal agi.
— La nature ne se repose jamais. — Cet homme ne peut
pas se reposer. — Cet après-midi nous nous reposerons. —
Il se vante de sa fortune. — Il ne faut jamais te vanter de
ton argent. — Il s’ efforce d’être (hogy, prés, du subj.) le pre­
mier élève de sa classe. — Si tu avais fait des efforts, tu te
serais enrichi. — Il est malade depuis des années. — Notre
voisin ne se contente pas de ce qu’il a, pourtant (pedig) il
s’ est enrichi depuis quelques années. — Je soupçonne Pierre
(-re). — Chauffons-nous près (mellett, après le nom) du feu.
— Mon grand-père a beaucoup vieilli depuis deux ans. —
Qu’avez-vous l’intention de faire cet après-midi? — J ’ai l’in ­
tention de me promener dans la forêt. — Vous rappelez-vous
les beautés (-re) de cette ville? — Rappelle-toi les bienfaits
(jótétemény)] — Veuillez prendre ce livre. — Veuillez prendre
une chaise et vous asseoir. — Veuillez me donner un verre
d’eau !
 Verbes irréguliers en - ik . 149

Lecture.
Nemzeti dal.1
Talpra2 magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha !
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válaszszatok3 ! —
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,

Kárhozottak4 ősapáink5,
Kik szabadon éltek haltak,
Szolgaföldben6 nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai7 bitang8 ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer9,
Kinek drágább rongy10 élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb11 a láncznál12 a kard,

Jobban ékesíti13 a kart,
És mi még is lánczot hordtunk!
Ide veled14, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név m egint15 szép lesz,

Méltó16 régi nagy híréhez17;
1. Chant national. — Composé le 15 mars 1848, ce chant est
devenu la Marseillaise hongroise. — 2. talp = plante du pied, se­
melle; talpra! debout! — 3. choisir. — 4. damné. — 5. ancêtres.
— 6. pays asservi. — 7. vaurien. — 8. misérable. — 9. oser. —
10. miséreux, loqueteux. — 11. brillant. — 12. chaîne. — 13. or­
ner. — 14. viens! — 15. de nouveau. — 16. digne. — 17. re­
nommée.
15 0 Leçon 35.

Mit rá kentek18 a századok,

Lemossuk19 a gyalázatot20!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak21,
Unokáink leborulnak22,
És áldó23 imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk! Petőfi Sándor.
18. souiller. — 19. laver. — 20. opprobre. — 21. former une
colline. — 22. se prosterner. — 23. bénir.

Trente-cinquième leçon.
Les Prépositions (Postpositions).
1. Outre les nombreux suffixes qui correspondent
aux prépositions françaises (voy. VIIIe—X e leçons), il
y a un certain nombre de postpositions qui se placent
toujours après le nom. Le nom conserve, en général,
la forme du sujet.
2. Les postpositions qui indiquent le lieu ont ordi­
nairement trois formes, selon quelles expriment l’en­
droit où l’on est, où l’on va, d’où l’on vient. Elles
repondent donc à trois questions: hol? (où? repos),
hová? (où? mouvement), honnan? (d’où).
Tableau des postpositions de lieu.
hol? hová ? honnan ?

alatt sous alá sous alól de dessous

előtt devant elé devant elöl de devant
mellett à côté mellé à côté mellől d’à côté
mögött derrière mögé derrière mögül de derrière
között ou közt entre, közé entre, parmi közül d’entre, de
parmi parmi
fölött ou felett au- fölé au-dessus de
dessus
felé vers, dans la felöl du côté de . . .
direction de . . .
körül autour
 Les Prépositions. 151

E x.: A macska az asztal alatt van.

Le chat est sous la table.
A macska az asztal alá ment.
Le chat est allé sous la table.
A macskát az asztal alól elkergettem.
J ’ai chassé le chat de dessous la table.
A tanuló a tanító előtt áll.
L ’élève est (debout) devant le maître.
A tanuló a tanító clé áll.
L ’élève se met devant le maître.
A tanuló a kutya elöl fut.
L ’élève se sauve devant le chien.
A fa mögött áll il se tient derrière l’ arbre.
A fa mögé állt il s’est mis derrière l’arbre.
A fa mögül jön il vient de derrière l’arbre.
3. T on tes ces p ostp osition s p eu v en t pren dre le
su ffixes p ron om in a u x . (V o y . X V I e leçon , 4). E x .:
alatt-am sousi moi alá-m alól-am elött-em devant moi
» -ad » toi » -d » -ad » -ed etc.
» -a » lui » -ja » -a » -e
» -unk » nous » -nk » -unk » -ünk
» -atok » vous » -tok » -atok » -etek
» -uk » eux » -jok » -uk » -ök ou -ük.
mellett-em I mögött-em fölött-em felé-m
» -ed I » -ed » -ed » -d
» -e etc. I » -e etc. » -e etc. » -je etc.
Bem. Körülj forme : körülött-em, körütött-ed, körülött-e etc.
4. L es autres p ostp osition s n ’o n t q u ’une form e
C e so n t: után après. E x .:
Két óra után après deux heures.
A v e c les su ffixes : utániam, -ad, -a, -unk, -atok, -ok
o u -uk.
múlva (form e d u g é r o n d if d u verbe mül-ni passer)
a u b ou t de. E x. :
Három hónap múlva au bout de trois mois.
Cette p ostp osition n e p ren d pas les suffixes.
közben au m ilieu de. E x .:
Óra közben mély csend van.
Au milieu de la leçon (classe) il règne un profond silence.
(Pas de suffixes.)
152 Leçon 35.

óta depuis. Ex. :

Három hónap óta depuis trois mois.
(Pas de suffixes).
által par. Ex. :
A törvényszék által hat hónapi fogházra Ítéltetett.
11 fut condamné par le tribunal à six mois de prison.
Avec les suffixes: által-am, -ad, -a etc.
nélkül sans. Ex. :
Könyv nélkül jött iskolába il est venu en classe sans livre.
Avec les suffixes: nélkülem, - ed, -e etc.
szerint selon, conformément à. Ex.:
A törvény szerint elítélték il fut condamné conformé­
ment à la loi.
Avec les suffixes: szerint-em, -ed, -e etc.
ellen contre. Ex. :
A magyarok a törökök ellen harczoltak.
Les Hongrois ont lutté contre les Turcs.
Avec les suffixes: ellen-em, -ed, -e etc.
iránt envers. Ex. :
Mindig jó volt testvére iránt.
Il a été toujours bon envers son frère.
Avec les suffixes: irántiam, -ad, -a etc.
Miatt à cause de . . . Ex.:
Betegségem miatt nem utazhattam el.
Je n’ai pas pu partir à cause de ma maladie.
Avec les suffixes: miatt-am, -ad, -a etc.
végett h cause de, pour. Ex.:
Mi végett tetted ezt? Pour quelle raison as-tu fait cela?
Avec les suffixes: végett-em, ed, -e etc.
helyett au lieu de . . Ex. :
Könyv helyett füzetet hozott.
Il a apporté un cahier au lieu d’un livre.
Avec les suffixes: helyett-em, -ed, -e etc.
gyanánt en guise de . . . Ex. :
Emlék gyanánt en guise de souvenir.
(Pas de suffixes.)
5. Avec certaines postpositions le nom prend u
suffixe. Ainsi les postpositions át à travers, par dessus,
 Les Prépositions. 153

keresztül en travers de, innen de ce côté-ci, en-deçà,

túl de ce côté-là, au-delà, léiül à l’intérieur de, kivül à
l’extérieur de, alul au-dessous de, fölül au-dessus de,
exigent le suffixes - n, -on, -en, -ön. Ex.:
A kapu-n át az utezára érünk.
Par la porte nous arrivons dans la rue.
Az udvar-on keresztül ment il a traversé la cour.
Duná-n innen en-deçà du Danube.
Tiszá-n túl au-delà de la Tisza.
Az iskolá-n belül à l’intérieur de l’école.
A város-on kivül en dehors de la ville.
fogva, par suite de . . . exige -nâl, -nél. Ex. :
A törvénynél fogva par suite de la loi.
Dans le sens de: depuis, fogva exige -toi, -toi. Ex.:
Gyermekkorától fogva depuis son enfance.
képest, en comparaison de, exige -hoz, -hez, -ház. Ex. :
Bátyjához képest en comparaison de son frère.
nézve à l’égard de, relativement à, exige -ra, -re. Ex.:
Gazdagságra nézve quant à la richesse.
együtt ensemble, exige -val, -vél. Ex.:
Atyjával együtt avec son père.
Vocabulaire.
Szünidők vacances találmány invention
szenvedés souffrance kísérlet expérience
szépíteni embellir tartani tenir
szoktatni habituer álnok faux (caractère)
szólni parler pajkos turbulent
szólásmód façon de parler langyos tiède
gyökér racine izzó brûlant
tükör miroir, glace rékkenő étouffant
patak ^ ruisseau j pontos exact.
Version.
A fának gyökere a föld alatt van. — A fiú az asztal alá
bujt. — Az asztal alól bujt ki. — A függőlámpa (suspension)
még nincs az asztal fölé akasztva. — Mi van ott a tükör fölött?
— Fölötte nincs semmi, de alatta van valami. — Ki jön ott a
kert felől? — Atyám jön egyik barátjával. — Miért nem mész
el a kút mellől? — Nem akarok Péter mellé ülni, mert mindig
nevet. — A patak a mi kertünk mellett folyik el. — Miért
futsz előlem. — Azért futok, mert félek tőled. — Ismeritek azt
az embert, aki előttünk megy? — Igenis ismerem; fölöttünk
154 Leçon 35.

lakik a második emeleten. — Pozsony felé jobb az út, mint

Bécs felé. — Pál a fiúk közt van; a fiúk közé ment, mert
játszani akar. — Önök a fal (mur) megül kinéznek. — Az
ellenség (ennemi) hadseregünk elől menekült. — Házaink körül
magas fák állnak. — A kályha köré ültek, hogy melegedhesse­
nek. — Házunk mögött van a kert. — Szeged Budapest után
a legnagyobb város. — Három év múlva jól meg fog tanulni
magyarúl. — A tanév (année scolaire) közben nem megyünk
falura, de a szünidőket falun töltjük. — Atyám néhány hét óta
Párisban van. — Évszázadok óta dívik (être en vigueur) ez a
szokás. — Könyv nélkül nem tanulhatok. — A felirat (inscrip­
tion) szerint az iskola a XVIII. században épült. — A nagy
forradalom alatt több állam Francziaország ellen harczolt. —
Legyünk irgalmasak a szegények iránt. — A sok hó miatt a
vonat nem érkezhetett meg pontosan. — Arany helyett bank­
jegyet (banque-note) adtak. — A folyó ezüst szalag (ruban)
gyanánt szeli át (traverser) a völgyet.

Questionnaire.
Mi van az asztal alatt? az asztal felett?
Ki áll az ajtó előtt? az ajtó elé?
Ki van a kályha megett?
Mi van a ház mellett?
Ki akar mellém jönni?
Hány óra múlva jösz el?
Hány év óta lakik Párisban?
Mi nélkül nem élhet az ember?
Ki ellen harczolunk?
Mi végett jött ide? Etc.

Thème.
On ne voit pas la racine des arbres, parce qu’elle est sous
la terre. — Gache-toi sous la table. — On a suspendu la lampe
au-dessus de la table. — Mon frère joue avec ses camarades.
— J’ai choisi cette plume parmi plusieurs. — Parmi les peuples
anciens, les Grecs étaient les^ plus civilisés (müveit). — Il s’est
caché derrière le mur. — À côté de la maison se trouve le
jardin. — Il s’est trouvé (állt) à côte de moi. — Il s’est mis
à côté de moi, mais il n’est pas resté longtemps. — Les chas­
seurs se sont sauvés devant (elöl) le lion. — Au bout de trois
jours, il est parti. — Au milieu de la danse, il s’est trouvé
mal. — Ce professeur a fait beaucoup d’expériences depuis trois
ans. — Depuis hier, il est malade. — As-tu reçu la lettre que
je t’ai envoyée par mon ami? — Nous ne pouvons pas vivre
sans air. — Ce soldat fut puni selon l’ordre du capitaine. —
Les Hongrois luttèrent pendant des siècles (át) contre les Turcs.
 Les Adverbes. 155

— Nos amis étaient toujours bienveillants envers nous. — Notre

ami n’est pas venu à cause de sa maladie. — Je suis venu au
lieu de mon frère. — J’ai apporté le livre français au lieu du
livre allemand. — La ville de Győr est située au-delà du Da­
nube. — Il n’est pas riche en comparaison de son frère.

Trente-sixième leçon.
Les Adverbes. — Igehatározók.
1. Adverbes de manière. Les adverbes de manière
sont formés en ajoutant certains suffixes aux adjectifs.
Les suffixes les plus usités sont: -n, -an, -on, -en (voy.
IX e leçon,. 1), -úl, -ül. Ex.:
gazdag riche, gazdagon richement; ynagas haut, magasan
hautement; okos prudent, okosan prudemment; szép
beau, szépen bien ; ritka rare, ritkán rarement ; gyenge
faible, gyengén faiblement.
Les participes présents terminés en ó ou en o,
prennent le suffixe -an ou -en. Ex.:
állandó constant, állandóan constamment.
Rem. bátor brave, forme bátran; méltó digne, méltán;
könnyű facile, könnyen; lassú lent, lassan; szörnyű horrible,
szörnyen.
Le suffixe -úl} -ül s’ajoute surtout aux adjectifs qui
indiquent la nationalité et à ceux qui sont terminés par
-atlan, -etlen, -tálán, -télen. Ex.:
franczia français, francziáúl ; magyar hongrois, magyarul;
német allemand, németül; szerencsétlen malheureux,
szerencsétlenül ; esztelen insensé, esztelenül; váratlan
inopiné, váratlanul (inopinément); kellemetlen dés­
agréable, kellemetlenül.
Rem. emberül signifie bravement (en homme); jó bon,
forme jól.
Rem. Les comparatifs et les superlatifs des adverbes se
forment comme les positifs. Ex. : gazdagabb-an, leggazdagabb-
any magasabb-an, legmagasabb-an, jóbb-an, lég-jobban.
2. On trouve des adverbes de manière formés à
l’aide des suffixes -lag, -leg, -kép, -képen qu’on ajoute
soit aux adjectifs, soit aux noms. Ex.:
atyai paternel, atyailag, futólag rapidement, koltoïleg poé­
tiquement, aránylag proportionnellement, külsőleg ex­
156 Leçon 36.

térieurement, mellesleg incidemment, látszólag apparem­

ment, alkalmilag le cas échéant, lehetőleg le mieux
possible.
adósságkép(en) comme une dette, örökségkép(en) comme
héritage, ekkêp(en) de cette façon, semmikép(en) nulle-
ment.
Rem. Les adverbes suivants sont formés d’une façon ir­
régulière: örömest avec plaisir, alkalmasint probablement, iziben
instantanément, részben en partie, alattomban clandestinement,
valóban réellement, hiúban vainement.
3. Adverbes de temps. Quelques adverbes de temps
sont formés à laide des suffixes -onta, - ente, -énte; -ást,
-est, -ost; -kor. Ex.:
naponta journellement, éjente toutes les nuits, hajdanta
anciennement, régente anciennement, elejénte au début,
folyvást constamment, most maintenant, egyenest di­
rectement, tavaszkor au printemps, éjfélkor à minuit,
máskor une autre fois, semmikor jamais, akkor alors.
D ’autres adverbes de temps sont des radicaux ou
des dérivés. Les plus usités sont:
ma aujourd'hui, tegnap hier, tegnapelőtt avant-hier, hol­
nap demain, holnapután après-demain, reggel le matin,
este le soir, délelőtt le matin (mot à mot : avant midi),
délután l’après-midi, nappai le jour, éjjel la nuit,
délben à midi, éjfélkor à minuit, mindig toujours, soha
jamais, néha quelquefois, azonnal à l’instant, rögtön
immédiatement, előbb plutôt, azelőtt auparavant, utóbb
plus tard, azután ensuite, nemsokára bientôt, gyakran
souvent, ritkáji rarement, későn tard, korán de bonne
heure, épen précisément.
4. Adverbes de lieu. Les plus usités sont:
itt ici, ott là, mindenütt partout, sehol nulle part, valahol
quelque part, lent ou lenn en-bas, fent ou fenn (comp.
fentebb) en-haut, bent ou benn dedans, kint ou künn
dehors, innen d’ici, onnan de là, mindenünnen de tous
les côtés, sehonnan de nulle part, valahonnan d’un
côté quelconque, valahová quelque part, alul en-bas
(superl. legalul), felül en-haut.
Quelques particules, comme le, fel, be, ki servent
également d’adverbes de lieu; on trouve comme com­
paratif: le-jebb plus en bas; fel-jebb plus en haut; bel­
jebb plus à l’intérieur.
 Les Adverbes. 157

Vocabulaire.
Tekinteni regarder válasz réponse
tekintet regard választani élire
tekintély autorité választás élection
teljesíteni accomplir bizony assurément
teremteni créer alighanem probablement
teremtés création igazán effectivement,
teremtő créateur vraiment
törölni effacer talán peut-être
tréfálni plaisanter aligha à peine
tréfa plaisanterie semmi esetre dans aucun cas
ülni être assis úgy-e ou n ’est-ce pas?
ülés séance nemde ?
válaszolni répondre hát? eh bien?

Version.
Az úr gazdagon megajándékozta hű szolgáját. — Nagyon
okosan cselekedtél. — Barátom most állandóan Párisban lakik;
gyakran jár szinházba; szorgalmasan eljár az egyetemre; re-
mélli, hogy nemsokára majd jól beszél francziáúl. — Most
még jobban beszél németül mint francziáúl. — A sas magasan
repül, sokkal magasabban mint a többi madár. — Péter em­
berül viselte magát (se conduire). — Katonáink bátran küzdöttek.
— Nővéremet csak ritkán látom, mert messze lakunk egymás­
tól. — A tanító méltán megkövetelheti (exiger), hogy a fiúk
jól viseljék magokat. — A feladatot könnyen megcsinálhatod,
mert nem nehéz. — Ez a víz lassan foly. — A fiú szörnyen
elkezdett kiabálni, pedig csak tréfáltunk. — Teljesítsd pontosan
kötelességedet. — Szomszédunk fia szerencsétlenül járt. — Roko­
nunk váratlanúl jött; jól fogadtuk, de még jobban fogadhattuk
volna, ha előre értesít minket. — A tanító atyailag bánt a
gyermekkel. — Ezt a gondolatot költőileg fejezted ki (exprimer).
— Három koronát kér a munkáért; ez aránylag kevés, mert
két órán át dolgozott rajta. — Ezeket a szép könyveket örök­
ségkép kaptam. — Semmikép sem Írhatom alá ezt a bizonyít­
ványt (certificat). r — Jöjjön el mennél gyakrabban, mindig örö­
mest látjuk. — Én alkalmasint holnap Bécsbe megyek. — Ré­
gente , mikor még nem volt vasút, Budapestről Kolozsvárig
hetekig tartott az utazás. — Mindenünnen fú a szél. — Rögtön
itt leszek.
Questionnaire.
Ki van itt? Mi van ott?
Ki jön ide? Ki megy oda?
Milyen idő van odakünn?
Mit csinálunk nappal?
Mit csinálunk délben? Ki kél korán?
158 Leçon 36.

Mit kell mindig tennünk?

Ki viselte magát bátran?
Mikép ír ez az író?
Ki tudja jobban a leczkét, te-e vagy ő?
Ki repül magasan? Etc.

Thème.
Pierre écrit bien, Paul écrit mieux, mais c’est Ernest qui
écrit le mieux. — Ton frère a très prudemment agi. — Le domes­
tique fut généreusement (gazdag) récompensé par son maître.
— Le vieillard marche lentement, le jeune homme marche vite.
— L ’aigle a volé très haut. — Tu as bien dessiné ce portrait
(arczkép). — Il s’est conduit bravement au moment du danger
(veszély). — Marchons plus lentement, l ’enfant ne peut pas
nous suivre (követni). — La balle l’a horriblement blessé. —
Mon ami parle allemand et anglais; il est parti pour Buda­
pest pour y apprendre le hongrois. — Il est tombé si malheu­
reusement qu’il s’est cassé un bras. — Mon oncle m ’a toujours
traité (bánni) comme un père. — Avertis-le (figyelmeztetni)
amicalement et dis-lui de se conduire convenablement. — Je
ne suis nullement content de lui. — Demain nous irons pro­
bablement à la campagne. — Regarde un peu plus haut. —
Cette ville est située plus à l’intérieur. — On l’a cherché par­
tout et on ne l’a trouvé nulle part. — Le matin nous tra­
vaillons, l’après-midi nous nous promenons. — Il vient rare­
ment chez nous. — Il vient ordinairement à midi et reste
souvent jusqu’au soir. — Le proverbe hongrois dit: Celui qui
(ki) se lève de bonne heure, trouve (lel) de l’or.
Lecture.
Hazámhoz.
Hírt1 se hallok már felőled,
Erdős2, völgyes szép hazám!
Most hogy távol3 vagyok tőled,
Most szeretlek igazán.
Azt a völgyet, azt a bérczet4
Soha nem feledhetem,
S kél5 szivemben vágyó6 érzet:
Hogy zokogjak7 kebleden!
Semmi, semmi ki nem pótol8,
El nem mossa képedet.
Kérdem a sebes9 folyótól:
1. Nouvelle. — 2. couvert de forêts, boisé. — 3. loin. —
4. montagne. — 5. naître, surgir. — 6. vdgyni} soupirer, languir.
— 7. pleurer. — 8. remplacer. — 9. rapide.
 Les Conjonctions et les Interjections. 159

Mért hagyott et tégedet?

Kérdem a szálló10 madártól:
Tán kiszáradt11 a berek12,
Hogy tőled ő is elpártol13,
Mint a hűtlen emberek? . . .

Gondolom: a nehéz felhő

Arczod özvegyfátyola14;
Gondolom: a síró15 szellő
Egy ismerős16 furulya.
Gondolom: a virágillat17
Esdő18 sóhajod19 talán;
S pásztor tűz20 az a kis csillag
Kék havasod21 oldalán . . .

Téged látlak minden képben

Mely felém száll messzirűl22;
A sík28 rónán24 minden lépten25
Bérczid árnya26 leng körül27.
Búcsúzó28 anya, — fiának
Szent ereklyeképet29 ad,
S az, — habár az évek szállnak30 —
Mindig kebelén marad!
Szász Károly (1829— 1905).
10. s’élever dans les airs. — 11. dessécher. — 12. bocage. —
13. quitter. — 14. voile de deuil. — 15. plaintif. •—* 16. connu. —
17. parfum des fleurs. — 18. implorer. — 19. soupir. — 20 feu de
pâtre. — 21. glacier. — 22. pour: messziről de loin. — 23. plat.
24. plaine. — 25. à chaque pas. — 26. ombre. — 27. entourer.
— 28. prendre congé. — 29. relique. — 30. s’envoler.

Trente-septième leçon.
Les Conjonctions et les Interjections. — Kötőszók és
indulatszók.
1. Les conjonctions marquant la liaison sont:
es ( s par abréviation, surtout en poésie) et, meg et (sur­
tout en calcul), is aussi, mind — mind aussi bien —
que, azonkívül en outre, mégis néanmoins, nemcsak
— hanem non seulement — mais encore, minél —
annál plus . . . plus, pedig pourtant, mint — úgy de
même que . . . ainsi, azután ensuite.
Les conjonctions marquant la rectriction sont:
160 Leçon 37.

vagy1 ou, vagy — vagy soit . . . ou, részint — részint

en partie . . . en partie, csak ne . . . que, seule­
ment, egyrészt — másrészt d’un côté . . . d’un autre,
soit . . . soit, csupán uniquement, akár — akár soit
. . . soit, kivévén ha excepté si.
Les conjonctions marquant l’exclusion sont:
sem ni, sem — sein ni . . . ni.
Les conjonctions marquant l’opposition sont:
hanem mais, mégis cependant, azonban mais, ellenben au
contraire.
Les conjonctions marquant l’induction sont:
hátj tehát or, donc, és így et ainsi, ugyan à la vérité.
Les conjonctions causatives sont:
mert parce que, mint — szintúgy aussi bien . . . que,
mivel parce que, minthogy parce que, car.
Les conjonctions explicatives sont:
tudniillik (par abréviation t. i.) à savoir, példának okáért
(par abréviation p. o.) par exemple (mot à mot : pour
cause d’exemple), azaz cela veut dire.
Les conjonctions conditionnelles sont:
haj hogyha si, hacsak si seulement, amenmjiben en tant
que, másként autrement, sinon, hacsak nem pourvu
que . . . ne, mintha comme si.
Les conjonctions marquant le but sont:
hogy que, afin que, midőn lorsque, miután après que,
azalatt hogy pendant que, míg pendant que, bár, ám­
bár quoique, noha bien que, jóllehet bien que . . .
possible, nehogy, hogy ne pour que . . . ne, mielőtt
avant que, mihelyt aussitôt que, alig hogy à peine . . .
a helyett hogy au lieu que (de), minekutána après
que, alig hogy à peine . . . que.
Rem. Hogy a plusieurs sens. Le plus souvent, il si­
gnifie que. Ex. :
Tudom, hogy szorgalmasan tanulsz.
Je sais que tu apprends assidûment.
Il signifie aussi comment. Ex.:
Hogy beszél magyarul?
Gomment parle-t-il le hongrois?
Hogy érzi magát?
Gomment se porte-t-il?
1 Vagy veut dire aussi tu es; devant un nombre, il signifie
environ.
 Les Conjonctions et les Interjections. 161

Hogy exprime encore le désir, la volonté, l’ordre,

l’intention, la conséquence. Il se construit ordinaire­
ment avec le subjonctif. Ex.:
Azért magyarázom meg neked a dolgot, hogy jobban értsed.
Je t’explique la chose pour que tu la comprennes.
Azért jöttem hozzád, hogy elkísérjelek.
Je suis venu chez toi afin de t’accompagner.
Nehogy se construit également avec le subjonctif.
Ex.:
Tanuld meg leczkédet, nehogy a tanító megbüntessen.
Apprends ta leçon pour que le maître ne te punisse pas.
A helyett hogy, mintha, se construisent avec l’im­
parfait du subjonctif. Ex.:
A helyett hogy tanulna, játszik.
Au lieu d’apprendre, il joue.
Ugy tesz, mintha gazdag volna.
Il fait comme s’il était riche.
Les autres conjonctions se construisent ordinaire­
ment avec l’indicatif.
3. Les principales interjections sont:
oh, ah, jaj, ej, qui expriment la douleur; hej, haj,
juhu la joie; ejnye be, nini, beh l’étonnement; nohát,
nosza, rajta, íme l’encouragement; de hogy, bezzeg,
majd bizony la négation; csitt qui impose le silence;
vajha, bárcsak qui exprime un souhait.
Il y a encore les interjections:
istenem mon Dieu, az istenért pour l’amour du ciel, isten
mentsen Dieu m ’en préserve, hála istennek Dieu merci,
isten hozta soyez le bienvenu, isten veled adieu, iga­
zán? vraiment? ördög adta diable, ördög vigye que le
diable l’emporte, ebadta sapristi, teremtette mille ton­
nerres, éljen! vive!, szabad entrez (mot à mot: libre),
halljuk écoutons, indulj en avant, ki vele à la porte,
előre en avant, hallgat silence!, eredj va-t-en, félre
arrière !
Vocabulaire.
Jog droit, jurispru­ itélet jugement
dence per ou por procès
jogtudós jurisconsulte börtön prison
ügyvéd avocat tanú témoin
bíróság tribunal felmenteni acquitter
bíró juge elitélni condamner
Petite grammaire hongroise. 11
162 Leçon 37.

száműzni ou exiler vigyázni faire attention

számkiűzni felvigijázó surveillant
vezetni conduire viszonozni rendre, répliquer
vezér chef hûs frais
vigasztalni consoler heves violent.
vigasztalás consolation

Version
Életednek vége van és a fekete föld és az égető (brûlant)
nap fogják felemészteni (consumer) testednek maradványait (les
restes). — Vigasztaltam őt, de mem használt semmit. — Én
nem láttam szüléidét, nem is hallottam semmit felőlük. — Nem
volt az sem a nap fénye, sem nem volt a hold világa. — E
vidéken nem volt se éjjel, se nappal. — A rómaiak mind a
harczi mind a polgári ügyekben (affaire) nagy tevékenységet
(activité) fejtettek ki. — A fák nemcsak hűs árnyékot nyújta­
nak, hanem édes gyümölcsöt is hoznak. — Valamint a ló, úgy
a teve is a leghasznosabb állatok közé tartozik. — Fejfájásom
miatt nem is írhatok, nem is olvashatok. — Minden állítás
(assertion) vagy való, vagy hamis. — Vagy parancsnokul hasz­
náljatok, vagy közkatonául! — A vitéz katona nem kerüli
(éviter) a veszélyt (danger), hanem felkeresi azt. — Sokat ki-
ván az ember, pedig csak kevésre van szüksége. — A veszteség
nagy, azonban nem pótolhatatlan (irréparable). — Keveset
Ígérj, de tartsd meg Ígéretedet. — Aristides polgártársaitól
«igazságos» nevet kapott, mégis kénytelen volt számkivetésbe
menni. — Azt mondotta, hogy ártatlan, a bíróság mégis három
hónapi börtönre Ítélte el. — A hazúgnak senki sem hisz;
tehát ne hazudjál. — A fény (lumière) sukkal gyorsabban ha­
lad mint a hang (son); ennélfogva a villámot a mennydörgés
előtt látjuk. — Nem megyünk ki, mert esik az eső. — Ha a
fiú engedelmeskedik, megdicsérik. — Úgy tesz, mintha mindent
értene. — Tanuljunk, nehogy tudatlanok maradjunk. — A
helyett hogy leczkéjét megtanulná, henyél (faire le paresseux).
— Azért olvasom a könyvet, hogy okuljak (s'instruire). —
Minél hevesebb az indulat (émotion), annál rövidebb. — Minél
magasabb a nap, annál, kisebb árnyékot vet. — Úgy látszott,
hogy ott ül és sír. — Úgy szereti a farkas a bárányt (brebis).
hogy szeretetből meg is eszi. — Istenem! mily hőség. — Előre!
volt a honvédek jelszava (devise). — Félre! mert eltaposlak
(écraser). — Hála istennek! ismét itt van a tavasz. — Isten
hozta! de rég nem láttuk.

Questionnaire.
Mit mondott? Mit írt atyjának?
Miért sírt? Miért panaszkodott?
 Titres. Formules de politesse. Abréviations. 163

Mikor hosszú az árnyék?

Miért látjuk előbb a villámot?
Miért tanulunk?
Mit üzensz barátaidnak?
Miért nem kerüli a katona a veszélyt? etc.

Thème.
L ’élève a fait son devoir, mais il n ’a pas appris sa leçon.
— Je n ’ai acheté ni livres, ni cahiers. — 11 ne boit, ni ne
mange. — Prends cette pomme ou cette poire. — Il y a là
environ vingt enfants. — Il n’a pas voulu venir, parce qu’il
faisait trop chaud. — Il n’a pas obéi, pourtant je le lui ai re­
commandé. — Les braves soldats n’évitent pas le danger, au
contraire, ils le recherchent. — Notre perte est grande, mais
elle n’est pas irréparable. — Si seulement il voulait venir une
fois chez nous. — Il fait comme s’il n’entendait pas. — Il
viendra nous voir quoiqu’il fasse mauvais. — Il m ’a dit qu’il
écrira aujourd’hui à son ami. — Dis-lui de venir pour que je
puisse lui parler. — En hiver nous mettons des vêtements
chauds afin de ne pas nous refroidir. — Pensez que nous
sommes tous des frères! — Pendant qu'il joue, son frère tra­
vaille. — Plus on apprend, plus on sait. — Grand Dieu! quel
malheur. — La mort dit (azt): Silence! — Dieu me garde d’un
tel homme (-toi). — Adieu! nous nous reverrons bientôt.
— Quand on entend frapper à la porte, on dit: Entrez! —
Vive la Hongrie! — L ’officier en mourant disait encore aux sol­
dats: En avant!

Trente-huitième leçon.
Titres. Formules de politesse. Abréviations.
1. Il existe, en hongrois, une échelle de titres s’ap­
pliquant aux différents degrés de la hiérarchie sociale.
Sa Majesté, se dit: Ő Felsége, Sa^ Majesté le roi
Ö Felsége a Király, Majesté! Felséges Úr!
Les princes du sang portent le titre de: Fönség
Altesse.
Selon les différentes positions sociales on distingue
les quatres titres suivants:
1° Nagyméltóságos Excellence (pour les ministres,
conseillers intimes du roi, président de la Cour de
cassation). Au lieu de Nagyméltóságos on peut dire:
Kegyelmes.
il*
164 Leçon 38.

2° Méltóságos (pour les membres de la Chambre

des Seigneurs, les secrétaires d’Etat, les conseillers mi­
nistériels).
3° Nagyságos (pour les professeurs de l’enseigne­
ment supérieur, les députés, les directeurs dans les
ministères).
4° Tekintetes (pour tous les autres emplois). Tous
ces titres doivent être suivis du mot úr ou uram.
Les dames portent le même titre que leur mari,
mais, par déférence, on dit à toutes les dames au moins:
Nagyságos asszonyom (contracté: Nagysám).
La femme porte le nom de son mari auquel on
ajoute: né. Ex.:
Jókaim Mme Jókai.
Si on veut lui donner son nom de jeune fille, on
ajoute: született (née). Ex.:
Balogh Jánosné, született Márki Mme Jean Balogh, née
Márki.
Pour les ecclésiastiques on emploie: Eminencziád,
Főtisztelendő úr, Tisztelendő úr.
Pour traduire vous on emploie Ön, pl. Önök, Kegyed,
pl. Kegyetek (rarement: Maga, pl. Maguk), mais vis-a-
vis d’un supérieur, il est plus convenable d’employer:
Nagyméltóságod, Méltóságod, Nagyságod, Uraságod.
L’abréviation de Tekintetes Úr: Tens úr, Tens asszony
n’est guère employée qu’à la campagne. En parlant
aux paysans on disait jadis: kend.
Bem. Király roi, császár empereur, se mettent toujours
après le nom propre; főherczeg archiduc, herczeg duc, gróf
comte, báró baron, se placent indifféremment avant ou après. Ex. :
Ferencz József király le roi François Joseph, Napoléon
császár l’empereur Napoléon ; mais on peut dire
főherczeg Sándor ou Sándor főherczeg l’archiduc
Alexandre, gróf Apponyi ou Appomyi gróf, báró Eötvös
ou Eötvös báró. Dans l’usage cependant herczeg, gróf
et báró précèdent le nom propre.
2. Les formules de politesse les plus usitées sont:
tetszik s’il vous plaît, méltoztatik daigner, szíveskedik
avoir la bonté; au présent du subjonctif: tessék, mél-
tóztassék, szíveskedjék ou legyen szíves; au parfait: tetszett,
méltóztatott, szíveskedett. Ex. :
 Titres. Formules de politesse. Abréviations. 165

Tetszik ou méltóztatik írni? Vous plaît-il d’écrire?

Mi tetszik? Que désirez-vous?
Mit méltóztatik parancsolni?
Que daignez-vous commander?
Mit tetszett írni? Qu’avez-vous écrit?
Tessék leülni veuillez vous asseoir.
Szíveskedjék várni ayez l’obligeance d’attendre.
L ’expression: Kérem alásan (pour: alázatosan) s’em­
ploie très fréquemment en parlant à un supérieur (je
demande humblement). Les domestiques l’emploient à
tort et à travers.
3. Les principales abréviations sont:
l. = lásd vois! stb. = s a többi etc.
o. = olvasd lis ! t. cz. = teljes czbnü p. t.
v. = vagy ou frt. = forint7 florin 2 fr. 10
h. = helyett au lieu de kr. = krajczâr 2 cent.
p. o. = példának okáért par kor. = korona couronne (1 fr.
exemple 05 cent.)
u. m. — úgy mint c’est à dire fil. — fillér 1 cent.
t. i. = tudni illik à savoir sz. = szent saint
u. o. = ugyan ott ibidem k. = királyi royal
v. ö. = vesd össze comparez m. k. = magyar királyi royal
f. h. = folyó hó mois courant hongrois
m. h. = múlt hó mois dernier es. k. = császári királyi imp.
f. é. = folyó évi de l’année et roy.
courante dr. = doctor docteur
m. é. = múlt évi de l’année drb. = darab pièce
dernière m. = megye comitat
d. e. — dél előtt matin k. = kerület arrondissement
d. u. = dél után après-midi sz. = szám numéro
K. sz. e. = Krisztus születése s. k. — saját keze de sa propre
előtt avant la naissance de main
J. G. v. b. t. t. — valóságos belső tit­
K. sz. u. — Krisztus születése kos tanácsos véritable con­
után après la naissance de seiller intime et secret
J. G. min. = miniszter ministre.

Vocabulaire.
Császárság empire rendjel décoration
királyság royaume becsületrend légion d'hon­
trón trône neur
köztársaság république kereszt croix
képviselöház chambre des dé­ miniszter- président du
putés elnök conseil
166 L e ç o n 38

belügymi­ m in is tr e d e F in - vallás-és köz­ m in is tr e d e s c u l­

niszter té r ie u r oktatásügyi tes et d e l ’in s ­
hadügymi­ m in is tr e d e la miniszter tr u c t io n p u b li­
niszter gu erre que
honvédelmi m in is tr e d e la közlekedésü­ m in is tr e d e s v o ie s
miniszter d é fe n se n a tio - gyi miniszter et c o m m u n ic a -
n a le czím titre [t io n s
'pénzügy- m in is tr e des fi- pap o u lelkész c u r é , p a s te u r
miniszter n an ces kanonok c h a n o in e
kereskedelem­ m in is tr e d u c o m - püspök évêqu e
ügyi minisz­ m erce érsek a rch evêqu e
ter bíboros o u c a r d in a l
igazságügyi m in is tr e de la bíbornok
minister ju s tic e pápa pape.

Version.
0 Felsége a király f. h. 19.-én Budapestre jön. — Erzsé­
bet királyné Bajorországban született és a Svájczban halt meg.
— József főherczeg a magyar hondvédséget szervezte (organiser).
— A király a méltóságos főrendeket (membres de la chambre
des seigneurs) és a képviselőket a trónteremben fogadta. — A
trón mellett a főherczegek és a nagyméltóságú miniszterek fog­
laltak helyet. — Az egyetemi tanárok nagyságosok, de ha a
miniszteri tanácsosi czímet kapják, méltóságosok. — A gimnázi­
umi tanár tekintetes úr. — Jókainé hires szinésznő volt. —
Gróf Széchenyi István Magyarország egyik legnagyobb politikusa
volt; honfitársai a «legnagyobb magyar» czímmel tisztelték meg.
— Báró Eötvös József nemcsak államférfiú és miniszter, de
hires regényíró (romancier) is volt. — Méltóztassék helyet
foglalni. — Mit kiván Nagyságod? — A grófkisasszonyok már
gyakran voltak Párisban. — A bárókisasszony még a kastély­
ban van. — Julius Caesar 44-ben K. sz. e. a senatusban meg­
öletett. — Szt. István, első magyar király 1038-ban K. sz. u.
halt meg. — F. é. márczius 15.-én szép ünnep volt a fővá­
rosban. — Ennek a ruhának ára 50 kor. — A számnév után
a főnév az egyes számban marad; p. o. 5 fiú. — V. ö ezt a
szabályt avval, a mely az 5. lapon található.

Questionnaire.
Ki Nagyméltóságos? Ki Méltóságos?
Ki Nagyságos?
Ki volt gróf Széchenyi?
Ki volt báró Eötvös?
Ki volt Petőfiné?
Hogy hivták az első római császárt?
Ki volt az első magyar király? etc.
 Titres Formules de politesse. Abréviations. 167

Thème.
Sa Majesté le roi est arrivé le 15 courant dans la capi­
tale. — La reine et les princesses sont allées . au théâtre où
l’on a joué une pièce de Szigligeti. — Les grands-ducs ont
accompagné le roi aux manœuvres. — Les duchesses sont
allées à cheval jusqu’à Gödöllő. — Le comte Etienne Széchenyi
naquit à Vienne le 21 septembre 1791. — Le baron Joseph
Eötvös a été deux fois ministre des cultes et de l’instruction
publique; la première fois en 1848 et la seconde fois de 1867
jusqu'à sa mort (1871). — Il a écrit quelques romans célèbres.
— La famille des comtes Zichy est très ancienne. — Le comte
Jules Andràssy a été président du conseil en 1867; en 1871
le roi François Joseph le nomma ministre des affaires étrangères
(Jdilügy) de la monarchie austro-hongroise. — Cicéron naquit
en 106 avant J. C. — Virgile mourut en 19 av. J. C . —
La migration des peuples (népvándorlás) commença au V e siècle
après J. C. — Veuillez entrer dans cette salle; Monsieur le
Ministre vous recevra tout à l’heure. — Madame la Comtesse
est sortie; elle ne rentrera que ce soir. — La femme de P e­
tőfi était née Julie Szendrey ; sa sœur, Marie, a épousé le poète
Paul Gyulai. — Madame Paul Gyulai est morte très jeune
en laissant trois orphelins. — Mme Maurice Jókai, née Rose
Laborfalvi, était une célèbre actrice.

Lecture.
F ia m n a k .
Hála Isten! este van megin’ 1.
Mával2 is fogyott3 a földi kín4.
Bent magányos, árva gyertya5 ég:
Kívül leskelődik6 a sötét.
Ily s o k á , fia c s k á m , m é r t v a g y é b r e n 7?
Vetve ágyad8 puha-melegen:
Kis kacsóid9 összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.

Látod, én szegény költő vagyok:

Örökül10 hát nem sokat hagyok;
Legfölebb mocsoktakn11 nevet:
A tömegnél hitvány12 érdemet.
Ártatlan szíved tavaszkertében
A vallást ezért öntözgetem13.
1. P o u r : megint de n ou vea u . — 2. avec la jo u rn é e d ’au ­
jo u r d ’h ui — 3. dim in uer. — 4. m isère. — 5. b o u g ie . — 6. guetter.
— 7. éveillé. — 8. ton lit est fait. — 9. m ain . — 10. en h éritage.
11. sans tâche. — 12. sans valeur. — 13. m o t à m o t : arroser; ic i:
cultiver.
168 Leçon 38.

Kis kacsóid összetéve szépen,

Imádkozzál, édes gyermekem.

Mert szegénynek drága kincs a hit,

Tűrni és remélni megtanít:
S néki, míg a sír rá nem lehel14,
Mindig tűrni és remélni kell!
Oh, ha bennem is, mint egykor, épenlb
Élne a hit, vigaszul nekem! . . .
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.

Majd, ha játszótársaid16 közül

Munka hí el — úgy lehet korán —
S idegennek szolgálsz eszközül17,
Ki talán szeret . . . de mostohán18!
Balzsamul19 a hit mulasztja20 légyen
Az elrejtett21 néma könyeken22.
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.

Majd, ha látod, érzed a nyomort,

Melyet a becsület válla23 hord;
Megtiporva24 az erényt, az észt,
Míg a vétek irigységre készt25
S a butának sorsa földi éden26:
Álljon a vallás a mérlegen27.
Kis kacsóid összetéve szépen.
Imádkozzál, édes gyermekem.
És, ha felnővén, tapasztalod,
Hogy apáid földje nem honod
S a bölcsöd s koporsód28 közti ür29
Századoknak szolgált mesgyeül30:
Lelj31 vigasztalást a szent igében32:
«Bujdosunk e földi tereken33.»
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Oh, remélj, remélj egy jobb hazát!
S benne az erény diadalát34:
Mert különben sorsod és e föld
Isten ellen zúgolódni35 költ. —
14. souffler. — 15. dans to u te sa pu reté. — IG. c o m ­
p a g n on de je u . — 17. instrum ent. — 18. c o m m e une m arâtre. —
19. baum e. — 20. grâce. — 21. ca ch é. — 22. larm es. — 23. épaule.
— 24. fou lé au x pieds. — 25. exciter. — 26. paradis. — 27. ba­
lan ce. — 28. cercu eil. — 29. espace. — 30. lim ite. — 31. trouver.
— 32. parole. — 33. espace. — 34. victoire. — 35. m u rm u rer.
 Formation des substantifs et des adjectifs. 169

Járj örömmel álmaid egében,

Útra valód36 e csókom37 legyen:
Kis kacsóid összetéve szépen,
Imádkozzál, édes gyermekem.
Arany János (1817— 1882).
36. viatique. — 37. baiser.

Trente-neuvième leçon.
Form ation des substantifs et des adjectifs.
I l y a, en h o n g ro is, beaucoup de su b sta n tifs et
d ’ad jectifs c o m p o s é s et d érivés.

1. Substantifs composés et dérivés. L a fo rm a tio n des

su b sta n tifs co m p o sé s s ’effectu e de d ifféren tes fa ço n s.
Il y a, d ’a b o rd , la ju x ta p o sitio n de deux su b sta n tifs.
L e m o t d é te rm in a n t p récède to u jo u rs le m o t d éterm in é.
E x .:
anyanyelv langue maternelle, karszék fauteuil, olajfa
olivier, őrtorony donjon, hegytető sommet de la mon­
tagne, falevél feuille d’arbre, nyïlzâpor pluie de flèches,
hazafi patriote, huszárezred régiment de hussards,
dunavîz eau du Danube, országgyűlés diète, parlement,
kapukulcs clef de la porte cochère, zsebkendő mouchoir
de poche, bálterem salle de bal.
Q u e lq u e fo is le nom d éte rm in a n t p re n d la fo r m e
d ’u n a d je c tif o u d ’u n p a rticip e p résen t. E x .:

télikabát pardessus d’hiver, őszitáj paysage d’automne,

lakóház maison d’habitation, íróasztal bureau (meuble).
Rem. Dans quelques noms composés le nom déterminant
prend les suffixes possessifs. Ex.: születésnap anniversaire de
naissance, születésem napja mon anniversaire, születésed napja
etc., névnap (mot à mot: jour du nom) fête (dune personne),
nevem napja ma fête, neved napja ta fête etc.
L e s n o m s fé m in in s q u i in d iq u e n t u n e p osition s o ­
ciale, u n m é tier so n t fo rm é s des n o m s m a s c u lin s en y
a jo u ta n t -no (fem m e). E x . :
varrónő couturière, tanítónő institutrice.
M a is o n dira tamto-nê si on v e u t d ésign er la fe m m e
de l’in stitu teu r.
170 Leçon 39.

P our les a n im a u x le se x e est e x p rim é par hím

(m â le) et nőstény (fem elle). E x . :
hímoroszlán lion, nőstényoroszlán lionne.
2. Un très g ra n d n o m b r e de su b sta n tifs c o m p o sé s
so n t fo r m é s d ’u n s u b s ta n tif et d ’u n su ffixe. L e s su f­
-ász, -ész. E x . :
fix es les p lu s u sités s o n t :
hal poisson, halász pêcheur, madár oiseau, madarász
oiseleur, bánya mine, bányász mineur, nyomda im­
primerie, nyomdász imprimeur, kert jardin, kertész
jardinier, erdő forêt, erdész forestier.
-cska, - cske, - acska, - ecske, -ócska fo r m e n t des d im i­
n u tifs. Ex. :
fa arbre, fácska; falu village, falucska; kert jardin, ker-
tecske ; kéz main, kezecske; kő pierre, kövecske.
Q u e lq u e fo is -ka, -ke, -acs fo r m e n t é g a le m e n t des
d im in u t ifs ; ce dern ier a v ec u n sen s iro n iq u e. E x .:
leány jeune fille, leányka petite fille, űr maître, uracs
petit maître.
-os, -es in d iq u e n t le p lu s so u v e n t le m étier. E x . :
üveg verre, üveges verrier, asztal table, asztalos menui­
sier, kalap chapeau, kalapos chapelier.
-ság, -ség m a r q u e n t u n e m p lo i, u n e fo n c tio n , u n
éta t, u n e d ig n ité . E x .:
ember homme, emberség humanité, civilité, császár em­
pereur, császárság empire, király roi, királyság roy­
aume, tüzér artilleur, tüzérség artillerie, pap curé,
papság clergé, nemes noble, nemesség noblesse.
C e su ffix e s ’ a jo u te é g a le m e n t aux a d je ctifs. E x .:
szép beau, szépség beauté, gazdag riche, gazdagság ri­
chesse, drága cher, drágaság cherté, gyalog à pied,
gyalogság infanterie, távol lo in , távolság distance,
szegény pauvre, szegénység pauvreté, nagylelkű magna­
nime , nagylelkűség magnanimité, tudatlan ignare,
tudatlanság ignorance.
-ás, -és, -at, -et fo r m e n t a vec les ra d ic a u x d e cer­
tain s v erb es des n o m s a b stra its. E x .:
ir-às écriture, olvas-ás lecture, kér-és demande, lát-ás vue,
jár-ás marche; akar-at volonté, gondol-at pensée,
felel-et réponse, itél-et jugement, szeret-et amour,
mond-at phrase.
-ár, -ér fo r m e n t des n o m s in d iq u a n t le m étier. E x . :
tan-ár professeur, fut-àr courrier.
 Formation des substantifs et des adjectifs. 171

C es fo r m a tio n s so n t des n é o lo g ism e s, m a is le m o t

tanár différen cie le p ro fesseu r de l'in stitu te u r (tanító),
il a d o n c a cq u is droit de cité d a n s la la n g u e .
-al, -61, -ál, -aly, -oly , - ály, -él, -ol, -él, -ely, -oly, - ély
serv en t à fo r m e r de n o m b r e u x su b sta n tifs soit a v e c u n
n o m , soit a vec u n v erb e. E x .:
von-al ligne, hit-el crédit, hal-âl mort, föd-él toit, szab­
ály règle. ^
-am, -em, -om, -öm, - im, -ám, -ma, -me, -mô, -m
fo r m e n t d es s u b sta n tifs, pour la p lu p a rt, d ’une date
re la tiv e m e n t récen te. E x .:
hajlam inclination, disposition, folyam fleuve (pour folyó),
hellem charme, hullám vague, jutalom récompense,
tilalom défense, értelem intelligence, birodalom empire,
szerelem amour.
-ány, -ény, fo rm e n t des n o m s ab straits. E x .:
tudomány science, remény espoir, rejtvény énigme.
-noh, -nôh in d iq u e n t u n e m p lo i, u n e situ a tio n . E x . :
elnök président, titoknoh secrétaire, írnok scribe.
-êh, fo rm e des n o m s a b straits. E x . :
maradék reste, vegyülék amalgame.
-tyu, tyű. E x . :
keztyü gant, emeltyű levier.
3. Adjectifs composés et dérivés. L e s a d jectifs c o m
p o sés s o n t m o in s n o m b r e u x que les su b sta n tifs com ­
p o sé s. Ils sont o rd in a ire m e n t te rm in é s par -il, -ü et
fo rm é s d ’u n a d je c tif et d ’u n n o m . E x .:
nagylelkű magnanime (nagy et lélek), nagylábú aux
grands pieds, kiskezű aux petites mains, jószívű cha­
ritable, qui a bon cœur, jóízű qui a bon goût.
A u c o m p a r a tif de ces a d je ctifs le su ffix e -bb, - abb,
-ébb (v o y. X I I I e leçon , 2) s ’a jo u te à la p rem ière p a rtie
de l ’a d je ctif. Ex. :
nagyobblelkű, jobbszivű.
P lu sie u rs de ces ad jectifs n e p e u v e n t p as p ren d re
le su ffix e d u co m p a ra tif. E x .:
kékszemű aux yeux bleus, rózsaujjú aux doigts de rose,
hókarú aux bras blancs (de neige), búzatermő fertile
en grains, mézajkú à la douce parole (miel, lèvre).
172 Leçon 39.

C es ép ith ètes so n t fo rm ée s à l ’e x e m p le d e certain s

a d je ctifs g re cs et a lle m a n d s.
Q u e lq u e fo is la p rem ière partie de l ’a d je c tif est sé­
p a rab le. Ex. :
páratlan szorgalmú gyermek un enfant d’une rare appli­
cation (l’adjectif szorgalmú n’est pas employé seul);
ritka szépségű vidék une contrée d’une rare beauté.
Rem. On trouve quelques adjectifs composés d’un nom
et d’une sorte de participe passé. Ex.: vérmosta baigné de
sang, mohlepte couvert de mousse, hótakart couvert de neige,
daltelt plein de chants.
4. L e s ad jectifs d érivés so n t fo r m é s de su b sta n tifs
o u d ’ad je ctifs sim p le s. L e s su ffix es les p lu s u sités so n t :
-05, -es. E x :
harag-os irrité, emporté ijiarag colère), szám-os nombreux,
nép-es peuplé, toll-as couvert de plumes, hegy-es m o n - /^
tagneux, ügy-es adroit, feketés noirâtre.
s ’a jo u te su rto u t a u x n o m s g é o g r a p h iq u e s. E x .:
párisi parisien, de Paris; budapesti, győri, soproni.
Il s ’a jo u te au ssi à certa in s su b sta n tifs et a d v e rb e s. E x . :
atya-i paternel, anya-i maternel, testvér-i fraternel, haza-i
national (du pays), ma-i d’aujourd’hui, iegnap-i d’hier,
nap-i quotidien, het-i hebdomadaire.
-tlan, - tien, -talan , - telen, - atlan , -etlen m a r q u e n t la
n é g a tio n de l ’idée e x p rim é e p a r le ra d ica l. E x .:
ero-tlen sans force, iz-etlen sans goût, szerencsétlen mal­
heureux, számtalan innombrable, hontalan sans patrie,
szerénytelen immodeste, esztelen déraisonnable, alkal­
matlan inopportun, páratlan sans pareil, ügyetlen mal­
adroit, türelmetlen impatient.
-nyi s ’a jo u te a u x n o m s d e m e su re . E x . :
két lâbnyi de deux pieds, három fontnyi de trois livres,
húsz méternyi de 20 mètres.
Rem. Certains adjectifs forment des diminutifs avec les
suffixes -cska, - cske, -acska, - ecske. Ex. : feketécske un peu
noir, drágácska un peu cher, mais ces formations sont rares.

Yocabulaire.
Nyelv langue szótag syllabe
nyelvtan grammaire betű lettre
nyelvjárás dialecte [nelle szabály règle
anyanyelv langue mater- személy personne
 Formation des substantifs et des adjectifs 173

egyes szám s in g u lie r határozott d é fin i

többes szám p lu r ie l határozatlan in d é fin i
alany su je t hímnemű m a s c u lin
állítmány verbe nőnemű fé m in in
mondat ph ra se, p r o p o s i­ semlegesnemű n e u tr e
tio n alkalmazni a p p liq u e r
főmondat p r o p o s it io n elválasztani séparer
p r in c ip a le jelenteni s ig n ifie r
mellékmondat p r o p o s it io n s u b ­ vonatkozni se r a p p o r te r .
ord on n ée

Yersion.
Az anyanyelvet szeretnünk, mívelnünk (cultiver) és tisztel­
nünk kell. — Az anyai szeretet nem ismer akadályt (obstacle).
— A kapukulcs a zsebemben van. — Az országgyűlésen sokáig
vitatták (délibérer) ezt a törvényjavaslatot (projet de loi). —
Nem tudtuk eléggé bámulni a szép őszi tájt. — Születésem
napja október 27-ére esik. — Atyám születése napján gyerme­
keitől emlékül egy szép tintatartót kapott. — A hímoroszlánnak
sörénye (crinière) van. — A nőstény oroszlán kisebb mint a
hímoroszlán. — A halász a csónakból (barque) veti a hálót
(filet) a vizbe; néha horoggal (ligne) halászik. — Volt egy
német császár, kit madarász Henriknek hivtak. — A nyomdász
a könyveket nyomtatja, melyeket az írók írnak. — A kertész
gyümölcsfákat ültet, melyek a jóizű gyümölcsöt termik. — Az
erdész puskájával (fusil) az erdőben sétált. — Ez a fácska gyenge,
támasz (soutien, tuteur) kell neki. — A Balaton hullámaiban
már sok ember veszett el. — A jutalom a legérdemesebbé
(digne) lesz. — Az osztrák-magyar birodalomnak két székes fő­
városa (résidence) van: Bécs és Budapest. — A gyalogságot a
csaták királyának nevezik. — Ennek a vidéknek szépsége elbá­
jolt (ravir). — Nem szeretem, ha olvasás közben háborgatnak
(déranger). — A g o n d o la t o t nem lehet lebilincselni (enchaîner) .
— A bíró Ítélete igazságos volt. — Homéros Hérát hókarúnak,
Eost rózsaujjúnak, Achillest gyorslábúnak nevezi. — Az alma
jobbízű mint a körte. — A mai időkben az embernek kitartó­
nak (endurant) és erősnek kell lennie. — A tegnapi újságok
sok valótlan (faux) hirt hoztak. — Eötvös Búcsújában (les
Adieux) hazájához szólva ezeket mondja: Nem mint Helvétia
hótakart tetői, nem nyúlnak oly magasra bérczeid, s tán szeb­
bek a Provence daltelt mezői, mint zöld kalászt (épi) hullámzó
téreid.
Questionnaire.
Mit csinál a halász? a bányász? a kertész?
Mit csinál az író? a tanító? a biráló (critique)?
Hogy nevezi Homéros Hérát? Eost? Achillest?
174 Leçon 40

Hogy hívják Kolozsvár lakóit? a lapokat, melyek Páris-

ban, Londonban, Budapesten megjelennek?
Mikor van neved napja? Mikor van anyád születése
napja? etc.
Thème.
L ’amour maternel ne lui permet pas de voir les défauts
de ses enfants. — Nous avons admiré les paysages d’automne de
ce peintre. — L ’anniversaire de ma naissance est le 8 juin.
— La fête de mon père est le 15 de ce mois. — Le lion a
une puissante crinière. — Nous avons vu une bonne et ses
petits. — Les mineurs travaillent jour et nuit dans les mines.
— Le garde-forestier surveille la forêt et le gibier (vad). —
Un des ouvrages du comte Etienne Széchenyi s’ intitule (a le
titre) : Crédit. — Il a trouvé la mort dans les flots de la mer.
— Cette femme est d’une beauté remarquable. — Achille aux
pieds légers a vaincu Hector. — Junon aux bras blancs était
l’ennemie des Troyens (trójai). — La déesse aux yeux bleus
aida Ulysse. — Le magnanime roi a pardonné à ses ennemis.
— Les hommes malheureux n’ont pas d’amis. — On enseigne
dans toutes les écoles primaires (elemi) la lecture, l ’écriture et
le calcul. — Les quadrupèdes (ajouter: állatok) vivent sur la
terre; les poissons vivent dans l’eau. — Les journaux de Paris
parlent rarement des choses (ügy) de Hongrie. — Le vin
de Tokaï (Tokaj) est universellement connu. — Il a élevé cet
enfant avec un soin paternel. — Mon frère a été longtemps
malade; il est guéri, mais il est sans force. — Cette poire a
bon goût, mais ce raisin a encore meilleur goût. — Il y a
dans chaque proposition un sujet et un verbe. — La langue
hongroise a plusieurs dialectes. — Il faut appliquer dans ces
phrases les règles de la XXe leçon. — On sépare les mots à
îa fin de la ligne (sor).

Quarantième leçon.
F orm ation des verbes.
1. O n fo rm e u n g ra n d n o m b r e d e y e rb e s à l a i d e
des p a rticu les q u i en tren t en c o m p o sitio n a vec les v erb es
sim p le s. (V o y . X X I X e leçon ).
2. L e s v erb es d érivés so n t fo r m é s de su b sta n tifs,
d ’ ad je ctifs o u d ’ au tres v erb es r a d ic a u x à l ’ a id e de cer­
ta in s su ffix e s. Ex. :
áradni inonder (ár inondation), vasalni repasser (avec
le fer) (vas fer), utazni voyager *(ût route, chemin),
 Formation des verbes. 175

zoldelni verdir {zöld vert), gazdagítani enrichir {gaz­

dag riche), melegedni se chauffer {meleg chaud).
Les su ffix e s les p lu s u sités so n t : - 1, -tat, -tet q u i fo r­
m e n t des verb es fa ctitifs (v o y . X X V I I e le ç o n , 4). E x. :
kel se lever, kelt réveiller ; telik se remplir, tölt remplir ;
nyom. presser, imprimer, nyomat faire imprimer; hiv
appeler, hivat faire appeler.
-gai, -gél, -gat, -get, -kód, -kél, -ag, -og, -eg, -ôg e x ­
p r im e n t l’idée de c o n tin u ité ou d ’u n e a ctio n rép étée
(V e r b e s fréq u en ta tifs). E x .:
beszêl-get causer, int-eget faire des signes (répétés), jár­
kál se promener (de long en large), keres-gél chercher
(souvent), usz-kál nager, buj-kdl se cacher, ir-kál
écrire (à tort et à travers), moz-og se mouvoir (con­
tinuellement), csep-eg tomber goutte à goutte.
-dul, -dül, m a r q u e n t le' c o m m e n c e m e n t d ’u n e a ctio n .
E x .:
moz-dul se mettre en mouvement, bouger; for-did tour­
ner, zû-did se soulever, se révolter.
-ász, -ész, m a r q u e n t l ’a p p lic a tio n . E x . :
hal-ász pêcher, legel-êsz faire paître.
-ad, *od, -ed, -ôd, -al, -el, -ol, - ul, -ü l s’ a jo u te n t a u x
n o m s et a u x a d je c tifs. E x .:
àr-ad inonder, im-àd adorer, csendes-edïk se calmer;
nyar-al passer l’été, tel-el passer l’hiver, dal-ol chan­
ter, tan-id apprendre.
-as, -es, -os, -ös, -az , -ez, -oz, - ôz. E x . :
ker-es chercher, tap-os fouler aux pieds, liav-az neiger,
kin-oz tourmenter, so-z saler, arany-oz dorer.
-it, s ’a jo u te su rto u t a u x a d je ctifs. E x . :
szabad-ît délivrer, bátor-ít encourager, gazdag-ît enrichir,
ûj-it renouveler, nagy-ît grandir, boldog-ît rendre
heureux; szép-it embellir.
I l y a en core de n om breu x su ffix e s qui fo r m e n t
des v erb es fré q u e n ta tifs. -adóz, -odoz, - ödöz, -dos,
T e ls :
-des, -dös, -kod, -ked, -köd, -közik, -kezik, -csői, -csál,
-csel. T o u s ces d érivés p rêten t u n e g ra n d e rich esse a u
v o c a b u la ire h o n g ro is.
3. Souvent le v erb e a deux fo rm e s, selon q u ’il
est in tr a n s itif o u tran sitif. E x .:
176 Leçon 40

fárad-ni se fatiguer, fáraszt-ani fatiguer quelqu’un; ijed­

ni s’effrayer, ijeszt-eni effrayer quelqu’un; szakad-ni
se détacher, se déchirer, szakaszt-ani détacher; ered­
ni prendre sa source, ereszt-eni lâcher; téved-ni se
tromper, têveszt-eni tromper quelqu’un; ragad-ni se
coller, ragaszt-ani coller, marad-ni rester, maraszt-ani
retenir; javul-ni s’améliorer, javit-ani corriger, szépül­
ni s’embellir, szépit-em embellir; indul-ni partir, indít­
ani faire partir; gyül-ni s’allumer, gyujt-ani allumer,
hül-ni se refroidir, hüt-eni refroidir, lâtsz-ani sembler,
lát-ni voir.
Vocabulaire.
Pontozás ponctuation betü lettre (de l’al-
pont point phabet)
vessző virgule nagy betü majuscule
pontos vessző point et virgule kis betü minuscule
kérdő jel point d'interro­ Jiangsuly accent
gation hangsúlyozni accentuer
felkiáltó jel point d’exclama­ kiejtés prononciation
tion kiejteni prononcer
idéző jel guillemet hangosan à haute voix
kettős pont deux points halkan à voix basse.
záró-jel parenthèse
Version.
Sokat fáradtam életemben, mondá atyám, midőn hetven
éves volt, de semmi sem fárasztott annyira, mint az éjjeli
munka. — Nővérem nagyon megijedt, midőn a kigyót látta;
engem is annyira megijesztett, hogy ijedtemben (frayeur) fel-
sikoltottam (pousser un cri). — A rossz vászon hamar szakad.
— A kertész virágokat szakasztott és anyámnak csokrot (bou­
quet) készített. — Ön téved, mondotta az úr; ez az út nem
vezet a szinházhoz. — A vándor eltévesztette az útat. —
Három hónapig maradtunk falun. — Már el akartunk bú­
csúzni (dire adieu), de ott marasztottak. — Ez a tanuló az
utolsó hónapokban javult. — A tanító a feladatokat javítja. —
Budapest az utolsó évtizedekben nagyon szépült; a városi tanács
(conseil) mindig szépíti a várost. — A vonat tiz órakor indul;
ekkor indítják útnak a leveleket. — Bátyám könyvét most
nyomják, saját költségén (frais) nyomatja ki, mert nem akadt
(se trouver) kiadója. — Az igazgató (directeur) nehány tanu­
lót hivatott. — Szomszédunk gyakran beszélget anyámmal. —
Integetett, de nem láttuk. — Ez a fiú mindig keresgél valamit.
— Nem tud helyén ülni, mindig mozog. — Ejtsd ki hangosan
ezt a szót; hangsúlyozd az első szótagot. — Az idézetet (cita­
tion) idézőjel közé teszszük. — A halat halászszák, a vadat
 Formation des verbes. 177

vadászszák. — Rendesen a tengerparton nyaralunk, de ott nem

tanulunk sem nyelvtant, sem történetet, hanem játszunk. — A
madár a lugasban (bocage) dalol. — Petőfi a csatatéren halt
meg; valószínűleg a kozákok lovai agyontaposták. — Ez a
gyermek mindig sír ; szegény árva ! jó szüleit siratja. — A virág
hervad (se faner), a nagy melegség elhervasztja. — A jutalom
bátorít; a büntetés néha javít. — Az orvos a beteget gyógyítja.
— Már zöldül a mező. — A föld a nap körül forog. — Még
jobbra fordulhat sorsunk (sort). — Nehéz-e francziából magyarra
fordítani? — Ez a fiú álmodozik (rêvasser); soha sem tudja
miről van szó. — A jó öreg az ajtó előtt üldögél és ifjúságára
(jeunesse) gondol.
Questionnaire.
Ki fárad el? Mi fáraszt?
Ki ijesztette meg a fiút?
Miért ijedt meg öcséd?
Hol ered a Duna?
Hol maradt oly soká?
Miért nem akar javulni?
Kiben lehet bízni?
Ki nyomja a könyveket?
Ki nyomtatja őket?
Ki felejteti el (faire oublier) velünk szomorú sorsunkat?
Mit keresgél mindig?
Ki fordul?
Ki fordít? etc.
Thème.
Get enfant s’ effraye facilement, le moindre bruit Feffraye.
— Les hommes se trompent souvent. — Les branches se dé­
tachent des arbres (-roi). — Cueillons quelques fleurs pour (en)
faire des bouquets. — La Tisza prend sa source dans les Car-
pathes. — Get élève s’est beaucoup amélioré cette année. —
Le professeur corrige chaque semaine nos devoirs. — Il se re­
tourne (hátra — ) toujours. — Nous traduisons les auteurs
français en hongrois. — Plusieurs poètes hongrois ont traduit
les comédies de Molière et les poésies de Victor Hugo. —
L ’enfant dort maintenant; sa mère l ’a endormi (elaltatni). —
On l’a mis (fektetni) dans un bon lit où il pourra reposer,
car il est très fatigué. — G’est le long voyage qui l’a fatigué.
— Il a toujours quelque chose à chercher; tantôt (majd) c’est
un livre, tantôt c'est un cahier. — Il resta longtemps assis de­
vant la porte. — Le train part à midi 10. — Gette ville
s’embellit tous les ans. — Je ne me réveille pas facilement, il
faut qu’on me réveille. - - Get homme ne court jamais, il
marche à pas mesurés (lépdelni). — Depuis deux jours le grand
homme d’Etat est à l’agonie (haldokol) ; sa mort sera un deuil
Petite grammaire hongroise. 12
178 Leçon 40.

pour tout le pays. — Il a attristé la vie de ses parents. — Il

faut encourager cet élève pour qu’il travaille. — Dans cette
bataille beaucoup de soldats furent foulés aux pieds des chevaux.
— Les prairies verdoient, les arbres se couvrent (hajt-ani) (de)
feuilles; tout annonce (hirdetni) le printemps.

Lecture.
Közm ondások .1
Nem mind arany, a mi fénylik2.
A törpe3 csak törpe, ha bérczen4 áll is.
Lassan járj, tovább érsz5.
A gazda6 szeme hizlalja7 a nyáját8.
Hivatlan9 vendégnek ajtó mögött a helye.
Szép ott adni, hol senki sem kér.
A jó cseléd10 mindig talál dolgot.
Könnyebb sebet ejteni11, mint gyógyítani.
Jobb kétszer kérdezni, mint egyszer hibázni12.
A ki sokat kérdez, nem örömest ad.
A tömött13 tárház14 is elfogy15 aprónkint16.
Félni nem kell, de vigyázni szükséges.
A madarat tolláról, az embert barátjáról ismerik.
Kinek nincs pénze, ne menjen piaczra17.
A rossz hír18 szárnyon jár, a jó alig kullog19.
A mely fának árnyékában nyugszol, ne nyesegesd20.
A ki másnak vermet21 ás, maga esik bele.
Magát tiszteli, ki mást tisztel.
Jobb ma egy veréb22, mint holnap egy túzok.23
Ma nekem, holnap neked.
Szél a tölgyet24 ledönti25, de a náddal26 nem bír.
A mihez szokott Jancsi27, azt cselekszi János is.
Kár szokta az embert okossá tenni.
Jobb a van, mint a nincs.
A milyen az anya, olyan a leánya.
Mindenki úr a maga házában.
Egy ju h 28 nem nyáj29.
A vén fának árnyékában30 jól lehet nyugodni.
Sikamlik31 a titok32, hol csúsznak33 a poharak.
1. P rov erb es. — 2. briller. — 3. nain. — 4. m on ta g n e. —
5. arriver. — 6. m aître. — 7. engraisser. — 8. troupeau . — 9. n on
in vité. — 10. d om estiqu e. — 11. faire. — 12. se trom p er. —
13. rem pli. — 14. m agasin. — 15. s’ épuiser. — 16. len tem en t. —
17. m arch é. — 18. ren o m m é e . — 19. trotter. — 2 0 co u p er. —
21. fosse. — 22. m oin eau . — 23. ou tarde. — 24. ch êne. — 25. ren ­
verser. — 26. roseau. — 27. D im in u tif de János. — 28. brebis. —
29. troup eau . — 30. o m b re . — 31. glisser. — 32. secret. — 33. ic i:
s’ en trech oq u er.
 Formation des verbes. 179

Föl ne menj a fára, s nem esel le.

Drágán szerzett öröm 34 hamar ürömmé35 válik.
Szökött36 szolga jót nem mond uráról.
Veszteg álló37 víznek, hallgató embernek nem kell hinni.
Más galambját38 czélozta39, magáét lőtte.
Ki sokba kap, keveset végez.
Kiki a maga terhét érzi.
A kutya is morog40, ha az orrát megütik.
Ki mer41, nyer.
Szükség törvényt bont.42
A rossz pénz el nem vész.
Mondj igazat, betörik43 a fejed.
Addig nyújtózz44, meddig a takaró45 ér.46
34. joie. — 35. amertume. — 36. s’échapper. — 37. stagnant.
— 38. pigeon. — 39. viser. — 40. grogner. — 41. oser. — 42. dé­
faire, rompre. — 43. casser. — 44. s’étendre. — 45. couverture. —
46. aller.

12*
180

Vocabulaire hongrois-français.

Á. álmodni ['ailmodni] rêver

Ablak [ ’obiok] fenêtre álnok ['ailnok] fourbe
abrosz [ ’obros] nappe álom ['adom] réve
aczél ['otseil] acier anya ]'opo] mère
adni ['odni] donner anyanyelv ['ópo'yielv] langue
adósság ['odoifiaig] dette maternelle
ág ['aig] branche ápolni ['aipolni] soigner
agyonlőni ['o]onÏ0ini] tuer (avec arany ['orojnj or
une arme à feu) árbocz [ ' airbots] mát
agyonkínozni [' ojonkimozni] tor­ arcz ['orts] visage
turer (à mort) arczkép ['orts 'ke:p] portrait
àgy fa ;4 J lit ártani ['a:rtoni] nuire
ágyú [ 'aiju] canon áru ['a:ru] marchandise
ajándék [ 'ojamdeik] cadeau ásni ['a:Jni] creuser
ajándékozni ['oja:nde:kozni] faire asszony ['osiop] femme
un cadeau asztal ['őstől] table
ajtó ['ojtoi] porte asztalos [ ostolof] menuisier
akadály ['okodaik] 'empêchement átérezni [ ' aiteirezni] sentir (pro­
akarni ['okorni] vouloir fondément)
akarat ['okorot] volonté atya ['oco] père.
alacsony ['olotfoji] bas
alak ['olok] forme B.
alakulni [ ’olokulni] se former
alany ['oloji] sujet (d'une phrase) Bab ['bob] haricot
alig ['ólig] à peine bádog ['ba:dog] fer-Ida ne
alighanem [ ólig honéin] pro­ bádogos ['ba:dogof] ferblantier
bablement, bagoly ['bogok] hibou
aljas ['oljof] vulgaire bajusz ['bojus] moustache
alkalmazni ['olkolmozni] appli­ bámulni ['ba:mulni] s’étonner
quer bánat ['bainot] chagrin
alkony ['olkop] crépuscule bántani ['bamtoni] offenser
alkotmány [' olkotmaip] constitu­ baraczk ['borotsk] abricot; -őszi
tion [-'úisi] — pêche
alku [ ’olku] pacte barát ['borait] ami
állat [ ’ailiot] animal barátságos [' boraitifaigof] amical
állhatatos ['a:l:hototof] constant, barom ['borom] bétail
ferme bátor ['baitor] brave
állni [ fa:l:ni] se tenir debout becsület ['betfylet] honneur
állomás ['ailiomaif] station —rend ['rend] légion d’honneur
alma [' olmo] pomme becsületes ['betfyletef] honnête
 Vocabulaire hongrois-français. 181

béka [ ’be:ko] gren ou ille csata ['tfatoj bataille

béke ['be:ke] p aix cselekedet [ 't [elekedet] a ction
békés [ ’be:ke:f] pacifique cseresnye ['tferefjie] cerise
bélyeg ['befkeg] tim bre-poste csillag [ ’tfil'.og] étoile
bemenet ['bemenet] entrée csirke ['tjirke] pou let
berekeszteni ['berekestem] c o n ­ csizma ['tfizmo] botte
clure, a ch ev er csoda ['tfodo] m erveille
beszéd ]'bese:d] discou rs csodálkozni['tfodadkozni] s’ éton ­
beszélni ['besedni] parler ner
beteg ['beteg] m alade csokor ['tfokor] b ou q u et
betegség ['betegfe:g] m aladie csomag j'tfomog] paquet
betű ['bety:] lettre (de l ’alphabet); csónak ['tfo:nok] barque
-nagy ['no]] — m a ju scu le ; kis csuka ['tfuko] b ro ch e t
['kif] — m in u scu le csütörtök ['tjy t 0 rt0 k] je u d i
bíboros ['bi:borof] cardinal czél [ ftse:l] but, dessein
birka ['birko] m o u to n czeruza [ ’tseruzo] crayon
bíró ['bi:ro:] ju g e czethal ['tsethol] baleine
bíróság ['bi:ro:fa:g] tribun al czigcmy ['tsiga:p] tsigane
Inzalom ['bizolom] con fia n ce czim l'tsi'm] titre, adresse
bízni ['bűzni] a v o ir co n fia n ce czipő ['tsip 0 :j bottine
bizonyítvány ['bizojii:tva:ji] ce r­ czukor ['tsukor] sucre.
tificat
bizonyos ['bizojiof] sûr, certain
boldog ['boldog] h eu reu x D.
bor ['bor] vin Darab ['dorobj m orcea u , p ièce
borítani j 'bori:toni] co u v rir dal ['dol] ch a n son
boríték ]'bori:te:k] e n v elop p e de [d e] m ais
borjú ['borjú:] veau cîél [ fde:l] m idi, sud
ború ['ború:] tem ps n u ageu x derü ['dery:] beau tem ps
borulni ['borulni] il fait so m b re ; derülni ['derylni] s’ é cla ircir
se co u v r ir (de im ag es); se p ro s­ dicsekedni [ ' ditfekedni] se van ter
tern er dicsekvés [' ditfenve:J] vantardise
bő [ rb0:] large dicséret ['ditfe:ret] éloge
böjtölni ['b0jt0lnij jeû n er dió ['dio:] n o ix
bölcs [ ’boltf] sage dob ['dob] ta m b o u r
bor ['b0:r] peau dohány /'doha.ji] tabac
börtön ['b0rt0n] prison dolgozni ['dolgozni] trav ailler
bőség ['b0:Je:g] a b o n d a n ce drága ['dra:go] ch er
bővelkedni['bővelkedni] être rich e ­ dühös ['dyhafj furieux.
m en t p ou rv u
bú ['bu:] ch agrin
büntetés [ ‘bynteteif] pu nition E.
büntetni ['byntetni] pu nir Ebéd ['ebe:d] dîn er
büszke ['byske] fier, o rgu eilleu x. ebédlő ['ebe:dl0 :] salle à m an ger
édes [fe:def] d o u x
C. ég [ ’e:g] ciel
Csak [ fok] seulem ent — hajlat [fhojlot] clim at
csákó ['tfa:ko:] shako egészség [ ' ege:f:e:g] santé
család ['tfola:d ] fam ille egészséges [ ege:f:e:gef] sain, b ien -
csalogány ['tfologa:ji] rossign ol portant
császár ['tfa :sa:r] em p ereu r egyenlőség [ ' e]enl0 :fe:g] égalité
—ság [fa :g] em p ire egyenruha ['ejenruhoj u n iform e
182 Vocabulaire hongrois-français.

egyetértés [ 'ejete:rte:J] c o n c o r d e este [ ’efte] so ir

éhes f'eihej] affam é esteledik ['efteledik] le so ir a rriv e
éhezni ['eihezni] a v o ir faim észrevenni [ 'eisrevemi] s’ a p e rc e ­
éhség [ ’e:fe:g] fam in e v o ir
éj [ e:j] nuit év ['e:v] a n n ée
éjfél ['eijfeil] m inu it —*szak [sok] saison
éjszák f'ejsok] m inuit, n o rd evezni ['evezni] ram er
elbúcsúzni [ ’elbudjuzni] prendre evező ['evező:] ram e
co n g é ezred ['ezred] rég im en t
elégedett [ ’ eleigedet:] c o n te n t ezüst [ ’ezyft] argent (m étal).
elégetni ['eleigetni] b rû ler
éles [ ’eilef] aigu F.
élet ['edet] vie Fájdalom ['faijdolom] d ou leu r
elfáradni [ 'elfairodni] se fatigu er fal ['fol] m u r
elítélni ['elitedül] co n d a m n e r falu ['folu] villag e
elkülöníteni ['élkylonideni] sé­ fáradni [ fairodni] se fatigu er
parer fciradséig ['fairotifaig] fatigu e
ellenség f'elienfeig] en n em i farkas ['forkoj] lou p
elme ['elme] raison, in tellig en ce fázni ['fa:znî] a v oir fro id
elnevezni ['ehievezni] d é n o m m e r fecske ['fetfke] h iron d elle
előadás ['elöiodaif] cours, c o n ­ fegyver [ 'fejver] arm e
féren ce, rep résen tation (théâ­ fehér ['feheir] blan c
trale) fej ['fej] tête
eltávozni [' eltaivozni] s’ éloig n er —fájéis [ faija:/] m al de tête
eltemetni ['eltemetni] en terrer fekete ['fekete] n o ir
elvégezni ['elveigezni] finir, ach e­ fekvőhely [ 'fekv0:he\] co u ch e, gîte
v er feladat f'felodot] d ev oir, ex ercice
ember ['ember] h o m m e felelet ['felelet] rép on se
emelet ['emelet] étage felelni ['felelni] rép on d re
emelkedni ['emelkedni] s’ élever felhő ['felhő:] nuage
emlék [ emleik] sou v en ir felkelni ['felkelni] se le v e r
emlékezet [ 'emleikezet] m ém oire félni ]'fe:lni] a v o ir peu r
emlékezni ['émleikezni] se sou ­ felvigyázó ['félvijaizo:] sur­
v en ir veillan t
énekelni [ 'e:nekelni] ch an ter felvonás ['felvona:/] acte (thé­
engedelmeskedni [' eygedelmef- âtre)
kedni] o b é ir fém ['fe:m] m étal
eper ['eper] fraise fény ['feiji] lueur, éclat
építeni [ ' eipiiteni] bâtir, c o n ­ —kor ['kor] ap ogée
struire festeni ['fejteni] pein dre
eredni['eredni] prendre sa source, festő [ fejtő:] peintre
tirer son orig in e fésű [je:Jy:]f peigne
éretlen ['e:retien] vert, n o n m û r fésülködni ['feijylkodni] se pei­
érezni ]'e:rezni] sentir gn er
erős ['er0:f] fo rt fészek ['feisek] nid
érsek ['eirfek] a rch evêqu e fillér ['fil:e:r] liard
érteni ['eirteni] co m p ren d re fiú ['fin:] g a rço n
érzés ['e:rze:f] sensation fivér ['fiveir] frère
érzület ]'e:rzylet] sentim ent fizetni ['fizetni] payer
és ['e:JJ et fog ['fog] dent
esni ['efni] tom b er, p le u v o ir fogadni f'fogodni] r e c e v o ir
eskü ['efky] serm en t fogadó ['fogodo:] hôtel
 Vocabulaire hongrois-français. 183

foglalkozás [ 'foglalkozó:f] occu ­ gőzhajó ]'go:zhajo\] bateau à va­

pation p eu r
foglalkozni [ 'foglalkozni] s’ o c c u ­ gyakran ['[ökrön] souv ent
per gyalogsáig ['[alogJa:g] infan terie
fogni ['fogni] p rendre gyár [ 'f a r ] fab riqu e
fogorvos [ 'fogorvo]] dentiste gijarapodni ['Jarapodni] aug­
folyni f'foini] co u le r m en ter
folyóirat f'folodrat] revu e gyász ['[a:s] deuil
folyton ['folton] con tin u ellem en t gyciva ['[a:va] lâch e, p o ltron
font ['font] la liv re gyenge [Jeyge] faible
fordítani [ ' fordidani] tou rn er, gyógyítani ['[o:[idoni] gu érir
traduire gyógyszerész ['[o:[sere:s] ph ar­
fordítás f'fordi:ta:f] trad uction m a cie n
fordító ['fordido:] trad ucteu r gyors [ ’jorf] rapide
fordulni ['fordulni] se tou rn er gyökér [ '[ úke:r/ ra cin e
fordulat ['fordulót] tou rn u re gyönyör ['[opor] délice, plaisir
forint ['forint] florin gyönyörködni ['[oporkodni] se
forradalom [ ' foriadalom] r é v o ­ d électer
lu tion gyönyörű ['[opory] ravissant
forrni ['for:ni] b o u illir győzni ['[o:zni] vain cre.
föld ['fold] terre
följegyezni ['följejezni] n oter
H.
fösvény ['fúfve:p] avare
főzelék ]'f0zsle:k] légu m e Háború ['haiboru:] guerre
főzni ['fo ’.zni] faire la cuisine hadgyakorlat [ ' hocV[akorlat] ma**
frank ['frayk] fran c noeuvre
furcsa ['furtfa] bizarre hadnagy ['hocVnoj] lieutenant
futni ['futni] co u rir hadsereg ['hadsereg] arm ée
fuvolya ['fuvola] flûte hadtest ['had teft] c o rp s d ’arm ée
független ['fyg:etlsn] in dépen dan t hadvezér ['hocl veze:r] gén éral
függőlámpa ['fyg:o'la:mpo] sus­ hagyni ['hojni] laisser
pen sion haj [ haj] ch eveu
függöny [ ' fygiop] rideau hajnal ['hajnal] aurore
fül f'fyl] oreille. hajó ['hajó:] bateau
hajózni ['hajó:zni] n av igu er
(*• hal ['hal] p oisson
Galamb ['galamb] p ig e o n halál ['halad] m ort
gallér ['gol:e:r] c o l hálátlan ['hadadlon] ingrat
gazdag ['gazdag] rich e halkan ['halkan] à v o ix basse
— S(*9 [f a 9 ] rich esse hallani ['hallani] entendre
gép [ rge:p] m ach in e hálni ['hadni] co u ch e r
gólya ['go:\o] cig o g n e hamisítani ['homisidani] falsifier
golyó ['goXo:] balle (de fusil) hang [hayg] son , v o ix
gomb ['gomb] b o u to n hangosan ['haygofan] à haute v o ix
gond ['gönci] sou ci hangsúly [ 'haygju:\] accen t
gondolat ['gondolat] pensée hangsúlyozni ['hayg[u:\ozni] a c­
gondolkozni ['gondolkozni] ré ­ ce n tu e r
fléchir hangszer ['haygser] in stru m en t
gondolni ['gondolni] penser de m u sique
gonosz [ ’gonos] m échan t, pervers hanyag ['hápog] paresseu x
gödör [ ' gödör] fosse hanyatlás ['hopatla:/] d écad en ce
gőgös [ ’go'.gof] orgu eilleu x harag ['harag] co lè re
 18 4 Yocabulaire hongrois-français.

luirez ['horts] combat hősies ['h 0Jief] héroïque

harezias ['hortsioj] guerrier, hulla ['hul:o] cadavre
belliqueux hús [h u :J ] viande
harczolni ['hortsolni] combattre husvét ['hufveit] Pâques
hárfa ['ha:rfo] harpe huszár ['hu sa:r] hussard
harmat [ ’hormot] rosée húzni ['hu:zni] tirer
has [ hof] ventre hű [ ' hy:] fidèle
hasonlat ['hofontot] comparaison hülye l'h y\ e] imbécile
hasonlítani [ ’hosonli:toni] com­ hűs [ ' hy:]] frais
parer hűség ['hy:fe:g] fidélité.
hasonló ['hofonlo] pareil, sem­
blable
hasznos ['hosnoj] utile I.
hát ['hait] dos Ifjúság / 'ifju:Ja:g] jeunesse
hatalom ['botolom] puissance igazéin [igozam] vraiment
határozott ['hota.rozot] défini igazgató [ ' igozgoto] directeur
havazni ['hovozni] neiger igazságos [ ' igozfaigof] juste
ház ['ha:z] maison igazságtalan [ ' igozfa:gtolon] in­
w haza f'hozo] patrie juste
—szeretet ['seretet] patriotisme igen ['igen] oui
hazafi ['hozofi] patriote Ígérni ['ige:rni] promettre
háziállat [ ' ha:zia:l:ot] animal ígéret ['ige:rét] promesse
domestique ima ['imo] prière (à Dieu)
hazudni ['hozudni] mentir imádkozni ['imaidkozni] prier
hazug ['hozug] menteur (Dieu)
— s&g [ f a:9] mensonge inas ['inof] apprenti
hegedű ['hegedy:] violon ing [ ’iyg] chemise
hegedülni ['hegedylni] jouer du ingyen ['ijnjen] gratuitement
violon inteni ['inteni] avertir
hegedűs [ ' hegedy:f] violoniste intés ['inte:J] avertissement
hegy ['h e]] montagne irgalom ['irgolom] miséricorde,
hegyes [ ’hejef] pointu pitié
henyélni f'hejiedni] être oisif irigy [ 'i r i j] jaloux
hét ['he:t] semaine írni ]'i:rni] écrire
—fő [ 'f ú j lundi író [ fi:ro] écrivain
hetyke ['hecke] hardi irodalom [ ’irodolom] littérature
heves ['hevej] violent is ['if] aussi
hiba ['hibo] faute iskola ['ifkolo] école
hideg ['hideg] froid ismerni ['ifmerni] connaître
higany ['higoji] mercure isten ['ifién] Dieu
hiszékeny ['hise:keji] crédule ítélet [ fite:let] jugement
hó ou hónap [ ' ho;, 'ho:nop] mois izzó [ fiz:o] brûlant.
hold ['hold] lune
holló ['hol:o:] corbeau
J.
holnap ['holnop] demain
homlok ['homlok] front Járni ['ja:rni] marcher
hon ['hon] patrie játék ['ja:te:k] jeu
hordani ['hordoni] porter játszani [ ’jadsoni] jouer
hordár ['hordán] commission­ javulni ['jovulni] s’améliorer
naire, porteur jegy ['je]] billet (théâtre, chemin
hozni ['hozni] apporter de fer)
hős [ h0 :f] héros jegyezni [ ’jejezni] noter
 Vocabulaire hongrois-français. 18 5

jegyzet ['jelzet] n ote, rem arqu e kereszt ['kérést] cro ix

jelenteni ['jelenteni] sign ifier kérni ['keirni] prier (q u e lq u ’un)
jelszó [jelso:] devise kérő ['keiről] prétendant (d ’u ne
jog [jog]droit je u n e fille)
jogtudós [jogtudoif] ju riscon su lte kert ['k e r t] ja rd in
jó [jo :] b o n kertész ['kerteis] ja rd in ier
—lét [leit] bien-être kerülni ['k eryln i] coû ter
—tétemény [ 'teiteme:p ] bienfait kés ['k e if] cou teau
jövendölni ['jövendölni] préd ire keserű [ ' kesery] am er
juh [ jn ] brebis. keskeny [ ' kef kép ] étroit
késő ['keisöi] tard
készíteni ['keisiiteni] faire, c o n ­
K. fe ctio n n e r
Kabát ['kobalt] red in g ote készülni ['keisylni] se p réparer
kalap l'kolop] ch apeau kételkedni ['keitelkedni] dou ter
kalapos ['kolopof] ch ap elier kétség ['keitifeig] doute
kalitka ['kolitko] cage kéz ['keiz] m ain
kályha ['kai\ho] le p o ê le kezdeni ['kezd en i] co m m e n ce r
kanál ['konail cu iller kezdet ['kezdet] co m m e n cem en t
kanonok ['kononok] ch a n o in e keztyü ['k e sc y i] gant
kapitány ['kopitaip] capitaine kiabálni ['kiobailni] crier
kapni ['kopni] re ce v o ir kiadó ['kiodoi] éditeur
káposzta ['kaiposto] ch o u kibékülni ['kibeikylni] se réco n ­
kapni ['kapu] p orte co ch è re cilier
kar ['kor] bras kicsiny [k itfip ] petit
karácsony [ 'koraitfop] N oël kiejteni ['kiejteni] p r o n o n c e r
kár ['kair] d om m a g e kiejtés ['kiejteij] p r o n o n cia tion
kard ['kord] sabre kifizetni ['kifizetni] payer, solder
kaszárnya ['kosairjio] caserne kifosztani [ kifostoni] d ép ou iller,
katona ['kötöm] soldat dévaliser
kedd ['kedi] m ardi kígyó ['k ijo i] serpent
kedv ['kedv] plaisir kikefélni f'kikefeiln i] bro sser
kegyelem ['kejelem] grâce kimenet ['kim enet] sortie
kegyes ['kejef] b ien v eillan t kinézni ['kineizni] rega rd er (de­
kegyetlen ['kejetlen] cruel h o rs)
kék ['keik] bleu király ['kiraiX] roi
kelet ['kelet] est, O rient — ság [ ] a : g ] royau m e
kellemes ['keliemef] agréable kitartó [ ' kitartó:] persévérant
kényelmes ['keijielmef] c o n fo r ­ kitörni ['k itörn i] éclater
table kiosztani [ ’kiostoni] distribuer
kényszeríteni [ ' keipseriiteni] fo r ­ kis ['k if] petit
ce r kívánni ['kivaimi] souh aiter
kép ['keip] tableau, im ag e kivégzés ['kiveigzeif] exécu tion
képviselő ['keipviselöi] député capitale
—ház ['liaiz] ch a m b re des dé­ kocsi ['k o tfi] voitu re
putés kocsis ['k o tjif] co ch e r
kérdés [keirdeif] question koldulni ['koldulni] m e n d ier
kérdezni ['keirdezni] d em a n d er koldus ['kold u f] m en dian t
kéregetni ['keiregetni] m en d ier komoly ['komo\] sérieu x
kerek ['kerek] ro n d konyha ['koph o] cuisine
kerék ['kereik] rou e korán ['korain] de b o n n e h eure
keresni ['kerefni] ch erch er kórház ['koirhaiz] hôpital
186 Vocabulaire hongrois-français.

kormányos ['kormaijiof] pilote lélek ['leilekj âme

korona ['korom ] couronne lencse [ ' lenije] lentille
kovács [ ' kováitf ] forgeron lépni [leip n i] marcher
köhögni ['köhögni] tousser leülni [le y ln i] s’asseoir
kölcsön adni ['koltfon 'odúi] levél [leveil] lettre
prêter —hordó [liordoi] facteur
költemény ['koltemeiji] poésie, leves [le v e f] soupe
poème levetkőzni ['levetkőzni] se dés­
költészet ['kolteiset] poésie (art) habiller
költő [ ' koltoi]poète levonni [ ' levőmi] déduire, sous­
könyörülni ['kojtorylni] avoir traire
pitié ló [ l o i ] cheval
könyv ['koyiv] livre lovag [lovag] chevalier
köpönyeg ['kopojieg] manteau lovas [lo v o f] cavalier
körülbelül [fkorylbelyl] environ lovassátg [ ' lovofiáig] cavalerie
kötelesség ['kotelefieig] devoir lőpor [lo p o r ] poudre à canon
(moral) lövés [lo v e if] coup (de fusil, de
kötni ['kötni] lier canon)
kötél ['koteil] corde lúd [fluid] oie
kötet ['kötet] volume lusta [lufta] paresseux.
kövér ['koveir] gras, gros
követ ['korét] député
követni ['követni] suivre M.
középkor [ ’kozeipkor] moyen Ma l'mo] aujourd’hui
âge macska ['matfka] chat
közölni ['közölni] communiquer madeir ['madair] oiseau
köztársaság [ ' kosta:rsofaig] ré­ magas ['magaf] haut
publique majdnem ['majdnem] presque
kulcs ['huit]] elé majom ['majom] singe
küldeni ['kyldeni] envoyer már ['mair] déjà
kút ['kuit] puits maradni ['maradni] rester
kutya ['kuco] chien. márka [ ’mairko] mark
medve [ medve] ours
megáldani ['megáldom] bénir
L.
megbukni ['megbukni] échouer
Láb [ laib] pied (examen), faire faillite
lakatos [lokatof] serrurier megérkezni ['megeirkezni] arri­
lakni [lökn i] habiter ver
lakos [la k o f] habitant meghalni ['meghalni] mourir
langyos [la jijo f] tiède megható ['megható:] touchant
lant ['lont] lyre meghívó [ ’meghiivoi] invitation,
lárma [lairm o] bruit convocation
lármázni [lairmaizni] faire du meghűlni ['meghylni] se refroidir
bruit megnézni ['megneizni] regarder
látni [la itn i] voir megróni ['megromi] blâmer
látszani [laitsani] sembler, pa­ megszabadítani [ ' megsobodiitoni]
raître délivrer
látszat [laitsat] apparence megszüntetni [ ’megsyntetni] faire
láz ['Ia:z] fièvre cesser, abolir
leány [leaiyi] jeune fille meleg ['m eleg] chaud
leczke [letsk e] leçon melegíteni [ melegiiteni] chauffer
lefeküdni [lefekyd ni] se coucher mell ['meh] poitrine
 Vocabulaire hongrois-français. 187

mellékelni ['melle:kélni] jo in d r e , nyakas [ pakaf] o p in iâ tr e

a jo u te r nyár [p a ir ] é té
mellény [ ' mehetp ]- g ile t nyitni [ 'pitni/ o u v r ir
méltôztatni['me:lto:statni] d a ig n e r nyomor ['pomor] m isère
mély [ ’meik] p r o fo n d nyugat ['pugat] ou est, o c c id e n t
menekülni ['menekylni] se sa u v e r nyugalom ['pugalom] re p os
menedékhely [ menedeikhék] a sile nyugodni ['pugodni] se re p o se r
menny ['meji:] c ie l nyugvóhely ['pug'voiheX] lie u d e
merész [ mereis] h a r d i re p o s.
mérges ['meirgef] v e n im e u x , v é ­ 0.
n én eu x O [foi] vieu x , a n cien
mester ['mefter] m a ître , p a tro n —kor ['k o r] a n tiq u ité
mészáros [ ’me:sa:rof] b o u c h e r óhajtani [ ' oihajtani] d é sirer
mindig ['mindig] to u jo u r s okos [ ’okof] sa g e, p ru d en t
mindjárt [ 'mindja:rt] a l'in s ta n t, okulni ['okulni] d e v e n ir sa g e
s u r -le -c h a m p olcsó [ 9oltja:] b on m a rc h é
mívelt ['mi:veit] cu ltiv é ólom f'oilom] p lo m b
molnár [ ' molnair/ m eu n ier olvadni ['olvadni] se fo n d r e
mondat ['mondat] ph ra se, p r o ­ olvasni ['olvafni] lire
p o sitio n olvasztani [ ' olvastam] fo n d re
mosdani ['mofdoni] se la v e r óra ['óira] m o n tr e , h e u re
most ['most] m a in ten a n t órás ['o:ra:f] h o r lo g e r
mozdulni ['mozdulni] b o u g e r, orgona ['orgona] o rg u e
rem uer óriás ['oiriaif] g é a n t
múlandó ['mulondo:] p a ssa g e r óriási ['oiriaisi] g ig a n te s q u e
múlni ['mu:lni] passer (tem p s) oroszlán ['oroslam] lio n
munka ['muyko] tr a v a il orr ['or:] néz
munkás ['mugkaif] o u v rie r orvos ['orvof] m é d e cin
mutatni ['mutatni] m o n tr e r orvosság [ ' orvof:a:g] m é d ic a m e n t
mű ['m y:] œ u vre ostoba ['oftoba] n iais, sot
működni ['myiködni] a g ir , tr a ­ osztani ['ostonij d iv iser
v a ille r. osztozni ['ostozni] se p a r t a g e r
óta ['o:ta] d e p u is
N.
otthon ['otihon] à la m a ison
Nadrág ['nodraig] p a n ta lo n ököl [ ' 0 k0 l]_ p o in g
nagy ['na]] g r a n d ökör [ ' 0 k0 r] b œ u f
nagylelkű [ ' nafleïkyi] m a g n a ­ öltözködni [ ' 0lt0zk0dni] s 'h a b ille r
n im e önteni ['önteni] v e rse r
nap ['nap] so le il, jo u r öreg ['0reg] v ie u x
— tár ['tair] c a le n d rie r öregedni [öregedni] v ie illir
néha ['ne:ha] q u e lq u e fo is öregség ['öregjéig] v ie ille sse
nem ['nem ] non őrizni ['őrizni] g a rd e r, su r­
nemsokcira ['nemsokaira] b ie n t ô t v e ille r
nemzet ['nemzet] n a tio n öröm ['öröm ] j o i e
nép ['ne:p] p e u p le örülni [ f0 rylni] se r é jo u ir
—dal ['dal] ch a n son p o p u la ire ősz [ ' 0 s] a u to m n e
nézni ['ne:zni] v o ir , r e g a r d e r összeadni ['osseadni] a d d ito n n e r.
növény ['n0ve:p] p la n te
nővér ['n0ve:r] sœ ur P.
nyájas [pa tja f] a im a b le , b ie n ­
v e illa n t Pacsirta ['potfirto] a lo u e tte
nyak ['pák] co u pad [ ’pad] b a n c
1S8 Vocabulaire hongrois-français.

padlás [pod laf] g r e n ie r rajzolni ['rajzolni] d essin er

pajkos [ ’pojkof] e s p iè g le rák ['ra :k ] é crev isse
pajtás ['pojtaf] c a m a ra d e ravasz ['rovos] rusé
pálinka ['pa:lyko] eau d e vie régi ['re:g i] a n cien
pályaudvar ['pa:\oudvor] g a re rekkenô ['rek :en o:] é to u ffa n t
panasz ['ponos] p la in te remekíró [ ' remekiiro:] a u te u r
panaszkodni ['ponoskodni] se cla ssiq u e
p la in d re rémleni ['reim leni] se m b le r, p a ­
pap ['pop] p r ê tre , p a steu r, cu ré ra ître
pápa ]'pa:po] p a p e rendjel ['ren d jel] d é c o r a tio n
papír ou papiros ['popi:ry ’po- (ord re )
pirof] p a p ie r répa ['re :p o ] ra v e
pár ['pair] p a ire rest ['r e jt ] p a re sse u x
párbaj ['pccrboj] d u e l részeg ['reiseg] iv re
parancsolni ['porontfolni] c o m ­ részesülni ['reisefyln i] p a r t i­
m a n d er c ip e r
paraszt ['porost] p a y sa n részt venni ['re:stven:i] p r e n d r e
paták ['potok] ru isseau p a rt
pazarló ['pozorlof p r o d ig n e retek ['r e te k ] ra d is
pedig ['pedig] p ou rta n t rettegni ['reticgnij tre m b le r
pék ['pe:k] b o u la n g e r rettenetes ['retienete]] te r r ib le
péntek ['pemtek] v e n d r e d i réz [ fre:z] cu iv re
per ou por ['per, 'por] p r o cè s ritka ['ritk o] rare
permetezni ['permetezni] b ru in e r rím [ ’riim] rim e
pezsgő [peggo:] v in m ou sseu x róka [ ’roikoj re n a rd
pincze f'pintse] ca v e rokon ['rokon] p a re n t (a d j.)
pinty [ pipe] pin son rossz f'ro s :] m a u v a is
pipa ['pipo] p ip e rovás [ ’rovaïf] b lâ m e
piros [' pirof 1 rose (a d j.) ruha ['ruha] v ê te m e n t
piszkos ['piskof] sale rút ['ru :t] la id , rep ou ssa n t.
pisztráng ['pistraiyg] tr u it e
poggyász ['po]:a:s] b a g a g e
S.
polgár ['polgair] c ito y e n
—társ [ ta:rf] co n c ito y e n Sajnálni [fo jn a d n i] r e g r e tte r
pont ['pont] p o in t saléita [fo la ito ] sa la d e
pontosan ['pontofon] e x a cte m e n t sárga [fa :r g o ] ja u n e
pontozás ['pontozaf] p o n c tu a ­ sarkantyú [fork on cu :] ép eron
tion sas [ f o [ ] a ig le
ponty ]'ponc] ca rp e seb [ fe b ] b lessu re
posta l'pofto] p o ste sejteni ['fejten i] p re sse n tir, sou p ­
posztó ['postof d rap ço n n e r
pótolhatatlan [' poitolhototlon] ir ­ semmiesetre ['fenv.iesetre] n u lle ­
ré p a r a b le m en t, en au cu n ca s
púpos [pu:pof] bossu ser ou sör ['f e r y f o r ] b iè r e
puska ['pufko] fu sil sertés [ f e r t e îf] p o r c
puszta [' pusto] désert sietni [ fietn i] se d é p ê c h e r
pünkösd [pyykojd] P e n te c ô te sietség [fie t:fe :g ] h â te
püspök [fpyfpok] é v ê q u e . sírni [ f i i r n i ] p le u re r
sir [ fi :r ] to m b e , to m b e a u
R. sok [ f o k ] b e a u co u p
Rab ['rob] p riso n n ie r sovány [fo v a :ji] m a ig r e
rabló ['roblo:] b rig a n d sörény [ ’soreip] crin iè re
 Vocabulaire hongrois-français. 189

sötétség [ 's 0te:tfe:g] tén èb res színpad ['siinpod] scèn e

sürgöny [ ' syrgoji] d é p ê ch e szivar ['sivor] c ig a re
sütemény ['sytemeiji] p â tisse rie szó ['sa:] p a r o le
sütni [ ’sytni] c u ir e au fo u r szoba ['sobo] ch a m b re
szàbad [ ' sobod] lib r e szokás ['soka:/] co u tu m e
—sâg [ sobot:fa:g] lib e rté szokni ['sokni] s h a b itu e r
szabály [soba:\ ] rè g le szoktatni ['soktotni] h a b itu e r
szabni ['sobni] ta ille r , d é c o u p e r szókimondó [ ' so:kimondo:] fra n c,
szabó ['sobo:] ta ille u r san s-g ên e
száj ['s a :j] b o u c h e szólásmód [ ' soda:Jmo:d] lo c u t io n
szakàcsné ['sokad/ne/ cu isin iè re szólni ['sodni] d ire , p a rle r
szakái ['sokad] barbe szöllő [ ' sôI:q] raisin , v ig n e
szakasztani [ ' sokostoni] a rra ch e r, szombat [ 'sombot] s a m e d i
c u e illir szomorkodni [ ' somorkodni] s’ a t­
szaladni ['solodni] co u rir tr is te r
szállítani [ ' sadddoni] tr a n s p o r ­ szomorú ['somom:] tr is te
te r —játék [ ja:te:k] tr a g é d ie
szamár [ ' soma:r] âne szónok ['somok] o ra te u r
szám [ ’sa:m] n o m b re szorgalmas [ ’sorgolmof] a p p liq u é
száműzni [ ' saimyznij e x ile r szorozni ['sorozni] m u ltip lie r
szándék ['sa:nde:k] in te n tio n , szótag ['sodog] s y lla b e
d essein szökőév [ 'sok0:e:v] année b is s e x ­
szárny [ ' sairji] a ile tile
szédítő ['se:dito:] v e r tig in e u x szörnyű [ sorjny:] h o rrib le
szegény [ ' sege:ji] p a u v re szúnyog ['su:pog] m o u stiq u e
szék ['s e :k ] c h a ise szük [ syk] é tr o it
szél ['s e d ] v e n t szűkölködni [ ' sykolkodni] être
széles ['sed ef] la r g e d an s l ’ in d ig e n ce
szelíd ['seli:d ] d o u x , a p p r iv o is é születni ['syletni] n aître
szellem ['sebem ] e sp rit szülök i sylo’dz] p a ren ts (p ère
szem ['sem ] œ il et m ère)
személy ['seme:\] p erson ne szünidő [ ' synido:] vacan ces.
szenvedni [ ' senvedni] sou ffrir
szenvedés [' senvede:/] so u ffra n ce T.
szép [ ’seip] b ea u Tábla ['taMo] ta b le a u n o ir
szépíteni [ ’ seipiteni] e m b e llir tábornok ['ta:bornok] g é n é r a l
szerda ['s e r do] m e r c r e d i tágas ['ta:goJ] vaste, sp a cie u x
szerencse [ ’serentfe] fo rtu n e , takács ['tokadf] tisse ra n d
bonheur takarékos ['tokore:kof] é c o n o m e
szerencsétlenség [ ' seréntfedlen - találni ['toladni] tr o u v e r
Je:g] m a lh e u r találmány ['toladma:p] d é c o u ­
szerep [ ' serep] rô le v e rte
szeretni ['seretn i] a im e r találkozni ['toladkozni] ren con ­
szervezni ['serv ezn i] o rg a n is e r tr e r
szerző ['se rz 0:] a u te u r talán ['tolam] p e u t-ê tr e
szigorú ['sigoru:] sév ère tallér ['tol:e:r] th a le r
szilva [s ilv o ] p ru n e tanács ['tonadf] con seil
szín ['s im ] co u le u r, scène (d ’u ne tanár [ ' tona:r] p r o fe sse u r
p iè c e ) tanév ['tone:v] ann ée s c o la ir e
színész ['si:ne:s] a c te u r tanítani ['tonidoni] e n se ig n e r
— nő [n o:] a c tr ic e tanító ['tonido:] m a ître , in stitu ­
színház [ ' siinhaiz] th é â tre te u r
 190 Vocabulaire hongrois-français.

tanulni ['tanulni] a p p re n d re törölni o u törülni ['t 0 r 0 lniT

tanuló ['tanuló:] é lè v e ’torylni] e ffa ce r, e ssu y e r
tanú ['tanú:] té m o in történet ['t 0 rte:net] h isto ire
tánczolni [ ' tamtsolni] d a n se r történni [ ' t 0 rte:n:i] a rriv e r (é v é ­
t&ncz ['ta:nts] danse n em en t)
tányér ['ta:jie:r] assiette törvény [ ' törve:p] lo i
tapasztalni ['tapastalni] e x p é r i­ tréfa ['tre:fa] p la isa n te rie
m e n te r , é p r o u v e r tréfcdni [ ’tre:fa:lni] p la is a n te r
tapasztalat ['tapastalat] expé­ trombita ['trombita] tr o m p e t te
r ie n c e trón ['trom] tr ô n e
tartani ['tartani] te n ir tuczat ['tutsat] d ou za in e
tavasz ['tavas] p rin te m p s tudni ['tudni] sa v o ir
távíró ['ta:vi:ro:] té lé g r a p h e tudós [ tudoí]] sa va n t
távozni [ ’ta:vozni] s’é lo ig n e r tükör ['tykor] g la c e , m ir o ir
tegnap ['tegnap] h ier tűz [ ’tyz] fe u
tehén [ ' teltem] v a c h e tüzérség ['tyze:r]e:g] a r tille r ie .
tekinteni ['tekinteni] r e g a r d e r
tekintet ['tekintet] re g a rd , as­
pect
U.
tekintély ['tekinte:\] a u to rité , Udvar ['udvar] co u r
p r e s t ig e udvarias ['udvariaf] p o li
tél ['te:l] h iv e r íigy-e? ['u:je] n ’ est-ce p a s ?
teljesíteni ['teljesíteni] a c c o m p lir új ['u :j] n eu f, n o u v e a u
templom ['templom] te m p le , újév ['u:je:v] jo u r d e l ’an
é g lis e újkor ['u:jkar] tem p s m o d e rn e s
tenger [ teyger] m e r újság [u :jfa :g] jo u r n a l, n o u v e lle
tenta ou tinta ['temto, 'tinta] ni I n : ] d o ig t
en cre uralkodni ['uralkodni] ré g n e r
térd [ ' te:rd] g en ou úszni [ ' u:sni] n a g e r
teremteni ['teremteni] cré e r utazni ['utazni] v o y a g e r
teremtés ['teremte:/] cré a tio n , utazás ['utazaj] v o y a g e
cr é a tu r e utazó ['utazó:] v o y a g e u r
teremtő ['teremt0] cré a te u r úgy [yj] a ffa ire
természet f terme:set] n a tu re ügyvéd ['y]ve:d[ a v o c a t
test ['teft] corp s ülni [ ’ylni] être assis
testvér ['teftve:r] frè re ou sœ ur ülés ['yle:f] séance, session
testvériség ['teftve:rife:g] fr a te r ­ ünnep [ yn:ep] fê te
n ité üres [ yref] v id e
tetszeni f'tetseni] p la ir e üveg ['yveg] v erre.
teve ['teve] ch a m e a u
tigris [ tigrif] tig r e V.
tiszta [ ’tista] p ro p re , n et
tisztítani ['tistítani] n e tto y e r Vacsora ['vatfora] so u p e r
titok ['titok] se cre t vad ['vad] sa u v a g e , g ib ie r
tojás ['tojaïf] œ u f vadállat ['vada:l:at] a n im a l sau­
toll ['tol:] p lu m e , d u v e t vage
tompa ['tompa] ém ou ssé, o b tu s vadász ['voda:s] ch a sseu r
tovább ['tovaúb:] plu s lo in vadászat ['vada:sat] ch asse
tölteni ['tölteni] re m p lir vadászni [ ’vada:sni] ch a sser
törekvés ['torekve:]] effort vágni ['va:gni] fr a p p e r
törni ['törni] b rise r, casser vagy ['vájj ou
törődni [ 't 0 ro:dni] se s o u c ie r vagyon ['vajon] fortu n e, a v o ir
 Vocabulaire hongrois-français. 191

vak ['vok] aveugle vigasztalás [ ’vigostola:]] consola­

valaha ['voloho] jamais tion
válasz ['va:los] réponse vigyázni [ ’vijazni] faire atten­
válaszolni [ 'vailosolni] répondre tion
választani ['vailostoni] choisir, világ ['vilá:g] monde
élire —rész ['re:s] partie du monde
választás [ ' va:losta:f] élection világosság [vila:gof:a:g] lumière,
változni [ ' vailtozni] changer clarté
varga [ 'vorgo] cordonnier, bottier villa ['vil:o] fourchette
várni ['varrni] attendre villám [ ' vil:a:m] éclair
váróterem [ ' va:ro:terem] salle villámlani [ ' vil:a:mloni] faire des
d’attente éclairs
város ['va:rof] ville virág [ fvira:g] fleur
varrni ['vonni] coudre viszály ['visa:\] querelle, dis­
varrónő ['vor:o:n0’J couturière corde
vas [ ’vof] fer viszonozni ['visonozni] répondre
vásár ['va:fa:r] marché, foire vitorla ['vitorlo] la voile
vásárnál) ['vofarrnop] dimanche vitorlázni ['vitorlázni] naviguer
vasút ['vofu:t] chemin de fer víz ['vi:z] eau
vászon ['va:son] toile völgy ['v0lj] vallée
vég ['ve:g] fin, conclusion vonat ['vonot] train
vén [ ’vern] vieux vonatkozni [ 'vonotkozni] se rap­
vér ['ve:r] sang porter
veréb ['vere:b] moineau vörös ou veres ['v0r0f, 'veref]
verekedni ['verekedni] se battre rouge.
verni ['verni] battre
vers [ verj] vers Z.
—szak [sok] strophe Zaj ['zoj] bruit
veszteni [ ' vesteni] perdre zácszló [ ’za:slo:] drapeau
veszteség ['vesteferg] perte, dom­ —alj ['ölj] bataillon
mage zene ['zene] musique
vessző [ fves:0] baguette, virgule —kar ['kor] orchestre
vezér ]'veze:r] chef, général zongora [ ’zoygoro] piano
vezetni ['vezetni] conduire zöld [ ' z 0 ld] vert
víg ['vi:g] gai zseb ['$eb] poche
—játék [ ]ja:te:k] comédie zsivány ['giva.yi] brigand.
vigasztalni ['vigostolni] consoler
192

Vocabulaire français-hongrois.
apercevoir (s’) észrevenni
A.
apogée fénykor
Abondance bőség apparence látszat
abricot baraczk appliqué szorgalmas
accent hangsúly appliquer alkalmazni
accentuer hangsúlyozni apporter hozni
accomplir teljesíteni apprendre tanulni
achever bevégezni, elvégezni apprenti inas
acier aczél archevêque érsek
acte (théâtre) felvonás argent (métal) ezüst (monnaie)
acteur színész pénz
action cselekedet arme fegyver
actrice színésznő armée hadsereg
additionner összeadni arracher szakasztani
adresse czim arriver megérkezni
affaire ügy arriver (événement) történni
affamé éhes artillerie tüzérség
agir működni asile menedékhely
agréable kellemes asseoir (s’) leülni
aigle sas assiette tányér
aigu éles assis (être) ülni
aile szárny attendre várni
aimable nyájas attrister (s7) szomorkodni
aimer szeretni augmenter gyarapodni
altéré szomjas aujourd’hui ma
alouette pacsirta aurore hajnal
âme lélek aussi is
améliorer (s’) javulni auteur szerző
amer keserű — dramatique színműíró
ami barát automne ősz
amical barátságos autorité tekintély
âne szamár avare fösvény
ancien régi, 6 avertir inteni
animal állat aveugle vak
— domestique háziállat avocat ügyvéd
— sauvage vadállat avoir faim éhezni
année év — froid fázni
— bissextile szökőév — peur félni
— scolaire tanév — pitié könyörülni
antiquité ókor — soif szomjazni
 Vocabulaire français-hongrois. 193

B. c.
Bagage poggyász Cadavre huila
baguette vessző cadeau ajcmdék
baleine czethal — (faire un) ajándékozni
balle (de fusil) golyó cage kalitka
banc pad calendrier naptár
barbe szakái camarade pajtás
barque csónak canon ágyú
bas (adj.) alacsony capitaine kapitány
bataille csata cardinal bíboros
bateau hajó carpe ponty
bâtir építeni caserne kaszárnya
battre verni casser összetörni
— (se) verekedni cavalerie lovasság
beau szép cavalier lovas
belliqueux harczias cave pineze
bétail barom cerise cseresnye
bientôt nemsokára certain bizonyos
bienveillant kegyes certificat bizonyítvány
bière sör ou ser cesser (faire) megszüntetni
billet jegy chagrin bánat, bú
bizarre furcsa chaise szék
blâmer megróni chambre szoba
blanc fehér — des députés képviselőház
blessure seb chameau teve
bleu kék changer változni
bœuf ökör chanoine kanonok
bon jó chanson dal
— marché olcsó — populaire népdal
bossu púpos chanter énekelni
botte csizma chapeau kalap
bottier varga chapelier kalapos
bottine czipo chasse vadászat
bouche száj chasser vadászni
boucher mészáros chasseur vadász
bouger mozdulni chat macska
bouillir forrni chaud meleg
bouquet csokor chauffer melegíteni
bouton gomb chef vezér, főnök
branche ág chemise ing
bras kar cher drága
brave bátor chercher keresni
brebis juh cheval ló
brigand rabló, zsivány chevalier lovag
briser törni, széttörni cheveu haj
brochet csuka chien kutya
bruiner permetezni choisir választani
bruit lárma chou káposzta
— (faire du) lármázni ciel ég, menny
brûlant izzó cigogne gólya
brûler égni, elégetni citoyen polgár
but ezéh clarté világosság
Petite grammaire hongroise. 13
 194 Vocabulaire français-hongrois.

clé kulcs coûter kerülni

climat éghajlat coutume szokás
cocher kocsis couturière varrónő
col gallér couvrir borítani
colère harag — (se) borulni
combat harcz crayon czeruza, írón
combattre harczolni créateur teremtő
p comédie vígjáték création teremtés
commencer kezdeni crédule hiszékeny
commencement kezdet créer teremteni
commissionnaire hordár crépuscule alkony
communiquer közölni creuser ásni
comparaison hasonlat crier kiabálni
comparer hasonlítani crinière sörény
comprendre érteni croix kereszt
concitoyen polgártárs cruel kegyetlen
conclure berekeszteni cueillir szakasztani
conclusion vég, befejezés cuiller kanál
concorde egyetértés cuire (au four) sütni
condamner elitélni cuisine konyha, faire la — főzni
conduire vezetni cuisinière szakácsnő
confectionner készíteni cuivre réz
confiance bizalom, avoir — bízni cultivé mívelt
confortable kényelmes curé pap.
congé (prendre) elbúcsúzni
1).
connaître ismerni
conseil tanács Daigner méltóztatni
consolation vigasztalás danse táncz
consoler vigasztalni danser tánczolni
constant állhatatos de bonne heure korán
constitution alkotmány décadence hanyatlás
construire építeni décoration (ordre) rendjel
content elégedett découverte találmány
continuellement folyton déduire levonni
convocation meghívó défini határozott
corbeau holló délecter (se) gyönyörködni
corde kötél délice gyönyör
cordonnier csizmadia, varga délivrer megszabadítani
corps test demain holnap
— d’armée hadtest demander kérdezni
cou nyak dénommer elnevezni
couche (gîte) fekvőhely dent fog
coucher hálni dentiste fogorvos
— (se) lefeküdni dépêche sürgöny
coudre varrni dépêcher (se) sietni
couler folyni dépouiller kifosztani
couleur szín depuis ôta
cour udvar député képviselő, követ
courir futni, szaladni désirer óhajtani
couronne korona dessin (but) ezél, szándék
cours (conférence) előadás dette adósság
couteau kés deuil gyász
 Vocabulaire français-hongrois. 195

dévaliser kifosztani empêchement akadály

devise jelszó empereur császár
devoir feladat empire császárság
— (moral) kötelesség encre tinta ou ténta
dieu isten ennemi ellenség
dimanche vasárnap enseigner tanítani
dîner ebéd entendre hallani
dire mondani enterrer eltemetni
directeur igazgató entrée bemenet
discorde viszály enveloppe boríték
discours beszéd environ körülbelül
distribuer kiosztani envoyer küldeni
diviser osztani éperon sarkantyú
doigt nj esprit szellem
dommage kár essuyer törölni
donner adni est (orient) kelet
dos hát et és
douleur fájdalom étage emelet
doute kétség été nyár
douter kételkedni étonner (s’) bámulni, csodálkozni
doux édes étoile csillag
douzaine tuczat étouffant rekkenő
drap posztó étroit keskeny
drapeau zászló évêque püspök
droit jog exécution (capitale) kivégzés
duel párbaj. exercice feladat, gyakorlat
exiler száműzni
E. expérience tapasztalat, kísérlet
Eau víz expérimenter tapasztalni.
échouer megbukni
éclair villáin (faire des éclairs
F.
villámlani)
éclairer világítani Fabrique gyár
éclat fény facteur levélhordó
éclater kitörni faible gyenge
école iskola faim (avoir) éhezni
économe takarékos faire (confectionner) készíteni
écrevisse rák — attention figyelni
écrire írni — la cuisine főzni
écrivain író — faillite megbukni
éditeur kiadó falsifier hamisítani
effacer törölni famille család
effort törekvés famine éhség
égalité egyenlőség fatigue fáradság
église templom, egyház fatiguer elfárasztani
élection választás — (se) elfáradni
élever (s’) emelkedni faute hiba
élire választani femme asszony
éloge dicséret fenêtre ablak
éloigner (s’) eltávozni fer vas
embellir szépíteni fer-blanc bádog
émoussé tompa ferblantier bádogos
1 3*
196 Vocabulaire français-hongrois.

ferme állhatatos glace (meuble) tükör

fermeté állhatatosság glace jég
feu tüz grâce kegyelem
fidèle hű grand nagy
fidélité hűség gras kövér
fier büszke gratuitement ingyen
fièvre láz grenier padlás
fille (jeune) leány grenouille béka
fin vég gros vastag
finir elvégezni guérir gyógyítani
fleur virág guerre háború
florin forint guerrier (adj.) harczias.
flûte fuvolya
foire vásár
fondre (se) olvadni H.
forcer kényszeríteni Habiller (s’) öltözködni
forgeron kovács habiter lakni
forme álak habituer szoktatni
former (se) alakulni — (s’) szokni
fort erős hardi hetyke, merész
fortune szerencse, vagyon haricot bab
fosse gödör harpe hárfa
foudre villám, menykő hâte sietség
fourbe álnok héroïque hősies
fourchette villa héros hős
frais hűs heureux boldog
fraise eper hibou bagoly
franc (monnaie) frank hier tegnap
franc szókimondó hiver tél
frapper vágni hirondelle fecske
fraternité testvériség histoire történet
frère fivér homme ember
froid hideg honneur becsület
front homlok honnête becsületes
furieux dühös hôpital kórház
fusil puska horloger órás
— (coup de) lövés. horrible szörnyű
hôtel fogadó.
G.
I.
Gai víg
gant keztyii Imbécile hülye
garçon fiú indépendant független
garder őrizni infanterie gyalogság
gare pályaudvar ingrat hálátlan
géant óriás injuste igazságtalan
général hadvezér, tábornok instant (à 1’) mindjárt
genou térd instituteur tanító
gibier vad institutrice tanítónő
gigantesque óriási intelligence ész
gilet mellény irréparable pótolhatatlan
gîte fekvőhely ivre részeg.
 Vocabulaire français-hongrois. 197

J. M.
Jaloux irigy Machine gép
jardin leért magnanime nagylelkű
jaune sárga maigre sovány
jeu játék main kéz
jeudi csütörtök maintenant most
jeune fiatal, ifjú mais de
jeûner böjtölni maison ház
jeunesse ifjúság — (à la) otthon, haza
jouer játszani maître úr
jour nap — (patron) mester
— de l’An újév — (instituteur) tanító
journal újság malade beteg
juge bíró maladie betegség
jugement Ítélet malheur szerencsétlenség
juger ítélni manger enni
juste igazságos. — (salle à) ebédlő
manœuvres hadgyakorlat
L. manteau köpönyeg
Laisser hagyni marchandise áru
langue nyelv marché (foire) vásár
— maternelle anyanyelv marcher járni, lépni
large bő mardi kedd
laver (se) mosdani mark márka
leçon leczke mât árbocz
légion d’honneur becsületrend maternelle anyai
légume főzelék — (langue) anyanyelv
lentille lencse mauvais rossz
lettre levél méchant gonosz
— (de l’alphabet) betű médecin orvos
— majuscule nagy — médicament orvosság
— minuscule kis — mémoire emlékezet
lever (se) felkelni mendiant koldus
liard fillér mendier kéregetni, koldulni
liberté szabadság mensonge hazugság
libre szabad menteur hazug
lier kötni mentir hazudni
lieutenant hadnagy menuisier asztalos
lion oroszlán mer tenger
lire olvasni mercredi szerda
lit ágy mercure higany
littérature irodalom mère anya
livre könyv merveille csoda
— (poids) font métal fém
locution szólásmód meunier molnár
loi törvény midi del
loin távol minuit éjfél
loup farkas miroir tükör
lumière fény, viláqossáq misère nyomor
lundi hétfő miséricorde irgalom
lune hold moineau veréb
lyre lant. mois lu5, hónap
198 Vocabulaire français-hongrois.

monde világ œuvre mû, munka

— (partie du) világrész offenser bántani
montagne hegy oie liid
montre óra oiseau madár
montrer mutatni or arany
morceau darab orateur szónok
mort halál oreille fui
mourir meghalni orgueilleux büszke, gőgös
moustache bajusz orient kelet
moustique szúnyog ouest nyugat
mouton birka oui igen
moyen-âge középkor ours medve
multiplier szorozni ouvrier munkás
mur fal ouvrir nyitni.
mûr érett, non mûr éretlen
musique zene P.
— (instrument de) hangszer. Pacifique békés
pacte alku
paire pár
y.
paix béke
Nager úszni pantalon nadrág
naître születni pape pápa
nappe abrosz papier papír, papiros
nation nemzet Pâques husvét
nature természet paquet csomag
naviguer hajózni paraître látszani, rémleni
neige hó pareil hasonló
neiger havazni parent (adj.) rokon
net tiszta parents (père et mère) szülők
nettoyer tisztítani paresseux hanyag, lusta, rest
neuf új parler beszélni
niais ostoba parole szó
nid fészek partager (se) osztozni
Noël karácsony participer részesülni
noir fekete partie rész
noix dió passager múlandó
nord éjszak passer (temps) múlni
note jegyzet pasteur pap
noter följegyezni pâtisserie sütemény
nouvelle újság patrie haza, hon
nuage felhő patriote hazafi
nuageux (temps) ború patriotisme hazaszeretet
nuire ártani patron mester
nuit éj pauvre szegény
nullement semmiesetre. payer fizetni
paysan paraszt
peau bőr
O. pêche őszi baraczk
Obéir engedelmeskedni peigne fésű
occident nyugat peigner (se) fésülködni
occupation foglalkozás peindre festeni
occuper (s’) foglalkozni peine (à) alig
 Vocabulaire français-hongrois. 199

peintre festő poudre (à canon) lőpor

pensée gondolat poulet csirke
penser gondolni pourtant pedig
Pentecôte pünkösd pourvu (être richement) bővel*
père atya kedni
persévérant kitartó prédire jövendölni
personne személy prendre fogni, venni
perte veszteség — congé elbúcsúzni
pervers gonosz — part résztvenni
petit t e , kicsiny préparer (se) készülni
peuple nép prestige tekintély
peut-être talán prêter kölcsönözni
pharmacien g y ó g y s z e r é s z prêtre pap, lelkész
phrase mondat prier (quelqu’un) kérni (Dieu)
piano zongora imádkozni
pièce darab prière kérelem, ima
pied láb printemps tavasz
pigeon galamb prison börtön
pilote kormányos prisonnier rab
pinson pinty probablement alighanem
pipe pipa procès per ou por
pitié irgalom prodigue pazarló
plaindre (se) panaszkodni professeur tanár
plainte panasz profond mély
plaire tetszeni promesse ígéret
plaisanter tréfálni promettre ígérni
plaisanterie tréfa prononcer kiejteni
plaisir gyönyörj kedv prononciation kiejtés
pleurer sírni propre tiszta
plomb ólom prudent okos
plume toll prune szilva
poche zseb puissance hatalom
poêle (le) kályha puits kút
poème költemény punir büntetni
poésie költészet punition büntetés.
poète költő
poing ököl
point pont <!•
pointu hegyes
Quelquefois néha
poisson hal
question kérdés.
poitrine mell
poli udvarias
poltron gyáva
R.
pomme aima
ponctuation pontozás Racine gyökér
porc sertés, disznó radis retek
porte ajtó raisin szőllő ou szőlő
— cochère kapu rame evező
porter hordani, vinni ramer evezni
porteur hordár rapide gyors
portrait arczkép rapporter (se) vonatkozni
poste (la) posta rare ritka
200 Vocabulaire français-hongrois.
(j

rave répa salade saláta

ravissant gyönyörű sale piszkos
recevoir fogadni, kapni salle (à manger) ebédlő
réconcilier (se) kibékülni samedi szombat
redingote kabát sang vér
refroidir (se) meghűlni santé egészség
regard tekintet sauvage vad
regarder megnézni, tekinteni sauver (se) menekülni
— (dehors) kinézni savant tudós
régiment ezred savoir tudni
règle szabály scène szín y jelenet
régner uralkodni séance ülés
regretter sajnálni secret (le) titok, (adj.) titkos
réjouir (se) örülni semaine hét
remplir tölteni semblable hasonló
remuer mozogni sembler látszani
renard róka sensation érzés
rencontrer találkozni sentiment érzület
répondre felelni f válaszolni sentir érezni
réponse feleleti válasz sérieux komoly
repos nyugalom serment eskü
— (lieu de) nyugvóhely serpent kígyó
reposer (se) nyugodni serrurier lakatos
repoussant rút session ülés
république köztársasáig seulement csak
rêve álom sévère szigorú
rêver álmodni shako csákó
révolution forradalom signifier jelenteni
revue (journal) folyóirat singe majom
riche gazdag sœur nővér
richesse gazdagság soigner ápolni
rideau függöny soir este
rime rím soldat katona
roi király solder kifizetni
rôle szerep soleil nap
rond kerek son hang
rose rózsa, adj. piros sortie kimenet
rosée harmat sot ostoba
rossignol csalogány souci gond
roue kerék souffrance szenvedés
rouge veres ou vörös souffrir szenvedni
royaume királyság souhaiter kívánni
ruisseau patak soupçonner sejteni
rusé ravasz. soupe leves
souper vacsora
S. source forrás
Sabre kard — (prendre sa) eredni
sage bölcs y okos soustraire levonni
— (devenir) okulni souvenir emlék
sain egészséges — (se) emlékezni
saint szent souvent gyakran
saison évszak spacieux tágas
 Vocabulaire français-hongrois. m
station állomás traduction fordítás
strophe versszak traduire fordítani
sucre czukor tragédie szomorújáték
sud dél train vonat
suivre követni transporter szállitani
sujet (d’une phrase) alany travailler dolgozni
sûr bizonyos, biztos trembler rettegni
surveillant felvigyázó tribunal bíróság
surveiller őrizni triste szomorú
suspension függőlámpa trompette trombita
syllabe szótag. trône trón
trouver találni
truite pisztráng
T. tsigane czigány
Tabac dohány tuer (avec une arme à feu)
table asztal agyonlőni.
tableau kép
— noir tábla U.
tailler szabni
tailleur szabó Uniforme egyenruha
tambour dob utile hasznos.
tard késő
télégraphe távíró
V.
témoin tanú
temple templom Vaincre győzni
temps idő vallée völgy
— (modernes) újkor vanter (se) dicsekedni
ténèbres sötétség veau borjú
tenir tartani vendredi péntek
se — debout állni vénéneux mérges
terre föld venimeux mérges
terrible rettenetes vent szél
tête fej ventre has
— (mal de) fejfájás vers vers
thaler tallér verre pohár, üveg
théâtre színház verser önteni
tiède langyos vert zöld
tigre tigris vertigineux szédítő
timbre (poste) bélyeg vêtement ruha
tisserand takács viande hits
titre czîm vide üres
toile vászon vie élei
tombe sir vieillesse öregség
tomber esni vieillir öregedni
torturer agyonkínozni vieux öreg
touchant megható village falu
toujours mindig ville város
tourner fordítani vin bor
— (se) fordulni — mousseux pezsgő
tournure fordulat violent heves
tousser köhögni violon hegedű
tra ducteu r forârtó — (jouer du) hegedülni
13* *
202 Vocabulaire français-hongrois.

violoniste hegedűs volonté akarat

virgule vessző volume kötet
visage arcz vouloir akarni
voir látni, nézni voyage utazás
voiture kocsi voyager utazni
voix hangj à haute voix hango­ vraiment igazán
san, à voix basse halkan vulgaire aljas.

Imprimerie de C. F. Winter à Darmstadt,

 Paris, 45 Rne Jacob.
Londres, St. Dunstau’s Ilouse, Fetter Lane, Fleet Street.
Rome, 307 Corso Umberto I.
Heidelberg.

Manuels et livres d’enseignement pour

l'étude des langues modernes d’après la

Méthode Gaspey - Otto -Sauer,

«Parler une autre langue c'est gagner une autre âme!» Charles-Quint.
«Ce qui caractérise le monde à la fin du 19* siècle, c’est la facilité
des communications. Celles-ci traversent les barrières qui séparent les
peuples et établissent entre eux de nouvelles relations.» Guillaume II.

«La maison d’édition Jules Groos à Heidelberg s'est, dès l’année

1850, vouée tout particulièrement à la publication d’ ouvrages d’ensei­
gnement pour les langues modernes et son catalogue compte déjà une liste
imposante de grammaires, manuels et abrégés destinés à faciliter l’étude
des idiomes européens les plus répandus. Aucun autre éditeur d’Allemagne
n’a autant fait, croyons-nous, dans cette voie. Il a paru jusqu’à présent une
somme totale de 220 volumes de cette série, tant gros que petits, et dans presque
toute cette collection les divers auteurs ont été fidèles à un m êm e prin­
cipe de composition • Il suffit d’ouvrir les ouvrages principaux, c’est-à-
dire les Grammaires, pour découvrir à l’instant quel est ce principe; toutes
ces grammaires se ressemblent comme sœurs : qui connaît l’une s’oriente sans peine
dans une autre en très peu de temps, — avantage qui n’est pas à dédaigner au
point de vue pédagogique à une époque exigeante comme la nôtre, où l’on ne
se contente plus guère de la connaissance d’une seule langue étrangère.
Les manuels destinés à l’enseignement d’après la méthode Gaspey-
Otto-Sauer ont acquis dans l’espace des vingt ou trente dernières années une
renommée universelle, à mesure que l’étude des langues modernes s’est imposée
comme une nécessité impérieuse de la vie contemporaine. Les avantages qui
les distinguent, et par lesquels ils se sont frayé une voie en concurrence avec
des milliers d’ouvrages analogues, sont dus non seulement à la modicité du
prix, à une belle impression et à une reliure élégante et solide, mais surtout
à l’ alliance heureuse de la théorie et de la pratique ; à une structure claire,
simple et scientifique de Védiflce grammatical proprement dit dans
lequel se trouvent combinés des exercices pratiques de conversation ;
à la manière conséquente avec laquelle ont été mis en œuvre les résultats du
problème posé et résolu ici pour la première fois avec cette clarté.
Pour la disposition et le développement des matières grammaticales, chaque
grammaire est divisée en deux cours contenant de nombreuses leçons, et ren­
ferme, en introduction, un exposé complet de la prononciation. L ’un et l’autre
cours traitent successivement de chaque partie du discours, le premier à grands
 Méthode Gaspey-Otto-Sauer
pour l’étude des langues modernes.

traits, le second avec détails épuisant le sujet, — suivant, pourrait-on dire, le

système d’expansion de vagues concentriques. Dans le premier cours, on appelle
Vattention de Vélève principalement sur Vétude des désinences, dans le second
davantage sur la syntaxe, sans cependant séparer ces deux études d’une façon
absolue comme dans les grammaires systématiques. Les règles nous ont paru
être exposées clairement, simplement, sans luxe inutile de phrases; la matière
des exercices écrits et oraux est, par contre, des plus abondantes.
C’ est grâce à cette nouvelle méthode que les ouvrages de Gaspey, Otto,
Sauer, etc., ont obtenu leur succès et l’emportent sur la plupart des autres
grammaires, qui, tantôt se contentent d’offrir une exposition théorique des
formes grammaticales et tourmentent l’ élève au moyen d’un amas confus d'ex­
ceptions et d’irrégularités perdues qui ne se présentent jamais dans la pratique,
tantôt, passant à l'extrême opposé, le stylent à l’exercice d’une récitation de quel­
ques phrases banales sans le faire pénétrer dans l’esprit de la langue étrangère.
Le p r i n c i p e de ces ouvrages (enseigner à p a r l e r et é c r i r e c o u r a m ­
m ent la langue étrangère aussi bien qu’à la comprendre et à la traduire)
ressort, d’une part, de l’arrangement et du développement particuliers des règles;
d’autre part, d’ une méthode d’enseignement s’efforçant de mettre l’ élève aussitôt
que possible à même de comprendre des morceaux d’ un sens suivi en langue
étrangère, enfin et surtout l’ amenant à s’ e x p r im e r cou ra m m en t dans cette
langue. Ce dernier point caractérise si spécialement les livres d’enseignement
de cette collection que, pour les distinguer, leurs auteurs ont ajouté au titre de
Grammaire celui de: C o n v er s a tio n .
La première division comprend les manuels à l’ usage des F r a n ç a is , qui
se compose de 29 volumes.
Notre admiration pour l’ esprit d’unité et la richesse de cette collection s’accroît
encore en présence de Vautre groupe de ces livres, celui destiné aux étrangers.
Ces livres nous semblent se recommander d’une façon toute spéciale aux
personnes désireuses d’apprendre une langue étrangère dans un but pratique
et voulant acquérir de la facilité à la parler et à l’ écrire, les règles étant —
par la façon dont elles sont présentées — des plus faciles à saisir et à retenir.
Nous devons aussi féliciter l’éditeur pour la belle impression et la bonne dis­
position typographique des volumes. Ces qualités réunies sont sans doute la
cause du succès remarquable de ces manuels et de la rapidité avec laquelle les
éditions de plusieurs d'entre eux se sont succédées.
Nous nous faisons donc un plaisir de reconnaître que cette collection est aussïbien
conçue pour le but qu’on s’était proposé que réussié dans son exécution. Les
auteurs y ont dépensé une grande somme d’application et de travail; et l’éditeur
a produit, comme publication de librairie, une œuvre presque unique en son genre.»
Paderborn. . . . . t. (Extrait de la Revue littéraire.)
Tous les volumes sont reliés.

Les prix marqués en francs sont nets.

J u le s O ro o s à P a r is .
 Fcs •Jets.
Méthode Gaspey-Otto-Sauer
pour l’ étude des langues modernes.
t
i

É d itio n s F r a n ç a is e s :
Grammaire a lle m a n d e par Otto-Nicolas. 17. Éd............................... 4 50
Corrigé des thèmes de la grammaire allemande par Otto-Nicolas. 6. Éd. 2
Petite grammaire allemande par Otto-Verrier. 9. Ëd......................... 2 50
Lectures allém, par Otto. I. p. 7. Éd.; II. p. 5. Éd.; III. p. 2. Éd. a 2 50
Erstes deutsches Lesebuch von V e r r ie r .................................................. 3
Conversations allemandes par Otto. 5. Éd.............................................. 2 25
Grammaire a n g la is e par Mauron-Verrier. 10. Éd............................. 4 50
Corrigé des thèmes de la grammaire anglaise par Mauron-Verrier. 5. Éd. . . 2
Petite grammaire anglaise par Mauron. 6. Éd..................................... 2 50
Lectures anglaises par Mauron. 2. Éd.................................................... 3 50
Conversations anglaises par C orkran........................................................ 2 25
Grammaire a r a b e par A r m e z ................................................................. 12 50
Corrigé des thèmes de la grammaire arabe par Armez........................................ 3 50
Grammaire e s p a g n o le par Sauer-Serrano. 5. Éd............................... 5 _
Corrigé des thèmes de la grammaire espagnole par Sauer-Serrano. 4. Éd. 2 _
Petite grammaire espagnole par Tanty. 2. Éd...................................... 2 50
Lectures espagnoles par Sauer-Röhrich. 2. Éd..................................... 4 50
Grammaire de la langue h a o u s s a par S e id e l................................... 5 __
(Aussi s. 1. t. : Die Haussasprache. — The Hausa language.)
Grammaire ita lie n n e par Sauer. 10. Ëd.............................................. 4 50
Corrigé des thèmes de la grammaire italienne par^Sauer. 6. Éd..................... 2
Petite grammaire italienne par Motti. 4. Éd........................................ 2 50
Chrestomathie italienne par Cattaneo. 2. Éd........................................ 2 50
Conversations italiennes par M o t t i ....................................................... 2 25
Grammaire ja p o n a is e par P la u t............................................................ 7 50
Corrigé des thèmes de la grammaire japonaise par Plaut................................... 2 50
Grammaire n é e r la n d a is e par Valette. 2. Éd.................................... 6 __
Corrigé des thèmes de la grammaire néerlandaise par V a le t t e .................... 2 _
Lectures néerlandaises par Valette. 2. Éd............................................. 3 50
Grammaire portugaise par A rm ez........................................................ 5 75
Corrigé des thèmes de la grammaire portugaise par A r m e z ......................... 2 _
Grammaire russe par Fuchs-Nicolas. 4. Éd......................................... 6 25
Corrigé des thèmes de la grammaire russe par Fuchs-Nicolas. 4. Éd. . 2 50
Petite grammaire russe par Motti. 2. Éd.............................................. 2 50
Corrigé des thèmes de la petite grammaire russe par Motti: 2. Éd.................. 1 _ \
Lectures russes par Werkhaupt et R o l le r ............................................. 2 50
Petite grammaire suédoise par F o r t .................................................. 2 50

Éditions Allemandes:
Arabische Konversations-Grammatik v. H a r d e r .............................. 12 50
Scblüssel dazu v. Harder................................................................................. 3 50
Chinesische Konversations-Grammatik v. S e id e l.............................. 10 __
Schlüssel dazu v. S e i d e l ................................................................................ 1 25
Kleine chinesische Sprachlehre v. S e i d e l ............................................. 2 50
Schlüssel dazu v. S e i d e l ............................................................................ 1
Danisohe Konversations-Grammatik v. W i e d ................................... 5 75
Schlüssel dazu v. W i e d ......................... ................................... 2
Duala Sprachlehre und Wörterbuch v. S e i d e l ................................... 2 50
Englische Konversations-Grammatik v. Gaspey-Runge. 24. A u fl.. 4 50
Schlüssel dazu v. Runge. (Nur für Lehrer und zum Selbstunterricht.) 4. Aufl. 2
Englisches Konversations-Lesebuch v. Gaspey-Runge. 6. Aufl. . . 3 75
Kleine englische Sprachlehre v. Otto-Runge. 6. Aufl.......................... 2
Englische Gesprâche v. Runge. 2. Aufl.................................................... 2 25

J u le s G reos à P a r is .
 Fcs.|Cts.
M é th o d e G a s p e y -O tto -S a u e r
pour l’ étude des langues modernes.

É d itio n s A lle m a n d e s :
Materialien z. Übers. ina Englische v. Utto-Runge. 3. Aufl. . . . 2 25
Englische Chrestomathie v. Süpfle-Wright. 9. Aufl........................................ 4 50
Handbuch englischer und deutscher Idiome v. Lange ................................... 2 —
E w e Sprachlehre und Wörterbuch v. S e i d e l ................................................ 2 50
F r a n z ö s is c h e Konversations-Grammatik y . Otto-Runge. 27. Aufl. 4 50
Schlüssel dazu v. Runge. (Nur lïir Lehrer und zum Selbstunterricht.) 4 . Aufl. 2 —
Franz. Konv.-Leseb. I . 9. Aufl., II. 5 . Aufl. v. Otto-Runge. a . . . . 3 —
Franz. Konv.-Lesebuch f. Madchensch. I. Kurs. v. Otto-Runge. 5. Aufl. 3 —
Franz. Konv.-Lesebuch f. Madchensch. II. Kurs. v. Otto-Runge. 3. Aufl. 3 —
Kleine französische Sprachlehre v. Otto-Runge. 8. Aufl...................... 2 25
Schlüssel dazu von R u n g e ............................................................................... i —
Französische Gesprache y. Otto-Runge. 8. Aufl................................................. 2 —
Französisches Lesebuch v. Süpfle. 11. Aufl.............................................................. 3 75
I t a lie n is c h e Konversations-Grammatik v. Sauer. 12. Aufl. . . . 4 50
Schlüssel dazu v. Cattaneo. (ISur £. Lehrer u. z. Selbstunterricht.) 4 . Aufl. . 2 —
Italienisches Konv.-Lesebuch v. Sauer. 5. Aufl................................................... 4 50
Italieni8che Chrestomathie v. Cattaneo. 3. Aufl................................................ 3 —
Kleine italienische Sprachlehre v. Sauer. 9. Aufl............................................ 2 25
Schlüssel dazu von Cattaneo .................................................................. ......................... ! i —
Italienische Gesprache v. Sauer-Motti. 5. Aufl................................................... 2 25
Übungsstücke z. Übers. a. d. Deutschen i. Ital. v. Lardelli, 4. Aufl. 2 —
J a p a n is c k e Konversations-Grammatik v. P l a u t .............................. 7 50
Schlüssel dazu v. P l a u t ................................................................................ 2 50
M a r o k k a n is c h e Sprachlehre von S e id e l............................................. 3 75
B e u g r ie c h is o h e Konversations-Grammatik v. Petraris . . . . 7 50
Schlüssel dazu v. Petraris................................................................................. 2 50
Lehrouch der neugriech. Volkssprache v. P e tr a r is.............................. 4 50
N ie d e r la n â is c h e Konversations-Grammatik v. Valette. 2. Aufl. . 6 —
Schlüssel dazu v. V alette................................................................................ 2 —
Niederlandisches Lesebuch v. Valette. 2. Aufl...................................... 3 50
Kleine niederlândische Sprachlehre v. Valette. 2. Aufl...................... 2 50
P o ln is c h e Konversations-Grammatik von Wicherkiewicz. 2. Aufl. 5 75
Schlüssel dazu v. Wicherkiewicz. 2. Aufl......................................................... 2 50
F o r t a g ie s is e h e Konversations-Grammatik v. Kordgien. 2. Aufl. 6 —
Schlüssel dazu v. Kordgien. 2. Aufl. ....................................................... 2 —
Kleine portugiesische Sprachlehre v. Kordgien. 3. Aufl..................... 2 50
H u ssiso h ô Konversations-Grammatik v. Fuchs-Wyczlinski. 4. Aufl. 6 25
Schlüssel dazu v. Fuchs-Wyczlinski. 4. Aufl................................................... 2 50
Russisches Konv.-Lesebuch v. W e rk h a u p t............................................. 2 50
Kleine russische Sprachlehre v. Motti. 2. Aufl...................... * . . 2 50
Schlüssel dazu v. Motti. 2. Aufl...................................................................... i —
S c h w e à is o h e Konversations-Grammatik v. W a lte r ................................... 6 —
Schlüssel dazu v. W a l t e r .............................................................................................................. 2 —
Kleine schwedische Sprachlehre v. F o r t ............................................. 2 50
S p a n is c h e Konversations-Grammatik v. Sauer-Ruppert. 9. Aufl. 5 —
Schlüssel dazu v. Ruppert. 3. Aufl............................................................................................ 2 —
Spanisches Lesebuch v. Sauer-Röhrich. 2. Aufl................................................... 4 50
Kleine spanische Sprachlehre v . Sauer. 6 . Aufl................................................. 2 50
Schlüssel dazu von R u n g e ............................................................................................................ — 80
Spanische Gesprache v. Sauer. 3. Aufl...................................................................... 2 25
ü u a k ili Konversations-Grammatik v . Seidel ................................................ 6 25
Schlüssel dazu v. S e i d e l .............................................................................................................. 2 50
Suahili-Wörterbuch v . S e i d e l .......................................................................................... 2 40
T iir k is o h e Konversations-Grammatik v. J e h l i t s c h k a ............................ 10 —
Schlüssel dazu v. Jehlitschka ...................................................................................................... 3 75
Kleine u n g a r is c h e Sprachlehre v. N a g y .............................................................. 2 50

J u le s G roos à P a ris .
 ;Fca.lcts.
M é th o d e G a s p e y -O tto -S a u e r 1
pour l’ étude des langues modernes.

É d itio n s A n g la is e s :
Elementary M o d e rn A rm e n ia n Grammar by G u lia n .................... 3 —
D u t ch. Conversation-Grammar by Valette. 2. Ed................................ 6 25
Key to the Dutch Convers.-Grammar by Valette............................................ 2 50
Dutch Reader by Valette. 2. Ed.............................................................. 3 50
F r e n o h Conversation-Grammar by Otto-Onions. 18. Ed.................... 5 —
Key to the French Convers.-Grammar by Otto-Onions. 8. Ed......................... 2 —
Elementary French Grammar by Wright. 3. Ed................................. 3 —
French Reader by O n i o n s ...................................................................... 3 75
Materials for French prose composition by Otto-Onions. 5. Ed. . . 2 50
French Dialogues by Otto-Corkran ....................................................... 2 25
iïcrm & n Conversation-Grammar by Otto. 28. Ed............................... 6 25
Key to the Germán Convers.-Grammar by Otto. 20. Ed.................................. 2 —
Elementary Germán Grammar by Otto. 8. Ed. ................................... 2 50
First Germán Book by Otto. 9. Ed. .................................................. 1 50
Germ. Reader by Otto. I. p. 8. Ed.; II. p. 5. Ed.; III. p. 2. Ed. h 3 —
Materials for transi. Engl. i. Germ. I. part by Otto-Wright. 7. Ed. 3 —
Key to Materials f. transi. Engl. i. Germ. I. by Otto. 8. Ed...................... .... 2 —
Germán Dialogues by Otto. 5. Ed............................................................ 1 90
Accidence of the Germán language by Otto-Wright. 2. Ed. . . . 1 50
Handbook of English and Germán Idioms by L a n g e ......................... 2 —
Germán Verbs with their appropriate prépositions etc. by Tebbitt . 1 25
Ita lia n Conversation-Grammar by Sauer. 8. Ed................................. 6 25
Key to the italian Convers.-Grammar by Sauer. 7. Ed............................................ 2 —

Elementary Italian Grammar by Motti. 3. Ed..................................... 2 50

Italian Reader by C a tta n eo ....................................................................................... 3 —
Italian Dialogues by M o t t i ....................................................................................... 2 25
Japanese Conversation-Grammar by P l a u t .................................................. 7 50
Key to the Japanese Convers.-Grammar by P l a u t ................................................. 2 50
Modern P erslan Conversation-Grammar by Clair-Tisdall . . . 12 50
Key to the Mod. Persian Conv.-Grammar by Clair-Tisdall........................................... 2 50
Fortuguese Conversation-Grammar by Kordgien and Kunow . . 6 25
Key to the Portug. Conv.-Grammar by Kordgien and K u n o w ..................................... 2 —
Russian Conversation-Grammar by Motti. 2. Ed....................................... 7 50
Key to the Russian Convers.-Grammar by Motti. 2. Ed.......................................... 2
Elementary Russian Grammar by Motti. 2. Ed ............................................ 2 50
Key to the Elementary Russian Grammar by Motti. 2. Ed.................................... i
Russian Reader by Werkhaupt and R o l l e r ................................................. 2 50
Spanish Conversation-Grammar by Sauer-de Àrteaga. 7. Ed. . . 5 __
Key to the Spanish Convers.-Grammar by Sauer-de Arteaga. 5. Ed. . 2 —
Elementary Spanish Grammar by Pavia. 2. Ed................................................ 2 50
Spanish Reader by Sauer-Röhrich. 2. Ed............................................... 4 50
Spanish Dialogues by Sauer-Corkran .................... ............................. 2 25
Elementary Swedish Grammar by F o r t ............................................. 2 50
Turkish Grammar by H agopian....................................................... • 12 50
É d ition A r a b e :
Kleine deutsche Sprachlehre für Araber von Hartmann . . . . 3 75
É d itio n A r m é n ie n n e :
Elementary English Grammar for Armenians by Gulian . . . 3 75
É d itio n B u lg a r e :
Kleine deutsche Sprachlehre für Bulgaren v. Gawriysky . . . . 3 —

J u le s G roos à P a r is .
 8
Fc .!cts.
Méthode Gaspey-Otto-Sauer
pour l’étude des langues modernes.

É d itio n s G r e c q u e s :
MALTOS, EniTO M O S F E P M A N IK H T P A M M A T IK H (Petite gram-
maire a lle m a n d e ) ................................................................................ 3 —
MALTOS, TE P M A N tK O I A IA A O rO I (Conversations allemandes) . . 2 50
É d itio n s Ita lie n n e s:
Grammatica francosé di Motti. 2. Ed................................................. 4 50
Chiave délia grammatica francese di M o t t i ................................................. 2 —
Grammatica elementare francese di Sauer-Motti. 8. Ed..................... 2 50
Lettnre francesi di Le B o u c h e r ............................................................ 3 75
Grammatica inglese di Pavia. 5. Ed................................................... 4 50
Chiave délia grammatica inglese di Pavia. 2. Ed...................................................... 2 —
Grammatica elementare inglese di Pavia. 2. Ed.................................. 2 50
Grammatica russa di M o t t i ................................................................. 6 25
Chiave délia grammatica russa di M o t t i .................................................................... 2 50
Grammatica spagnuola di Pavia. 3. Ed............................................. 5 75
Chiave délia grammatica spagnuola di Pavia. 2. Ed ..................................... 2 _
Grammatica elementare spagnuola di Pavia. 2. Ed............................. 2 50
Grammatica elementare svedese di P e r e i r a ................................... 2 50
Grammatica tedesca di Sauer-Ferrari. 7. Ed..................................... 4 50
Chiave délia grammatica tedesca di Sauer-Ferrari. 3. Ed ............................... 2 _
Grammatica elementare tedesca di Otto. 5. Ed................................... 2 50
Letture tedesche di Otto. 5. Ed.............................................................. 2 50
Antológia tedesca di V e r d a r o ................................................................. 3 75
Conversazioni tedesche di Motti. 2. Ed.................................................. 2 25
É d itio n N é e r la n d a ise :
Kleine Hoogduitsche Grammatica door Schwippert. 2. Dr. . . 2 50
É d itio n P o lo n a is e :
Maly podrçcznik do nauki jçzyka niemiecklego (Petite grammaire
allemande) par P a u lu s ........................................................................... 2 50
É d itio n s P o r tu g a is e s :
Grammatica aUemà por Otto-Prévôt. 3. Ed........................................ 5 —
Chave da Grammatica allemá por Otto-Prévôt. 2. Ed...................................... 2 —
Grammatica elementar allemá por Prévôt-Pereira. 3. Ed.................... 2 50
Grammatica francosa por Tanty-Vasconcellos. 2. Ed....................... 5 _
Chave da Grammatica francesa por Tanty-Vasconcellos. 2. Ed......................... 2 _
Livro de leitura franceza por Le Boucher ........................................ 3 75
Grammatica elementar sueca por P e r e i r a ......................... .... 2 —

É d itio n s R o u m a in e s :
Gramaticà germanà de L e is t ................................................................. 5 _
Cheea gramaticii germane de L e i s t ................................................................. 2 _
Elemente de Gramaticà germanà de Leist. 2. Ed............................... 2 50
Conversajiunï germane de Leist. 2. Ed. ............................................. 2 25
Gramaticà franeesà de L e is t ................................................................. 5 —
Cheea gramaticii francese de L e i s t ................................................................ 2 _
Elemente de Gramaticà francesà de Leist. 2. Ed................................ 2 50
Conversajiunï francese de Leist. 3. Ed.................................................. 2 25
É d ition s R u s s e s :
Grammaire allemande par H a u f f ....................................................... 4 50
Corrigé des thèmes de la gramm, allém, par E a u f i f ................................... 2 50
Grammaire anglaise par H a u f f ............................................................ 4 50
Corrigé des thèmes de la gramm. angl. par H a u f f ............................................. 2 60

J u le s G ro P a r is ,
 Méthode Gaspey-Otto-Sauer
pour l’étude des langues modernes.

Édition Serbe:
Petite grammaire française pour Serbes par Petrovitch . . . . 3 —

Édition Suédoise:
Liten Tysk Sprâklâra af Walter ....................................................... 2 50
Éditions Espagnoles :
Gramâtica alemana por Ruppert. 2. Ed.............................................
Clave de la Gramâtica alemana por Ruppert. 2. Ed........................................... ......
Gramâtica elemental de la lengua alemana por Otto-Ruppert. 6. Ed. 50
Gramâtica inglesa por P a v ia .................................................................
Clave de la Gramâtica inglesa por P a v i a ....................................................................
Gramâtica sucinta de la lengua inglesa por Pavia. 4. Ed. . . . 50
Gramâtica francosa por T a n t y ............................................................
Clave de la Gramâtica francesa por T a n t y ....................................................................
Gramâtica sucinta de la lengua francesa por Otto. 4. Ed. . . . 50
Libro de lectura francesa por Le Boucher ........................................ 75
Gramâtica sucinta de la lengua ifallana por Pavia. 3. Ed. . . 50
Gramâtica sucinta de la lengua rusa por d’A r c a i s ......................... 50
Clave de la Gramâtica sucinta rusa por d’A r c a i s ........................................................

Édition Tchèque:
Kleine deutsche Sprachlehre für Tschechen von Maschner . . . 50
Édition Turque:
Kleine deutsche Sprachlehre fût* Türken von W eli Bey-Bolland . 75
Manuels de Conversation par Connor
en 2 la n gu e s:
Français-Allemand . . . . 2 50 Deutsch-Rumânisch 50
Français-Anglais.................... 2 50 Deutsch-Russisch . 75
Français-Espagnol . . . . 2 50 Deutsch-Schwedisch 50
Français-Italien.................... 2 50 Deutsch-Spanisch 50
Français-Portugais . . . . 2 50 Deutsch-Türkisch
F ran ça is-R u sse.................... 3 75 English-Italian 50
Deutsch-Englisch . . . . 2 50 English-Russian . 75
Deutsch-Italienisch . . . . 2 50 English-Spanish . 50
Deutsch-Portugiesisch . . . 2 50 English-Swedish . 50
en 3 langues:
Français*Allemand-Anglais. 13. Éd. . .
en 4 la n g u e s:
Français-Allemand-Anglais-Italien . . . 50

J u les G roos à P a r is .
 Méthode Gaspey-Otto-Sauer
pour l’étude des langues modernes.
¥

«Tant que l’État de l’avenir de Bellamy ne sera pas constitué, tant

qu’il y aura des millionnaires et des démocrates-socialistes, taut que tous
les apprentis cordonniers n’auront pas fait le premier pas sur le théâtre de
leurs exploits avec une culture académique, on aura encore besoin de leçons
particulières. Comme le professeur libre n’est retenu par aucune con­
sidération pédagogique, on pourrait supposer que le choix d’un livre d’en­
seignement lui est indifférent, ce qui veut dire avec raison que tout livre
est bon pourvu que le professeur vaille quelque chose. Mais le nombre de
ceux qui composent des grammaires, depuis feu Ahn jusqu’à ceux qui
n’écrivent que pour ne pas laisser sous le boisseau leur petite lumière, est
par trop grand. Le but est pourtant bien simple: mettre l’élève le plus
rapidement possible sur ses pieds, c’est-à-dire lui permettre de se passer du
maître, lui épargner du temps et de l’argent. Il s’agit donc de les juger
d’après les résultats obtenus ; c’est pour cela qu’il convient de dire ici un
mot des livres composés suivant la méthode Gaspey-Otto-Sauer, qui sont
publiés par l’éditeur Jules Groos, de Heidelberg. Ces livres sont conservés
aussi dans les écoles, mais ils sont presque indispensables pour l’enseigne­
ment privé. Leur cadre contient précisément ce que je réclamais tout à
l’heure, ni trop ni trop peu. Faciles à comprendre, les chapitres sont divisés
de telle manière qu’on peut les apprendre et les posséder d’une leçon à
l’autre, et le texte est préparé de telle façon que l’élève arrive bientôt à
parler. Ce qui prouve le succès de ces ouvrages, c’est la fécondité toujours
croissante de la maison d’éditions, qui ne compte pas moins de 64 volumes
principaux ou secondaires, répartis en différents groupes à l’usage des Alle­
mands, des Français, des Anglais, des Italiens, des Espagnols etc. Parmi ces
livres j ’ai employé moi-même et j ’emploie encore avec le plus grand succès
pour instruire les Allemands: la grammaire française (24e édition), la
grammaire anglaise (21e édition), les grammaires espagnole, italienne, hollan­
daise et russe; pour les Anglais, les Français etc., la grammaire allemande,
sans parler d’ouvrages accessoires. Le résultat qu’on peut obtenir avec cette
méthode en 6 à 12 mois est vraiment étonnant. Après une étude semblable,
l’ élève doit être en état de se perfectionner lui-même dans la correspondance
commerciale dans la langue qu’il a apprise.»
(Extrait du Frânkischen Courier.)
Fcs. Cts
Germán Language by Becker ................................................................. 2 50
Spanish Commercial Correspondence by A r t e a g a .............................. a 75
Richtige Au8sprache des Musterdeutschen v. Dr. E. Dannheisser, br. — 60
Englische Handelskorrespondenz v. Areudt. 2. Aufl............................. 2 50
Frauz. Sprachl. f. Handelssch. v. Dannheisser, Küffner u. Offenmüller 8 —
Kurze französische Grammatik von H. R u n ge........................................ 2 —
Italienische kaufm. Korrrespondenz-Gramm. v. Dannheisser u. Sauer 6 —
Anleitung z. deutschen, franz,, engl. u. ital. Geschâftsbriefen von
Oberholzer u. Osmond, br................................................................. 1 _
Rleines spanisches Lesebuch f. Handelsschulen v. Ferrades-Laugeheldt 2 50
Langue allemande par B e c k e r ................................................................. 2 50
Lengua alemana de B e c k e r ...................................................................... 2 50
Les nouvelles éditions sont continuellement revues et corrigées pour le
maintenir à la hauteur du temps et de la science.
L’éditeur ne cesse de vouer une attention continue à compléter dans
tous les sens le cours de ses publications d’ouvrages destinées à l’enseigne­
ment; un certain nombre de nouveaux manuels sont en préparation.

J u les G roos à P a r is .