Zsaluzat

A zsaluzat az építőiparban az öntött épületszerkezetekhez használt öntőforma, amely készülhet fából, műanyagból, fémből, esetleg szőtt, font favesszőkből, szálas anyagokból. A művelet neve zsaluzás. Leggyakrabban beton és vasbetonszerkezetek készítésekor alkalmazzák.

A zsaluzat felül vízszintes elemekből (deszkázat vagy fémlemezek, gerendák) áll, amelyeket függőleges és/vagy ferde támasztó elemek (merevítések, dúcok, oszlopok) tartanak. Alul palló-alátét, vagy dobozszerű kialakítás esetén alsó deszkázat vagy lemez lehet. Az elemek illesztését fazsaluzat esetén hevederekkel, ácskapcsokkal, szegekkel, ékekkel stb. oldják meg. A fém zsaluzat hegesztett és/vagy csavarozott.

A zsaluzatnak képesnek kell lennie arra, hogy a rá nehezedő terheket szerkezeti elemei mérettűrésén belül kismértékű alakváltozással elviselje (rugalmas alakváltozással) és kizsaluzás után sima felületet kell adnia. A kizsaluzási idő függ az öntőanyag típusától és az időjárási feltételektől. A zsalu elkészítéséhez és a kizsaluzáshoz szükséges előírásokat a zsaluzási terv („zsaluprojekt”) tartalmazza.

Zsaluzatfajták

Alapozáshoz használt, moduláris acélszerkezetű zsaluzat

Amint már említettük, anyaga szerint a zsalu lehet fa- vagy fémzsaluzat. Technológia szerint lehet:

• Hagyományos zsaluzat:A zsaluzatot a beton megszilárdulása után eltávolítják, azokat az anyaguktól függően 5-100 alkalommal újra lehet használni. A helyszíni, úgynevezett monolitikus építések során leggyakrabban modulárisan szerelhető fa vagy fém zsaluzatokat használnak, míg az előregyártásban az adott feladatra gyártott fém zsaluzatokat használnak.
• Bennmaradó zsaluzat: A zsaluzatot a beton megszilárdulása után nem távolítják el. ebből két fajtát tudunk megkülönböztetni:

* Hagyományos bennmaradó zsaluzat:A zsaluzatot technológiai, vagy költségvetési megfontolások alapján nem távolítják el a beton megszilárdulása után, az a szerkezet teherviselésében nem játszik szerepet.

* Teherviselő bennmaradó zsaluzat:A zsaluzat olyan anyagból készül (Pl. előregyártott vasbeton, acél) és olyan kialakítású, mely a kiöntendő betonszerkezettel együtt tud dolgozni, így annak teherviselési képességét jelentősen növeli. A teljes teherbírást a zsaluelem, és a betonszerkezet együttes teljesítménye adja

• Csúszó zsaluzat:Olyan kialakítású zsaluzat, mellyel lineáris jellegű betonszerkezeteket lehet kivitelezni (Pl. Kémények, hídpillérek, magas falazatok, stb.) A technológia lényege, hogy a zsaluzatot szakaszosan tolják előre és az előző munkafázisban elkészített betonszerkezethez rögzítik. Miután kibetonozzák az adott munkafázist, annak megszilárdulása után a zsaluzatot feljebb csúsztatják, majd az újonnan megszilárdult szerkezethez rögzítik. A technológia előnye, hogy a zsaluzatnak nem kell külön tartószerkezetet építeni, ezt a feladatot az épülő szerkezet látja el.
• Kúszó zsaluzat:A technológia a csúszózsaluzattal hasonló módon működik, az eltérés abban van, hogy a kúszó zsaluzatnál a zsaluzat mozgatása nem szaklaszosan, hanem folyamatos "kúszással" történik. A zsaluzat méretét és kúszási sebességét a betonszilárdulás sebességétől függően választják meg úgy, hogy a beton biztosan megszilárduljon addigra, mire a zsaluzat alja elhagyja (például, ha a zsaluzat óránként 1 métert halad felfelé, és a beton szilárdulásához 5 óra kell, akkor a zsaluzat magassága minimum 5 méter)

Zsaluzási terv

A zsaluzási terv a látszóbeton felületek tervezésének a része, és tartalmazza a pontos zsalukiosztást, a táblaméreteket, a zsaluzóanyagok minőségét, a merevítések helyét és típusát, a munkahézagok kialakítását, a negatív-pozitív sarkok és élek megoldását, a beton bejuttatásának és bedolgozásának technológiáját, a zsaluleválasztó anyagra vonatkozó előírásokat stb.

A zsaluzási terv és zsaluzási, kizsaluzási munkák során alkalmazandó előírások:

• MÉASZ ME-04.19:1995: „Beton és Vasbeton készítése, látszóbetonok”, Magyar Építőanyagipari Szövetség, 1995.

Források

• W. K. Killer: Építőipari képes szótár, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1992