Ófalu (Érd)
Ófalu Érd délkeleti része, Budapest és a Duna ölelésében.
| Érd-Ófalu | |
 | |
| Az érdi Kakukk-hegyi panoráma (Balra Ófalu, jobbra a Beliczay-sziget, szemben a Tétényi-fennsík) | |
| Közigazgatás | |
| Település | Érd |
| Irányítószám | 2030 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Érd-Ófalu
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 19″47.360833°N 18.938611°EKoordináták: é. sz. 47° 21′ 39″, k. h. 18° 56′ 19″47.360833°N 18.938611°E | |
| Érd-Ófalu weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Érd-Ófalu témájú médiaállományokat. | |
Fekvése
szerkesztésÉszaki határa Érdliget, nyugati határa a Tusculanum. Déli részén áll a Minaret, itt található a Szapáry-kastélyrom, a Kálvária-hegy és az Érdi-magasparton a 172 méter magasan kiemelkedő Kakukk-hegy, továbbá a tőle délre, a hajdani érdi és százhalombattai téglagyár romjai között a Duna parton álló Sánc-hegy fennsíkjának vonulata. A 163 méter magas Sánc-hegy egyúttal Százhalombatta óvárosától választja el. A Kálvária-hegyet a Kakukk-hegytől pedig a Római Birodalom idejéből fennmaradt hadiút (Mély út) mentén kiépült pincesor választja el egymástól.
Története
szerkesztés
A Római Birodalom idején Pannonia keleti határán, Campona és Matrica táborok között itt haladt a kiépített római hadiút. Oklevelekben 1243-ban említik először.[1] 1526-ban, a mohácsi csata előtt itt csatlakozott a Leonard Gnojeński vezette lengyel gyalogos sereg II. Lajos magyar király seregéhez.[2] Ezután 1541 után a törökök kezére került. Az 1550-es években Érdet irányító Hamza bég hadvezér 1566-ban palánkvárakat épített. (Róla kapta Érd a Hamzsabég nevet.) A mecset és mai is álló minaret a 17. században épült. 1684-ben itt zajlott a Buda visszafoglalása előtti ütközet, majd 1686 szeptemberében V. Károly lotaringiai herceg vezetésével a Habsburgok Érdet is visszavették a törököktól.[3][4] Az 1838. évi nagy árvíz a mecsetet elmosta. A minaret romjait 1970-1971 között állították helyre. A városrész központjában 1990-2015 között gyógyfűrdő és szálloda is üzemelt.[5]
Közlekedés
szerkesztésÉrd belvárosa felöl Ófaluba legkönnyebben a Volánbusz 746-os járatával lehet eljutni, autóval pedig a Felső utcán. Itt nincs vasúti megálló és állomás, az érdi vasútvonalaktól távol helyezkedik el. Északon a 6-os és a 7-es főút Érdet elkerülő közös szakasza, valamint az M6-os autópálya határolja. A forgalmas főutakról körforgalmas lehajtón keresztül a Külső-Római utcába jutva közelíthető meg a városrész.
Vízrajza
szerkesztésÉrdligettől a Sulák-patak és a Bara-árok vízeket veszi át, ezek az ófalusi piac közelében egybefolynak, és Sulák-patak néven belefolynak a Dunába. A Beliczay-sziget nyugati oldalán magasodó árvízvédelmi töltés 1942-ben épült.[6] Rajta a kiépített kerékpárúton a nagytétényi Harbor parkig lehet eljutni.
Látnivalók
szerkesztés- Érdi minaret
- Szapáry-kastélyrom
- Kálvária-hegy
- Kakukk-hegy
- Szent Sebestyén & Szent Rókus & Szent Rozália róm.kat. kápolna (1734, barokk)
- Szent Valburga szobor (18. századi, barokk)
- Szent Mihály róm.kat. templom
Galéria
szerkesztés-
A Szent Mihály arkangyal templom -
Római katolikus templom -
A római katolikus plébánia -
A minaret a Mecset utcában -
Római út a Mély utcában -
Pincesor a Mély utcában
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Érdi kronológia - Sulinet Digitális Tudásbázis
- ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
- ↑ Rudolf Dániel - Kegyetlen török hadvezér nevét őrzi a Hamzsabégi út (Divany.hu, 2021.06.18.)
- ↑ Csőzik László - Hamza bég legendája (erdmost.hu, 2021.02.07.)
- ↑ Újranyithat az érdi termálfűrdő? - Thermal Online, 2022.07.16.
- ↑ A Beliczay-szigettől a Kakukk-hegyig - Az érdi Duna-part képekben - Dunai Szigetek blog, 2012.01.25.