Alexandru Rusu
Boldog Alexandru Rusu (Mezősályi, 1884. november 22. – Szamosújvár, 1963. május 9.) román görögkatolikus pap, máramarosi püspök, vértanú.
Alexandru Rusu | |||||
Született | 1884. november 22.[1] Mezősályi | ||||
Elhunyt | 1963. május 9. (78 évesen) Szamosújvár | ||||
Állampolgársága | román | ||||
Foglalkozása |
| ||||
Tisztsége |
| ||||
Iskolái |
| ||||
máramarosi püspök | |||||
Vallása | román görögkatolikus egyház | ||||
Pappá szentelés | 1910. július 20. | ||||
Püspökké szentelés | 1931. január 30. Balázsfalva | ||||
Szentelők |
| ||||
Hivatal | máramarosi püspök | ||||
Hivatali idő | 1931–1963 | ||||
Elődje | Iuliu Hossu (apostoli adminisztrátor) | ||||
Utódja | Lucian Mureșan | ||||
Társszentelt püspökök | |||||
| |||||
Tisztelete | |||||
Boldoggá vagy szentté avatási státusz | boldog (2019. június 2., Szabadság mezeje, Ferenc pápa) | ||||
Ünnepnapja | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandru Rusu témájú médiaállományokat. | |||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pályafutása
szerkesztésApja, Vasile, görögkatolikus pap, anyja Rozalia volt. 1903-ban Budapestre ment teológiát tanulni. 1910-ben teológiai doktorátust szerzett, és ez év július 20-án szentelték pappá.
A balázsfalvi teológiai akadémia tanárává és a dogmatika tanszék vezetőjévé nevezték ki. 1920-ban metropolitai titkár, 1923-ban székesegyházi kanonok lett.[2]
Püspöki pályafutása
szerkesztés1930. október 17-én máramarosi püspökké nevezték ki. 1931. január 30-án Balázsfalván szentelte püspökké Vasile Suciu fogaras-gyulafehérvári érsek, Iuliu Hossu kolozsvár-szamosújvári és Alexandru Nicolescu lugosi püspök segédletével. Beiktatására február 2-án került sor Nagybányán.[2]
1946-ban a metropólia választási zsinata metropolitává választotta, amit az Apostoli Szentszék elismert, a román kormány viszont nem hagyta jóvá.[2][3] A Securitate ugyanis minden lépését figyelte, és vallási meggyőződésében megingathatatlan embernek tartotta, aki a Groza-kormánnyal ellenséges, a Nemzeti Parasztpárt támogatója. Azzal is gyanúsították, hogy a vidéki „reakciós körök kapcsolatát a fővárosiakkal maga Alexandru Rusu püspök biztosítja, aki gyakran látogat a fővárosba”.[3]
1948-ban a román görögkatolikus egyházat betiltották, templomait a román ortodox egyháznak adták, és a püspököket is megpróbálták rábírni az áttérésre.[4] Július 24-én az öt görögkatolikus püspök körlevelet adott ki A görög katolikus egyház papjai és hívei. Ennek az órának a tanúságtétele címmel. Szeptember 17-én egy kormányrendelet ötről kettőre csökkentette a görögkatolikus püspökök számát, és egy másik aznapi rendelettel Rusut is eltávolították hivatalából. Október 7-én a többi püspökkel együtt beadványt intézett a köztársaság elnökségéhez és Petru Groza miniszterelnökhöz.[3]
Október 28-án letartóztatták, és az öt másik görögkatolikus püspökkel együtt Dragoslavelébe , majd a Căldărușani kolostorba hurcolták. 1950-ben Máramarosszigetre vitték.[2] Számos más román és magyar értelmiségivel és egyházi vezetővel együtt politikai fogolyként tartották fogva a máramarosszigeti börtönben.[4] Később átvitték Curtea de Argeșre, majd a Cocoș kolostorban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet.[2] Bár 1955-ben kiengedték,[4] 1957-ben a katonai törvényszék 25 év kényszermunkára ítélte felbujtásért és árulásért,[2] így újra bebörtönözték, és a szamosújvári börtönben hunyt el a megpróbáltatások következtében,[4] miután 1963 tavaszán súlyosan megbetegedett.[2] A román kommunista rendszer áldozatai közé tartozik.[4]
A szamosújvári börtön rabtemetőjében temették el, egyházi szertartás nélkül.[2]
Emlékezete
szerkesztésA vértanú görögkatolikus püspökök boldoggá avatását 1994-ben kezdeményezte a román görögkatolikus egyház. Ferenc pápa 2019. március 19-én jóváhagyta Alexandru Rusu és hat társa boldoggá avatási dekrétumát. A pápa romániai látogatása alkalmával, 2019. június 2-án a balázsfalvi Szabadság mezején avatta őket boldoggá.[4][5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ a b c d e f g h PS Alexandru Rusu (román nyelven). Román görögkatolikus egyház, 2018. (Hozzáférés: 2019. április 28.)
- ↑ a b c Codruţa Maria Ştirban, Marcel Ştirban, ford. Venczel Enikő (2001. 07–08). „1948. Előkészítő mozzanatok. Püspökök megfigyelés alatt”. Provincia 2 (8–9. (15.)). (Hozzáférés: 2019. április 28.)
- ↑ a b c d e f Ferenc pápa Balázsfalván avatja boldoggá a hét román görögkatolikus vértanú püspököt (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2019. március 25. (Hozzáférés: 2019. április 27.)
- ↑ Vértesaljai László: Ferenc pápa hét görögkatolikus főpásztor boldoggáavatásakor: szabadság és irgalom (magyar nyelven). Vatican News, 2019. június 2. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
Források
szerkesztés- Romániai katolikus, erdélyi protestáns és izraelita vallási archontológia. Összeállította Jakubinyi György. 3. jav. és bőv. kiadás. Kolozsvár: Verbum. 2010. 58–68. o. ISBN 978-606-8059-25-9
További információk
szerkesztés- Alexandru Rusu, Catholic-Hierarchy (angol)