Amar-megnyitás
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
- Ez a cikk a sakkjátszmák algebrai lejegyzését alkalmazza.
Az Amar-megnyitás egy olyan sakkmegnyitás, melynek a kezdő lépése: 1. Hh3.
A megnyitást ammónia-megnyitásnak is szokták nevezni. Ez onnan ered, hogy mivel az angolok a huszárt N betűvel jelölik, a kezdőlépés Nh3, ami az ammónia kémiai képlete.
A megnyitást az amatőr Charles Amar kezdte el játszani 1930-ban, és Ksawery Tartakower nevezte el a megnyitást. Tim Harding sakkszerző tréfásan úgy értelmezte, hogy az AMAR egy mozaikszó, az angol Absolutely mad, and ridiculous magyarul annyit tesz, mint Teljesen őrült és nevetséges.
A Durkin-megnyitáshoz hasonlóan itt is szélre tesszük a huszárt anélkül, hogy okunk lenne rá. De a királyhuszár a rövid sáncolást készíti elő, ezért jóval gyakoribb, mint Ha3. Mivel ez is rendhagyó (vagy szabálytalan) megnyitás, ezért a Sakkmegnyitások enciklopédiájában az A00 besorolás alatt található meg.
Elágazások
szerkesztésSötét leggyakoribb válasza 1... d5, amivel megkísérli szétroncsolni világos királyszárnyi gyalogszerkezetét. Ennek érdekében világos g3-mal folytatja, ami után sötét e5-tel újabb gyalogot helyez a centrumba.
Az Amar-megnyitás leggyakoribb folytatása a párizsi csel. 1. Hh3 után a már említett d5, 2. g3 e5 3. f4?! Fxh3 4. Fxh3 exf4. Világos megengedi sötétnek, hogy elfoglalja a centrumot, és még anyagot is áldoz. Emiatt rendkívül kétes dolgok jöhetnek ki az állásból. A párizsi cselnek az egyetlen ismert elnevezett alváltozata a Grant-csel, amely 5. 0-0 hxg3 6. hxg3 lépésekkel folytatódik.
Az Amar-megnyitásnak még van egy elnevezett alváltozata, az úgynevezett Krazy Kat, amely az 1...e5 2. f3 d5 3. Hf2 lépéseket tartalmazza.