Bernard Blier

francia színész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 1.

Bernard Blier (Buenos Aires, 1916. január 11.Saint-Cloud, 1989. március 29.) francia színész.

Bernard Blier
Bernard Blier a Férfiak Póráz nélkül című filmben (1975)
Bernard Blier a Férfiak Póráz nélkül című filmben (1975)
Életrajzi adatok
Születési névBernard Blier
Született1916. január 11.
Buenos Aires
Elhunyt1989. március 29. (73 évesen)
Saint-Cloud[1]
SírhelyCimetière parisien de Thiais
HázastársaGisèle Brunet (1937–1965)
Annette Martin (1965–1989)
GyermekeiBertrand Blier (1939)
Pályafutása
Iskolái
Aktív évek1937–1989
További díjak

Bernard Blier IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Bernard Blier témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Az egyetem irodalomszakát végezte el, majd Párizsban újságíró lett. Mint színész Raymond Rouleau tanítványa volt. Éveken át dolgozott Louis Jouvet mellett. 1937-től szerepelt filmekben. 1937–1989 között több mint 150 filmben volt látható. A második világháború alatt Mayenne-ben harcolt a második gyalogezred tagjaként. 1940-ben fogságba esett és egy ausztriai táborba internálták. Egy évvel később szabadult, és visszatért Párizsba.

Munkássága

szerkesztés

A kisemberek, az egyszerű francia polgárok életteljes alakítója drámákban és vígjátékokban. A háborút követően barátai lettek Christian-Jaque, Claude Autant-Lara és Marcel Achard. Az 1950-es években még csak kisebb filmekben játszott. 1957-ben szerepet kapott Amikor a nő zavarba jön című Yves Allégret rendezte filmben. Ismertebb alakítása még a könyörtelen Javert felügyelő a Nyomorultak 1958-as filmváltozatában. Az 1960-as években érte el legnagyobb sikereit. Ebben az időben olyan színészekkel dolgozott együtt, mint például Jean Gabin, Jean-Paul Belmondo, Lino Ventura és Louis de Funés. Élményt nyújtott A hetedik esküdt (1962) lelkiismeretével vitatkozó, gyilkossá váló gyógyszerészeként. Az 1960-as évek végén karrierje megtorpant Franciaországban, de a következő évtized elején az új filmeseknek köszönhetően újra sikeres lett. 1972-ben a Magas szőke férfi felemás cipőben Milan megformálója volt. 1986-ban David di Donatello-díjat kapott a Reméljük, lány lesz című Mario Monicelli rendezte film filmbeli munkájáért. 1989-ben Tiszteletbeli César-díjban részesült, 24 nappal a halála előtt.

Magánélete

szerkesztés

1937–1965 között Gisèle Brunet volt a felesége. Egy fiuk született: Bertrand Blier (1939) filmrendező. 1965–1989 között Annette Martin volt a párja.

Bernard, 1989. március 29-én halt meg rákban a Val d'Or klinikán, Saint-Cloud-ban.[2] 73 éves volt.

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 122-123. old.

További információk

szerkesztés