Csernicskó István
Csernicskó/Csernyicskó István (Csap, 1973. január 14. –) kárpátaljai magyar filológus, rektor. A filológiai tudományok kandidátusa (2009), a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2019), a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja (2022).
Csernicskó István | |
Született |
Csap |
Állampolgársága | |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Ungvári Nemzeti Egyetem (–1995) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztés1990-ben érettségizett a magyar tannyelvű Csapi 2. számú Középiskolában. 1995-ben az Ungvári Állami Egyetem Filológiai Karán szerzett magyartanári diplomát. 1995–1997 között a Szernyei Általános Iskola magyar nyelv és irodalom szakos tanára volt. 1997–2000 között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia tanszékének tanára, 2001–2014 között oktatási és tudományos rektorhelyettese, 2014–2020 között a főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontjának vezetője, 2018-ig a filológia tanszék docense, 2018-tól professzora. 2001-ben PhD. fokozatot szerzett Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 2005 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja. 2012 óta habilitált doktor. 2014–2018 között a Pannon Egyetem docense, 2018–2020 között professzora volt. 2015-ben a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács alelnökévé, 2019-ben elnökévé választották. 2019-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia doktora. 2020 óta a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora. 2022 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Kutatási témája a két- és többnyelvűség Kárpátalján, az ukrán mint második nyelv oktatása, nyelvpolitika, nyelvi jogok, a kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellemző sajátosságai. Kutatásai a köz- és felsőoktatásban, a kisebbségi érdekérvényesítésben hasznosulnak.
Művei
szerkesztés- Kisebbségi magyar iskolai nyelvhasználat (szerkesztő; Budapest, 1996)
- Tiszán innen (Társadalomtudományi tanulmányok; szerkesztő; Ungvár-Budapest, 1996)
- A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján) (Budapest, 1998)
- Nyelv, oktatás, politika (társszerző; Beregszászi Anikó és Orosz Ildikó; Beregszász, 2001)
- A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba (Beregszász, 2003)
- A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződése (társszerző; Beregszászi Anikóval; Ungvár, 2006)
- Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról (Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola, 2006)
- Magyar anyanyelvű cigányok/romák Kárpátalján (társszerző: Braun László, Molnár József; Ungvár, 2010)
- Megtart a szó. Hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról (Budapest–Beregszász, 2010)
- Nyelvek, emberek, helyzetek: A magyar, ukrán és orosz nyelv használati köre a kárpátaljai magyar közösségben (társszerző: Beregszászi Anikó, Molnár Anita, Molnár József; Ungvár, 2010)
- Utazás a magyar nyelv körül: írások Kontra Miklós tiszteletére (szerkesztő; Budapest, 2010)
- Államok, nyelvek, államnyelvek (2013)
Díjai
szerkesztés- MTA Stratégiai Kutatások Tudományos Díj (1999)
- Bolyai János Tudományos Kutatói Ösztöndíj (1999–2001)
- Bolyai János-plakett (2003)[3]
- Arany János-díj a Tudományos Kutatásért (2004, 2019)
- Magyar Ezüst Érdemkereszt (2014)
- Magyar Nyelvőr Díj (2015)
- Lőrincz Csaba-díj (2019)
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2021)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2024. július 18.)
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Dupka György: Kárpátalja Magyar személyi és intézmény-adattára. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 1993. 27-28. old.
- Magyar Kutatók külföldön. Határon túli köztestület. Budapest, 2004. MTA. 296 p.
- Dupka György: Ukrajnai magyar szervezetek, intézmények, közéleti személyiségek adattára. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, Ungvár-Budapest, 2006. 52. old.
- Dupka György: A magyar irodalom Kárpátaljai Lexikona 1918-2007. In: Ukrajnai Magyar Krónika.- 2007. április 4. 12. old.
- Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7