Drótostót

törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. április 5.

A drótostót (szlovákul: slovenský drotár) törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt.

Tizenkilencedik századi vándor iparos
Drótozott edények a szentendrei skanzenben

A második világháborúig Budapest jellegzetes alakjai voltak. „Fazikat fótooznyi”, „drótoznyi-fótoznyi” kiáltással járták az utcákat, udvarokat. Többségük Árva, Trencsén vagy Liptó vármegyékből érkezett. A 20. század leghíresebb drótosai Abaúj vármegyéből származtak. Az edényfoltozók között a szlovákok (tótok) mellett sok cigány is volt. Szerszámaikat, a munkájukhoz szükséges anyagot hátukon faládában hordták. A drótostótok jellegzetes ruházata volt a széleskarimájú kalap és a bocskor. A háború a fővárosnak ezt a színfoltját magával sodorta. Nagytarcsán az 1960-as években még dolgozott egy drótostót. Kerékpárjára akasztott faládával, a hátsó csomagtartóra kötözött bádoglemez köteggel járta a falut: "Drotos, dajtye hrünce drotuvaty" – kántálta.

Emléke az irodalomban

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Marosz Diána: Elvisz a drótostót! (HTML). Nyelv és Tudomány, 2016. március 11. (Hozzáférés: 2016. március 22.)
  • Matter János: Trencsénmegyei drótosaink. Néprajzi tanulmány; Vágó Ny., Csurgó, 1899
  • Vladimír Ferko: Volt egyszer egy mesterség. A drótosok története; ford. Nagy Judit, versford. Kulcsár Ferenc; Európa–Tatran, Bp.–Bratislava, 1985 (Bibliotheca saeculorum)
  • Megvetés és önbecsülés. Igaz történet üstfoltozóról, drótostótról, teknőscigányról. Kiállítási vezető / Dispossession and self-respect. The true story of braziers, pot menders, and trough carvers; szerk. Szuhay Péter; Néprajzi Múzeum, Bp., 2014

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Drótostót témájú médiaállományokat.