Eősze László

Eősze László (Budapest, 1923. november 17. – Budapest, 2020. augusztus 17.) magyar zenetörténész, zongoraművész. A Bulletin szerkesztője. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottságának tagja volt. A zenetudományok kandidátusa (1988).

Eősze László
Életrajzi adatok
Született	1923. november 17. Budapest
Elhunyt	2020. augusztus 17. (96 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1941–1945) Országos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1944–1947) Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola (1934–1944) XIV. kerületi Szent István Gimnáziumra (1933–1941)
Pályafutás
Díjak	Erkel Ferenc-díj (1979) a Magyar Érdemrend középkeresztje (1998) Szabolcsi Bence-díj (2009) Széchenyi-díj (2013) Magyar Örökség díj (2013) Munka Érdemrend (1976, 1) Munka Érdemrend (1983, 2)
Tevékenység	zenetörténész zenetudós zongorista
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

1931-ben kezdett zongorázni tanulni. 1933–1941 között a budapesti Szent István Gimnázium diákja volt. 1934–1944 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanulója is volt. 1941–1945 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1944–1947 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt; mesterei: Horusitzky Zoltán (1903–1985), Walter Gieseking és Elly Ney voltak. 1955–1957 között a Zeneműkiadó lektora, 1957–1961 között főszerkesztője, 1961–1987 között zenei-irodalmi vezetője, 1966–1967 között igazgatója volt. 1973-tól a Liszt Ferenc Társaság alapító és tiszteletbeli tag, 1991–2006 között társelnöke, 2008-ig elnökségi tagja volt. 1973–1974 között Rómában volt olasz állami ösztndíjjal. 1975–1995 között a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára volt. 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Kutatási területe Kodály Zoltán életműve, Liszt Ferenc-dokumentumok, valamint az opera története.

Családja

Szülei: Eősze Rezső (1882–1927) postaellenőr és Kovács Janka (1886–1983) postaellenőr voltak. 1948 októberében feleségül vette Kerényi Károly professzor leányát, Kerényi Katalin tanárnőt. Hamarosan megszülettek gyermekei: 1951-ben László fia, 1955-ben Anna Katalin nevű lánya. 1983-ban ismét házasságot kötött: Szilléry Margit lett a felesége.

Temetése a Farkasréti temetőben történt.

Főbb művei

• F. Liszt und die deutsche Romantik (1945)
• Kodály Zoltán élete és munkássága (1956; angolul: Budapest-London, 1962; németül: Budapest-Bonn, 1964; japánul: Tokió, 1970)
• Kodály Zoltán élete képekben (1957)
• Az opera útja (1960; szlovákul: Pozsony, 1964; második kiadás: 1972)
• Giuseppe Verdi (1961)
• Kodály Zoltán élete és művészete (1962)
• Giuseppe Verdi életének krónikája (1966; németül és magyarul)
• Kodály Zoltán (1967)
• Richard Wagner életének krónikája (1970; németül: Budapest, 1972; 3. javított, bővített kiadás: 1983)
• Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1971; angolul: Budapest-London, 1971; németül: 1971)
• Kodály Zoltán életének krónikája (1977; oroszul: 1982)
• 119 római Liszt-dokumentum (1980)
• A századforduló eszmei áramlatainak hatása Kodály zeneszerzői egyéniségének kibontakozására (1988)
• Kodály időszerűsége (1995)
• Örökségünk Kodály (válogatott tanulmányok, 2000)
• Kodály Zoltán származása és családja (2007)
• Kodály Zoltán életének krónikája; 2. jav., bőv. kiad.; EMB, Bp., 2007
• Intermezzo. Élet- és korrajzféle; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2015
• Trisztán és Aida. Séták az opera világában. Válogatott tanulmányok; Holnap, Bp., 2015
• Intermezzo II. Epizódok; MMA, Bp., 2017

Díjai, kitüntetései

• Erkel Ferenc-díj (1961, 1979)
• Munka Érdemrend ezüst fokozata (1976)
• Munka Érdemrend arany fokozata (1983)
• A Magyar Érdemrend középkeresztje (1998)
• Kodály Zoltán-díj (1998)
• Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj (2000)
• MAOE Alkotói Nagydíj (2003)
• Köztársaság Elnökének Érdemérme (2003)
• Szabolcsi Bence-díj (2009)
• Széchenyi-díj (2013)
• Magyar Örökség díj (2013)
• Budavárért Emlékérem (2016)
• a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja (2016)

Források

• MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Kortárs magyar írók
• MMA Adatlapja
• Elhunyt Eősze László zenetörténész
• Elhunyt Eősze László zenetörténész, művészeti író
• http://www.parlando.hu/2020/2020-5/Elhunyt-Eosze_Laszlo.pdf

További információk

• Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
• Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
• Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.
• Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009.
• Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5  
• Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
• Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
• Élet és mű. Zenetudományi tanulmányok. Emlékkönyv Eősze László tiszteletére; szerk. Ittzés Mihály; EMB, Bp., 2013