Fekete áfonya

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 28.

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó gyümölcstermő növény. Termését és levelét a népi gyógyászat is felhasználja. Népies nevei: havasi meggy, boronyica,[2] havasi meggykoró, kakojza, kukajsza, kokojza, molabogyó, afinya.

Fekete áfonya
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Hangafélék (Ericaceae)
Nemzetség: Áfonya (Vaccinium)
Alnemzetség: Vaccinium
Fajcsoport: Myrtillus
Faj: V. myrtillus
Tudományos név
Vaccinium myrtillus
L., 1758
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fekete áfonya témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete áfonya témájú médiaállományokat és Fekete áfonya témájú kategóriát.

Legnagyobb áfonyatermelők
2022
(Számok tízezer tonnában)
1.  USA 317
2.  Peru 293
3.  Kanada 180
4.  Chile 123
5.  Spanyolország 70
6.  Mexikó 67
7.  Lengyelország 64
8.  Marokkó 30
9.  Portugália 19
10.  Németország 15
32.  Magyarország 0,006
..
Föld összesen 1228
Forrás: FAO[1]

Előfordulása, termőhelye

szerkesztés

Magyarországon a Sopron környéki és Vas vármegyei erdőkben, kisebb állományokban fordul elő. Az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse. A Felvidéken is gyakori.[2][3] Borsó nagyságú, hamvaskék termése (Myrtilli fructus) a vadas ételek híres ízesítője. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[4][5]

Savanyú talajú tölgyesek és bükkösök lakója, de behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. A sekély, savanyú talajú erdőkben általában csoportosan-tömegesen jelenik meg.

Megjelenése

szerkesztés

Alacsony növésű (30–60 cm), gazdagon elágazó félcserje. Legyökeresedő ágai, hajtásai szögletesek, zöldes színűek, akár ezer négyzetméteres kolóniák is hajthatnak egyetlen tőről. Levelei tojásdadok, kihegyezettek, finoman fűrészesek, kopaszak. Virágai rózsaszínnel futtatottan zöldes színűek, levélhónaljakból fejlődnek,[6] áprilistól júniusig nyílnak. A gömbös, korsó alakú párta halvány zöldesvörös, az érett bogyó gömbös, feketéskék, hamvas.

A faiskolákban nemesített változata nagyobb bogyókat terem. A humuszban gazdag, savanyú kémhatású, vízzel közepesen ellátott talajt szereti. A kert félárnyékos részeinek szép dísze is lehet.

Bogyója gyümölcssavakat, cukrot, pektint, cseranyagot, vitaminokat, flavonoidokat (főleg antociánokat), arbutint, sok vasat, A-, D- és C-vitamint tartalmaz.

Felhasználása

szerkesztés
 
Érett fekete áfonyabogyók

A teljesen beérett bogyókat augusztusban és szeptemberben szedik. Szedésre optimális napszak a délután, száraz, meleg napokon.[6]

Gyümölcse közkedvelt lekvár; gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke.

Az őz, nyúl, szarvas, vaddisznó elkészítésénél pikáns, közkedvelt íze miatt nélkülözhetetlen. Ezekhez az ételekhez kompót, mártás, saláta, vagy dzsem formájában tálalhatjuk. Nemcsak zamata különleges, de értékes tápanyagokat is tartalmaz.

Gyümölcsbornak, likőrnek, szörpnek vagy teának elkészítve is nagyon jó hatású a bélflórára, mert ellenállóvá teszi a bél nyálkahártyáját az emésztési zavarokkal, krónikus bélhuruttal, bélfertőzésekkel, hasmenéssel szemben, és a szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz.

Egy legenda szerint a második világháborúban brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, mert azt hitték, hogy segíti az éjszakai látást. A történetet sosem sikerült megerősíteni és a látásra gyakorolt jótékony hatást sem sikerült kimutatni. [7][8]

A hasmenés, fogínygyulladás, illetve a húgyúti fertőzések régről ismert gyógyszere.[9] A levéből főzött tea epe- és hólyagbetegségek orvossága, vesetisztító. Levele cukorbajra jó, akár nyersen is.

Nagyobb mennyiségben akár fájdalmas gyomorösszehúzó hatása lehet.

Rokon fajok

szerkesztés

Összetéveszthető

szerkesztés
 
Hamvas áfonya

Hasonlít a hamvas áfonyához (Vaccinium uliginosum), melynek azonban virágai rövid oldalhajtásokon ülnek, levelei ép szélűek, kékeszöldek. A bogyói gyümölcshúsa zöldes, enyhén mérgező.[6]

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  2. a b Vadgyümölcsök. In Magyar néprajz nyolc kötetben: II. kötet: Gazdálkodás. Főszerkesztő: Paládi-Kovács Attila. Lektor: Andrásfalvy Bertalan. Készült az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2001. 23. o. ISBN 963-05-7801-8 Hozzáférés: 2016. április 13. (HTML), mek.niif.hu  
  3. Paládi-Kovács Attila: A régi Torna vármegye és néprajzi jellege. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 33–34. sz. (1996) 198., 204 (193–209). o. ISSN 0544-4225 Hozzáférés: 2016. április 13. (PDF), Elektronikus változat az epa.oszk.hu oldalán
  4. Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  5. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  6. a b c Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 34. oldal. ISBN 978-615-5178-07-8
  7. Edgar, Julie: Bilberry Extract for Vision: What the Research Says (angol nyelven). WebMD. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  8. Canter, Peter H. (2004. január 1.). „Anthocyanosides of Vaccinium myrtillus (Bilberry) for Night Vision—A Systematic Review of Placebo-Controlled Trials” (angol nyelven). Survey of Ophthalmology 49 (1), 38–50. o. DOI:10.1016/j.survophthal.2003.10.006. ISSN 0039-6257. PMID 14711439. 
  9. Áfonya – 8 egészségügyi tény, amiért érdemes fogyasztani. (Hozzáférés: 2023. március 1.)

További információk

szerkesztés
Nézd meg a fekete áfonya címszót a Wikiszótárban!