Felsőleszéte
Felsőleszéte (1898-ig Podola, szlovákul Podolie) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
| Felsőleszéte (Podolie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1332 | ||
| Polgármester | Anna Čechvalová | ||
| Irányítószám | 916 22 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1914 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 113 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 177 m | ||
| Terület | 17,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′ 20″, k. h. 17° 46′ 20″48.672222°N 17.772222°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 20″, k. h. 17° 46′ 20″48.672222°N 17.772222°E | |||
| Felsőleszéte weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőleszéte témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésVágújhelytől 10 km-re délnyugatra fekszik, Alsóleszéte tartozik hozzá.
Története
szerkesztésA község területe ősidők óta lakott, a lausitzi kultúra temetőjének maradványait tárták itt fel.
A falut a 13. században Leszete néven említik először. Az 1332. évi pápai tizedjegyzésben is szerepel. Több birtokos után 1392-ben királyi adományként a Stíbor család birtoka lett. Temploma a 15. században épült, harangján nagy gótikus számjegyekkel az 1493-as évszám olvasható. Később a csejtei uradalom részeként az Országh, majd a Nádasdy család birtoka. 1695-ben az Erdődy család szerezte meg. 1715-ben 35 jobbágy és 13 zsellér háztartása volt. 1792. június 15-én Ján Kubán portáján tűz ütött ki, mely pillanatok alatt átterjedt az egész falura, a templomon és a plébánián kívül minden leégett. 1828-ban 174 házát 1217-en lakták. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Vályi András szerint "PODOLLA. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Erdődy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág-Besztertzéhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Koritnóé, második osztálybéli"[2]
Fényes Elek szerint "Podola, tót falu, Nyitra vmegyében, Csejtéhez délre 1 órányira: 1074 kath., 30 evang., 48 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei termékenyek, rétjei kétszer kaszálhatók. Vizimalma van a Dudvágh vizén. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. postája Galgócz."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1423, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 2049 lakosából 1994 szlovák volt.
2011-ben 1952 lakosából 1827 szlovák volt.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1698-ban Földesi János bölcsészdoktor, jezsuita rendi pap, könyvtárnok.
- Itt született 1800-ban Weiss József egri főrabbi.
- Itt született 1850-ben Janda Ferenc igazgató-tanító.
- Itt született 1919-ben Jozef Ščepko orvos.
- Itt született 1950-ben Ľubomír Fogaš ügyvéd, oktató, parlamenti képviselő.
- Itt nyugszik Ocskay Ignác Nyitra vármegye alispánja, majd országgyűlési követe, királyi tanácsos.
- Itt szolgált Jozef Novák (1879-1917) szlovák nemzetébresztő, pap.
- Itt szolgált Petrásek Ágoston (1879-1944) csehszlovákiai politikus, római katolikus szerzetes pap.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1332-ben már állt, 1748 és 1758 között barokk stílusban átépítették. A 20. század végén bővítették, körítőfal övezi.
- Klasszicista plébániája a 19. század első felében épült.
- Alsóleszéte nevű részén 19. századi klasszicista harangtorony és Szentháromság-oszlop áll.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.