Ferenczy Jakab

Ferenczy Jakab (születési nevén Ferenczy Zsigmond) (Pér, 1811. február 26. – Esztergom, 1884. május 22.) római katolikus pap, bencés rendi szerzetes, házfőnök, irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató, a Ferenc József-rend lovagja, a bécsi földtani intézet levelező tagja.

Ferenczy Jakab
Életrajzi adatok
Születési név	Ferenczy Zsigmond
Született	1811. február 26. Pér
Nemzetiség	magyar
Elhunyt	1884. május 22. (73 évesen) Esztergom
Munkássága
Vallás	keresztény
Felekezet	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Jakab témájú médiaállományokat.

Élete

Apja gazdatiszt volt, 1828. október 16-án belépett a pannonhalmai bencés rendbe és 1830–1831-ben Győrben végezte a bölcseleti osztályt; 1832-ben Pannonhalmán folytatta a filozófiát és 1832–1836-ban a teológiát. 1836. augusztus 1-jén áldozópappá szentelték föl, majd Pannonhalmán két évig hitszónok volt; a rend növendékeit 1838-től 1840-ig oktatta a bölcseletben Győrött. 1840. március 23-ától 1850-ig a Pozsonyi Akadémián a magyar nyelv és irodalom rendes tanára volt. Az új tanrendszer belépése után 1850-ben a győri nagy gimnáziumhoz tették át tanárnak, 1852-ben pedig rendfőnöke az esztergomi gymnasium igazgatójává és házfőnökké nevezte ki. 1872 végén az igazgatóságtól saját kérelmére fölmentették és a főapát szentszéki ülnökséggel tüntette ki.

Művei

• Adalék honi nyelvünk és irodalmunk történetéhez. Pozsony, 1844. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap 1845. és Nemzeti Ujság 1845. 10. sz.), a 2. kiadás előszava 1848-ban kelt
• Magyar nemzeti nyelvtan középtanodák számára. Pozsony, 1847 (a Scriptores Ord. S. Benedicti szerint megjelent, Szőllősy szerint kézirat)
• A pozsonyi akadémia története. Pest, 1847 (valószinűleg nem jelent meg és kézirat, L. Ortvay, Száz év 165. l.)
• Magyar irodalom és tudományosság története. Pest, 1854 (ism. Divatcsarnok. 52. sz.)
• Magyar irók. Életrajzgyűjtemény. I. kötet. Pest, 1856 (Danielik Józseffel együtt, melyhez F. J. 300 életrajzzal járult; a II. kötetet maga Danielik János irta)

Szerkesztette 1853–72-ben az esztergomi gimnázium Értesitőit.

Első értekezése 1842-ben a Hirnökben jelent meg és ugyanott három bírálata a Kis Futár rovatban és vegyes tartalmú cikkek a Századunkban; 1843-ban a Nemzeti Ujság számára megyei tudósításokat és egyéb közleményeket, 1845-ben két birálatot írt; azután a lapnak rendes pozsonyi levelezője volt és 1848–49-ben több cikket közölt benne; programmértekezése az esztergomi főgymnasium Értesítőjében (1853, Az esztergomi nagygymnasium történetének vázlata).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar írók. Életrajzgyűjtemény