Wikipédia

Ferrari Violetta

(1930–2014) magyar színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 27.

Ferrari Violetta (Hódmezővásárhely, 1930. április 25. – Budapest, 2014. január 23.) Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Ferrari Violetta
Született1930. április 25.[1][2][3][4]
Hódmezővásárhely
Elhunyt2014. január 23.[5] (83 évesen)
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar [* 1]
Házastársa
  • Básti Lajos (h. 1949–1954)
  • Földiák János (h. 1955–1973)
GyermekeiFöldiák Péter (1956)
Foglalkozása
  • szinkronszínész
  • színházi színész
  • filmszínész
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1949)
Kitüntetései
SírhelyeBudaörs
Színészi pályafutása
Aktív évek1949–1983
Híres szerepei
  • Ophélia
    William Shakespeare: Hamlet
  • Lujza
    Friedrich Schiller: Ármány és szerelem
  • Tünde
    Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
  • Hedda
    Henrik Ibsen: Hedda Gabler
  • Varvara
    Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Vihar
  • Tóth Panna
    2x2 néha 5
  • Irma
    Alexander Breffort - Margauerite Monnot: Irma, te édes
Tevékenységszínész
Díjai
Jászai Mari-díj
1955
További díjak
Farkas–Ratkó-díj (1952)[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrari Violetta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Apja, Leopoldo Ferrari szobafestő (1887 december 8. Stienta, Rovigno – 1951 április 18., Budapest) olasz hadifogolyként került Hódmezővásárhelyre, ott született lánya, Violetta; anyja Kurucz Júlia (1892 február 21 Hódmezővásárhely). Szüleinek házasságkötése 1922 január 4-én történt Hódmezővásárhelyen. Violetta születési neve Ferrari Fernanda Ibolya, anyja után református volt. A művésznevét 5 évesen választotta a Siliga-bácsi-féle gyermekszínházban. Ő és valamennyi testvére kettős (olasz-magyar) állampolgár volt.[* 2]

Bátyjai: Stefano (1922)[* 3], Dante László (1924) és János (1926). Pályáját hatévesen kezdte a Pesti Színházban gyermekszínészként. 1949-ben a Madách Színház ösztöndíjasaként végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1950–56 között a Nemzeti Színház tagja volt.[8] 1956-ban emigrált; először Bécsben, majd Nyugat-Németországban élt, ahol több szerepet is kapott. A rendszerváltás után többször hazalátogatott, de szerepet már nem vállalt.[9] 1997-ben végleg hazaköltözött Magyarországra, 2014-ben Budapesten hunyt el.[10]

Magánélete

szerkesztés

1949-ben kötött házasságot Básti Lajossal, de 1954-ben elváltak. Második férje Földiák János mérnök volt, akitől 1956 augusztusában született meg első fia, Péter. Második fia 1963-ban az NSZK-ban jött a világra. A második házassága is válással végződött 1973-ban.[11]

Színpadi szerepei

szerkesztés

Rövid összefoglaló a Színházművészeti Lexikonban[12]

Filmjei

szerkesztés
  • Konrad aus der Konservenbüchse (Konrad a konzervdobozból) (1983)
  • Der Gerichtsvollzieher (A bírósági végrehajtó) (1981)
  • Ein herrlicher Tag (Egy csodálatos nap) (1976)
  • Der schwarze Graf (A fekete gróf) (1970)
  • Puppen reden nicht (A babák nem beszélnek) (1970)
  • Dem Täter auf der Spur (Az elkövető nyomában) (1970)
  • Ein ruhiges Heim (Egy csendes otthon) (1969/70)
  • Die Reise nach Tilsit (Út Tilsitbe) (1969)
  • Des Broadways liebstes Kind (1969)
  • Cäsar und Cleopatra (Cézár és Kleopátra) (1969)
  • Duell um Aimée (Párbaj Aimée-ért) (1968)
  • Jetzt schlägt's 13 (Most 13-at ütött) (1968)
  • Millionen für Penny (Milliók Pennyért) (1968)
  • Bel Ami (A szépfiú) (1967/68)
  • Im weissen Rössl (A Fehér Ló Fogadóban) (1967) eredetije: Fehér ló
  • Das Geld liegt auf der Strasse (A pénz az utcán van) (1966)
  • Münchhausen ist unter uns (Münchhausen köztünk van) (1966)
  • Stoppt die Welt – ich möchte aussteigen (Állítsd meg a világot - ki akarok szállni) (1966)
  • Hava, der Igel (Háva, a sündisznó) (1966)
  • Ein Tag ohne Morgen (Egy nap holnap nélkül) (1966)
  • Prairie-Saloon (Préri-szalon) (1966)
  • Herr Kayser und die Nachtigall (Kayser úr és a fülemüle) (1966)
  • Adieu Madmaiselle (1965)
  • Die Reise (Az utazás) (1965)
  • Geisterkomödie - Eine unwahrscheinliche Komödie (Szellemkomédia - Egy valószínűtlen vígjáték) (1965)
  • Keine Angst vor der Hölle? (Nem fél a pokoltól?) (1965)
  • Ein Engel namens Schmidt (Egy angyal, akit Schmidtnek hívnak) (1964)
  • Ich hab mich so an dich gewöhnt - Ein Besuch bei Bully Buhlan (Már annyira megszoktalak - Látogatás Bully Buhlanban) (1963)
  • Trompeten der Liebe (A szeretet harsonái) (1962)
  • Flitterwochen (Nászút) (1962)
  • Nie hab' ich nie gesagt (Soha nem mondtam) (1961/62)
  • Johnny Belinda (1961)
  • Scheidungsgrund: Liebe (A válás oka: Szerelem) (1960)
  • Piroschka (Piroska) (1960)
  • Laß mich am Sonntag nicht allein (Vasárnap ne hagyj egyedül) (1959)
  • Paprika (1959)
  • Scala – total verrückt (Scala - teljesen őrült) (1958)
  • Gázolás (1955)
  • Különös ismertetőjel (1955)
  • Fel a fejjel (1954)
  • 2x2 néha 5 (1954)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Ifjú szívvel (1953)
  • Civil a pályán (1951)
  • Dalolva szép az élet (1950)

Dalok

szerkesztés
  • Kozma József–Vécsey Ernő: Hulló levelek (Les feuilles mortes, A két szemét még most is látom...)
  • Louis Gugliemi (Louiguy)–Édith Piaf–Bradányi Iván: Álmaimban látlak én (La vie en rose)
  • Behár György–Szenes Iván: Amikor mosolyogsz ISWC T-007.001.738-7
  • Pablo Beltrán Ruiz–G. Dénes György: Mexikói karnevál (¿Quién será?) Cseng a mexikói karnevál (a csa-csa-csa tündöklésének egyik fontos darabja)
  • Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Melletted nincsenek hétköznapok T-007.000.698-2
  • Behár György–Romhányi József: Szemembe nézz! T-007.174.690-1

A Civil a pályán c. filmben elhangzó MHK-induló (Rajta sporttárs, fuss a célba!) egyik előadója.[13]

A 2x2 néha 5 c. film slágerét Vass Éva énekli (külön készült a film- és a hangfelvétel).[14]

Német színésznőként öt népszerű dalt énekelt, köztük az Es muß die Liebe sein-t, amellyel a német táncdalfesztiválon lépett fel 1964-ben.

Die Welt ist doch für alle da (1967) a Die Rudi Carrell Show című műsorban

Díjak

szerkesztés

Emlékezete

szerkesztés
  • Alakja felbukkan (említés szintjén) Kondor Vilmos magyar író Budapest novemberben című bűnügyi regényében.
  • Fábián Janka említi őt A könyvárus lány c. regényében.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ magyar, http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz07/214.html
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 13.)
  3. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Elhunyt Ferrari Violetta
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. ↑ Pesti Magyar Színház: A Farkas–Ratkó-díj Archiválva 2013. augusztus 30-i dátummal a Wayback Machine-ben-ról]
  8. ↑ Székely, Ilona: 168 Óra Online -. 168ora.hu, 2005. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 13.)
  9. ↑ Ferrari Violetta. Múlt-kor, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2014. június 8.)
  10. ↑ Index. „Meghalt Ferrari Violetta”, 2014. január 24. (Hozzáférés: 2018. július 2.) (magyar nyelvű) 
  11. ↑ Szenkovits Péter: Karrier külföldön (is), avagy Ferrari Violetta példája – 2x2 néha 5. Teremtuccse, 2013. július 13. (Hozzáférés: 2016. július 4.)
  12. ↑ Magyar színházművészeti lexikon – Ferrari Violetta. mek.niif.hu, 2004. (Hozzáférés: 2011. április 13.) Szócikk a Magyar színházművészeti lexikonban
  13. ↑ Kék Művészügynökség. szfe.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. április 13.) „Rajta sporttárs fuss a célba!” DAl a Civil a pályán című filmből
  14. ↑ Kelecsényi, László: Filmkultúra: Csak egy kis emlék. filmkultura.hu, 2010. (Hozzáférés: 2011. április 13.)

Megjegyzések

szerkesztés
  1. ↑ Apja után kettős állampolgár volt: olasz-magyar
  2. ↑ 1956-ban a forradalomban betöltött szerepe miatt gyermeke nélkül ment Bécsbe. A gyermeket anyja vitte utána legálisan, az állampolgárági iratok birtokában
  3. ↑ Olasz állampolgárként be kellett vonulnia a Mussolini-féle hadseregbe, a háborúban nyomtalanul eltűnt

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ferrari_Violetta&oldid=27637789”