Forrás (átalakulás)

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 30.

A forrás a folyadékok gyors átalakulása gőzzé. Ez jellemzően akkor jön létre, ha a folyadékot olyan hőmérsékletre melegítjük, amikor a gőz nyomása nagyobb a külső nyomásnál, ekkor az anyag belsejében gőzfázis keletkezik, és a gőz buborék formájában távozik, ezt a (nyomástól függő) hőmérsékletet nevezzük forráspontnak. A folyadék akkor is forrásba jön, ha a külső nyomást csökkentjük le elegendő mértékben, például egy vákuumszivattyúval. Forráshőnek, illetve párolgáshőnek nevezzük azt a hőmennyiséget, amely egységnyi tömegű anyag elforralásához szükséges. Értéke az izobár moláris (vagy fajlagos) entalpiaváltozás formájában adható meg: .

A víz alacsonyabb forráspontjának bemutatása alacsonyabb nyomáson

A párolgás folyamán csak a folyadék felszínén keletkezik gőz. A forráspont egy adott nyomáson állandó, a rendszer (folyadék + gőztér) nyomásának növelésével a forráspont is megemelkedik, a nyomást csökkentve a forráspont is lecsökken. A folyadék a forráspont fölé addig nem hevíthető, amíg teljes mennyisége gőzzé nem alakul. A folyadékok ún. normál forráspontján a normál légköri nyomásra vonatkoztatott (101 325 Pa = 1 atm) hőmérsékletet értjük.

A forrásban lévő víz hőmérséklete normál légköri nyomáson 100 °C.

A tiszta víz egyik tulajdonsága, hogy óvatosan melegítve túlhevíthető, mely állapotban nagyon instabil. Egy beeső porszem, vagy rázás hatására a víz robbanásszerűen gőzzé alakul. Ez a jelenség sokszor okozott kazánrobbanást, de ezt használják ki a buborékkamrákban is részecskék észlelésére.

Néhány anyag forráspontja és forráshője normál légköri nyomáson:

Anyag Forráspont
°C
Forráshő
kJ/kg
Alumínium 2 450,0 10 886,2
Ólom 1 740,0 879,2
Vas 3 000,0 4647,6
Arany 2 970,0 1 758,5
Grafit 4 830,0 (szublimáció)
Vörösréz 2 600,0 4 647,6
Ezüst 2 210,0 2 177,2
Volfrám 5 500,0 4 815,1
Ón 2 270,0 2 595,9
Aceton 56,0 524,63
Benzol 80,0 396
Etanol 78,0 906,07
Higany 356,6 287,72
Víz 100,0 2 256,37
Ammónia -33,0 1 368,31
Szén-dioxid -78,0 572,78 (szublimációs)
Oxigén -183,0 213,12
Nitrogén -195,8 199,30
Hidrogén -252,5 460,57

A táblázat az angol wikipédiából, a forráshők a négyjegyű függvénytáblázatból (Tankönyvkiadó, 1990)

További információk

szerkesztés