Gyurgyevó
Gyurgyevó (románul Giurgiu; bolgárul Гюргево (Gyurgevo); törökül Yerkoekoe jelenleg Yergöğü, régies magyar neve Fekete Gyergyó[3][4] vagy Szent-György) város Havasalföldön, Romániában, Giurgiu megye székhelye, a valamikori Vlașca tájegységben Munténia déli részén. Lakossága 54 551 fő (2021. dec. 1.)[1]. A 20. században rendkívül gyorsan fejlődött, 1900-ban lakossága még csak 14 ezer volt.
Gyurgyevó (Giurgiu) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Fejlesztési régió | Dél-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Giurgiu | ||
Községközpont | Giurgiu | ||
Polgármester | Lucian Iliescu | ||
Irányítószám | 080011–080882 | ||
SIRUTA-kód | 100521 | ||
Népesség | |||
Népesség | 54 551 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Magyar lakosság | 17 (0%, 2021)[2] | ||
Népsűrűség | 1 162,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 25 m | ||
Terület | 46,94 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 54′, k. h. 25° 58′43.900000°N 25.966667°EKoordináták: é. sz. 43° 54′, k. h. 25° 58′43.900000°N 25.966667°E | |||
Gyurgyevó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurgyevó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Azonos neve van a bácskai Sajkásgyörgye községnek.
Fekvése
szerkesztésMocsaras-vizes síkságok közt helyezkedik el a Duna bal partján. A várossal szemben három kis sziget van a folyón, egy nagyobb pedig Gyurgyevó kikötőjét (Smarda) védi. A kikötőt észak búzaföldjein keresztül haladó vasútvonal köti össze Bukaresttel. Ez volt (az Erdély nélküli) Románia első vasútvonala, amelyet 1869-ben építettek és később bővítettek Smardáig.
Gyurgyevót és a Duna szemközti, bulgáriai oldalán elhelyezkedő Rusze várost a Barátság híd köti össze.
Története
szerkesztésRomán források szerint a vidék már a dákok idejében sűrűn lakott volt és a közelben helyezkedhetett el Burebista királyuk fővárosa (Popeștiben). I. Justinianus kelet-római császár itt építtette fel Theodorapolis városát.
A mai Gyurgyevót valószínűleg genovai kereskedők alapították kikötőként a 14. században. A genovaiak bankot és selyem-, illetve bársonykereskedő állomást hoztak itt létre és Genova védőszentjéről, Szent Györgyről nevezték el a várost San Giorgiónak. Ebből származik a város román (és magyar) neve. Először a Codex Latinus Parisinus említi 1395-ben, Öreg Mircse uralkodása idején. 1420-ban a város már az Oszmán Birodalomé volt.
Mint erőd, Gyurgyevó gyakran játszott szerepet a régió háborúiban, mint például Vitéz Mihály vajda (1593-1601) törökellenes harcaiban, vagy az orosz–török háborúban. 1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett. Az erőd 1659-ben leégett, 1829-ben végül falait is lerombolták. Az egyedüli védmű a Slobozia-sziget kastélya maradt, amelyet híd kötött össze a szárazfölddel.
Gyurgyevó a hadtörténeti ábrázolásokon elsősorban az átkelőhelye miatt maradt fenn. 1596-ban Theodore de Bry a Pannoniae Historia Chronologica c. munkájában Szinán basa csapatai számára Gyurgyevonál vert híd építését mutatta be metszeten.[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ [1], Hadi és más nevezetes történetek, 3. kötet, Bécs, 1790 [2]
- ↑ Aranka György Erdély-története (szerk. Biró Annamária), Kolozsvár, 2010, 27.
- ↑ dka.oszk.hu Hídverés a Dunán. Theodor de Bry rézmetszete 1596-ból.
További információk
szerkesztés- Honlapja
- Képek, térképek az erődről
- Fényes–Szenes: Gyurgyevó. YouTube Ének: Rutkai Bori, cimbalom: Farkas Mihály