Hugo Wolf

Hugo Wolf (Slovenj Gradec, 1860. március 13. – Bécs, 1903. február 22.) fiatalon elhunyt osztrák zeneszerző. Elsősorban nagyszámú dalairól ismert.

Hugo Wolf
Életrajzi adatok
Született	1860. március 13. Slovenj Gradec
Állampolgársága	osztrák
Elhunyt	1903. február 22. (42 évesen) Bécs
Sírhely	Wiener Zentralfriedhof
Pályafutás
Műfajok	opera
Hangszer	zongora
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugo Wolf témájú médiaállományokat.

Élete

Egy osztrák bőrkereskedő fiaként született, és eleinte édesapjától kapott bizonyos mértékű zenei oktatást. Később másfél éven át a bécsi konzervatóriumban tanult, de onnan – vitatott módon – kizárták. Ezt követően sikertelenül próbálkozott tanítással és vezényléssel, majd a zenekritika felé fordult. Fanatikus Wagner-párti és Brahms-ellenes nézeteivel sok ellenséget szerzett magának. 1897-ben pszichotikus tévhitévé vált, hogy kinevezték Gustav Mahler helyére a Bécsi opera igazgatójának. Egy évre elmegyógyintézetbe került, majd elbocsátása után összevissza kóborolt. Öngyilkossági kísérlete után ismét elmegyógyintézetbe került, és itt is halt meg 1903-ban alig 43 éves korában.

Művei

A zenei dal legnagyobb mestereinek egyike volt. Összesen 232 dalt írt, nagyobbrészt Mörike, Eichendorff, Goethe, illetve egyéb spanyol és olasz költők szövegére. Ezekben, az úgynevezett „pszichologikus dalokban” a zene és a vers olyan bensőségesen és pontosan átjárják egymást, hogy sokan Wolfot tekintik a német Lied utolsó, és legnagyobb képviselőjének.

Operái Der Corregidor (1895); Manuel Venegas, nevezetesebb zene­kari művei Penthesilea (szimfonikus költemény nagy zenekarra, 1883), és Italienisehe Serenade (kis zenekarra, 1894) címmel jelentek meg.

Források

• Révai nagy lexikona XIX. kötet (Vár–Zsüri; kiegészítés: Aachen–Beöthy). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1926.   [1]
• Peter Gammond: Klasszikus zene – Képes enciklopédia, Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1994, ISBN 963-09-3719-0

Kapcsolódó szócikkek

• Zenetörténet