Hugo Wolf

(1860–1903) osztrák zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 11.

Hugo Wolf (Slovenj Gradec, 1860. március 13.Bécs, 1903. február 22.) fiatalon elhunyt osztrák zeneszerző. Elsősorban nagyszámú dalairól ismert.

Hugo Wolf
Életrajzi adatok
Született1860. március 13.
Slovenj Gradec
Állampolgárságaosztrák
Elhunyt1903. február 22. (42 évesen)
Bécs
SírhelyWiener Zentralfriedhof
Pályafutás
Műfajokopera
Hangszerzongora
A Wikimédia Commons tartalmaz Hugo Wolf témájú médiaállományokat.

Egy osztrák bőrkereskedő fiaként született, és eleinte édesapjától kapott bizonyos mértékű zenei oktatást. Később másfél éven át a bécsi konzervatóriumban tanult, de onnan – vitatott módon – kizárták. Ezt követően sikertelenül próbálkozott tanítással és vezényléssel, majd a zenekritika felé fordult. Fanatikus Wagner-párti és Brahms-ellenes nézeteivel sok ellenséget szerzett magának. 1897-ben pszichotikus tévhitévé vált, hogy kinevezték Gustav Mahler helyére a Bécsi opera igazgatójának. Egy évre elmegyógyintézetbe került, majd elbocsátása után összevissza kóborolt. Öngyilkossági kísérlete után ismét elmegyógyintézetbe került, és itt is halt meg 1903-ban alig 43 éves korában.[1]

A zenei dal legnagyobb mestereinek egyike volt. Összesen 232 dalt írt,[2] nagyobbrészt Mörike, Eichendorff, Goethe, illetve egyéb spanyol és olasz költők szövegére. Ezekben, az úgynevezett „pszichologikus dalokban” a zene és a vers olyan bensőségesen és pontosan átjárják egymást, hogy sokan Wolfot tekintik a német Lied utolsó, és legnagyobb képviselőjének.[1]

Operái Der Corregidor (1895); Manuel Venegas, nevezetesebb zene­kari művei Penthesilea (szimfonikus költemény nagy zenekarra, 1883), és Italienisehe Serenade (kis zenekarra, 1894) címmel jelentek meg.[2]

  1. a b Gammond, i. m., 191. o.
  2. a b Révai, i. m., 583. o.

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés