Jan Evangelista Purkyně

Jan Evangelista Purkyně, németesen Johann Evangelist Purkinje (Libochowitz, 1787. december 17. – Prága, 1868. július 25.) cseh anatómus és fiziológus.

Jan Evangelista Purkyně
Született	Jan Purkyně 1787. december 17. Libochowitz, Habsburg Birodalom
Elhunyt	1868. július 25. (80 évesen) Prága
Állampolgársága	osztrák–magyar
Nemzetisége	cseh
Házastársa	Julie Purkyně-Rudolphi
Gyermekei	négy gyermek: Rozálie Purkyňová Johana Purkyňová Emanuel von Purkyně Karel Purkyně
Foglalkozása	orvos fiziológus
Tisztsége	a cseh tartomány­gyűlés tagja
Iskolái	Károly Egyetem
Kitüntetései	Foreign Member of the Royal Society (1850. november 21.)
Sírhelye	Nemzeti Temető
Jan Evangelista Purkyně aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Evangelista Purkyně témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

Purkinje 1787. december 17-én született paraszti családban, Bohémiában. Édesapja Karel Purkinje, festő; korán meghalt, fia csupán 6 éves volt. Már gyermekkorában felfigyeltek énektehetségére a templomi kórusban. Piarista kolostorba küldték tanulni, majd 1804-ben már ő maga is tanított. 1807-ben Prágába ment, ahol az egyetemen filozófiát hallgatott. 1810-től kezdett orvostudományi előadásokat látogatni és 1818-ban orvosi diplomát szerzett, majd doktori disszertációját a látás mechanizmusából írta.

1822-ben a wrocławi egyetemre került, ahol 27 évig oktatott. Tanítási módszerét újítások jellemezték: demonstrációkat, kísérleteket mutatott be az órákon. 1839-ben a világon elsőként szervezte meg a Fiziológiai Tanszéket, majd 1842-ben az első hivatalos fiziológiai labort.

Itt fizikai kutatásokat végzett, ahol felfigyelt egy színlátással kapcsolatos érzékletre, melyet később Purkinje-jelenségnek neveztek el. Ez az effektus azt írja le, hogy a fénysűrűség változása hatással van a szem kétféle receptorának működésére.

Purkinje az elsők között volt, aki kutatásaihoz mikroszkópot használt. Kimeríthetetlen kíváncsiság jellemezte az emberi testtel kapcsolatban. Leírta az ujjnyom 9 jellegzetességét és csoportba is rendezte azokat: íves, tornyos, hurok jobbra, hurok balra, középtömlős, örvényes és ikerhurok. Az utána elnevezett Purkinje-rostok a szív ingervezető rendszerének utolsó tagja; ez a Tavara-szár végén található vékony rostrendszer, amely a kamrák munkaizomzatának adja át az ingerületet. Nevéhez köthető továbbá a vérplazma, a protoplazma és a kisagyban egy addig ismeretlen, sűrű dendritekkel rendelkező neuron megfigyelése is. Utóbbit később Purkinje-sejteknek neveztek el.

1829-ben a kámfor, az ópium, a nadragulya és a terpentin hatásait vizsgálta az emberre nézve. Önmagán vizsgálta a szerecsendió hatásait is: nagy mennyiségű fogyasztás után több napig fejfájást, hányingert, kábultságot érzett. 1833-ban megfigyelte és leírta az izzadságmirigyek működését.

Vitrója a pozsonyi egyetemen

Tudományos munkáján kívül szívügyének tekintette a cseh nyelv sorsát is. A szakszavakat németül használta, de cseh megfelelőt is talált, újította és modernizálta anyanyelvét. Több publikációja is született cseh nyelven és az egyetemen is oktatta a cseh nyelvet. Alapítója volt a Litván-Szláv Társaságnak.

Purkinje felismerte Eadweard Muybridge jelentőségét és tehetségét; a kutató elkészítette a saját zoetropját is, mellyel az unokáit szórakoztatta.

Emlékezete

Emlékműve szülővárosában

1994 és 2004 között pedig a Hradec Královéban található iskola, 1960 és 1990 között a pedig a brnói egyetem viselte a nevét, ma pedig az Usty nad Labem-i egyetem. Aszteroidát, valamint a Holdon krátert neveztek el róla. A pozsonyi egyetemen vitrót, szülővárosában emlékművet állítottak tiszteletére.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Evangelista Purkyně című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Hogyan ejtsd ki Jan Evangelista Purkyně nevét?. forvo.com. (Hozzáférés: 2013. július 25.)