Karizmatikus mozgalom
Karizmatikus mozgalom minden olyan Szentháromságot valló keresztény közösség, melynek lelkületében a Szentlélek és adományai (karizmái[1]) nagyobb hangsúlyt kapnak.
Mint vallásfenomenológiai terminus a mai kereszténységben: a Bibliában (Újszövetség) szereplő szellemi (pneumatikus) ajándékok (például gyógyítás, glosszolália, prófétálás stb.) kontinuitását valló közösségek tagjai. A karizmatikus (karizmával rendelkező) mozgalom tagjai úgy vélik: ma is lehetséges a karizmák gyakorlása, mi több, ezek jelenléte jele a kereszténység posztmodern megújulásának. A mozgalom pánkeresztény jellegzetességeket mutat, egyben túlmutat az ökumenikus mozgalom ismeretkritikáján, tagságuk zöme a felekezeti kereteken túl, a hitben újra egyesülő kereszténységet vizionál.
Aki a nyomomba lép, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját. Én vízzel keresztellek, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket.
A karizmatikus mozgalmaknak sok változata van, általában nincs alapítójuk.
Szokás megkülönböztetni a pünkösdi és a karizmatikus mozgalmat (például a Katolikus karizmatikus megújulás) – ebben az értelemben a karizmatikusság a korábbi pünkösdi gyülekezetek egyes gyakorlatának átvételét jelenti a már létező protestáns illetve katolikus egyházakban. A legtöbb karizmatikus továbbra is az addigi egyházában folytatja hitéletét.
Történet
szerkesztésA karizmatikus mozgalom előzményét általában a klasszikus pünkösdi mozgalomra, a 20. század elejére, Charles F. Parham,[3] majd William J. Seymour szolgálatára [4] vezetik vissza.
Ez a mozgalom az 1950-es években az Amerikai Egyesült Államokban, Hollandiában és Angliában kezdődött protestáns, részben pünkösdista csoportokban.
A katolikus karizmatikus megújulás 1967-ben indult.[5] A metodistáknál az 1970-es években jelentkezett.[6]
A mozgalom számos, felekezeteken átívelő szövetségi közösség megalapításához vezetett, mint például a Szellem kardja (Sword of the Spirit) és Isten Szava (Word of God).
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Magyar Katolikus Lexikon > K > karizma, lexikon.katolikus.hu
- ↑ Kunszabó Zoltán: A Szentlélek keresztség, mkkm.hu
- ↑ Reid; Linder; Shelley; Stout (1990). Dictionary of Christianity in America. InterVarsity Press. pp. 241–242. ISBN 0-8308-1776-X.
- ↑ Robeck, Cecil M. (2006) The Azusa Street Mission And Revival: The Birth Of The Global Pentecostal Movement, Thomas Nelson. ISBN 9780785216933 pgs. 2, 12
- ↑ Csordas, Thomas J. (January 8, 2021). Language, Charisma, and Creativity: The Ritual Life of a Religious Movement. University of California Press. p. 272. ISBN 978-0-520-36602-2.
- ↑ Abraham, William J.; Kirby, James E. (September 24, 2009). The Oxford Handbook of Methodist Studies. Oxford University Press. p. 289. ISBN 978-0-19-160743-1.
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Evangéliumi Pünkösdi Közösség
- Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás
- Richard W. Dehaan: Vita a karizmatikus mozgalommal. A nyelvekenszólás; Evangéliumi, Stuttgart, 1980 (Evangéliumi tanulmányi jegyzetek)
- Alföldy-Boruss Dezső: A pünkösdista és karizmatikus mozgalom rövid áttekintése és bibliai vizsgálata; szerzői, Gyúró, 1993
- Cornelis Harinck: A karizmatikus mozgalom; ford. Körpöly Kálmán; Den Hertog, Houten, 1996
- Rudolf Ebertshäuser: A karizmatikus mozgalom. Az utolsó idők ébredése vagy az utolsó idők megtévesztése?; Ezsdrás Iratmisszió, Bp., 2005
- "Aki a hét arany gyertyatartó között jár". A karizmatikus mozgalomról református szemmel; ford. Mikesi Károly; s.n., s.n., 2005
|
Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |