I. e. 58

Évszázadok: i. e. 2. század – i. e. 1. század – 1. század

Évtizedek: i. e. 100-as évek – i. e. 90-es évek – i. e. 80-as évek – i. e. 70-es évek – i. e. 60-as évek – i. e. 50-es évek – i. e. 40-es évek – i. e. 30-as évek – i. e. 20-as évek – i. e. 10-es évek – i. e. 1-es évek

Évek: i. e. 63 – i. e. 62 – i. e. 61 – i. e. 60 – i. e. 59 – i. e. 58 – i. e. 57 – i. e. 56 – i. e. 55 – i. e. 54 – i. e. 53

Események

Róma

Lucius Calpurnius Piso Caesoninust (Caesar apósát) és Aulus Gabiniust választják consulnak.
A populista Publius Clodius Pulchert néptribunussá választják és több törvényt elfogadtat, többek között:
- ingyenessé teszi a római polgárok számára kiosztott gabonát
- annektálja Ciprust, amelynek királya, Ptolemaiosz korábban megalázóan kis váltságdíjat ajánlott a kalózok által elfogott Pulcherért. Ptolemaiosz öngyilkos lesz, a sziget kormányzójául ifjabb Catót jelölik ki, leginkább azért, hogy eltávolítsák Rómából.
- elrendeli, hogy visszamenőleges hatállyal is száműzni kell azt, aki római polgárt bírósági ítélet nélkül kivégeztet. Ez a törvény Cicero ellen irányul, aki a Catilina-összeesküvés idején végeztett ki összeesküvőket a szenátus határozatára hivatkozva. Cicerot Görögországba száműzik, házát elkobozzák és Libertas-templomot emelnek a helyén.
Pompeius kezdeményezi Cicero visszahívását, mire Pulcher ráuszítja Róma utcáit terrorizáló fegyveres bandáit; Pompeius az év végéig beszorul a házába.
Caesar távozik Rómából, hogy megkezdje a rábízott provinciák (Gallia Cisalpina, Gallia Narbonensis és Illyricum) kormányzását. Négy légió áll a rendelkezésére, amelyekkel már harcolt együtt Hispániában; ezek mellé két másikat toboroz.
A mai Svájc területén élő gall helvétek az északi és keleti germán törzsek nyomása miatt úgy döntenek, hogy nyugatra vándorolnak. Gallia Narbonensis határához érve áthaladást kérnek, amit a kormányzó, Caesar megtagad és a helvétek észak felé fordulnak. Caesar, aki adósságai miatt keresi a zsákmányolással kecsegtető háború lehetőségét, megtámadja a helvéteket. Megkezdődik a gall háború. Caesar a bibractei csatában legyőzi a helvéteket és visszakényszeríti őket korábbi szállásterületükre, hogy ütközőzónaként szolgáljanak a germánok felé.
További hódítási lehetőséget keresve felszólítja a három évvel korábban Észak-Galliába vándorolt germán szvébeket, hogy szolgáltassák vissza a Rómával szövetséges aedui gall törzs által adott túszokat és több germán ne keljen át nyugat felé a Rajnán. Ariovistus szvéb király (akivel a szenátus az előző évben szövetséget kötött) barátságáról biztosítja Caesart, ám a szvébek szövetségesei, a harudes törzs megtámadja az aedui törzset, a szvéb klánok pedig a segítségükre sietnek. Caesar ezt elegendő casus bellinek tekinti és vesontiói csatában legyűzi a szvébeket, majd visszaszorítja őket a Rajnán túlra.

Egyiptom

Ciprus elvesztése miatt zavargásokra kerül sor Alexandriában és egy palotaforradalom elűzi XII. Ptolemaioszt. Helyére lánya, IV. Bereniké kerül, aki VI. Kleopátra Trüphainával (Ptolemaiosz feleségével vagy lányával) uralkodik közösen.

Születések

Livia Drusilla Augusta, Augustus felesége, római császárné
Tongmjong kogurjói király

Halálozások

Ptolemaiosz, ciprusi király

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 58 av. J.-C. című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.