Lop-nór

A Lop-nór Hszincsiangban, a Tarim-medence legmélyebb pontján, a Lop-sivatagban elhelyezkedő egykori tó. A Föld legnagyobb (10 000 km²), és a tengertől legmesszebbre fekvő lefolyástalan sóstava volt. A Kum-darja mellékfolyójának átmeneti elapadása után 1921-ben töltődött fel utoljára, majd 1958 és 1961–62 között végleg kiszáradt. A tómederben barna földréteg, és kőkemény, vékony sóréteg felett sós mocsár húzódik. A kiszáradt tómeder a felvételeken koncentrált körökből álló „fülkagyló”ra hasonlít, a rétegekben kiemelkedő sólerakódás miatt.

Lop-nór
A Lop nór kiszáradt medre (műholdfelvétel)
Ország(ok)	Kína
Hely	Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Vízgyűjtő terület	435 000 km2
Elsődleges források	Tarim Shule River
Elsődleges lefolyások	nincs
Hosszúság	85 km
Felszíni terület	2375 km2
Legnagyobb mélység	1,0 m
Tszf. magasság	780 m
Elhelyezkedése
Lop-nór Pozíció Kína térképén
é. sz. 40° 10′, k. h. 90° 35′40.166666666667, 90.583333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Lop-nór témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A mintegy 780 m magasságban fekvő híres „vándorló tó” 2000 éve még körülbelül 20 000 km² területű lehetett, de később fokozatosan összehúzódott. Az erre járt felfedezők (Nyikolaj Przsevalszkij, Sven Hedin, Stein Aurél) mindig más helyütt találták meg. Egyrészt tápláló folyói, a Tarim és a Koncse-darja is gyakran változtatták medrüket, másrészt a mindenkori sekély tómedence általában gyorsan feltöltődött hordalékkal, kivált sóval, és a víz átmozgott egy másik területre. A Lop-nór haldoklása természetes folyamat volt, a végső lökést azonban a Tarim vizének 1952-ben történt mesterséges elterelése adta meg. A természeti környezet súlyos károsodását eredményezték az 1964 és 1996 között ebben a térségben végrehajtott kínai nukleáris kísérleti robbantások. A 20. század végén ökológiai okokból megkísérelték újraéleszteni a Lop-nórt a Boszten-tóból elvezetett vízzel. A kudarc után lemondtak erről a projektről, utakat építettek a területen és ásványkincsek után kutatnak.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Lop Nor című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  

• Makiki Onishi, Asanobu Kitamoto: Hedin, the Man, who Solved the Mistery of the Wandering Lake: Lop-Nor and Lou-lan (angol nyelven). Digital Silk Road, 2007. (Hozzáférés: 2020. március 3.)