Ludwig Minkus

osztrák zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 28.

Ludwig Minkus (Aloysius Bernhard Philipp Minkus, Leon Fjodorovics Minkusz, Людвиг Минкус) (Bécs, 1826. március 23.Bécs, 1917. december 7.) osztrák zeneszerző, elsősorban balettjeiről ismert.

Ludwig Minkus
Ludwig Minkus 1870 környékén
Ludwig Minkus 1870 környékén
Életrajzi adatok
Született1826. március 23.
Osztrák-Magyar Monarchia Bécs
Származásosztrák
Elhunyt1917. december 17.
(91 évesen)
Ausztria Bécs
SírhelyDöblingi temető
Pályafutás
Műfajokbalett
Hangszerhegedű
Tevékenységzeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Minkus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Édesapja Theodor Johann Minkus, édesanyja a magyar származású Maria Franziska Eimann.

Komponálni a bécsi Zenebarátok Társaságának Konzervatóriumában kezdett, 1846-ban már Pest-Budán is bemutatkozott. 1857-től Oroszországban élt és alkotott, Nyikolaj Boriszovics Juszpov herceg szentpétervári meghívására, főként balettzenéket írt a cári színházak számára. 1861-től a moszkvai Nagy Színház karmestere volt, majd 1864-től a moszkvai konzervatóriumban a hegedű tanszék professzorának is megválasztották.[1]

1864-ben írta meg első háromfelvonásos balettjét A szerelem lángja avagy a szalamandra címmel, ekkor kezdődött barátsága a mű koreográfusával, Arthur Saint-Léonnal. További két műve, a Némea (1864) és a La Source (1866) Arthur Saint-Léon koreográfiájában jelent meg.

Művei közül a Don Quijote (1869) és La Bayadère (A Bajadér, 1877) vált a legsikeresebbé és legismertebbé.

1886-ban nyugdíjazták a 60 éves zeneszerzőt, ezután öt évig még Oroszországban élt, majd feleségével visszaköltözött Bécsbe. Bécsben az udvari operánál próbált elhelyezkedni, de mivel itt műveit elavultnak ítélték, nem tartottak igényt munkájára.

1917. december 17-én, 91 éves korában hunyt el, az oroszországi forradalom kitörése után. Sírját 1939-ben a német hatóságok eltávolították a döblingi temetőből.[1] Az utókor nem értékelte sokra műveit, de saját kora kiemelkedőnek tartotta.

 
A varázspirulák előadása 1886-ban
 
La Bayadère, 1900 körüli előadás Moszkvában
 
Az Aranyhal, 1905 körüli előadás Moszkvában

Ludwig Minkus balettjei: [2]

  • 1857: Thétisz és Péleusz násza
  • 1862: Két nap Velencében
  • 1862: Orfa
  • 1863: A szerelem lángja avagy a szalamandra
  • 1863: Pygmalion
  • 1864: Fiammetta
  • 1864: Neméa
  • 1866: Az aranyhal
  • 1866: La Source (Naila)
  • 1869: Don Quijote
  • 1869: A liliom
  • 1871: A két csillag
  • 1872: Camargo
  • 1874: A pillangó
  • 1874: A najád és a halász
  • 1875: A banditák
  • 1876: Péleusz kalandjai
  • 1876: Szentivánéji álom
  • 1877: La Bayadère
  • 1878: Roxana a montenegrói szépség
  • 1879: Hópelyhecske
  • 1879: Frisac a borbély avagy a kettős menyegző
  • 1879: Mlada
  • 1880: A Duna lánya
  • 1881: Zoraia avagy a mór lány Spanyolországban
  • 1881: Paquita
  • 1882: Paquerette
  • 1883: Éjszaka és nappal
  • 1884: Giselle
  • 1885: Le Diable a quarte
  • 1886: A varázspirulák
  • 1886: Áldozat Ámornak avagy a szerelem barátai
  • 1887: Fiammetta
  • 1891: Kalkabrino
  • 1897: Thétisz és Péleusz menyegzője
  1. a b Gara Márk: Egy elfeledett muzsikus: Ludwig Minkus. Magyar Állami Operaház - opera.hu[halott link]
  2. Gara Márk. Egy elfeledett muzsikus: Ludwig Minkus. Magyar Állami Operaház - opera.hu [halott link]

További információk

szerkesztés

Ludwig Minkus életrajza az opera.hu oldalán[halott link]