Wikipédia

Lutz Seiler

német író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 23.

Lutz Seiler (Gera, 1963. június 8. –) német író. Kezdetben elsősorban költőként tűnt fel. Kruso című debütáló regényéért 2014-ben megkapta a Német Könyvdíjat. 2020-ban Stern 111 című regényéért megkapta a Lipcsei Könyvvásár díját(wd). 2023-ban Büchner-díjjal tüntették ki.[12]

Lutz Seiler
Született1963. június 8. (61 éves)
Gera, NDK
Állampolgársága
NemzetiségeNémet német
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Literaturförderpreis des Landes Brandenburg (1993)
  • Kranichsteiner Literaturpreis (1999)
  • Dresdner Lyrikpreis (ocenění) (2000)[3]
  • Lyrikpreis Meran (2000)
  • Anna Seghers-díj (2002)[4]
  • Ernst-Meister-Preis für Lyrik (2003)[5]
  • Literaturpreis der Stadt Bremen (2004)
  • Preis der SWR-Bestenliste (2005)
  • Ingeborg Bachmann-díj (2007)
  • Deutscher Erzählerpreis (2010)[6]
  • Fontane Prize of the City of Neuruppin (2010)
  • Rainer-Malkowski-Preis (2012)
  • Christian-Wagner-Preis (2012)
  • Német Könyvdíj (2014)
  • Uwe Johnson Prize (2014)[7]
  • Marie Luise Kaschnitz-díj (2015)
  • Thüringer Literaturpreis (2017)
  • Leipzig Book Fair Prize/Fiction (2020)[8][9]
  • Literaturpreis der Konrad-Adenauer-Stiftung (2023)[10][11]
  • Büchner-díj (2023)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lutz Seiler témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Lutz Seiler bemutatja Kruso című regényét az Erlangeni Költészeti Fesztiválon(wd) 2014-ben

Élete

szerkesztés

Lutz Seiler Kelet-Türingiában(wd) nőtt fel. Szülőfaluja, Culmitzsch(wd) 1968-ban az SDAG Wismut[13] uránércbányászati tevékenysége miatt elpusztult. A család Korbußenbe költözött, amíg Gera-Langenbergben(wd) új lakást nem kaptak. Itt Seiler a "Bruno Kühn"[14] szakközépiskolába járt.[15] Gerában érettségivel építőipari szakmunkásként szakképesítést szerzett, és ácsként és kőművesként dolgozott. Az alapkatonai szolgálatot a Nemzeti Néphadseregben teljesítette Merseburgban.

Ez idő alatt kezdett érdeklődni az irodalom iránt, és maga is írni kezdett.[16] 1989 nyarán Seiler tanulói idénymunkásként dolgozott Hiddensee(wd) szigetén, ezt az élményt később Kruso című debütáló regényében használta fel.[17] 1990 elejéig a Halle (Saale) Luther Márton Tudományegyetemen(wd) tanult történelmet és germanisztikát (többek között Rüdiger Bernhardtnál(wd)). 1990-ben, a berlini fal leomlása után Seiler Berlinbe költözött, ahol néhány évig pincérként dolgozott. 1993 és 1998 között az általa alapított Moosbrand irodalmi folyóirat társszerkesztője volt. 1997-ben átvette a Potsdam melletti Wilhelmshorstban(wd) található Peter Huchel-ház[18] irodalmi programjának vezetését. 2004/2005-ben a lipcsei Német Irodalmi Intézet(wd) vendégprofesszora volt.

Seiler szabadúszó íróként Stockholmban él. Három gyermeke van, és 2009 óta egy svéd germanista felesége.[15]

Seiler 2005 óta tagja a németországi PEN Központnak, 2007 áprilisa óta a Mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia,(wd)[19] 2010 óta pedig a Bajor Képzőművészeti Akadémia,(wd) a Szász Művészeti Akadémia(wd) és a Berlini Művészeti Akadémia(wd) tagja. 2011-ben a Német Nyelv- és Költészeti Akadémia(wd) tagjává választották. Seiler a Los Angeles-i Villa Aurora(wd)[20] és a római Villa Massimo Német Akadémia(wd)[21] vendége volt. 2015-ben Laubsäge und Scheinbrücke. Aus der Vorgeschichte des Schreibens (Lombfűrész és álhíd. Az írás őskorából) mottóval átvette a heidelbergi költészeti előadásokat.[22]

2007-ben a Turksib című történetéért Ingeborg Bachmann-díjjal tüntették ki. Die Zeitwaage című novelláskötetét 2010-ben a Lipcsei Könyvvásár díjára(wd) jelölték. Kruso című debütáló regényéért, amely 2014 szeptemberében jelent meg, megkapta a Német Könyvdíjat. A regényt 22 nyelvre fordították le, többször színházi adaptációban is játszották, és az UFA(wd) filmet készített belőle. 2020-ban Stern 111 című regényéért megkapta a Lipcsei Könyvvásár díját "Szépirodalom" kategóriában. 2023-ban megkapta a Konrad Adenauer Alapítvány 20 000 euróval dotált irodalmi díját a munkásságáért.[23] 2023-ban a Konrad Adenauer Alapítvány irodalmi díját kapta meg.[24]

2023-ban megkapta a Német Nyelv- és Költészeti Akadémia(wd) Büchner-díját. Az 50 000 euróval dotált díj az egyik legfontosabb a német irodalmi életben. Lutz Seiler azon kevés szerzők közé tartozik, aki egyszerre nyerte el a Georg Büchner-díjat és a Lipcsei Könyvvásár díját.[12]

Művei

szerkesztés
  • berührt / geführt – versek, Oberbaum Verlag, Chemnitz 1995.
  • pech & blende – versek, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 2000, ISBN 978-3-518-12161-0
  • Heimaten – Anne Duden(wd) és Farhad Showghi(wd) közreműködésével, Wallstein Verlag, Göttingen 2001, ISBN 978-3-89244-464-0
  • Hubertusweg – három vers, Verlag Ulrich Keicher, Warmbronn 2001.
  • vierzig kilometer nacht – versek, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 2003, ISBN 978-3-518-41457-6
  • Sonntags dachte ich an Gott – esszék, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 2004, ISBN 978-3-518-12314-0
  • Die Anrufung – esszé, Verlag Ulrich Keicher, Warmbronn 2005.
  • Turksib – két novella, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 2008, ISBN 978-3-518-41968-7
  • Die Zeitwaage – novellák, Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 2009, ISBN 978-3-518-42115-4
  • Aranka – vers és kommentár, Verlag Ulrich Keicher, Warmbronn 2010.
  • In die Mark – versek, Stefan Knechtel eredeti fametszeteivel, szerk. Bettina Haller, Sonnenberg-Presse, Chemnitz 2011.
  • im felderlatein – versek, Suhrkamp Verlag, Berlin 2010, ISBN 978-3-518-42169-7
  • Im Kieferngewölbe. Peter Huchel und die Geschichte seines Hauses. – Peter Waltherrel és Hendrik Röderrel, Lukas Verlag, Berlin 2012, ISBN 978-3-86732-142-6
  • Im Kinobunker – Elbeszélés, Verlag Ulrich Keicher, Warmbronn 2012.
  • Kruso(wd) Regény, Suhrkamp Verlag, Berlin 2014, ISBN 978-3-518-42447-6
  • Die römische Saison – két esszé, Max P. Häring rajzaival, Topalian & Milani Verlag, Ulm 2016, ISBN 978-3-946423-03-4
  • Am Kap des guten Abends – nyolc képes történet, Insel Verlag, Berlin 2018 (Insel-Bücherei 1455), ISBN 978-3-458-19455-2
  • Stern 111(wd) – regény, Suhrkamp Verlag, Berlin 2020, ISBN 978-3-518-42925-9[25]
  • Laubsäge und Scheinbrücke. Aus der Vorgeschichte des Schreibens. – heidelbergi előadások a poétikáról, szerkesztette Friederike Reents, Heidelberg 2020, ISBN 978-3-8253-6980-4
  • schrift für blinde riesen – versek, Suhrkamp Verlag, Berlin 2021, ISBN 978-3-518-43000-2

Magyarul

szerkesztés
  • Krúzó (Kruso) – Európa, Budapest, 2017 · ISBN 9789634057451 · Fordította: Győri László

Kitüntetései

szerkesztés
  • 1999: Kranichsteiner Literaturpreis
  • 2000: Lyrikpreis Meran
  • 2000: Dresdner Lyrikpreis[26]
  • 2002: Anna-Seghers-Preis
  • 2003: Ernst-Meister-Preis für Lyrik[27]
  • 2003: Stipendium der Villa Aurora in Los Angeles
  • 2004: Bremer Literaturpreis
  • 2005: Preis der SWR-Bestenliste
  • 2007: Ingeborg-Bachmann-Preis
  • 2009: Harald-Gerlach-Literaturstipendium des Landes Thüringen
  • 2010: Nominierung zum Preis der Leipziger Buchmesse mit Die Zeitwaage
  • 2010: Deutscher Erzählerpreis (für Die Zeitwaage)[28]
  • 2010: Fontane-Literaturpreis der Stadt Neuruppin (für Die Zeitwaage)
  • 2011: Stipendium der Deutschen Akademie Rom Villa Massimo
  • 2012: Christian-Wagner-Preis
  • 2012: Rainer-Malkowski-Preis (geteilt)
  • 2014: Mainzer Poetikdozentur
  • 2014: Uwe-Johnson-Preis (für Kruso)[29]
  • 2014: Deutscher Buchpreis (für Kruso)
  • 2015: Marie Luise Kaschnitz-Preis[30]
  • 2015: Heidelberger Poetikdozentur der Ruprecht-Karls-Universität
  • 2017: Thüringer Literaturpreis[31]
  • 2020: Preis der Leipziger Buchmesse in der Kategorie „Belletristik“ (für Stern 111)
  • 2020: Kakehashi-Literaturpreis 2020 (für Kruso)
  • 2022: Gastprofessur am Forschungsverbund „Diktaturerfahrung und Transformation“ der Friedrich-Schiller-Universität Jena
  • 2023: Literaturpreis der Konrad-Adenauer-Stiftung[32]
  • 2023: Bertolt-Brecht-Preis[33]
  • 2023: Bamberger Poetikprofessur[34]
  • 2023: Georg-Büchner-Preis[35][36]

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
  2. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2023. január 10.)
  3. ↑ https://www.dresden.de/de/kultur/kulturfoerderung/kulturpreise/lyrikpreis-dd.php, 2023. január 10.
  4. ↑ http://www.anna-seghers.de/stiftung.php, 2023. január 10.
  5. ↑ https://www.hagen.de/web/de/fachbereiche/fb_49kb/fb_49kb_01/fb_49kb_0110/ernst_meister_preis.html, 2023. január 10.
  6. ↑ https://www.fr.de/kultur/nachrichten-11622461.html
  7. ↑ http://www.buchmarkt.de/content/59257-lutz-seiler-erhaelt-uwe-johnson-preis.htm
  8. ↑ https://www.deutschlandfunkkultur.de/preis-der-leipziger-buchmesse-verkuendet-lutz-seiler.1270.de.html?dram:article_id=472280, 2020. március 12., 2020. március 12.
  9. ↑ német, 2020. március 12., 2020. március 12., 1238032216984375296
  10. ↑ https://www.boersenblatt.net/news/adenauer-literaturpreis-fuer-lutz-seiler-269215, 2023. január 10.
  11. ↑ https://www.zeit.de/news/2023-01/09/lutz-seiler-erhaelt-literaturpreis-der-adenauer-stiftung, 2023. január 10.
  12. ↑ a b Lutz Seiler erhält Georg-Büchner-Preis: Überfällige Auszeichnung
  13. ↑ A Wismut AG, vagy 1954-től SDAG Wismut (Sowjetisch-Deutsche Aktiengesellschaft Wismut) bányavállalat volt, amely 1946 és 1990 között a világ negyedik legnagyobb urántermelője volt (a Szovjetunió, az USA és Kanada után).
  14. ↑ Bruno Kühn (* 1901. december 17. Rixdorf, Berlin mellett; † valószínűleg 1944 Brüsszelben) német kommunista aktivista és a nemzetiszocializmus elleni ellenállás harcosa.
  15. ↑ a b Frank Quilitzsch: Buchpreisträger Lutz Seiler: „Wollte nicht über Hiddensee schreiben“. Thüringische Landeszeitung, 2015. április 19.[halott link]
  16. ↑ Elmar Krekeler: Lutz Seiler ist der Dichter der Töne. Welt Online, 2007. július 15.
  17. ↑ Buchpreis-Favorit Lutz Seiler im Interview. Tagesspiegel, 2014. október 6.
  18. ↑ Peter Huchel (* 1903. április 3. Groß-Lichterfelde, Berlin mellett; † 1981. április 30. Staufen; eredeti neve Hellmut Huchel) német költő és szerkesztő.
  19. ↑ Mitgliedseintrag von Lutz Seiler bei der Akademie der Wissenschaften und der Literatur Mainz, abgerufen am 6. November 2017.
  20. ↑ A Villa Aurora volt Lion Feuchtwanger író és felesége, Marta Feuchtwanger(wd) otthona amerikai száműzetésük idején.
  21. ↑ A Római Német Akadémia Villa Massimo (olaszul: Accademia Tedesca Roma Villa Massimo), röviden Villa Massimo, egy római kulturális intézmény.
  22. ↑ Heidelberger Poetikdozentur mit Lutz Seiler. idw - Informationsdienst Wissenschaft, 2015. május 21.
  23. ↑ Preisträger 2020. preis-der-leipziger-buchmesse.de, 2020. március 12. [2020. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. Archiválva 2020. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  24. ↑ Frankfurter Allgemeine Zeitung, 16. Januar 2023, Nr. 13, S. 11.
  25. ↑ Video: Das Buch: "Stern 111" - Druckfrisch - ARD | Das Erste (német nyelven)
  26. ↑ Lyrik-Preisträger seit 1996, dresden.de, abgerufen am 10. Januar 2023
  27. ↑ Geschichte des „Ernst-Meister-Preises“, hagen.de, abgerufen am 10. Januar 2023
  28. ↑ Lutz Seiler erhält Deutschen Erzählerpreis (német nyelven)
  29. ↑ Lutz Seiler erhält Uwe-Johnson-Preis, buchmarkt.de vom 21. Juli 2014
  30. ↑ 83. Kaschnitzpreis für Lutz Seiler. Lyrikzeitung.com, 2014. szeptember 24.
  31. ↑ http://www.bild.de/lifestyle/aktuelles/literatur/thueringer-literaturpreis-fuer-lutz-seiler-51647238.bild.html, abgerufen am 17. Mai 2017
  32. ↑ Lutz Seiler erhält Literaturpreis der Adenauer-Stiftung. dpa, 2023. január 9.
  33. ↑ https://www.sueddeutsche.de/bayern/literatur-augsburg-bertolt-brecht-preis-2023-geht-an-lutz-seiler-dpa.urn-newsml-dpa-com-20090101-230309-99-888256
  34. ↑ Poetikprofessur 2023: Lutz Seiler. Universität Bamberg Archiválva 2023. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
  35. ↑ Lutz Seiler erhält Georg-Büchner-Preis
  36. ↑ Lutz Seiler mit Georg-Büchner-Preis geehrt

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lutz Seiler című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lutz_Seiler&oldid=27231164”