Máté Péter (énekes)

(1947–1984) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.

Máté Péter (Budapest, 1947. február 4. – Budapest, 1984. szeptember 9.) magyar énekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai évtizedekkel halála után is nagy népszerűségnek örvendenek.

Máté Péter
1973-ban (Urbán Tamás felvétele)
1973-ban
(Urbán Tamás felvétele)
Életrajzi adatok
Születési névMáté Péter
Született1947. február 4.
Budapest
Elhunyt1984. szeptember 9. (37 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
HázastársaDékány Sarolta
Máté Edit
IskoláiPetőfi Sándor Gimnázium (–1965)
Pályafutás
Műfajokpop-rock, pop, rock
Aktív évek19651984
Hangszerzongora, gitár
Hangtenor
Tevékenység
KiadókHungaroton-Pepita

Hungaroton
A Wikimédia Commons tartalmaz Máté Péter témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ifjúsága és a kezdetek

szerkesztés

Hatéves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. 1965-ben érettségizett a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ugyanabban az évben megalapította első kísérőzenekarát a Máté együttest, amely később Főnix együttes néven működött tovább (Mihály János basszusgitár, Hantó Ferenc szólógitár, Csom Attila billentyű és Csűri László dob).[1] Első dalait a Magyar Rádió Könnyűzenei Stúdiójában, az Illés-együttes kíséretével készítette. 1967-ben készítette el első saját felvételeit, az „Úgy várom, jössz-e már?”[2] és a „Mondd már”-t, még ugyanebben az évben a „Néger zongorista dala” című felvétellel a pol-beat fesztiválon első díjat nyert.

Pályája csúcsán

szerkesztés
 
Máté Péter és a Főnix együttes[3] (1977)

Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért el fesztiválhelyezést,[4] előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, szerepelt többek között Kubában és Kanadában is.[5] Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával, akivel a házassága két évig sem tartott.[6] 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. Ugyanebben az évben készül a Ki van a tojásban? című Szalkai Sándor rendezte film, amelynek a zeneszerzője volt. 1973–74-ben az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyezést ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm ’77 televíziós fesztiválon.

1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula.) Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával.

 
Máté Péter sírja Budapesten. Farkasréti temető: 60/5-6-23

1984. szeptember 7-én Hódmezővásárhelyen, másnap Mindszenten lépett fel különböző vendéglátóhelyeken. Ezek voltak az utolsó előadásai.

Végül Budapesten hunyt el szeptember 9-én. Szívbillentyűhibával született, majd sclerosis multiplexben is szenvedett, de a halálának közvetlen oka tüdőembólia volt.[7]
Temetésén a Farkasréti temetőben több tízezren vettek részt.

Diszkográfia

szerkesztés

Életében megjelent nagylemezek

szerkesztés

Válogatás az első tíz év dalaiból

szerkesztés

Koncept-albumok

szerkesztés
  • 1978 – Magány és együttlét (koncept-album a párkapcsolatokról); Hungaroton-Pepita (LP)
  • 1980 – Szívhangok (koncept-album a felnőtté válásról); Hungaroton-Pepita (LP)
  • 1982 – Keretek között (koncept-album az emberi lét természetes kereteiről); Hungaroton-Pepita (LP)

A dőlt szedés azokat az albumokat jelöli, amelyek még nem jelentek meg CD-n.

Válogatások

szerkesztés
  • 1984 – Elmegyek (válogatás rádió-, kis- és nagylemezfelvételekből, kiadatlan dalokból); Hungaroton-Pepita (LP / CD)
  • 1985 – Vagy mindent, vagy semmit (válogatás feldolgozásokból); Hungaroton-Pepita (LP)
  • 1989 – Egy darabot a szívemből (válogatás feldolgozásokból és színművek zenéiből); Hungaroton-Gong (CD)
  • 1994 – Emlékezz rám – In Memoriam Máté Péter (válogatás rádió-felvételekből); Magyar Rádió / Alfa Studio (CD)
  • 1996 – Mondd, miért szeretsz te mást (válogatás); Magyar Zeneklub (CD)
  • 1996 – Égi trió (Máté Péter, Szécsi Pál és Ihász Gábor közös válogatásalbuma); Alfa Studio (CD)
  • 1999 – A magyar tánczene csillagai (Máté Péter, Kovács Kati, Szécsi Pál, ZárayVámosi házaspár és Korda György közös válogatásalbuma); Reader's Digest (5CD)
  • 1999 – Mondd, miért szeretsz Te mást? Máté Péter szerelmes dalai (tematikus válogatás); Hungaroton (CD)
  • 2003 – Hogyha én lennék a fény (válogatás rádió-, kis- és nagylemezfelvételekből, kiadatlan dalokból); International Music Co. (CD)
  • 2006 – Emlékezz rám (válogatás rádió-, kis- és nagylemezfelvételekből, kiadatlan dalokból); Hungaroton (CD)
  • 2006 – Mondd, miért szeretsz te mást (válogatás rádió-, kis- és nagylemezfelvételekből, kiadatlan dalokból); Aréna (CD)
  • 2006 – Egy darabot a szívemből (válogatás rádió-, kis- és nagylemezfelvételekből, kiadatlan dalokból); Aréna (CD)
  • 2010 – Csak az álom nem elég (válogatás rádiófelvételeiből); Magyar Rádió / Retro Media (CD)
  • 2011 – Most élsz (válogatás rádiófelvételeiből); Petőfi Rádió / Retro Media (CD)
  • 2014 – Azt súgta a szél (újságmelléklet, válogatás); Hungaroton (CD)

Az azonos című válogatások tartalma nem egyezik meg. A dőlt betűvel jelölt albumok még nem jelentek meg CD-n.

Koncertlemez

szerkesztés
  • 1997 – Rock koncertek a Magyar Rádió archívumából 3 (1975-ös koncert rádió-felvétele); Magyar Rádió (CD)

Demó-felvételek

szerkesztés
  • 1997 – Rock and rablás (a „Krízis” demó-felvételei); Alfa Studio (CD)
  • 1998 – Játszd el, hogy újra élsz (demó-felvételek); Alfa Studio (CD)
  • 2006 – Álmodj csak világ (demó-felvételek); Alfa Studio (CD)
  • 2007 – Álomi táj (demó-felvételek); Alfa Studio (CD)
  • 2008 – Álmodj csak világ (válogatás demó-felvételekből); Alfa Studio / RnR Media (CD)
  • 2008 – Álomi táj (válogatás demó-felvételekből); Alfa Studio / RnR Media (CD)
  • 2008 – Szeptember volt (válogatás demó-felvételekből); Alfa Studio / RnR Media (CD)

Az azonos című demó-válogatások tartalma nem egyezik meg.

Remake-albumok

szerkesztés
  • 2000 – Adhatok még… (remake album); Hungaroton (CD)
  • 2009 – Azért vannak a jóbarátok… Máté Péter dalai a zenésztársak előadásában (válogatás és remake); Hungaroton (CD)

Gyűjtemények

szerkesztés
  • 2001 – Vallomások (válogatás rádió-, kis- és nagylemezfelvételekből, kiadatlan dalokból); Reader's Digest (5CD)
  • 2008 – Gyűjteményes válogatás 1. (válogatás rádió- és demófelvételekből); Alfa Studio / RnR Media (3CD)
  • 2008 – Gyűjteményes válogatás 2. (válogatás demó-felvételekből); Alfa Studio / RnR Media (3CD)

Képhordozók

szerkesztés
  • 1995 – Hosszú még az út (TV-felvételek); MTV / Televideo (VHS)
  • 2007 – Zene nélkül mit érek én (TV-felvételek); MTV / Europa Records (DVD)
  • 2009 – Elmegyek (TV-felvételek); MTV / Europa Records (DVD)

Egyéb kiadványok

szerkesztés

Remix-album

szerkesztés
  • 2000 – Hagyatékom (remixek) (CD)

Tribute-album

szerkesztés
  • 2006 – Máté Péter emlékalbum – Egy darabot a szívemből (tribute album) (CD)

Emlékezete

szerkesztés
 
Emléktáblája a Krisztinavárosban
 
Emléktábla a ház kapujánál
  • Elszakadt magnetofonszalagot stilizáló emléktábláját[8] egykori lakóházának, a Krisztina körút 75. számú ház falán avatták fel 2017. február 4-én születésének 70. évfordulóján. (Alkotó: Varga Mátyás)[9] Az emléktáblája avatásának alkalmából Benkő László Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zenész így fogalmazott: „Elmegyek című száma Sylvie Vartan francia énekesnő előadásában világsiker lett. Sikerült bebizonyítania, hogy abban a zárt világban, amit akkor Magyarország jelentett, is lehet nemzetközi slágert írni.”[10]
  • 2012-ben és 2017-ben, születésének 65. és 70. évfordulóján nagyszabású Máté Péter Emlékkoncerttel adóztak a fiatalon elhunyt művész előtt a Budapesti Kongresszusi Központban.
  • 2018-ban Balog Zoltán bejelentette, hogy megalapították a Máté Péter-díjat, amely állami művészeti középdíj lesz. A Máté Péter-díj emlékéremmel, oklevéllel és pénzjutalommal jár, minden évben három könnyűzenei és dzsesszművész kaphatja meg. A kitüntetettek később felterjeszthetővé válnak érdemes és kiváló művész címekre is.[11]
  • 2021-ben könyvet jelentetett meg Bauer Barbara az énekesről Most élsz – Máté Péter és egy igaz szerelem regénye címmel.[12]

Származása

szerkesztés
Máté Péter családfája
Máté Péter

(Budapest, 1947. febr. 4. –

Budapest, 1984. szept. 9.).

Apja:

Máté Lajos[13]

(Budapest, 1903. aug. 25. – 1976)

főkönyvelő

Apai nagyapja:

Matĕjovič János[14][15]

(Grafendorf, 1869. szept. 18. –

Budapest, 1918. jan. 28.)

Apai nagyapai dédapja:

Matĕjovič Péter

(Grafendorf, 1838. nov. 13. – ?)

Apai nagyapai dédanyja:

Nowak Mária

(1836. dec. 12. – ?)

Apai nagyanyja:

Labody Terézia[16]

(Bodajk, 1877. aug. 12. –

Budapest, 1953. ápr. 26.)

Apai nagyanyai dédapja:

Labody Mihály

(Rétszilas, 1844. szept. 30. – ?)

kovácsmester

Apai nagyanyai dédanyja:

Link Mária

(Bodajk, 1851. jún. 19. – ?)

Anyja:

Nyitrai Gabriella Margit[17]

(Budapest, 1907. jan. 11. –

Budapest, 1989. okt. 13.)

Anyai nagyapja:

Nyitrai József[18]

(Mindszentkálla, 1880. szept. 15. – ?)

pincér

Anyai nagyapai dédapja:

Nyitrai József

Anyai nagyapai dédanyja:

Gál Katalin

Anyai nagyanyja:

Micsa Adél Katalin

(Budapest, 1885. nov. 3. – ?)

Anyai nagyanyai dédapja:

n.a.

Anyai nagyanyai dédanyja:

Micsa Franciska

(1854 –

Budapest, 1919. okt. 24.)

gyümölcsárus

  1. Örömzene egy életen át – Máté Péter, beatkorszak.blog.hu
  2. Úgy várom, jössz-e már?, youtube.com
  3. Főnix (Máté Péter eredeti zenekara), koncert.hu
  4. 30 éve hunyt el Máté Péter , mult-kor.hu
  5. Ki kicsoda a magyar rockzenében? (Budapest, Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, 1982). [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 16.)
  6. Nehezen engedte el első feleségét Máté Péter. Dékány Sarolta ma Koós János párja, ma7.sk
  7. Forrás: Máté Péter fivére a Dob+basszus c. műsorban (Duna World, 2014. január 19-e, 13:00)
  8. Elszakadt magnószalag: 70 éves lenne Máté Péter, felavatták az emléktábláját – fotók. hvg.hu (2017. február 3.) (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  9. 70 éves lenne – Emléktáblát kapott Máté Péter. nepszava.hu (2017. február 3.) (Hozzáférés: 2017. február 3.) arch
  10. Emléktáblát kapott Máté Péter, index.hu
  11. Megalapították a Máté Péter-díjat origo.hu – 2018. február 15.
  12. https://www.libri.hu/konyv/bauer_barbara.most-elsz--1.html
  13. Máté (Matějovič) Lajos és Nyitrai Gabriella házassági bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1635/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  14. Matějovič János és Labody Terézia házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi házassági akv. 348/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  15. Születési bejegyzése a stockeraui egyházközség keresztelési akv. 164/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  16. Labody Terézia halotti bejegyzése a Budapest XXI. kerületi polgári halotti akv. 137/1953. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  17. Máté Lajosné Nyitrai Gabriella gyászjelentése. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
  18. Nyitrai József és Micsa Adél házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 513/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. július 19.)
A többnyelvű Wikidézetben további idézetek találhatóak Máté Péter témában.

További információk

szerkesztés