Wikipédia

Máthé Erzsi

(1927–2023) magyar színésznő
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 18.

Máthé Erzsi (Mertz Erzsi;[6] Budafok, 1927. május 16. – Budapest, 2023. május 8.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Máthé Erzsi
1962-ben
1962-ben
SzületettMertz Erzsébet
1927. május 16.[1][2][3]
Budafok[1]
Elhunyt2023. május 8. (95 évesen)[4]
Budapest[5]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Színészi pályafutása
Aktív évek1948–2012
Híres szerepei
A Wikimédia Commons tartalmaz Máthé Erzsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Mertz Erzsébet néven született Budafokon 1927. május 16-án Mertz Antal és Heckmann Anna gyermekeként. Jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, de nem vették fel.[7] 1945–1948 között az Országos Színészegyesület színiiskolájának volt a hallgatója, ahol mesterei voltak Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.[7]

1948–49-ben a Vígszínház tagja volt. 1949–1952 között a Pécsi Nemzeti Színház színésze volt. 1952–1983 között a budapesti Nemzeti Színháznak volt tagja. 1983-tól a Katona József Színházban játszott, melynek alapító tagja volt. 2012-ben lépett utoljára színpadra Spiró György Koccanás című drámájában. 2003-ban díjat alapított, amelyet az évadzáró társulati ülésen adnak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak.

2002. augusztus 26-án hozta létre a Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért, melynek célja a kora- és újszülöttek intézményen belüli és otthoni ellátásának támogatása.[8] 2006-ban még egy alapítványt alapított, melynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.

2000-ben, elsők között elnyerte a Nemzet Színésze címet. A cím díjazottjai közül ő élt a leghosszabb ideig és az eredeti díjazottak közül ő hunyt el a legkésőbb. A színészettől csak 84 évesen vonult vissza. Elmondása szerint a színház volt a családja, amelyhez a végsőkig ragaszkodott.[9] Budapesten zugligeti otthonában élt.[10]

2023. május 8-án este hunyt el 95 éves korában.[11] 2023. június 20-án 11 órakor vettek tőle végső búcsút a budapesti Fiumei Úti Sírkertben.[12][13] Hamvait a szökőkútban, szórásos módszerrel helyezték örök nyugalomra. Búcsúbeszédet mondott Tóth Auguszta, Bősz Anett, Szentmártoni János és Máté Gábor.[14]

Magánélete

szerkesztés

1949-től Szendrő József színész felesége volt, 1957-től külön éltek. Első házasságából született gyermeke csupán egy évet élt.[15]

1965 óta férje Kéri László mérnök volt, aki Casablancán (Marokkó) kapott állást, ahova követte. Egy évig élt kint, míg férje hét évet töltött az afrikai országban.[7]

Színpadi szerepei

szerkesztés

Filmjei

szerkesztés

Játékfilmek

szerkesztés

Tévéfilmek

szerkesztés

Rádió

szerkesztés
  • Erskine Caldwell: Dohányföldek (1948)
  • Lewis, Sinclair: Dr. Arrowsmith (1954)
  • Dr. Révay József: Párduc (1955)
  • Katona József: Bánk bán (1955)
  • Kipphardt, Heinar: Shakespeare kerestetik (1955)
  • Racine: Bereniké (1955)
  • Karinthy Ferenc: Ezer év (1956)
  • Kuprin–Belohorszky Károly: Szulamit (1959)
  • Maltz, Albert: Tüzes nyíl (1959)
  • Sásdi Sándor: Az intéző úr (1959)
  • Rozov, Viktor: Szerelmes a gyerek (1961)
  • Aiszkhülosz: Eumeniszek (1962)
  • Mauriac, Francois: Viperafészek (1962)
  • Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak (1962)
  • Dessi: Az igazságszolgáltatás (1963)
  • Barsi Dénes: Eltűnik a vajdakincs (1964)
  • Karel Csop: Egy ember, akit figyelnek (1964)
  • Karinthy Ferenc: Hátország (1964)
  • Kármán József: Fanni hagyományai (1964)
  • Vészi Endre: Statisztika (1964)
  • Dürrenmatt, Friedrich: Straniczky és a nemzeti hős (1965)
  • Krúdy Gyula: Palotai álmok (1966)
  • Szergej Zaligin: Az Irtis mentén (1966)
  • Sós György: Aranycsont (1969)
  • Schiller: Tell Vilmos (1970)
  • Franz Kafka: A kastély (1971)
  • Czakó Gábor: A szoba (1972)
  • Sztoev, Gencso: Az arany ára (1972)
  • Jókai Anna: Általános foglalkoztató (1973)
  • Móricz Zsigmond: Árvácska (1973)
  • Mándy Iván: Ha köztünk vagy, Holman Endre (1975)
  • Mándy Iván: Tárgyak (1975)
  • Bendová, Krista: Egy öreg ház három csodája (1976)
  • Grochowiak, Stanislaw: A mélységből kiáltok (1977)
  • Hegedűs Tibor: Gyógyászok (1977)
  • Bertha Bulcsu: A szeptemberi vendég (1978)
  • Soyinka, Wole: A láplakók (1979)
  • Lengyel Péter: Cseréptörés (1980)
  • Karc: 1982. nyári kiadás (1982)
  • Mándy Iván: Szép álmokat, kislány (1982)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Marja Kurkela: Korcsolya (1984)
  • Hardy, Thomas: A weydoni asszonyvásár (1985)
  • Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987)
  • Raudsepp, Hugo: A naplopó (1988)
  • Erdődy János: Barberina, Európa csillaga (1991)
  • Mészöly Miklós: Öregek, halottak (1992)
  • Závada Pál: A hercegnő vére (1996)
  • Balázs Béla: A csend (1998)
  • Nyerges András: Fülbemászó fölkeresi Skarabeuszt (2003)

Díjai, elismerései

szerkesztés

Kapcsolódó oldalak

szerkesztés

Róla írták

szerkesztés
  • Róla szól Szakonyi Károly Dvihallyné: Máthé Erzsi című novellája. (Kötetben megjelent a szerző Magányos biciklista című, 1983-as kiadású, gyűjteményes kötetében.)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Freebase-adatdump. Google
  2. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 19.)
  3. ↑ Česko-Slovenská filmová databáze (cseh nyelven), 2001
  4. ↑ Meghalt Máthé Erzsi, 2023. május 9.
  5. ↑ https://nemzetiszinhaz.hu/muvesz/mathe-erzsi
  6. ↑ Már nem ér a nevem. hhrf.org Új Szó 53. évfolyam 211. szám, 2001. szeptember 13. [2009. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. ↑ a b c Sárán Judit: Már nyugalom van bennem, kiadom magam – interjú Máthé Erzsivel, hirado.hu – 2017. január 28.
  8. ↑ Máthé Erzsi Alapítvány a Koraszülöttekért honlapja
  9. ↑ Máthé Erzsi: Betegen már nem mutatkozom – interjú, borsonline.hu – 2017. december 3.
  10. ↑ J, P.: Máthé Erzsi: Betegen már nem mutatkozom – interjú | BorsOnline. Máthé Erzsi: Betegen már nem mutatkozom – interjú | BorsOnline, 2017. december 3. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
  11. ↑ Meghalt Máthé Erzsi Index.hu, 2023. 05. 09.
  12. ↑ https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/mathe-erzsi-temetes-fiumei-uti-sirkert/xvtbc94
  13. ↑ Origo: Eltemették Máthé Erzsit (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
  14. ↑ Utolsó útjára kísérték Máthé Erzsit: „Nem gondolkodott és nem játszott sablonok alapján” – Az első fotók a temetőből (magyar nyelven). Blikk, 2023. június 20. (Hozzáférés: 2023. június 20.)
  15. ↑ Ripost: Drá­mai val­lo­mást tett a Kos­suth-díjas szí­nésznő. ripost.hu, 2016. október 21. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
  16. ↑ Máthé Erzsi. nemzetiszinhaz.hu. (Hozzáférés: 2018. február 5.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Máthé_Erzsi&oldid=27455710”