Mórágy
Mórágy (németül Maratz) község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
| Mórágy | |
 | |
| Mórágyi látkép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Tolna |
| Járás | Bonyhádi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Glöckner Henrik (független)[1] |
| Irányítószám | 7165 |
| Körzethívószám | 74 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 649 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 40,77 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″46.215800°N 18.643080°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 57″, k. h. 18° 38′ 35″46.215800°N 18.643080°E | |
 Mórágy
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |
| Mórágy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mórágy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA Geresdi-dombságban, Bátaszéktől 6 km-re északnyugatra található.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti elérési útvonala az 5603-as út, azon érhető el a legközelebbi város, Bátaszék, illetve az M6-os autópálya és az 55-ös főút bátaszéki csomópontja, valamint Bonyhád és a 6-os főút felől is. Központját azonban az 5603-as út elkerüli, oda csak az 56 104-es számú mellékútra letérve lehet eljutni. Határszélét érinti még keleten a Várdombtól Alsónánán át idáig húzódó 5602-es út is.
Vonattal a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalán két megállóhelyről (Mórágy és Mórágy–Alsónána) is elérhető volt, de 2009. december 19-től a vonat itt több mint egy évtizeden át nem állt meg. 2021. április 11-től viszont Mórágy megállóhelyen újra megállnak a vonatok.[3]
Története
szerkesztésAz 1990. évi népszámlálás szerint 848 lelket számláló helység csaknem hatezer éves történelmi múltra tekint vissza. A Velencei-hegységen kívül Magyarországon egyedül itt bukkan felszínre a Kárpát-medence különböző mélységeiben húzódó Variszkuszi-hegységrendszer egy gránit tömbje.
A Tűzkő-dombról az időszámításunk előtt 5500-tól 3400-ig tartó Újkőkorszakból kerültek elő az ásatások során pattintott szerszámok és emberi csontvázak, melyek emberi település maradványaira utalnak. A „Mórágyi Vénusz” csontváza a mai napig megtekinthető a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeumban.
Mórágy neve először egy 1267-ből származó írásos dokumentumban merül fel mint „Silva regalis Moorag”, azaz Mórágy királyi erdő.
Az 1526-os mohácsi csata után Mórágy török fennhatóság alá kerül. Az 1720-as években érik el az első Rajna-vidék-Pfalzból és Hessenből jövő német bevándorlók a települést, akik valójában megteremtették a helyi mezőgazdaság alapjait.
A mezőgazdasági munka, a bányászat és kézművesség egészen az 1900-as évek elejéig biztosítottak megélhetést az itt letelepedetteknek, akik a megélhetési források kiapadásával Szlavóniába, Boszniába vagy Európa nyugati fejlődő iparvidékeire vándoroltak. A második kivándorlási hullám 1929-ben kezdődött, majd a kitelepítésekkel együtt egészen 1944-ig tartott. A második világháború és az ún. „málenkij robot” megtizedelte a lakosságot.
Gazdasági mutatók szerint Mórágy a többszörösen hátrányos helyzetű települések sorába tartozik.
A település iskolával, óvodával, állandó orvosi- és gyógyszerellátással, kihelyezett rendőri megbízottal rendelkezik.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Garay János (független)[4]
- 1994–1998: Garay János (független)[5]
- 1998–2002: Garay János (független)[6]
- 2002–2006: Garay János (független)[7]
- 2006–2010: Garay János (független)[8]
- 2010–2014: Glöckner Henrik (független)[9]
- 2014–2019: Glöckner Henrik (független)[10]
- 2019–2024: Glöckner Henrik (független)[11]
- 2024– : Glöckner Henrik (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 773 | 755 | 736 | 686 | 662 | 658 | 649 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9,6% németnek, 6,3% cigánynak, 0,3% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37%, református 13,2%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 24,1% (24,1% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 11,6% németnek, 5% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,4% volt római katolikus, 10% református, 0,5% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 5,6% egyéb katolikus, 28,4% felekezeten kívüli (31,6% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Helytörténeti Gyűjtemény az egykori hengermalomban
- A település határában található Magyarország egyik legrégibb kőzete, a karbonkorban mintegy 360 millió évvel ezelőtt keletkezett Mórágyi-rög, amely a pre-variszkuszi őshegység felszíni maradványa.
- Mivel a gránitfelszínt az egyik legstabilabb hazai geológiai képződménynek tartották, így a falu határában alakították ki az egységes országos magassági alaphálózat 8 főalappontjából az egyiket, amelynek meghatározó szerepe volt a magyarországi magasságmeghatározásban és földmérésben.[14][15]
Testvértelepülések
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/uj-dunantuli-osszekottetesek-es-hazai-turizmus-fellenduleset-segito
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 25.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Mórágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Mórágy Helységnévtár
- ↑ Mórágy Helységnévtár
- ↑ A mórágyi gránit alapszelvénye | A kövek mesélnek (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 21.)
- ↑ Geoláda információk (magyar nyelven). www.geocaching.hu. (Hozzáférés: 2021. július 21.)
- ↑ Mórágy testvér települései (magyar nyelven) (html). Mórágy község honlapja. [2017. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
