Mediterrán éghajlat

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 8.

A mediterrán vagy száraz nyarú szubtrópusi éghajlat általános jellemzője az enyhe, esős tél és a meleg, szűkös csapadékú vagy gyakran teljesen csapadéktalan nyár, továbbá a csekély felhőzet és a napsütésben gazdag nyári időszak.[1]

Mediterrán éghajlati területekː
  Forró nyarú (Csa)
  Meleg nyarú (Csb)
  Hűvös nyarú (Csc)
Mediterrán éghajlatú területek

Neve a Mediterráneum földrajzi jelzőből származik, jelentése föld-közi, vagyis Föld legnagyobb beltengerének, a Földközi-tengernek térségére utal. A Földközi-tenger környékén kívül is találhatók hasonló éghajlatú területek, jellemzően a közepes földrajzi szélességeken, a meleg mérsékelt övben alakulnak ki – a kontinensek nyugati partvidékén a meleg tengeráramlások hatására ez a tartomány kiszélesedik.

Mediterrán területek

szerkesztés

Nagyobb mediterrán éghajlatú területek:

Hőmérséklet, csapadék

szerkesztés

Ezekre a szélességekre a trópusi és sarkvidéki légtömegek is eljutnak; váltakozó megjelenésük változékony éghajlatot eredményez; az éves hőingás nagy.

Az évi középhőmérséklet 10–20 °C, de többnyire 14 °C fölött; a csapadék időben szélsőségesen egyenlőtlenül oszlik el. A leghidegebb hónap középhőmérséklete is 4 °C fölött van, a legmelegebbé pedig több (a hűvös nyarú változatnál valamivel kevesebb) mint 22 °C.

Az egyenlőtlen csapadékellátás meghatározó oka, hogy bár az év nagy részében a nyugati szelek és velük a mérsékelt égövi ciklonok uralják e területeket, de nyáron áttolódik rájuk a passzát szélrendszer leszálló ága, ezért ez az évszak meleg és száraz, szubtrópusi anticiklonokkal. Sok a napsütés, kevés a felhő. Ősszel a visszahúzódó passzátszeleket ismét a nyugati szelek váltják fel, és csapadékot szállítanak a kiszáradt földekre. Mindezek eredményeként legalább 3 hónap átlagos csapadéka meghaladja a 60 mm-t, de legalább 3 hónapé 20 mm alatt marad (többhelyütt teljesen csapadékmentes).

A felszín formálásában a folyóvízi eróziónak és a csapadék leöblítő hatásának van jelentős szerepe. Nyáron az aprózódás, télen a mállás játszik nagyobb szerepet.

A Köppen-Geiger-féle osztályozás alapján három fő egységre osztható.

Forró nyarú

szerkesztés


Valencia, Spanyolország
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
37
 
 
17
7
 
 
36
 
 
17
8
 
 
33
 
 
19
10
 
 
38
 
 
21
12
 
 
39
 
 
23
15
 
 
22
 
 
27
19
 
 
8
 
 
30
22
 
 
20
 
 
30
22
 
 
70
 
 
28
19
 
 
77
 
 
24
15
 
 
47
 
 
20
11
 
 
48
 
 
17
8
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[2][3]
Los Angeles, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
79
 
 
20
9
 
 
97
 
 
20
10
 
 
62
 
 
21
11
 
 
23
 
 
23
12
 
 
6.6
 
 
24
14
 
 
2.3
 
 
26
16
 
 
0.3
 
 
28
18
 
 
1
 
 
29
18
 
 
6.1
 
 
28
17
 
 
17
 
 
26
15
 
 
26
 
 
23
11
 
 
59
 
 
20
9
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: NOAA [1]
Perth, Ausztrália
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
9.5
 
 
31
18
 
 
13
 
 
31
18
 
 
19
 
 
30
16
 
 
44
 
 
26
14
 
 
118
 
 
22
11
 
 
177
 
 
19
9
 
 
170
 
 
18
8
 
 
134
 
 
19
8
 
 
81
 
 
20
10
 
 
52
 
 
23
11
 
 
22
 
 
26
14
 
 
13
 
 
29
16
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: BoM[4]


Meleg nyarú

szerkesztés


Porto, Portugália
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
158
 
 
14
5
 
 
140
 
 
15
6
 
 
90
 
 
17
7
 
 
116
 
 
18
9
 
 
98
 
 
20
11
 
 
46
 
 
23
14
 
 
18
 
 
25
16
 
 
27
 
 
25
15
 
 
71
 
 
24
15
 
 
138
 
 
20
12
 
 
158
 
 
17
8
 
 
195
 
 
15
7
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: Instituto de Meteorologia[5]
Fokváros, Dél-Afrika
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
15
 
 
26
16
 
 
17
 
 
27
16
 
 
20
 
 
25
14
 
 
41
 
 
23
12
 
 
69
 
 
20
9
 
 
93
 
 
18
8
 
 
82
 
 
18
7
 
 
77
 
 
18
8
 
 
40
 
 
19
9
 
 
30
 
 
21
11
 
 
14
 
 
24
13
 
 
17
 
 
25
15
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: WMO[6]


Hűvös nyarú

szerkesztés


Balmaceda, Chile
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
28
 
 
18
7
 
 
20
 
 
18
6
 
 
38
 
 
16
5
 
 
54
 
 
12
3
 
 
93
 
 
8
1
 
 
85
 
 
4
−2
 
 
84
 
 
4
−3
 
 
72
 
 
6
−1
 
 
49
 
 
9
0
 
 
30
 
 
13
2
 
 
28
 
 
15
4
 
 
32
 
 
16
6
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: DMC[7]infochile[8]
Haleakalā, Hawaii, USA
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
203
 
 
7
1
 
 
91
 
 
10
2
 
 
78
 
 
11
3
 
 
102
 
 
11
3
 
 
34
 
 
13
4
 
 
9.4
 
 
15
6
 
 
12
 
 
14
5
 
 
28
 
 
15
6
 
 
40
 
 
14
6
 
 
34
 
 
14
5
 
 
104
 
 
10
3
 
 
119
 
 
6
0
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: The Western Regional Climate Center[9]


Növényzet

szerkesztés
 
Jellegzetes szicíliai táj, példa a macchhia növényzetre
 
Chaparral növényzet a Kaliforniai Egyetem botanikus kertjében

A mediterrán területek egykori örökzöld erdei a keménylombú erdők voltak; ezekben az aljnövényzet is örökzöld növényekből állt. Az ember a legtöbbet kiirtotta; csak szórványos maradványaikat ismerjük.

A kiirtott erdők helyéről az eső elhordta a talajt, és a nem művelt területeken szúrós, örökzöld bozót alakult ki. Ezt olaszul macchiának, franciául maquis-nak hívják; Kaliforniában chaparral a neve. A szárazabb vidékeken térdmagasságúra letörpült bozótot a Kelet-Mediterráneumban friganának, a Nyugat-Mediterráneumban garrigue-nek nevezik. A mediterrán növények különböző módokon védekeznek a nagy meleg és a napsütés ellen. A keménylombú erdők onnan kapták nevüket, hogy fáik levelei kevésbé hervadnak el, mert sok bennük a szilárdító szövet. A levelek fonákja szőrös, hogy csökkentse a párologtatást, színük pedig fényes, hogy visszaverje a napfény egy részét.

A keménylombú erdők között foltszerűen melegkedvelő tűlevelű erdők is nőnek, illetve nőttek (ezek többségét is kivágták). A lombhullató fák közül jellemző a szelídgesztenye.

Alacsony félcserje többek közt a szárazságot jól tűrő kakukkfű, a levendula és a rozmaring. Leveleik és virágaik illóolaj-tartalmáért a vadon élő példányokat gyűjtik.

A csapadékosabb mediterrán területekre a sok humuszt tartalmazó barna erdőtalaj, a szárazabb részekre a gyengébb minőségű, fahéjszínű talaj a jellemző. A mészkővidékek jellegzetes, vörös színű talaja a terra rossa (vörösföld) – kevés humusszal, erős kilúgzással. Az erdőirtások következtében a hegyoldalakon erős a talajerózió.

Mezőgazdaság

szerkesztés

A Földközi-tenger térsége

szerkesztés
 
Mandula liget Murciában, Spanyolországban

A Földközi-tenger körüli országok (mediterrán térség, Mediterráneum) legjellegzetesebb növénye a szárazságot jól tűrő (évi 500 mm csapadékkal is beérő) olajfa.

Sokkal mélyebb talajt és legalább 800 mm csapadékot vagy öntözést kívánnak a citrusfélék (narancs, citrom, grapefruit, mandarin). A Földközi-tenger partvidékéről sok korai zöldség kerül az európai piacokra. Igen elterjedt a szőlő és a füge is; a mediterrán államok a világ vezető bortermelői.

  • Dél-Olaszország gazdasága viszonylag fejletlen; a kevés termőföldön részesben művelt nagybirtokok és kisparaszti gazdaságok osztoznak. A hegyvidékeken juhot és kecskét tartanak.
  • Franciaországban a Rhône völgyének jellegzetes termékei az illóolajokban gazdag virágok, amikből parfümöket készítenek.
  • Spanyolországban a Földközi-tenger partján kívül Andalúzia éghajlata is mediterrán. Valencia és Murcia környékén az arabok honosították meg az öntözéses kertgazdálkodást („huerták”); itt az étkezési és takarmánygabonákat egy évben kétszer is aratják.
  • Törökországban az Égei-tengerre nyíló völgyekben nyomul legmesszebbre a mediterrán éghajlat, de növénytermesztés az Adanai-síkságon a legkorszerűbb. A mediterrán tengerpartokról származnak az ország fontos exportcikkei: a gyapot, a dohány, a füge, a mazsola.
  • Az észak-afrikai arab országok fő terményei a száraz művelésű gabonafélék (búza, árpa). A gazdálkodás színvonala alacsony, a termésátlagok silányak. Az öntözött földeket a szikesedés veszélyezteti.
  • Izrael mezőgazdasága magas műszaki színvonalával tűnik ki. A termelés alapegységei a jól felszerelt, sokoldalúan gazdálkodó szövetkezetek (kibuc, mosav). A Jordán folyó vizének hasznosítása ellenére nyomasztó a vízhiány; a párolgás csökkentésére gyakran fóliával takarják be a talajt, és általánosan alkalmazzák a csepegtető öntözést.
  1. Péczely Gy: Éghajlattan
  2. Meteorología, Agencia Estatal de: Valores climatológicos normales: Valencia - Agencia Estatal de Meteorología - AEMET. Gobierno de España. www.aemet.es
  3. Meteorología, Agencia Estatal de: Valencia Aeropuerto: Valencia Aeropuerto - Valores extremos absolutos - Selector - Agencia Estatal de Meteorología - AEMET. Gobierno de España. www.aemet.es
  4. Perth Monthly climate statistics. Australia Bureau of Meteorology. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  5. Monthly Averages for Porto, Portugal. Instituto de Meteorologia. [2012. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  6. Weather Information for Cape Town. World Weather Information Service. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  7. Estadistica Climatologica Tomo III (pg 319-343). Dirección General de Aeronáutica Civil. [2012. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
  8. Datos climatológicos Chile Sur. Atmosfera.cl. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Seasonal Temperature and Precipitation Information. Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
  • Róna Zsigmond: Éghajlat, kiadta a Természettudományi Társulat, Budapest, 1907-1909
  • Justyák János: Az éghajlat, a növényzet és a talaj övezetes elrendeződése a Földön, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 2001
  • Leo Semenovič Berg: Éghajlat és élet, Akadémiai Kiadó, Budapest 1953
  • Mehmet Hengirmen: Mediterranean Civilizations, Ankara, 2007, ISBN 975-320-126-5
  • Jenni Daiches: Mediterranean, 1995