Meskó Zoltán (politikus)

Felsőkubini Meskó Zoltán (Baja, 1883. március 12. – Nagybaracska, 1959. június 10.) magyar katona, politikus, az első magyar nyilaskeresztes párt, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspárt (MNSZFMP) megalapítója.

Meskó Zoltán
Született	Felsőkubini Meskó Zoltán 1883. március 12. Baja
Elhunyt	1959. június 10. (76 évesen) Nagybaracska
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Drescher Margit (1887–1971)
Gyermekei	három gyermek
Foglalkozása	katonatiszt politikus
Iskolái	Császári és Királyi Katonai Műszaki Akadémia (–1904)
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ország	Osztrák–Magyar Monarchia
Háborúi, csatái	első világháború
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete, munkássága

A köznemesi származású felsőkubini Meskó család sarja. Édesapja, felsőkubini Meskó László, édesanyja Debnárik Etelka (1845–1909), Anyai nagyszülei Debnárik Ignác és Domsits Julianna voltak.

A Mährisch-Weisskirchen-i császári és királyi katonai főreáliskolában végezte középfokú, majd Bécsben a Katonai Műszaki Akadémián (Technische Militärakademie) felsőfokú tanulmányait. 1904-ben hadnaggyá avatták. Az első világháború alatt az olasz fronton szolgált. 1917-ben hazajött, majd országgyűlési képviselő lett az Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben. 1918-ban a kommunisták elől Szerbiába menekült, később Szegedre ment, ahol részt vett a Nemzeti Hadsereg megszervezésében. A Friedrich-kormányban földművelésügyi államtitkár volt. Aktív politikai életet folytatott. Az ő nevéhez fűződik a Névmagyarosító Társaság megszervezése.

1932-ben megalapította a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspártot, amely Magyarországon elsőként alkalmazta a nyilaskeresztet és a zöld inget jelvényéül. 1933-ban lemondott pártjának vezetéséről, de a második világháború alatt ő szerkesztette a Nemzet Szava című hetilapot. A háborúba lépés ellen tiltakozott, majd később a német megszállás ellen is. Budapest ostromakor nem menekült el, a város elfoglalása után a szovjetek letartóztatták. 1945 januárjában a budapesti népbíróság első fokon 5 évre, másodfokon életfogytiglani börtönre ítélte a Nyilaskeresztes Párt megalapításáért, és azért, hogy országgyűlési képviselőként nem akadályozta meg Magyarország belépését a háborúba. 1956-ban amnesztiával szabadult. Börtönbüntetése idején egy ideig Kádár Jánossal volt egy cellában. 1957-ben újra letartóztatták, de 1959. május 31-én, Kádár külön engedélyével szabadult. Szabadságát azonban nem élvezhette sokáig; alig tíz nappal a börtön elhagyása után meghalt.

Házassága és gyermekei

Feleségül vette Drescher Margit (1887–1971) kisasszonyt. A házasságból született:

• Meskó Lajos piarista, az újmisés
• Meskó Béla medicus
• Meskó Imre VIII. gimnáziumi tanár

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 22.
• Udvarvölgyi Zsolt: Meskó Zoltán: Egy politikusi pályakép PDF – PhD-értekezés (2008)
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001
• Magyar nagylexikon I–XIX. Főszerk. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7  
• Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
• Révai új lexikona I–XIX. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6  
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8