Mocsári szarvas
A mocsári szarvas (Rucervus duvaucelii, korábban Cervus duvaucelii) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Flehmen-reakciós mocsári szarvas bika
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rucervus duvaucelii (G. Cuvier, 1823) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Egykori elterjedése (sárga); duvaucelii (piros); branderi (zöld); ranjitsinhi (kék)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mocsári szarvas témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsári szarvas témájú kategóriát. |
Rendszertani besorolása és neve
szerkesztésKorábban ezt a szarvasfajt a Cervus nembe helyezték, a Rucervus alnem tagjaként, de manapság az alnemet nemi rangra emelték.[1][2]
A tudományos nevét Alfred Duvaucel francia természettudós tiszteletére kapta.[3]
Előfordulása
szerkesztésA mocsári szarvas mai előfordulásai területe India északi és középső részeire, valamint Délnyugat-Nepálra korlátozódik. Egykoron előfordult Banglades és Pakisztán területén is, azonban eme országokból kihalt.[4] Jelenlétét Bhutánban hivatalosan nem dokumentálták.[5]
Alfajai
szerkesztésManapság 3 alfaját ismerik el:[6]
- Rucervus duvaucelii branderi (Pocock, 1943) - kemény patájú szarvas, mely a szilárd talajon való járáshoz alkalmazkodott. A szálafa (Shorea robusta) erdők lakója, ahol aljnövényzetet alkotó füvekkel táplálkozik.[7] Manapság már csak a Kanha Nemzeti Parkban fordul elő. 1988-ban 500 főre becsülték az állományt, a századfordulón ez a szám 300-350 egyedre csökkent;[4] 2016-ban azonban 750 R. d. branderi létezett.[8]
- Rucervus duvaucelii duvauceli (G. Cuvier, 1823) - a patái szétterülők, hogy könnyebben járhasson az Indo-Gangeszi-síkság mocsaraiban.[7] A magas füvekben való éléshez alkalmazkodott. A kora 1990-es években, Indiában 1500-2000 egyedét tartották számon; a nepáli Shuklaphanta Nemzeti Parkban 1500-1900 példánya élt.[4] 2013-ban 2170 főre nőtt az állomány; ebből 385 borjú volt.[9]
- Rucervus duvaucelii ranjitsinhi (Groves, 1982) - csak Asszámban található meg, ahol 1978-ban körülbelül 700 példánya élt. A századfordulón, a Kaziranga Nemzeti Parkban 400-500 egyede létezett.[4] A 2016-os számlálás 1148 főre becsülte az állományt.[10]
Megjelenése
szerkesztésA mocsári szarvas marmagassága elérheti a 110-120 centimétert, hossza a 180 centimétert és testtömege nemtől függően a 130–280 kilogrammot.[1][11] Bundája nyárára rozsdás színűvé válik, télen sárgásbarna; a hasi rész mindig világosabb a hátinál. A tükre és farkának alulsó fele fehér. A nyak sörényes. A tehén világosabb a bikánál. A bika agancsának az átlagos hossza elérheti a 76 centimétert és a 13 centiméteres körvonalat az agancsközépnél.[12] A rekordot 104,1 centiméteres agancs tartja.[2] A kifejlett bika agancsának 10-14, vagy akár 20 elágazása is lehet.[2]
Életmódja
szerkesztésA szavannák, erdők és mocsarak lakója. 8-20 vagy akár 60 állatból álló csordákban él. Virágokkal, levelekkel és lágy szárú vízinövényekkel táplálkozik.[1] Természetes ellenségei a tigris és a leopárd. A vadonban 20 évig él, fogságban 23 évig is élhet.[4]
Szaporodása
szerkesztésA szaporodási időszak szeptembertől áprilisig tart, akkor a bikák összetűzésbe kerülnek egymással a párzás jogáért. A körülbelül 240–250 napig tartó vemhesség végén a tehén 1 borjúnak ad életet. Az elválasztásra 6-8 hónaposan kerül sor. 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.[11]
Veszélyeztetettsége
szerkesztésAz IUCN a sebezhető fajok közé sorolja, mivel az élőhelye szűkül és vadásznak rá.
Állatkertekben ritka: Európában 21 helyen látható. Magyarországon nem látható ez a faj, régebben sem tartották magyar állatkertben.
Képek
szerkesztés-
Bikák -
-
-
Tehenek -
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c Lydekker, R. (1888–1890). The new natural history Volume 2. Printed by order of the Trustees of the British Museum (Natural History), London.
- ↑ a b c Prater, S. H. (1948). The book of Indian animals. Oxford University Press. (10th ed.)
- ↑ Cuvier, G. (1823). Recherches sur les ossemens fossiles de quadrupèdes. Nouvelle édition, Tome Quatrième. Dufour & d'Ocagne, Paris, Amsterdam.
- ↑ a b c d e Qureshi, Q., Sawarkar, V. B., Rahmani, A. R. and Mathur, P. K. (2004). Swamp Deer or Barasingha (Cervus duvauceli Cuvier, 1823). Envis Bulletin 7: 181–192.
- ↑ Rucervus duvaucelii. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2016.2. International Union for Conservation of Nature, 2015
- ↑ Groves, C. (1982). „Geographic variation in the Barasingha or Swamp Deer (Cervus duvauceli)”. Journal of the Bombay Natural History Society 79, 620–629. o.
- ↑ a b Pocock R. (1943). The larger deer of British India. Journal of the Bombay Natural History Society 43: 553–572.
- ↑ Shukla, Rakesh. „Barasingha breaks new ground”, Frontline (magazine), 2017. március 17. (Hozzáférés: 2017. szeptember 3.) [halott link]
- ↑ The Himalayan Times (2013). Shuklaphanta sees increase swamp deer number[halott link]. Kanchanpur, 19 April 2013.
- ↑ Eastern Swamp Deer Population Estimation 2016. Kaziranga National Park . Government of Assam, 2016. május 11. [2017. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 20.)
- ↑ a b Schaller, G. B. (1967). The Deer and the Tiger – A Study of Wildlife in India. University Chicago Press, Chicago, IL, USA.
- ↑ Blanford, W. T. (1888–1891). The fauna of British India, including Ceylon and Burma. Mammalia. Taylor and Francis, London.
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
- Animal Diversity Web
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- M. Acharya, M. Barad, S. Bhalani, P. Bilgi, M. Panchal, V. Shrimali, W. Solanki, D.M. Thumber. Kanha Chronicle. Centre for Environment Education, Ahmedabad in collaboration with the United States National Park Service.
- Animal Info: Barasingha
- World Association of Zoos and Aquariums: Barasingha – Cervus duvaucelii
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Barasingha című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
