Morvamogyoród
Morvamogyoród (1899-ig Morva-Lieszkó, szlovákul Moravské Lieskové) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
| Morvamogyoród (Moravské Lieskové) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1398 | ||
| Polgármester | Róbert Palko | ||
| Irányítószám | 916 42 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2539 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 69 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 301 m | ||
| Terület | 36,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″48.819444°N 17.795833°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 10″, k. h. 17° 47′ 45″48.819444°N 17.795833°E | |||
| Morvamogyoród weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Morvamogyoród témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésVágújhelytől 7 km-re északra fekszik.
Története
szerkesztésAmint azt az itt előkerült cserépmaradványok is tanúsítják, területén már az újkőkorban is laktak emberek. A korai bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt ezen a helyen.
A mai falu a kerület egyik legősibb települése, a középkori Magyarországot Csehországgal összekötő fontos kereskedelmi út mellett keletkezett. 1392-ben Luxemburgi Zsigmond a beckói uradalmat a lengyel származású Stiborich Stíbor vajdának adta. 1398-ban „Leskow” néven említik először, Beckó várának tartozéka volt. A település később a Bánffy, majd a Nádasdy család birtoka lett. 1477-ben „Lezko” alakban említi oklevél. A neve mellett 1549-ben tűnik fel először a Morva- jelző „Ljezko Moravicale” alakban. 1598-ban malom és 137 ház állt a településen. 1720-ban két malma, szőlőhegye, 96 adózó portája állt, közülük 48 zsellér volt. 1784-ben az első népszámlálás 395 házat, 496 családot és 2492 lakost talált itt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel, favágással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LIESZKO. Moravicza Lieszko. Elegyes falu Trentsén Várm. földes Ura G. Révay Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Vág Újhelyhez fél mértföldnyire, földgye termékeny, legelője, réttye, fája elegendő.”[2]
1828-ban 413 házában 2322 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Lieskova, vagyis Morva Lieszko, tót falu, Trencsén vgyében, Nyitra vármegye szélén: 938 kath., 1938 evang., 193 zsidó lak. Kath. és evang. anyatemplom. Synagoga. Határja nagy, de hegyes és sovány; legelőlőjén jó teheneket tart. Lakosai sok irtásokat csinálnak. F. u. a beczkói uradalom. Ut. posta Trencsén.”[3]
Hitelszövetkezetét 1906-ban alapították. A simonyi cipőgyárnak működött itt üzeme. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 4820, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2440 lakosából 2345 szlovák volt.
2011-ben 2521 lakosából 2294 szlovák volt.
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1879-ben Petrásek Ágoston csehszlovákiai politikus, római katolikus szerzetes pap.
- Itt született 1946-ban Dušan Mitana szlovák író, forgatókönyvíró és dramaturg.
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus templomát a 15. században épült gótikus templom helyén emelték 1912-ben neoromán stílusban.
- Evangélikus temploma 1786-ban épült, tornyát 1895-ben készítették, 1975-ben megújították.
- Szilvay-kastély.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 22.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.