Nagy Lajos király útja
A Nagy Lajos király útja (A pesti köznyelvben rövidítve ritkán: "NLK") Budapest XIV. kerületének egyik legfontosabb, legforgalmasabb útvonala. A két vége az Örs vezér tere, illetve a Kassai tér, ahol beletorkollik az M3-as autópálya fővárosi szakaszába (Kacsóh Pongrác út). Mai nevét I. Lajos magyar király után kapta 1936-ban.[1]
| Nagy Lajos király útja | |
 | |
| Az út a Kassai tér felől a Bosnyák tér felé | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XIV. kerület |
| Városrész | Rákosfalva, Nagyzugló, Kiszugló, Alsórákos, Herminamező |
| Névadó | I. Lajos magyar király |
| Korábbi nevei | Hajtsár út (1870–1936) |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | 3,9 km |
| Elhelyezkedése | |
 Nagy Lajos király útja
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″47.516639°N 19.116972°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 60″, k. h. 19° 07′ 01″47.516639°N 19.116972°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Lajos király útja témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésAz utat korábban Hajtsár (avagy Hajcsár) útnak hívták.[2] Pontos kialakulásának idejéről nincs adat, de a Magyarország második katonai felmérésekor készült térképen már felismerhető a nyomvonala nagy része[3] (az Örs vezér tere felől elindulva).
Útvonala egy időben a Városliget szélétől, a mai Vágány utca - Hungária körút sarkától indult és kifelé táguló félköríves alakban az akkor még névtelen Örs vezér terén végződött.
Az idők során nyomvonala rövidült, a Városliget és a mai Kassai tér közti szakasz (pontosabban kicsivel előtte fordult el élesebben a belváros felé) nagy részét elbontották a Körvasút, illetve a Kacsóh Pongrác út kialakításakor (ez ma az M3-as autópálya kezdete). Az út itteni, erősen íves nyomvonalát kiegyenesítették a mai sztráda felé, így került a vége a Kassai térre. Az út átnevezésekor a kiegyenesített részt keresztelték át, így az egykori „eredeti” útvonal rövidke maradéka mind a mai napig Hajtsár út néven létezik.
Az út a történelmi Zugló fejlődésével lett egyre inkább forgalmas. Miután a környéket XIV. kerület néven 1935-ben[4] önálló kerületté szervezték, nem sokkal később az ekkor már az egyik főútként szolgáló Hajcsár utat is átkeresztelték a kor dicső múltba révedő szellemében - feltehetően Gallina Frigyes javaslatára[5] - I. (Nagy) Lajos magyar király után Nagy Lajos király útjává. (Ekkoriban született az Örs vezér tere, illetve a többi hasonló elnevezés is a kerületben)
Később a gépkocsik elterjedésével a növekvő forgalom kiszolgálására a két mai végénél kétszer két, illetve kétszer három sávosra bővítették. Nyomvonalát több nagyforgalmú út is keresztezi, amik az Örs vezér terétől indulva a Fogarasi út, a Mogyoródi út, az Egressy út, a Thököly út (ez a kereszteződés a Bosnyák tér) és az Erzsébet királyné útja, illetve a két végén a Kerepesi út (ez a kereszteződés az Örs vezér tere) valamint a másik végén a Kacsóh Pongrác út (azaz az M3-as autópálya).
Híres lakói
szerkesztés- Berky Harry (1928–1945) gyerekszínész (144.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
- ↑ Budapest térkép 1930 körül Archiválva 2013. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, csaladfakutato.hu (hozzáférés: 2012. június 22.)
- ↑ Magyarország második katonai felmérése Archiválva 2012. június 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (térkép, összevetve a jelenkori helyzettel), arcanum.hu (Hozzáférés: 2012. június 22.)
- ↑ Fodor Béla Buza Péter: Zuglói lexikon. 2015. 45. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: Névadók: Gallina Frigyes. Utcák, terek blog, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2017. június 4.)[halott link]
Források
szerkesztés- Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának módosítása[halott link], VII. Örökségvédelmi hatástanulmány, Budapest, 2012 április (Zuglo.hu)
- Utak, utcák, terek – sorok. In Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 160–161. o. ISBN 963-04-1698-0
