Oldás és kötés
Az Oldás és kötés Jancsó Miklós 1963-ban bemutatott fekete-fehér filmje.
| Oldás és kötés | |
| 1963-as magyar film | |
 | |
| Latinovits Zoltán (Ambrus) és Medgyesi Mária (Eta) | |
| Rendező | Jancsó Miklós |
| Producer | Nemeskürty István |
| Műfaj | filmdráma |
| Forgatókönyvíró | Lengyel József novellája alapján Hernádi Gyula Jancsó Miklós |
| Főszerepben | Latinovits Zoltán Ajtay Andor Barsy Béla |
| Zene | Sárosi Bálint |
| Operatőr | Somló Tamás |
| Vágó | Farkas Zoltán |
| Jelmeztervező | Vicze Zsuzsa |
| Gyártás | |
| Gyártó | Budapest Filmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 107 perc |
| Képarány | 1,37:1 |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1963. március 28. 1964. szeptember 11. |
| Korhatár |  II. kategória (F/4111/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Történet
szerkesztésJámbor Ambrus sebész keresi a helyét, mind egzisztenciálisan, mind érzelmi és magánéleti egyensúlyában. Ádámfy professzor, a „lecserélendő régi értelmiségi” egy hihetetlenül nehéz szívműtéttel bebizonyítja, mennyire érti a szakmáját. Újraéleszti, visszahozza az életbe a betegét, akiről már mindenki, köztük Jámbor is, lemondott. Ambrusnak megrendül a hite önmagában, és kérdőjeleire választ keresve hazautazik az édesapjához. Az apja paraszti környezetben él egy tanyán, a sebész itt próbálja megtalálni a helyét és önmagát.
Háttér
szerkesztésA forgatókönyv Lengyel József azonos című, nem sokkal a film elkészítése előtt megjelent novellája alapján és az író segítségével készült.[1][2] A film nem annyira az alapműről, mint sokkal inkább a társszerző és rendező Jancsó Miklós életútjáról, élményvilágáról szól, de Hernádi Gyula forgatókönyvíró is beleszőtte tapasztalatait – így például a pesti művésztársaságban zajló jeleneteket a hatvanas évek elejei Belvárosi kávéház útkereső művészei ihlették –; ez a film a kritikusok véleménye alapján egyöntetűen az, ahol kikristályosodni látszik, ha csupán epizódok szintjén is, az úgynevezett „jancsói stílus”. A vásznon feltűnő művészek (a rögtönzésekben Hernádi is kapott egy mondatot) önmagukat alakították.[3][4][5][6]
A filmet 1962 végén, Jászboldogháza és Pécs határában, illetve a budapesti Tétényi úti kórházban forgatták.[7]
A film bemutatójára 1963. március 28-án a Szikra Moziban került sor.
Fogadtatása megosztó volt mind szakmailag, mind pedig politikailag. Még Lengyel Józsefet is megpróbálták a rendező és a forgatókönyvíró ellen kijátszani.[6]
Stáblista
szerkesztés- rendező: Jancsó, Miklós
- író (novella): Lengyel József
- forgatókönyvíró: Hernádi Gyula
- dramaturg: Karall Luca
- operatőr: Somló Tamás
- operatőr asszisztens: Tóth János
- rendezőasszisztens: Farkas István, Kornis Gábor, Magyar József
- vágó: Farkas Zoltán
- zeneszerző: Sárosi Bálint
- hangmérnök: Lohr Ferenc
- díszletépítész: Kocsis Károly
- díszlettervező: Ruttka Ferenc
- kosztüm: Vicze Zsuzsa
- gyártásvezető: Győrffy József
- stúdióvezető: Nemeskürty István
- felvételvezető: Krasznai János
- maszkmester: Kozár János
- szakértő: Gömöry András
- felvételvezető: Rémiás Gyula
- szakértő: Zoltán László
- berendező: Szebeni József
- közreműködő: Szabó-Beamter együttes
Gyártó: Budapest Filmstúdió
Szereplők
szerkesztés- Latinovits Zoltán (Jámbor Ambrus)
- Ajtay Andor (Ádámfy professzor)
- Barsy Béla (Ambrus apja)
- Szakáts Miklós (docens)
- Domján Edit (Márta)
- Bodrogi Gyula (Kiss Gyula)
- Medgyesi Mária (Eta)
- Sívó Mária (ápolónő)
- Mendelényi Vilmos (katona)
- Demjén Gyöngyvér (fiatal lány)
- Horváth Gyula (író)
- Avar István (Balázs)
- Győrffy György (művész)
- Pethő László (művész)
- Koltai János (beteg)
- Budai István (orvostanhallgató)
- Ross József (Fodor bácsi)
- Bogár József (festőművész)
Díjak, elismerések
szerkesztés- 1964 – Magyar Filmkritikusok Díja a legjobb rendezésért.
- 2012 – Bekerült a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.[8][9]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Lengyel József noteszeiből: 1955-1975 (111. oldal), Magvető, 1989 (online: mek.oszk.hu)
- ↑ Mészáros Márta: Kisvilma: film és élet (171. oldal), Magyar Könyvklub (Budapest), 2000 (online: books.google.hu)
- ↑ Ö.I.: (6. oldal), Délmagyarország, 55. évfolyam, 12. szám, library.hungaricana.hu - 1965. január 15.
- ↑ Chato földje (4. old.) - (Molnár István: Oldás és kötés. Filmek könyve.), Nógrád, 29. évfolyam. 237. szám, library.hungaricana.hu - 1973. október 10.
- ↑ Vörös Lajos: Oldás és kötés (8. oldal), A Hét 1983/1 (28. évfolyam, 11. szám), library.hungaricana.hu - 1983. március 11.
- ↑ a b Kelecsényi László: Hernádi Gyula (1926–2005), archiv.magyar.film.hu - 2006. szeptember 29.
- ↑ - bubor -: Filmesek a Szórád-tanyán - Az adjunktus Pestről hazatér... — Miről szól az Oldás és kötés? — „Színváltozás” Pécelen és Pesten (4. old.), Szolnok Megyei Néplap, 13. évfolyam, 247. szám, library.hungaricana.hu - 1962. október 21.
- ↑ 53 magyar film - Barangolás a huszadik század magyar filmművészetében, mma.hu - 2014.
- ↑ http://www.mma-tv.hu/mma-tv/-/channel/1694445/53-magyar-film, mma-tv.hu (hozzáférés: 2018. február 19.)
Források
szerkesztés- Oldás és kötés a mandarchiv.hu-n
További információk
szerkesztés- Oldás és kötés a PORT.hu-n (magyarul)
- Magyar Filmográfia – Játékfilmek 1931-1998 című kézikönyv
- Gelencsér Gábor: Hagyomány, emlékezés, válság. Modernizmus és irodalom a hatvanas évek magyar filmművészetében (magyar nyelven). Apertúra magazin, 2013 – elemzés
- Marx József: Jancsó Miklós két és több élete - Életrajzi esszé, Vince Kiadó, 2000 (online: books.google.hu)
- [https://library.hungaricana.hu/en/view/BekesMegyeiNepujsag_1986_03/?query=%22Old%C3%A1s%20%C3%A9s%20k%C3%B6t%C3%A9s%22%20bemutat%C3%B3&pg=155&layout=s
- erdős: Egy nehézsorsú emberre emlékezve (Lengyel József: Visegrádi utca, 4. old.), Békés Megyei Népújság, 41. évfolyam 66. szám, library.hungaricana.hu - 1986. március 19.
- L. L.: A Szegénylegények rendezője (5. old.), Somogyi Néplap, 32. évfolyam 267. szám, library.hungaricana.hu - 1976. november 11.
- Nemes Károly: Miért jók a magyar filmek? Tanulmányok, Magvető, 1968.
- Új magyar filmek (8. oldal), Új Szó 16. évfolyam 198. szám, library.hungaricana.hu - 1963. július 20.
- Márkusz László: Oldás és kötés (4. oldal), Heves Megyei Népújság, 14. évfolyam 115. szám, library.hungaricana.hu - 1963. május 19.
- MTI: Oldás és kötés címmel új film készült el (4. oldal), Délmagyarország, 52. évfolyam 290. szám, library.hungaricana.hu - 1962. december 12.
