Palau (állam)
Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb szigetcsoportjain helyezkedik el. Az államot 241 sziget alkotja, amelyből csupán 12 lakott. Nagyobb szigetei vulkanikus eredetűek, a kisebbek korallképződmények. A trópusi éghajlatú köztársaság elsősorban idegenforgalmáról nevezetes.
| Palaui Köztársaság | |||
| Beluu ęr a Belau パラオ共和国 | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Rainbow's End Nemzeti himnusz: Belau loba klisiich er a kelulul | |||
 | |||
| Fővárosa | Ngerulmud | ||
 é. sz. 7° 30′ 02″, k. h. 134° 37′ 27″7.500556°N 134.624167°EKoordináták: é. sz. 7° 30′ 02″, k. h. 134° 37′ 27″7.500556°N 134.624167°E | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Surangel Whipps | ||
| Hivatalos nyelv | angol, palaui | ||
| Beszélt nyelvek | japán (Angaurban), szonszorol, tobi | ||
| függetlenség | Az Egyesült Államoktól | ||
| kikiáltása | 1994. október 1. | ||
| Tagság | |||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 21 729 fő (2017)[1] | ||
| Rangsorban | 231 | ||
| Becsült | 20 901[2] fő (2013) | ||
| Rangsorban | 231 | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| GDP | 2006 becslés | ||
| Egy főre jutó | $ 10 000 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 458 km² | ||
| Rangsorban | 179 | ||
| Időzóna | PWT (UTC+9) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | USA dollár (USD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | PAL | ||
| Hívószám | 680 | ||
| Segélyhívó telefonszám | 911 | ||
| Internet TLD | .pw | ||
| Villamos hálózat | 120 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palaui Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Földrajz
szerkesztés
A Palaut alkotó szigetcsoportok a Palau-szigetek, a Sonsorol-szigetek, Pulo Anna és Merir. A legnagyobb, lakott szigetek a Palau-lagúnát veszik körül. A teljes lakosság kétharmada egyetlen szigeten, Koror szigeten él. Tőlük délnyugatra, kb. 600 km távolságra több lakott szigetcsoport található, ezek is részei Palau államnak. A fő szigetcsoportról nyugatra található kb. 200 apró, lakatlan sziget, összefoglaló néven Chelbacheb-szigetek. Ez is része az állam területének.
Domborzat
szerkesztésA szigetek kialakításában egyaránt részes a vulkanikus tevékenység és a korallok építő munkája.
Vízrajz
szerkesztésÉghajlat
szerkesztésPalau egész évben trópusi időjárást élvez. Átlagos középhőmérséklet 27 °C, felhőszakadások az év bármely időpontjában előfordulhatnak. Az átlagos páratartalom 82% körül mozog egész évben.
Élővilág, természetvédelem
szerkesztésBár Palau természeti környezete általánosságban még mentes a leromlástól, több ok van az aggodalomra. Ilyen például az illegális halászat robbanóanyag használatával, a szilárd hulladék nem megfelelő elhelyezése Koror szigeten, a homok és a korall kiterjedt kotrása a Palau-lagúnában. A többi csendes-óceáni szigetországhoz hasonlóan potenciálisan jelentős környezeti veszély a globális felmelegedés és az ezzel összefüggő tengerszint-emelkedés. Az alacsonyan fekvő területek víz alá kerülése fenyegeti a part menti növényzetet, a mezőgazdaságot, veszélyezteti az ivóvíz-ellátást. Palauban különben is gond a nem megfelelő vízellátás, és a lakosság méretéhez képest korlátozott a mezőgazdasági terület.
Történelem
szerkesztésÉvezredeken át Palaun matrilineáris társadalom volt. Hagyományosan a föld, pénz és a társadalmi pozíció nőágon öröklődtek. A klánok földje anyáról a legidősebb lányra szállt. Az apaági öröklési rendet a császári Japán vezette be. A második világháború alatt a nemzetségi földeket a japán kormány elkobozta és személyi tulajdonként újraosztotta. A régi rendszer visszaállítására csak erőtlen kísérlet történt.
Palaut 1543-ban fedezte fel Ruy López de Villalobos. Ettől kezdve spanyol területnek számított, de a spanyol uralom jobbára névleges maradt. A Fülöp-szigeteki gyarmati kormányzat volt területileg illetékes. 1885 előtt néhány szigetet Németország szállt meg. A kitört vitában XIII. Leó pápa volt a döntőbíró, aki a szigeteket Spanyolországnak ítélte, de gazdasági koncessziókat adott Németországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak.
1898-ban Spanyolország vereséget szenvedett a spanyol–amerikai háborúban. Ekkor eladta csendes-óceáni birtokait Németországnak. A németek Palaut Új-Guineából igazgatták. Megkezdték a foszfát és a bauxit bányászatát. Ez azután is folytatódott, hogy a szigeteket az első világháborúban megszállta a Japán Birodalom. A békekötés után Japán népszövetségi mandátumterületként igazgatta a szigeteket. A japán kormány támogatta japánok és koreaiak letelepedését. Fejlesztették a gazdasági életet, megkezdődött a tonhal és a kopra feldolgozása.
1944-ben amerikai erők foglalták el. 1947-ben a szigetek a Csendes-óceáni Gyámsági Terület része lett, majd 1951-ig az USA haditengerészeti minisztériuma gyakorolta a hatalmat a gyámsági terület felett. 1965-ben felerősödtek az autonómiatörekvések, és 1967-ben tárgyalások kezdődtek az autonómiáról. Az 1978-as népszavazást követően, mivel a lakosság elutasította a megalakuló Mikronéziai Szövetségi Államokhoz való csatlakozást, Palau 1981. január 1-jén az USA autonóm köztársasága lett Belaui Köztársaság néven. Belau és az USA 1982-ben kötötte meg a társulási szerződést, ami kilátásba helyezte a függetlenséget is. Az 1993-ban megtartott népszavazáson megszavazták a függetlenséget, amelyet 1994-ben kiáltottak ki. Az országot Palaui Köztársaság néven vették fel az ENSZ-be, de kül- és hadügyeiért továbbra is az USA a felelős.
2006. október 7-én Ngerulmud (Melekeok állam) lett a főváros.
Magyarország 2017 óta áll diplomáciai kapcsolatban az országgal.[3]
2020. január elsejétől tilos az országban a kereskedelmi forgalomban kapható naptejek, napolajok, krémek használata és értékesítése. A világ első országa, amely a korallzátonyok védelme érdekében meghozta ezt a döntést.[4]
Államszervezet és közigazgatás
szerkesztésAlkotmány, államforma
szerkesztésTörvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztésPolitikai pártok
szerkesztésKözigazgatási beosztás
szerkesztés
Az országot 16 állam alkotja
|
Védelmi rendszer
szerkesztésNépesség
szerkesztés
Népességének változása
szerkesztés| Lakosok száma | 9638 | 10 945 | 11 853 | 12 151 | 13 371 | 15 089 | 17 695 | 19 575 | 20 228 | 21 729 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Legnépesebb települések
szerkesztés| Palau települései | |||||
|---|---|---|---|---|---|
| Rangsor | Név | Lakosság | állam | ||
| 1. | Koror | 11 346 | Koror | ||
| 2. | Meyungs | 1275 | Koror | ||
| 3. | Airai | 960 | Airai | ||
| 4. | Kloulklubed | 531 | Peleliu | ||
| 5. | Ngermechau | 286 | Ngaraard | ||
| 6. | Chol | 223 | Ngardmau | ||
| 7. | Melekeok | 217 | Melekeok | ||
| 8. | Ngaramash | 135 | Angaur | ||
| 9. | Imeong | 132 | Ngerchelong | ||
| 10. | Ulimang | 130 | Aimeliik | ||
| 11. | Kayangel | 126 | Kayangel | ||
| 12. | Ngerkeai | 113 | Ngchesar | ||
| 13. | Ollei | 109 | Ngaremlengui | ||
| 14. | Oikul | 102 | Ngatpang | ||
| 15. | Ngetkip | 62 | Ngiwal | ||
| 16. | Dongosaru | 24 | Sonsorol | ||
| 17. | Hatohobei | 11 | Hatohobei | ||
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
szerkesztésA lakosság többsége keresztény: Katolikus (49,4%), protestáns (21,26%), természeti vallások követője (10%), adventista (5,3%), egyéb keresztény (14,04 %).
Szociális rendszer
szerkesztésGazdaság
szerkesztés
Általános adatok
szerkesztésA lakosság az idegenforgalmi szolgáltatásokból (szállodák, búvárkodás) tartja el magát. Emellett mezőgazdasági termelést (kókusz, kopra, édesburgonya termesztése) folytatnak. Jelentős a halászat is. Iparát a könnyűipar és kézműipar képviseli.
Gazdasági ágazatok
szerkesztésMezőgazdaság
szerkesztésIpar
szerkesztésKereskedelem
szerkesztésKözlekedés
szerkesztésTelekommunikáció
szerkesztés| Hívójel prefix | T8 |
| ITU zóna | 64 |
| CQ zóna | 27 |
Kultúra
szerkesztésVilágörökség
szerkesztésOktatási rendszer
szerkesztésKulturális intézmények
szerkesztésTudomány
szerkesztésMűvészetek
szerkesztésHagyományok, néprajz
szerkesztésGasztronómia
szerkesztésA partokon sűrűn sorakoznak szabadtéri éttermek és koktélbárok, ahol gyakran külföldi ételeket szolgálnak fel. Ezek lehetnek francia, olasz, kínai, japán és amerikai fogások. A francia konyha a reggeli étkezésben érezteti hatását: fehér sajtot és puha kenyeret fogyasztanak gyakorta reggelire. Akadnak különböző tésztafélék halakkal és tengergyümölcseivel, mint az osztriga, a tonhal és a fehér halhúsok. A fővárosban a leggyakoribbak a halas és más tengeri ételek. Vidéken a pürésített zöldségek vagy levesek népszerűek, amik többek között tarógyökérből készülnek, mely az egyik legfontosabb táplálék, és még sok más különböző ételhez használják. A taró leveléből és kókuszból levest főznek, sőt készülnek taróból chipsek és sütemények. Taró az alapanyaga a palusami nevű hawaii eredetű ételnek.[5]
Egyéb fontos adalékok a rizs, fűszerek, húsok (pl. marha), banán, fokhagyma.
Turizmus
szerkesztés
Sport
szerkesztésOlimpia
szerkesztésLabdarúgás
szerkesztésÜnnepek
szerkesztés- július 9.,az alkotmány napja (1979 óta)
Érdekességek
szerkesztés- Palau az egyik fő színhelye Kőhalmi Zoltán magyar humorista 2021-ben kiadott, Az utolsó 450 év című komikus-futurisztikus regényének, mely a Föld elképzelt utolsó 450 éves történetéről szól, azon belül is középpontba állítva a kommunális hulladék feldolgozásának egyre súlyosbodó problémáit.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
- ↑ - Magyarország felvette a diplomáciai kapcsolatokat Palauval. www.fidesz.hu. [2017. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Van egy ország, amelyik teljesen betiltotta a napkrémeket. Index.hu. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ Palauan Cuisine (Recipes Fandom)
További információk
szerkesztés
