Patagónia

földrajzi régió Dél-Amerikában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 2. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik. Körülbelül akkora, mint Németország háromszorosa, de ezen a hatalmas területen csak mintegy kétmillió ember él.

Patagónia az elterjedt definíció szerint (narancsszínnel)
Perito Moreno-gleccser
A Nahuel Huapi-tó, az argentínai Bariloche közelében

Nyugati és déli részét az Andok hegyei borítják, keleti részén fennsíkok és alföldek osztoznak.

Neve a patagón[1] szóból származik, amelyet Magellán használt a vidék őslakóira, akikről azt hitték, hogy óriások. A patagónok valóban nagy termetűek voltak a korabeli spanyolokhoz képest, de nem óriások.[2]

Az Andoktól keletre Patagónia a Neuquén és Colorado folyótól délre terül el. Az Andoktól nyugatra a déli szélesség 39. fokától délre helyezkedik el, kivéve a Chiloé-félszigetet, amely nem része Patagóniának.[3]

Az Andoktól keletre Patagónia argentin részéhez Neuquén, Río Negro, Chubut, Santa Cruz és Tierra del Fuego (Tűzföld) tartományok tartoznak hozzá, ezen kívül Buenos Aires, Mendoza és La Pampa tartományok déli csücske. A chilei részhez tartozik Los Lagos régió déli része, illetve Aisén és Magallanes régiók. Nem tartoznak Patagóniához Antarktisz Chile és Argentína által egyaránt igényelt területei.

Népesség és szárazföldi terület

szerkesztés

Patagónia országok közötti területi, népességi és népsűrűségi megoszlása:[4][5]

Ország Terület
(km²)
Népesség
(fő)
Népsűrűség
(fő/km²)
Argentína 786 983  1 738 251 2,2
Chile 256 093  261 289 1,0
Összesen 1 043 076  1 999 540 1,9

Fizikai jellegzetességei

szerkesztés

Patagónia legnagyobb része kiterjedt, sztyeppszerű síkság, amely helyenként száz méter magas teraszokat képezve emelkedik, kavics borítja és alig él meg rajta növényzet.[3] A síkságok mélyedéseiben sós- vagy édesvizű tavak helyezkednek el. Az Andokhoz közeledve a kavics fokozatosan porfír, gránit és bazalt megszilárdult lávafolyásainak adja át a helyét, több lesz az állat. A növényzet is egyre dúsabb lesz és hasonló a nyugati part flórájához. Főképp délibükkből és fenyőkből állt. A nyugati Andok nagy mennyiségű esője és a hideg parti vizek együtt hideg, nedves légtömegeket hoznak létre, hozzájárulva a déli félteke legnagyobb jégmezőinek kialakulásához az Antarktiszon kívül.[3]

  1. Antonio Pigafetta, Relazione del primo viaggio intorno al mondo, 1524: "Il capitano generale nominò questi popoli Patagoni." Magellán anyanyelvén, a portugálban a szó patagão lehetett, vagy emberei spanyol nyelvén patagón. Későbbi értelmezés szerint jelentése „nagylábú”, de eredete egy kora-16. századi spanyol regény egyik hősének neve lehet.
  2. Fondebrider, Jorge. chapter 1 (Ámbitos y voces), Versiones de la Patagonia, 1st edition (spanyol nyelven), Buenos Aires, Argentina: Emecé Editores S.A., 29. o. (2003). ISBN 950-04-2498-3 
  3. a b c Patagonia: Natural History, Prehistory and Ethnography at the Uttermost End of the Earth, C. McEwan, L.A. Borrero and A. Prieto (eds), Princeton University Press with British Museum Press, 1997. ISBN 0-691-05849-0
  4. Argentina: Population Census of 2001.
  5. Chile: Population Census of 2002.

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Patagonia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Patagónia témájú médiaállományokat.